Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-02-09 / 18. szám
4 oldal. Komáromi Lapok 193» február B. Nyolcvankét éves korában meghalt Rákost Jenő. —r február 9. Mint ismeretes, f Rákosi J enő már hónapok óla nehéz inftuenziával küzdőit és már-már úgy látszott, hogy erős szervezete nyoievanhét öves kora ellenére*is, legyűri a betegséget. Rákosi Jenő állapota az utolsó .magokban »most hirtelenül rosszabbodott, annyira, hogy .a katasztrófa, elkerülhetetlenné vált. Tegnap, pénteken délben háromnegyed tizenkettőkor azután elcsen desüii Rákosi Jenő szívverése. A magyar újságírás ősz fejedelme már >kivánta >a héltit, mint egy fáradt ember. Rákosi Jenő halálának hire Buda pesten percek alatt vált ismeretessé, és mindenütt méjy megdöbbenést kelteit. A képviselöházban Almdssy László, az uj házelnök parentálta el kegyeletes szavakkal Rákosi Jenöt, majd kass József népjóléti miniszter szólt Rákosi Jenőről, aki, mint mondotta, nemcsak a magvar gondolat és érzés leg művészibb kifejezője volt de a nemzeti közvélemény híva tott vezére és a nemzeti törekvések leghívebb őrzője, iki ujságirótestületek az Otthon körben rendkívüli összejövetelre gyűltek egybe, amelyen intézkedtek az utolsó kegyelet megadására. Rákosi Jenőt minden valószínűség szerint vasárnap fogják eltemetni a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokából, a főváros által felajánlott díszsírhelyre A kommunista képviselőtestületi tagok beadványa ingyen fa és szükségmunka kiutalása Irán t — jóváhagy ta a járási hivatal az 1928. évi köl.ségvetést. — S ját tudósítónktól, — Komárom, — február 8, A »város képviselőtestületének pénz ügyi bizottsága február 7 én, c&tt őrlő. kön d'iuáa a váró hizanagytermében Füíöp Z igmond bizottsági elnök vezetése mei^e t ülést rariott. Eoittal megtörtént az a ritka eset, bogy a pénz ügyi bizottság ütését az első összehívásra meg lehetett tartani, mert a tagok hilározatkfpes számbtn (jelenek meg, ami, a tagok fokozol érdekiödísét tekintve, örvendetes előjelnek vehető. sA; pénzügyi bizoilság a iiíiffln tartandó cendKívüli «közgyűlés tárgyait készítette etö és fontosabb tárgyai-a kővetkezők voltak. M fcépviselőtesi(Hét kommunista tagjai beadványt intéztek a tanácshoz, amelyben rendkívüli közgyűlés egybehivását kérték, amely haiározatitag mondja ki, higgy a városbznélő szegények részére ingyen tűzifát osztói-a város, egyben pddig^Hidráiban összehalmozódott író eltakarítására -szükségmunkát rendel el. Attanacs, mwd a varosnak kőitsegvetéskeg-bizíositott fedezete j tflzifasegéjyce nincsen, «a Javaslat teljesítését lehetetlennek tartja. Da fölkéri újólag a bejybeli fakereskedőket, hogy szók szíveskedjenek a szegények részére fát ajándékozni. A hóeitakariiásra vonatkozó szühsegmunkát még nem tartja a tanács időizeiünek, de egyébént sem rerdziheii el a varos azt, mert fade zete arra-sirCKen.-A pénzügyi bizottság ülésén az ügy elő dója: Oizmazia György varo-biió bejelentette, h így a fakereske dóshoz a város kérelmét meg küld öl te, élik összesen 28 mm. tűzifát ajánlottak föl A ifdkeresktdŐK ugyanis a tél folyamán egyikben mar ad ak tűzifát a szegényeinek. Dénes Emii a kommunisták be dványa mellett emel szót es az ingyen tüziftra nézve a tanácsban tett azt a javaslatot ajánja e fogadásra, mely aszerint a varos rendeljen 10 vagRon tűzifát a szegények Tészére. Kollányi Miklós az ingyen tűzifa -kérdésinek megold fsát anként latja elintézhetni, tngy