Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-07-31 / 91. szám

^^Sfyví»íiki]enoedlk évfolyam öl. Rzáirars. Kedd, 10S8. jalins 31. SiStbieléii át iseb«lo»6k éííékhsa: Sülben éa vidékre poitsi síétküldérssi í Ssées övié 80 K, félévre 4© K, nejy*dévrs se K. — Külföldön 150 Ki. cjM u£n ár»* 80 fillér. Sierkfiitöiél él kiadóhiTatai: W&rinr-n Megjelenik hetenkint háromaior I kedden, csütörtökön és szombatot!. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szociális reformok. Komárom, — julíus 30. A szociális biztosítás tengeri kí­gyója nyári pihenőjét tartja, hogy ősszel ismét megjelenjen a politika vizein. A parlamenti életben lege­sen szokatlan 'az^a.mód, ahogyan ezt a javaslatot tárgyalják. Annak idején, amikor a szociáldemokra­ták tartották megszállva a kor­mánynak fontos őrhelyeit, meg­csinálták ezt a törvényt minden szentimenlahzmus nélkül, az úgy­nevezett po'gáii pártok leghevesebb tiltakozása ellenére is. Mikor azután a polgári koalíció vette a kezíbe a kormányrudját, arnak első dolga volt a szociális biztosítás reformja. Ez a reform azonban távok61 sem ment olyan simán, mint maga a törvény, mert a szociáldemokraták erősen megostromoiták már a bi­zottsági tárgyaláson és a nagy koalíció kénytelen volt kiegyezést ajánlani a baloldalnak. A baloldal, a szocialista—kom­munista szövetség elég szépen be­rendezkedett a szcciáiis biztosítás körül, ahol igen finom állások van­nak és százmilliók gyülekeznek össze, amelyeket protekciós kölcsö­nök alakjában helyeznek el. Nem is rossz dolog tehát, ha ebben a szociális biztosítási központba!', biz­tosit’magának valaki jól jövedel­mező állást. Az egész reform mó­dosításában ez a hatalmi kérdés játsza a főszerepet. Srámek páter, a népjóléti ügyek minisztere, igen ügyesen vezeti ebben az irányban a tárgyalásokat és a végeredmény valószínűleg az lesz, hogy a szent­­életű c.-eh néppártiak együtt fog­nak osztozkodni az Istentől elvo­natkozott vörösökkel a jó álláso­kon. Mig ez a javaslat a munkásokra vonatkozik, addig a magánalkal­­mazottak biztosítása a tervezések stádiumában szabad martalékul kínálkozott a politikának és p^dig szintén a cseh néppárt élelmes po itikájának. Most azu'án a par­lament elé került ez a javaslat is, hogy törvény legyen belőle. Ameny­­nyire a csehszlovák törvényhozás lé ektanát és technikáját ismerni megtanultuk, ahol a meggyőzés fegyverei soha nem tudnak rést ütni a pártok vértezetén, egy rossz törvénnyel több lesz a törvény­gyűjteményben, ha az az eredeti terv szerint megy keresztül, ami iránt nincsen semmi kétség. Ez a szociá is biztosítás a íehtfő leggyengébben fogja biztos tani a magánalkalmazottakat és az újság­írókat és főleg a szlovenszkói és ruszinszkói magánaikalmazoltakra tartalmaz olyan sérelmeket, ame­lyek azoknak létérdekeit sértik. Meg­­valósi ja a hivatali büiokráciát és mindenben a minisztérium dönté­sét tartja fenn. Tehát a legrosz­szabb kilátások kecsegtetik ezt a dolgozó réteget. Mig egy felől a biziosilottak jogait nagy előszere­tettel metéli körül, addig nj terhe­ket ró a magánalkalmazottakra, meit a biztosítási illeték progresz­­sziv emelkedésével eddigi kötele­zettségeiket kiszélesíti. A szociális törvényhozásnak az egész világon az a kaiakteriszti­­kuma, hogy kiterjeszti a jogokat és mígvédi az egyént. Prágában, Srámek prelálus ur egész más szemüvegen nézi a jogok kiter­jesztését és azokat csak óránként egy kávéskanállal adagolja, hogy ebből éij.nek meg a szegény ma­gánalkalmazottak. tg5gjBBSKB^BflBWWMIIIiWlBBilMI«limrWWtlirHirafPf8rr’l} POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — ju’ius 30 Benes közvetít az optáns perben ? Nagy meglepetést okozott a betlini Dorsche Tages2ei;ungban megjelent az a hir, amely szerint Benes dr Pül­­ügyminíszíer azzal a teivvc! foglalkozik, hogy feleján jr közvetítői szolgál, tát a magyar-román cpiárspötben A lap jöl­­éríesült poliiirai körökből vette a hirt, amellyel képcső a ban a kövei kezűket jegyzi meg: „Magyarország — mint ismeretes —, r.em regín hivatalosan is nyiiatkozí t', a maga részéről a semle­ges közvetítés e fogadására vonatkozóan. Épen ezért nehezen tthe ő fel az, hogy Benes abban a Íriszemben volna, hogy Magyarország elfog;dja őt közvetítőnek. De magárói a Ni^szövetségről sem hi­­he ő, hogy ebben a kérdésben olyan embert aján jón közvetítőnek, aki ki­mondottan Románia oldalán át1. Min­denesetre nem szabid elfelejteni, hogy Csehszlovákia tevékeny külügyminisztere a leszere ési kérdésben is fontos szere­pet járszik, noha erre r pp oly kevéssé alkalmas.