Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-07-31 / 91. szám
^^Sfyví»íiki]enoedlk évfolyam öl. Rzáirars. Kedd, 10S8. jalins 31. SiStbieléii át iseb«lo»6k éííékhsa: Sülben éa vidékre poitsi síétküldérssi í Ssées övié 80 K, félévre 4© K, nejy*dévrs se K. — Külföldön 150 Ki. cjM u£n ár»* 80 fillér. Sierkfiitöiél él kiadóhiTatai: W&rinr-n Megjelenik hetenkint háromaior I kedden, csütörtökön és szombatot!. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szociális reformok. Komárom, — julíus 30. A szociális biztosítás tengeri kígyója nyári pihenőjét tartja, hogy ősszel ismét megjelenjen a politika vizein. A parlamenti életben legesen szokatlan 'az^a.mód, ahogyan ezt a javaslatot tárgyalják. Annak idején, amikor a szociáldemokraták tartották megszállva a kormánynak fontos őrhelyeit, megcsinálták ezt a törvényt minden szentimenlahzmus nélkül, az úgynevezett po'gáii pártok leghevesebb tiltakozása ellenére is. Mikor azután a polgári koalíció vette a kezíbe a kormányrudját, arnak első dolga volt a szociális biztosítás reformja. Ez a reform azonban távok61 sem ment olyan simán, mint maga a törvény, mert a szociáldemokraták erősen megostromoiták már a bizottsági tárgyaláson és a nagy koalíció kénytelen volt kiegyezést ajánlani a baloldalnak. A baloldal, a szocialista—kommunista szövetség elég szépen berendezkedett a szcciáiis biztosítás körül, ahol igen finom állások vannak és százmilliók gyülekeznek össze, amelyeket protekciós kölcsönök alakjában helyeznek el. Nem is rossz dolog tehát, ha ebben a szociális biztosítási központba!', biztosit’magának valaki jól jövedelmező állást. Az egész reform módosításában ez a hatalmi kérdés játsza a főszerepet. Srámek páter, a népjóléti ügyek minisztere, igen ügyesen vezeti ebben az irányban a tárgyalásokat és a végeredmény valószínűleg az lesz, hogy a szentéletű c.-eh néppártiak együtt fognak osztozkodni az Istentől elvonatkozott vörösökkel a jó állásokon. Mig ez a javaslat a munkásokra vonatkozik, addig a magánalkalmazottak biztosítása a tervezések stádiumában szabad martalékul kínálkozott a politikának és p^dig szintén a cseh néppárt élelmes po itikájának. Most azu'án a parlament elé került ez a javaslat is, hogy törvény legyen belőle. Amenynyire a csehszlovák törvényhozás lé ektanát és technikáját ismerni megtanultuk, ahol a meggyőzés fegyverei soha nem tudnak rést ütni a pártok vértezetén, egy rossz törvénnyel több lesz a törvénygyűjteményben, ha az az eredeti terv szerint megy keresztül, ami iránt nincsen semmi kétség. Ez a szociá is biztosítás a íehtfő leggyengébben fogja biztos tani a magánalkalmazottakat és az újságírókat és főleg a szlovenszkói és ruszinszkói magánaikalmazoltakra tartalmaz olyan sérelmeket, amelyek azoknak létérdekeit sértik. Megvalósi ja a hivatali büiokráciát és mindenben a minisztérium döntését tartja fenn. Tehát a legroszszabb kilátások kecsegtetik ezt a dolgozó réteget. Mig egy felől a biziosilottak jogait nagy előszeretettel metéli körül, addig nj terheket ró a magánalkalmazottakra, meit a biztosítási illeték progreszsziv emelkedésével eddigi kötelezettségeiket kiszélesíti. A szociális törvényhozásnak az egész világon az a kaiakterisztikuma, hogy kiterjeszti a jogokat és mígvédi az egyént. Prágában, Srámek prelálus ur egész más szemüvegen nézi a jogok kiterjesztését és azokat csak óránként egy kávéskanállal adagolja, hogy ebből éij.nek meg a szegény magánalkalmazottak. tg5gjBBSKB^BflBWWMIIIiWlBBilMI«limrWWtlirHirafPf8rr’l} POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — ju’ius 30 Benes közvetít az optáns perben ? Nagy meglepetést okozott a betlini Dorsche Tages2ei;ungban megjelent az a hir, amely szerint Benes dr Pülügyminíszíer azzal a teivvc! foglalkozik, hogy feleján jr közvetítői szolgál, tát a magyar-román cpiárspötben A lap jöléríesült poliiirai körökből vette a hirt, amellyel képcső a ban a kövei kezűket jegyzi meg: „Magyarország — mint ismeretes —, r.em regín hivatalosan is nyiiatkozí t', a maga részéről a semleges közvetítés e fogadására vonatkozóan. Épen ezért nehezen tthe ő fel az, hogy Benes abban a Íriszemben volna, hogy Magyarország elfog;dja őt közvetítőnek. De magárói a Ni^szövetségről sem hihe ő, hogy ebben a kérdésben olyan embert aján jón közvetítőnek, aki kimondottan Románia oldalán át1. Mindenesetre nem szabid elfelejteni, hogy Csehszlovákia tevékeny külügyminisztere a leszere ési kérdésben is fontos szerepet járszik, noha erre r pp oly kevéssé alkalmas.