a város birtokában levő felesleges rózsát ossza szét az arra rászoruló szegények között. Kúllay Eriire dr. szerint a kiosztásnak megfelelő rendszer szerint kellene megtörtén nie, Ji tgy-csakis sz arra igazán ráworu'!ek részesü jenek fasegél) ben. Gábo rek K'roly az eredeti javast*t mellett szólal fel és ^megismétli & tanácsban tett .ama jwasiatát, hagy tiz -vagon ingvenht osszon szét a város a szegényeknek és rendeji^l a. hóeitakariiásra vonatkozó szükségmunkat. A p’nzügyi bizo tsag a tanács, j wastatái tette magáévá és elfogadta Korányi Miklós jwasiatát a városi rőzse kiosz tására nézve. Sándor Ernő főszámvevő előterjesztene az 1929. évben városi közsegélyben részesülő szegényekről szóló jelentését. Eszerint a fo'vó évben 173 szegény részesül hivi 30—50 K. segélyben, ami 65160 K-t lesz ki. Az e re vonatkozó f d z-tet a költségveié’be beáiiiioit 48.000 K.-án kívül az államrtndőrség alrai behajtott különböző tün etéé p'n zek szolgáltatják. A tanács jtvssUiara a pénzű évi biz rttság hozzájárult ahhoz, hogy 1930-ban a segelyek száz százalékkel emeltessenek. Ugyancsak a főszámvevő terj?sziette elő a járási hivatalnak feb'utr 5 kelt leiratot. amelyben a város 1928 évre szóló költségvetését jóváhagyja. A jóváhagy ás sat k.-pcsolatban KLoroij* a leírat mindama adóknak és illetékeknek nemeit, amelyekets város jövedelmének fokozására szedhet, egyben pedig ut?siija a várost, hogy 200 ®/o os potadóvat fedezetet nem nyert, mimegy 700.000 korona deficitnek államsegélyből való kielégítése iránt az állami szanációs alapnál tegye meg s szükséges lépéseket. A költségvetésben előállott egyes uj szükségletek csak az államsegély elnyerése uián folyósíthatok. A pénzügyi bizottság a jóváhagyást szó öbbséggel tudomásul vette és i yen értelmű javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. Ghyczy János dr. liszfi főügyész felemese szerint Lakatos Károly és Vitek Róza nyug. községi iskolai tanítók ösztöndijatapitványát a pémügyi bizottság köszönettel e fogadta. Ugyancsak a tiszti főügyész indítványára elhatározta a pénzügyi bizottság, hogy javasolni fogja a képviselőtestületnek, hogy »város a városi gyámpénztáti tartalékalapnak a városhoz való visszautalása céljából az igazságügyminisztert! ;z kérvényt adjon be. Igó Aladár dr. rendőrkapi'ánynak a tiszti elszállásolás dijának fölemelésére tett tan? cd indítványához egyhangúan hozzájárult a bizottság. Schleisz Géza kamarásnak jelentéséi a varost bérházakra beadott pilyáza tokról tudomásul vette a pénzügyi bizottság, amely több kiséri leieknek eled isára nézve magáévá tette a tinács javaslatát. Még több kisebb jelentőségű ü^yet tárgyait a pénzügyi bizottság, amelynek ülése fél 8 órakor ért veget. A komáromi határ vadállománya elpusztul. A vadászterületnek nincs gazdija. A bürokrácia copfja. — Saját tudósitónktól. — Komárom, — január 9. Egyik előző számunkban a nagy hidegről irtunk és e «Műnkben tnegemliteuük azt a veszedelmet is, amelyben a vadászterületek vadállománya jutotta rettenetes nagy hideg miatt. A nagy hó miatt az őzek, nyutak, foglyok nem jutnak eleséghez. A koplaló alvókat a rettene es nagy hideg még jobban előveszi, meggémbertdve, tehetetlenül lesznek a ragadozó e\ a ok martaléka. Az u'ak mentén bújnak össze a szegény foglyok, a vércse, kánya és a sas játszva eifogdossa a felig megfagyott Altatókat. A vadásziét Ölelek tulajdonosai ezzel szemben úgy védekeznek, hogy kint a hitárban eieőhetyeket