“ Bents külügyminiszternek eme állítólagos vállalkozásának hiret igen vegyes érzelmek,ei fogadják és általában nem tartják valószínűnek, hegy közvetítéséi az érdekűt körök készek volnának elfogadni. A magánalkalniazotta/e és a hir lapirók szociális biztosításának novellálása. Említettük már, hogy a magánalkai mázolták és hirlapirók szociá is bizto­sítása mily sérelmes az érdekeltekre nézve, akik eljártak a mir.iszíernél a séreimek mielőbbi orvoslása céljából. A magánalkalmazottak kö. ponti szer­vezetének végrehajtó bizottsága a szo­ciálpolitikai büotiság két referensével tanácskozást folytató t a magánalkal mázolták, és hírlapírók szociális bizto­sításának novellálásáról 8 megá lapítot­ták, hogy a kormány nyugdíj örvény javaslata rosszibbitott a bizottság által kidolgozott szervezeten. Ezért minden erővel a kormányjavaslat módosiiáaára és kiegészítésére fognak törekedni. Ez mindenekelőtt vonatkozik a biztosítási köleiezetiség terjedelmére, a háború alatt való biztosítás, a hiriapirók biz­tosítása, az eddig nem biztosított idő biztosítása részére való áíiami dotációra és az általános nyugdíjbiztosító intézet autonómiájának veszélyeztetésére. A ta­nácskozás résztvevői teljesen egyet­értettek abban, hogy a népjóléti minisz­térium a lehető leggyorsabb .n laríozik ä beterjeszteni a nyugdijiöivány meg- I okoló jelentésé*, hogy föívehessék azo- j hat a pontokat is, amelyeket a kormány- ‘ javaslatból kihagytak és hogy haladá!:­­talai ui beterjesszék a betegbiztOiirási tömny tervezetét. Az európai nemzeti kisebbségek kongresszusa. Augusztus 30-an kezdődik az európai nemzeti kisebbségek kongresszusa Géni­ben, ahol három napig fognak a nem­zeti kisebbségek képviselői ranácskozni. A kongresszuson ezúttal erősebben fog kidémboredni a politikai jelieg es napi­rendjére az e nökség kiiüzte a kisebb - st gr mozgalom és a N pszövtíség nifgrtartása között fennálló n^gy ellen­téteket jelentő kérdéseket. A választ many uj sta ur ukat dolgozott ki, arae­lvetet szükebb körű bizottság fog Berlinben tárgyalni a kongresszust megelőzően, amely megállapi ja majd a javaslatok végleges szövegé1. A tavaly kit péti németországi lengyel, dán és leusnzi szerb kisebbségek az idén újra megjelennek a kongresszuson és így az európű kisebbségi mozgalom egy­sége helyreállítottnak tekimhe ő Diplo­máciai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek az augusz us hónapban tar­tandó kistbbségi kongresszus elé, mi­vel óit szóba fog kerülni a Népszövet­ség titkárságának kü önős magatar'ása a kistbbségi szekció uj vezetőjének kiválasztása körül. Sif Erik D ummond a N pszövetség főtitkára, dacára a kisebbségi kongresszusok elnökségének ismételi tiltakozásának, nem semleges és pártatlan egyént álliioit a kisebbségi szekció ékre, hanem a kisebbségi jo gokkal szemben tagadó álláspontot el­foglaló és a kataíón kisebbségét el­nyomó spanyol kormány jelöltjét bízta meg a kisebbségi szekció vezetésével, amely i yen körülmények között nem vé­gezhet produk ti v munkát és ennek követ­keztében a Népszövetség elveszti Európa 40 mi iiós nemzeti kisebbségének bizal mát és támogatását. Ezt a kisebbségi sérelmet a kongresszus behatóan fogj a tárgyalni és ez ügyben orvoslás céljá­ból memorandumot terjeszt a Népszö­vetség tanác ahoz, _____ y-geaa—Wja»m||fln|ni||||H||>«nm<MWMaBMBi«BBiMay Kellogg Parisban tárgyal Stresemannai és Brianddal Párisi jelemés szerint Kellogg, az Egyet ült AHamok külügy i állam i kára, tugusz us 27-én cr érik Piriztb*, hogy a