Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-12-22 / 153. szám
1 Komáromi Lapok. 1928. december 22. ködik szerelmesen amikor nincs Komáromban Ezl a Domonkos Jánost. akinek sirja ott van a komá romi görögkeleti temetőben. Jókai Mór kis gyermekkorában még látta, mint öreg embert és mikor felnőtt, mint regényíró a komáromi mende mondát átszűrte az ő ragyogó fantáziája egyik legszebb regényévé, az Aranyemberre. Hogy mindent a komáromi gabonakereskedők végeztek el, a bevásárlást. felvontatást és az eladást, nagyon nehézkessé és költségessé tette a gabonakereskedelmet Ezen segített Csepv Zsigmond komáromi ügyvéd, aki 1806 bin egy gabonakereskedő társaság it alakított, amely részvénytársasági alapon vezette be a munkamegosztást Voltak bevá sárló szállító és eladó ügynökeik és igy a kereskedőknek több szabad idejük volt E társaság i62 tölgyfahajóval kezdte meg a működését A Komáromban székelő hajóstársaság Tőrkbecsén, Győrött és Mosonban megbízottakat tartott, akik ismerték jól a piac viszonyait és a konjunktúrákat jól ki tudták használni. E megbízottak vásároltak és adták el a gabonát. Hogy mikor szűnt meg ez a kereskedő társaság, nem tudjuk biztosan, csak annyit, hogy 1820 ban újra fel akarták támasztani, de nem sikerült. A dunai hajózásnak nagy akadálya volt a sok zátony, sziget, hordalék amelyek miatt nem egy h^jó sülyedt el. A hajóelsülyedések biztosítására alakított Csepy Zsigmond ügyvéd egy hajóbizlositó társaságot is, ahol magát a hajót és a rakományt leheteti biztosítani az elsülyedés ellen. Ez volt az első magyarországi bizlosttó társaság és 1807 ben alakult meg kétszázezer pengő alaptőkével, amely négyszáz darab ötszáz forintos részvény utján folyt be A társaság ügyvezető nyelve a magyar volt, csak másokkal való érintkezés közben keltett tek ntetbe venni a német nyelvet is. E hajó biztosító társaság 1854 ig állott fenn. Az első, aki ily módon biz'ositotfa hajóját, Fejes András vol', aki 2000 mérő gabonáját á 5 pengővel 10.000 pengőre biztosilotta. E gabonát Fazekas János tulajdonát képező Adám nevű tölgy fahajójára G inyünél raktak fel. E hajón Csizy Imre kor mányos és Végh Ferenc. Ocsvay Feerenc hajóslegények szolgáltak. Az első kár 1807. júniusában érte a társaságot, amikor Molnár András sóval rakott hajója a mohácsi Dunán tökébe ütközvén, elsülyedt. A hajó rakománya 17 ezer forintra volt biztosítva, de a felek kiegyezlek 7000 forintban. A társaság Baján, Bezddnyban.Bugyiszlón, Győrött, Rután, Monostorszegen, Palánkám, Pancsován, Pesten, Szegeden, Temesvá on, Titelen, Tolnán, Töröbecsén Ujverbászon,Újvidékénél Zimonyban tartott ügynökségeket. A dunai hajózást nagyban elősegítő társaságot a külföldi bizlosiló társulatok fojtogató versenye ölte meg. A Dunán való hajózást nagyban akadályozták a zátonyokon és az apróbb szigeteken kívül a viz mélyében rejló tókék, falörzsek, malomkarók. hajó és malomroncsok, A hatóságok érzik ezt és segíteni akarnak e bajokon Egy úgynevezett löki huzó masinát készilenek, amelynek a segítségével a vízből kieme Ük a fatörzsekel, tőkéket, malomkarókat, roncsokat. Komáromvármegyénet 1793-ban tartott közgyűlései gyakran foglalkoznak e kérdéssel és a tökehuzó masinára is utalnak ki pénzt sőt vármegyei dunalisztitó és tökehuzó mester tisztségről is gondoskodnak és annak fizetést utalnak ki Erősen meghagyják Tuba Jánosnak, az akkori dun-uiszlitónák, hogy a Duna medre állandóan tisztítassék, hogy ma hajózásnak annál barátságosabb tikere (viz'ükre) lehessen.