söpörnek el és ott etetik a szegény állatokat. E cikkünkre kapuk azt az értesítést, hogy ahol a vadmterü etnek vannak bérlői, ott csak valahogyan segitenek a bajon, mert etetik a veszendő állatokat, de Komáromban megtörtént az a ritka eset, hogy mos! a komáromi vadászterület gazdátlan és február elseje óla nincs bérűje. A város vezetősége közeledvén a bérlet lejártának az ideje, kiadta az árverési hirdetményt. A járási hivatal azonban megsemmisítette az egész akciót azzal az indokolással, hogy a vedászie'ü’et kiadását előbb tárgyalni kell a városi közgyűlésnek és a közgyűlés határozatát a járási választmánynak is jóvá kell hagynia. Aki ismeri a bürokrácia cammogó járását, az tisztában van azzal, hogy ehhez a hivatalos eljárásához jó pár hónap, esetleg egy ijesztendő kell. A valóság jelenleg az, hogy a komáromi határ vadászterülete február h) 1 je óta gazdátlan. Nincs bérbe adva, s így természetesen a vadállománnyal senki se törődik, senkise eteti, tavaszra kipusztul az egész állomány. A bürokrácia copfja nem szenvedett semmi hiányt, csakhogy éppen az értékes v dáliomány pusztul el és a ragadozó álatok szaporodnak meg. Sóval egyszerre két veszedelem Mire a bürokrácia elintézi ezt a kérdést, addigra már a krmáromi határ vadászati szempontból egy fabatkát se fog érni. Nrm szibid azonban a do'got enryib í h’gyni. Tessék a városnak gondoskodnia a vadüiomány esetéséről. A vadiszati haszonbérből aztán e költségeket le lehet vonni. A városnak nagyon is fontos érdeke, hogy a vadászterülete ne vá jtk értéktelenné, m.rt hiszen askornem lesznek árverezők, amikor a vadászterületei haszonbérbe adjak. A meteorológiái in'ézet jelentése szerint a hideg idő tovább fog tartani és a h deg növekedni fog. A városnak tehát kötelessége, hogy a vadállomány etetését sürgősen, haladéktalanul rendelje el. ingatlantulajdonosoknak 8% kamat mellett gyorsan eszközöl XJngár 8. bankháxa, Ml Bratislava,Ventur utca 20 •Jövedelmező yárosszépités. — febiuár 6. A „Komáromi .Lapok* egy hét előtt megjelent egyik száma ismertette annak a p ily ázatnak a sorsát, amely a város által építendő bérházakra vonatkozott. Ha valaki csak a lapban közöli beszámolót olvasta, nem láthatott annyit a pályázattervekből, mint aki idői szakbolt magánt-k arra is, bogy a városkára nagytermében közszemlére is kitett tervedet is alaposabban m gvizsgálta és belenézett a bérházépités rentabilitási számi'ásaiba is. Mert legyünk tisztába azza', hogy a városnak ma nem elsősorban arra van szüksége, hogy egypár bérpalotát építtessen, h nem arra, hogy a takarónkon jóval túlmenő közkiadá saink számára fedezetet tetemben. Ha emellett az építendő bérházak achiiektura szempontjából is kiemelkedők lesznek, akkor a város a pekuniáris érdekei mellett a város szépitésnek is szol - gálatot lesz, ami ugyancsak ránk fér amellett a sok ska uiya-sablón épüiet mellett, amelyekbe beleszoritja ennek a városnak a lakosságát az épttőtnüvészeti érzék hiánya. A Nádor utca Komárom „legelőkelőbb" része, amelyen egynéhány monumentális épület hoz felüdülést az egyébként kisvárosi egyhangúságba. A város tervei szerint a jelenlegi p^bánia épület hdyébe kétemeletes bérpalota lenne emelendő, A pályázat kiírására beküldött minden más pályázati tervet megelőz egy, eddig ismeretlen építésznek a terve, amely architektonvus szépségével, a környezetbe való művészi bei leszkedésével és amellett renrabidtáa szempontjából hasznos btf k