“ Bents külügyminiszternek eme állítólagos vállalkozásának hiret igen vegyes érzelmek,ei fogadják és általában nem tartják valószínűnek, hegy közvetítéséi az érdekűt körök készek volnának elfogadni. A magánalkalniazotta/e és a hir lapirók szociális biztosításának novellálása. Említettük már, hogy a magánalkai mázolták és hirlapirók szociá is biztosítása mily sérelmes az érdekeltekre nézve, akik eljártak a mir.iszíernél a séreimek mielőbbi orvoslása céljából. A magánalkalmazottak kö. ponti szervezetének végrehajtó bizottsága a szociálpolitikai büotiság két referensével tanácskozást folytató t a magánalkal mázolták, és hírlapírók szociális biztosításának novellálásáról 8 megá lapították, hogy a kormány nyugdíj örvény javaslata rosszibbitott a bizottság által kidolgozott szervezeten. Ezért minden erővel a kormányjavaslat módosiiáaára és kiegészítésére fognak törekedni. Ez mindenekelőtt vonatkozik a biztosítási köleiezetiség terjedelmére, a háború alatt való biztosítás, a hiriapirók biztosítása, az eddig nem biztosított idő biztosítása részére való áíiami dotációra és az általános nyugdíjbiztosító intézet autonómiájának veszélyeztetésére. A tanácskozás résztvevői teljesen egyetértettek abban, hogy a népjóléti minisztérium a lehető leggyorsabb .n laríozik ä beterjeszteni a nyugdijiöivány meg- I okoló jelentésé*, hogy föívehessék azo- j hat a pontokat is, amelyeket a kormány- ‘ javaslatból kihagytak és hogy haladá!:talai ui beterjesszék a betegbiztOiirási tömny tervezetét. Az európai nemzeti kisebbségek kongresszusa. Augusztus 30-an kezdődik az európai nemzeti kisebbségek kongresszusa Géniben, ahol három napig fognak a nemzeti kisebbségek képviselői ranácskozni. A kongresszuson ezúttal erősebben fog kidémboredni a politikai jelieg es napirendjére az e nökség kiiüzte a kisebb - st gr mozgalom és a N pszövtíség nifgrtartása között fennálló n^gy ellentéteket jelentő kérdéseket. A választ many uj sta ur ukat dolgozott ki, araelvetet szükebb körű bizottság fog Berlinben tárgyalni a kongresszust megelőzően, amely megállapi ja majd a javaslatok végleges szövegé1. A tavaly kit péti németországi lengyel, dán és leusnzi szerb kisebbségek az idén újra megjelennek a kongresszuson és így az európű kisebbségi mozgalom egysége helyreállítottnak tekimhe ő Diplomáciai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek az augusz us hónapban tartandó kistbbségi kongresszus elé, mivel óit szóba fog kerülni a Népszövetség titkárságának kü önős magatar'ása a kistbbségi szekció uj vezetőjének kiválasztása körül. Sif Erik D ummond a N pszövetség főtitkára, dacára a kisebbségi kongresszusok elnökségének ismételi tiltakozásának, nem semleges és pártatlan egyént álliioit a kisebbségi szekció ékre, hanem a kisebbségi jo gokkal szemben tagadó álláspontot elfoglaló és a kataíón kisebbségét elnyomó spanyol kormány jelöltjét bízta meg a kisebbségi szekció vezetésével, amely i yen körülmények között nem végezhet produk ti v munkát és ennek következtében a Népszövetség elveszti Európa 40 mi iiós nemzeti kisebbségének bizal mát és támogatását. Ezt a kisebbségi sérelmet a kongresszus behatóan fogj a tárgyalni és ez ügyben orvoslás céljából memorandumot terjeszt a Népszövetség tanác ahoz, _____ y-geaa—Wja»m||fln|ni||||H||>«nm<MWMaBMBi«BBiMay Kellogg Parisban tárgyal Stresemannai és Brianddal Párisi jelemés szerint Kellogg, az Egyet ült AHamok külügy i állam i kára, tugusz us 27-én cr érik