“ A hajóvon'atásnak, a vontató utaknak a kegyelemdöfést természetesen a gözhajójáratok megerősödés adták meg. Ma már csak kisebb csónakokat, halászbárkákat, dereglyéket vontainak emberi erével, A dunai hajózás terén az úttörő egy maqyar főur volt, Batthyány Tivadar gróf, aki saját találmányu hajójával 1802. junlus 23-án próbautat is telt Komáromtól Pozsonyig, amelyről egy hét oldalas dagályos kis fü zetet is kiadtak .Der siegende Bucentor,.. von einem Freunde der Wahrheit 1802“ cimen Pozsonyban. A hajó szerkezetéről és további sorsáról mit se tudunk, de Batthyány érdeklődése mindvégig megmaradt a dunai hajózás iránt Ismeretes, hogy hosszú vajúdás után 1929 szeptemberében megalakul az első gőzhajózási társaság a Dunán és a rendes gözhajóiárát a következő évben Bécs és Zimony között megindul. Az első gőzhajó utat Bécsból Budapestig Komárom érintésével 1830. szeptember 4-én tette meg a .Franz I “ nevű gőzös. Az utolsó gö/hajó a Kisdunát egész hosszában a múlt század hatvanas éveiben hajózta végig, amikor a Kisduna hajózhatóságát tanulmá nyozó bizottság kimondotta, hogy a Kisduna régebben Érsekújvárt Duna még aránytalan nagy költséggel se tehető hajózhatóvá. Változnak az idők. Valamikor az Érsekújvár! Du >a sokkal szélesebb volt, mint a mostani Nagy Duna a Csallóköz mentén Ezt a régi térképek mind bizonyít ják, azokon sokkal vastagabb vonallal van jelezve az Érsekujvári Duna és a nagy forgalmat is azon bonyolilották le Később aztán mind jobban beiszapolódott és veszített forgalmi jelentőségéből, 1793 ban Komárom vármegye már azzal a tervvel foqlalkozvtl hogy a Kisdunát ott Vereknyénél teljesen elkellene zárni, mert hasznot semmit se hajt csak bajt okoz mert gyakran kiárad Persze a tervet a vármegye nem tudia megvalósítani. Mi okozza a golyvát? Talán eléggé ismeretes, hogy golyvának nevezzük a gégee'ü>ó t Iszirun elhelyezeti eleifomo* pijtsmirigynek be leges megnagyobb d mát. A golyváéi tek szertelen eltérj dese az érdeklődés elöterebe helyezte a gotyvakérdest, amellyel a közelmúltban mar nemzet közi konferencia is szükségesnek latta foglalkozni. A kozmetikai hbráry, amelyet a golyva a nyak ekoi/itása u j n létrehoz, eliötpü azon életveszélyes korrp i káCiók mellett, amelyek a golyva szertelen megnövekedőit ki-erhe ik. Az e<ősen megnövekedőt goyva a gége összenyom sí áltál ves/éiyezteihe i a beteg életéi, másrészt p dig a go'yva a benne létrejövő rákosé frjuá<a ú ján jelen hét nagy veszélyt a b eiegre. A golyva szertelen métvü euerj ő ségére megem i jük Le- dinzigi stb sz érd k s közlését, am ly szerint a danzigi féltőbb leányiskolákban minden ötödik leánynál golyvát It hét találni. Z ppvban pedig, a tenger pariján, a kuegi ö iskola minden harmadik tanú lóját talált )k golyvásnak. D . L'C< adatai rendkívül érdekesek es foltosak, mert a tenger pírtjáról származnak, ahol tudvalévőé« úgy a talaj, mint az ivóvíz bőven tartalmaz j'tdot Enelleil a lakosság főtepláléka a színien bő jódtartalmú tented ha', úgyhogy ut tuhjdonk pen jódbösegrői kt|i b szélni, mert hszen itt mindenki jáds<ükségletének körülbelül hatszorosát ktpja meg. A dinzigi aditok éles ellenteben vannak azzal a dogmává merevedett felfogással, h így a go yvar az ivóvíz, a talaj, a táplálék j ódhi nya idé/i elő. És valób n a golyva tömegesen főkép alpesi vidékeken fordul elő. ahol az élet tényleg jódszegény miliőben f t'yik le. Ez nemcsak az emberekre, de a háziállatokra is vonatkozik, amelyek szintén nagyszámban kapnak go'yvá’, mig a vadon élő altatok (őz, vaddisznó stb ) golyvamentesek maradnak, jóllehet ugyancsak jódszegény levegőt szívnak, ugyanazt a jódszegény vizet isszák, ugyanazon a jódszegény talajon élnek, sőt táplálékuk is nagvjrbm azonos megszelídített rokonaik láp álékával. Különbség talán mégis abban van, hogy a vadon élő állatok é'ete nem a rosszlevegőjű istállókban folvik le. E enkivül rendelkezésűnkre áll több svájci szerző megállapítása, amely