elés j-Uegze'ességénéi fogva magasan kiemelkedik a többi pályázati terv (között. A Nádor*, * Az infleunzából lábbadozó általános gyengeséget és fáradtságot érez. Az izmok ernyedtek,» idegek tompák. Dörzsölje testét orvosi tanácsra az mentholos sósborszesszel. Ez serkenti a vérkeringést, efősiti az izmokat, frissíti az az idegeket és növeli a tevékenységet. Fecskendezzen szét lakásában és társashelyiségekben „ALPÁT", ezzel alaposan fertőtleníti a levegőt. Kérjen kizárólag „ALPÁT" eredeti csomagolásban sértetlen 919 plompával. i-kola- és Megye u’cáxn -Jromáló épülettömb finom s'i'izált bárok sti'ben yan tervezve, abszolút harmoniábin a a barokk Szent András templommal és a kultúrpalotával, de regarddd van az u cik bázkörnyezeiére is L ssan fejlődő városban, mint Komárom, különösen fontos, hogy az épülő uj házak ne ágaskodjandk ki a környezetből pusztán ujizi rüségükkel és „csak azért se olyan, mint a több!" kiabáló for. máikkal. Az épi'és fejlődés is ritmust kíván s Komáromban nem kezdhetünk a N dor u cin se kert házakkal, se Wjlkenkratzerokkal kísérletezni. Az épület tervezője meg'aiaita a helyes középutat, az épület sü^ő formáinak kiképzésénél még á Ntdor- és Iskola-utca sarki részén össrfnngba juttatja azt a tér másik két pólusán emelkedő Szt. András templommal és a kuituipalotávJ, addig a Nádor-u'ca és Megye u ca folytatólagos házsorai jz és egyszerűbb stílusához mérsésli a tiszta bárok vonalail. Szükségesnek tartjuk a közönség érdeklődését felhívni a „Haladás" jeligéjű tervezetre. A program szerint is két (kettő) lépcsőház van efőirva. Hogy miért kellett két lépciőházat tervezni, ennak egyszerű magyarázata az, hogy ekkora épülettömbnél t külső folyosó beiktatása nélkül szinte lehetetlen egy hpcsőházzal lebonyolítani a ház forgalmat. Azonban külső folyosó .beiktatása a lakályosság rovására menne. De érdekes, hogy a jelentés az egész épület homlokzatra ráüiötte a „túlságos egyszerűség" bélyegét is. És ezért nem is méltatta díjazásra. E re csak azt lehet megjegyezni, hogy bizony a tervező nemiakari mást, csak betartva a pályázatkiírás feltételei', a környezettel összhangban akart és udott stilsterű, finom és atchiiektonikus szempontból is kifogástalan frontozat tervezetet készíteni s nem sabiőnos, szokványos, stilnélküli skatulya homlokzatot. Igaz, a homlokzattervezet egyszeiü, de az a bizonyos egyszerűség, amellyel a jóizlésü ember öltözködik. De most nézzük ceak a tervezett béihíz beosztását és rentabilitását. Az épüiet magába foglal — amennyire annak műleírásából tudjuk — 23’földszinti üzlethelyiségei, mindegyik melié megfelelő raktál helyiséggel, személeten külön-külön 7. illetve 9 lakást és 1—1 garzonlakást. E lakásokból a főbejárathoz csatlakozik 2 négyszobás és 2 háromszebás, mig a másik bejárathoz csatlakozik 1 hatszobás, illetve ebből alakitendó -két kétszobás lakás a trak us baloldalán és ugyancsak két kétszobás lakás a jobboldalán. Ugyanez a lakás elosztás terveztetetl a 11. emeleten is. Az egész épület kö tségelőirftnyzata reálisnak mondható, mert az a 3 millió korona a felépítés Összes költségeit fedezi. Ami a ház jövedelmezőségét illei, a város épi ésreti hivatala jelentése kapcsán ID9 százalékot mutatott ki, amiből a Komáromi Lapok beszámolj < 3 százalékot egyszerűen levont c«ak úgy minden megj -gyzés nélkül I Vigy talán atiól kelle t felni, hogy a valóban rentábilis épütetteivező meg-Pénzügyi bizottságiülés a városnál.