Piriztb*, hogy a szerződést személyesen írja alá. Kellog három napig marad Parisban és ezidő alatt tárgyalni fo? S resemannai és Bíia dda! a jöváiéeli kérdésről és a hadi társságok problémájáról. Bisztos a veszik, ho^y Kellogg közvetíteni fog a Rojna vidék kiü.itése ügyében. Magyarország megnyerte az optansperban az sngol közvélemény osztatlan rokonszenvét. A londoni alsóháiban i&terpelláció hangzott ef az op ársperben. GoWc-r azt kérdezte a kormánytól, hogy kért-e valaha Magyarország az optán-perben közbenjárást. Chamberlain válaszában kijelentette, hogy Magyarország ez év március 15-én a néps övetségi alap- j okmány 10 szakasza alapján jegyzéket intézett az angol kormányhoz és kérte a nagyhatalmak közbenjárását. Rodcort arra \ onatko/ólag kért választ, hogy Tiiulescunák a népszövetségi tanacs ülésein elhangzott javaslatát közölték e j hivatalosan Magyarországgal. Chamber j lain azt válaszolta, hogy tudomása j szerint nem. Elbúcsúztam a csallóközi vicinálistól. Komárorr, —julius 30. Egy kicsit úgy voltunk ezzel a szegény csallóközi vicinálissal, mint apáink elveivel. Mióta Turgenyev megírta az apák és fiuk örös harcáról hires regényé*, azóta még jobb in tisztában vagyunk vele, hogy az apák és fiuk milyen nehezen találják meg egymást sokszor A fiatalok szeretik meg nétn érteni apjuk konzervativizmusát, szeretik egy kicsit félvállról elintézni az öregek elveit, amelyeket a fiatalok meghal dottaknak szoktak minősíteni. De a.után ha már egyszer nem érzik maguk mögött apjuk erős kezeszorilását, az öregek vállveregetéséf, amely mindig joakaram, míg hí Kellemetlen is, megérzik, hogy val-mi hiányzik az életből amit megszoktak, amitől jól esett tudni, hogy úgy voll. Mondom, igy vol unk enel a csallóközi személyvonattal is. Mindig szid uk, nehezteltünk rá, hogy döcög, lassan bandukol nem felel meg annak a lázas, lük ető kornak, amelyben é ünk. Most, hogy aztán elbúcsúzunk tőle, miniha megint olyan érzés fogna el bennünket, mint a pes iekkel történt m ikor a margitszigeti ióvasu at felváitotta az {utóbusz. Akkor mintha megsiratták volna a lóvaru at, amelyben a régi idők reminis. c nciát vélték fe fedezni. Mi is úgy leszünk e2zeí a csallóközi vonattal. Mivelhogy sinsulónk lesz Pozsony és Komárom között, amely az eddigi négy órás távolságot csak két órára redukálj*, természetes n ezt fogjuk használni, de néhi mégis sóhaj’o ni fogunk a csallóközi vicinális u án és visszakivánjuk az?, mint az elhagyott asszonyt. Aktor majd m gint arról fogunk beszélni, ho<y nem is volt olyan kedélytelen azon a lassú, c mmogó, fárasztó vicinádson utazni mint hit ük és ennek is megvolt az értelme Ám most egyelőre azt hisszük, hogy sürgősebbek az utain?, mint azelőtt voltak, noha a cérnoz úgyis elég korán érünk eh No de hát örüljünk, hogy meg van a sinautó s ha úgy is érezzük, hogy a régi világból megint elhagytunk tgy keveset tegyük túl magunkat ezen és használjuk a sin: utót minél szorgalmasabban azért, mett az amerikai üzletekben m ndenüit megtalálhatjuk a táblái at ez el a felírással: ez idő pénz. S ombaton este e utaztam Komáromból P (z-onyba a csallóközi vicinálissá!: magamban elbucsuztetam ezt az öreg bájtomat. Ma, kedden reggel a sincutón jöttem vissza és megbarátkoztam a fi -latúrraI. „Gyalázatos vicc“ — Szegény cigányok — mondja a Komáromi Lapok — amikor beszámol róla. hogy a Horváih vendéglőben muzsikáló cigánybanda pumása attól fii, hogy a jass még őket is kiszorítja 8 a p ntek es*i halászié mellé megüak a dobot és sűpákolják a legundoritóbb p p I í a sz x phont. — Szegény magyar nótái — mondom erű — mi lett veled, hogy könyörf ll ndüléseket gyüj enek a számodé, az újságokban szó iiván fel a »kedves komáromi közönség“ tf, hogy szeressen s ne hagyjon eipusz ütni Téged. — Szegény közönség 1 — folyíalom tovább, ha már benne vagyok a sajnálkozásban — milyen szánalomramélió is vagy te, amikor olyan igen-igen kif camodolt az Ízlésed, hogy a legsötétebb Afrika belsejéből importált, a v.:d