szerződést személyesen írja alá. Kellog három napig marad Parisban és ezidő alatt tárgyalni fo? S reseman­­nai és Bíia dda! a jöváiéeli kérdésről és a hadi társságok problémájáról. Bisztos a veszik, ho^y Kellogg közve­títeni fog a Rojna vidék kiü.itése ügyében. Magyarország megnyerte az optansperban az sngol közvélemény osztatlan rokonszenvét. A londoni alsóháiban i&terpelláció hangzott ef az op ársperben. GoWc-r azt kérdezte a kormánytól, hogy kért-e valaha Magyarország az optán-perben közbenjárást. Chamberlain válaszában kijelentette, hogy Magyarország ez év március 15-én a néps övetségi alap- j okmány 10 szakasza alapján jegyzéket intézett az angol kormányhoz és kérte a nagyhatalmak közbenjárását. Rodcort arra \ onatko/ólag kért választ, hogy Tiiulescunák a népszövetségi tanacs ülésein elhangzott javaslatát közölték e j hivatalosan Magyarországgal. Chamber j lain azt válaszolta, hogy tudomása j szerint nem. Elbúcsúztam a csallóközi vicinálistól. Komárorr, —julius 30. Egy kicsit úgy voltunk ezzel a sze­gény csallóközi vicinálissal, mint apáink elveivel. Mióta Turgenyev megírta az apák és fiuk örös harcáról hires regényé*, azóta még jobb in tisztában vagyunk vele, hogy az apák és fiuk milyen nehezen találják meg egymást sokszor A fiatalok szeretik meg nétn érteni apjuk konzervativizmusát, szere­tik egy kicsit félvállról elintézni az öregek elveit, amelyeket a fiatalok meg­hal dottaknak szoktak minősíteni. De a.után ha már egyszer nem érzik ma­guk mögött apjuk erős kezeszorilását, az öregek vállveregetéséf, amely min­dig joakaram, míg hí Kellemetlen is, megérzik, hogy val-mi hiányzik az élet­ből amit megszoktak, amitől jól esett tudni, hogy úgy voll. Mondom, igy vol unk enel a csalló­közi személyvonattal is. Mindig szid uk, nehezteltünk rá, hogy döcög, lassan bandukol nem felel meg annak a lázas, lük ető kornak, amelyben é ünk. Most, hogy aztán elbúcsúzunk tőle, miniha megint olyan érzés fogna el bennünket, mint a pes iekkel történt m ikor a mar­gitszigeti ióvasu at felváitotta az {utó­busz. Akkor mintha megsiratták volna a lóvaru at, amelyben a régi idők remi­­nis. c nciát vélték fe fedezni. Mi is úgy leszünk e2zeí a csallóközi vonattal. Mivelhogy sinsulónk lesz Pozsony és Komárom között, amely az eddigi négy órás távolságot csak két órára redukálj*, természetes n ezt fogjuk használni, de néhi mégis sóhaj’o ni fogunk a csal­lóközi vicinális u án és visszakivánjuk az?, mint az elhagyott asszonyt. Aktor majd m gint arról fogunk beszélni, ho<y nem is volt olyan kedélytelen azon a lassú, c mmogó, fárasztó vici­­nádson utazni mint hit ük és ennek is megvolt az értelme Ám most egye­lőre azt hisszük, hogy sürgősebbek az utain?, mint azelőtt voltak, noha a cérnoz úgyis elég korán érünk eh No de hát örüljünk, hogy meg van a sinautó s ha úgy is érezzük, hogy a régi világból megint elhagytunk tgy keveset tegyük túl magunkat ezen és használjuk a sin: utót minél szorgalma­sabban azért, mett az amerikai üzletek­ben m ndenüit megtalálhatjuk a táblái at ez el a felírással: ez idő pénz. S ombaton este e utaztam Komárom­ból P (z-onyba a csallóközi vicinálissá!: magamban elbucsuztetam ezt az öreg bájtomat. Ma, kedden reggel a sin­­cutón jöttem vissza és megbarátkoztam a fi -latúrraI. „Gyalázatos vicc“ — Szegény cigányok — mondja a Komáromi Lapok — amikor beszámol róla. hogy a Horváih vendéglőben mu­zsikáló cigánybanda pumása attól fii, hogy a jass még őket is kiszorítja 8 a p ntek es*i halászié mellé megüak a dobot és sűpákolják a legundoritóbb p p I í a sz x phont. — Szegény magyar nótái — mon­dom erű — mi lett veled, hogy könyör­­f ll ndüléseket gyüj enek a számodé, az újságokban szó iiván fel a »kedves komáromi közönség“ tf, hogy szeressen s ne hagyjon eipusz ütni Téged. — Szegény közönség 1 — folyíalom tovább, ha már benne vagyok a saj­nálkozásban — milyen szánalomramélió is vagy te, amikor olyan igen-igen ki­­f camodolt az Ízlésed, hogy a legsöté­tebb Afrika belsejéből importált, a v.:d

Next

/
Thumbnails
Contents