szerint a golyva igen gyakran egy fa unak bizonyos házcsoportjában vagy egy egy hazában lép fel tömegesen, mig ugyanakkor a szoms ed há c «portok lakói épségben m radtuk, ith tin is a'onos viszonyok közt é'ó emberek egyr-ste megbetegszik, másrésze nem. Ez a c« pír os, bizonyos teiűte'ekre !o«ali zár. megbetegedés valamely ferdzes leh**'őaégere is f lhiv|a figyelműiket. Hí arra a kérdőre avarunk megfelelni, mi okozza tehát a golyvát, be kell vállár utk, h *gy tudó nányosan* jól megatapo ott választ ezidőszerinmég nem uJu <k adni. Mindenek srei rint irt nem egységes kórokozóról van szó, hanem iööb, restben sme«, részben taian még ismeretlen káros belátás az. amelyek egvü tveve vsgv iü>ön külön golyvát 'udnas lé r h ázni. Mc 13. oldal. C<rrison szennyezett ivó»Uzel és s/enynyezett láp'át^kkal ágainál golyvái u dot nevel i E enkivül azt is meg kell állapítani, hogy n p n Iküti, szQ< lakást) in, fő eg rosszlevegöjű iskolát látogató gyerekek közt fel űrő Sok a goy vás. K« elér, a vilaghi ű golyvaku'ntó már évutdekkel ezelőtt megáitapi otta, hogy az úgynevezett is^oisgoKva a k’tonás*odá8 idején a jó levegő ét egészséges életmód behatása a'ait m<nden kezelés nélkül meggyógyu1 Lek is ugv véti, hogy ne esik a jód. hanem a sportos, a c-d készt t s>h. az, ami a golyvá gyógvU ásánát f mtos szerepei j úszik. Dr. B Gy. Emlékezzünk eleinkről. Ezt a elmet viseli Takáts Sándor kiváló löriénetirónk, nagynevű föl dlnk legújabb könyve, melyet a Genius adóit ki pazar külsőben. Ezt a kötetet legalább harminc másik előzte már meg, ennél nagyobb kort összefogó müve azonban egy sin csen talán Takáts Sándor eddig úgy élt a köztudatban mint a rég alá hanyatlóit török maayar ka onavilág megej őszavu krónikása Tőle való a többi közi az üvöllö hfjduk s a bajviadalok könyve, külön kötele van nagyasszonyainkról, a tőrök hódoltság koráról lelünt idők zúgása csap felénk a végvári kapitányok és generálisok világát ismertető gyö nyörü müvéből s három kötetnyi rajza a török-magyar szokásokat ismerteti... De ki győzné felsorolni valamennyit ? Egyik szebb a másiknál ! Most megjelent hatszázoldalas könyve bedeghi Nyáry Ferenccel kezdődik, aki urakirályával együtt a mohácsi síkra ereszkedik alá 1526. évben s az országgyűlési párbajok kai végződik, amelyek egészen 1848 ig tartanak. így tehál háromszáz esztendőnél hosszabb kori ölel át időben. Szomorú tanulságok könyve ez a könyv érdekes egészében és részteleiben, de leginkább megfognak bennünket azok a feje zetek ahol Takáts Sándor elhagyja edd gi működési területét s az újabb kor nagytömegű ismeretlen adata t tárja elénk. A török magyar kalo >aviiagból va ó feljegyzéseinek elég talán a cimél felsorolnunk: MA sárvári kert a XVI ik században, A Zrínyiek temetőhelye, Régi sóvágóink, A huszár a száguldó és a jarg <16, A gyalmos és réli halászokról, Stájerország magyar huszárjai, Vizsgálat Z inyi Miklós ellen, Augsburg és Magyarország ... és így tovább. Ekkor azonban egyszerre a köze lebbi múlt évtizedeibe hajlik át s amiket itt mond el, csupa meglepetés az • Ivasó számára. Az utolsó Inszurrek dóról írván például, meg tudjuk Takáts Sándortól, hogy a franciák, amikor Győrig nyomultak előre, embertelenül végigsarcoilák a megszállt vidéket s jajkiállás hallatszott mindenfelé, amerre elvonultak egyszer... tolt le nem írhatja az' a pusztítást, égetést, fosztogatást, amit a francia hadsereg vitt végbe a dunántúli megyékben. Ili olvassuk a kővetkező sorokat is: „Egy bajai eredetű hajós Komá romba jővén, elmondá. hogy a franciák Bábolna meiiétt elfogták öt s a generálisuk elé vezelvén, ez magyar nyelven kérdé öt, micsoda véleményük van a déli részek magyarjainak a franciákról ? Hol és mennyi a katonaságuk? A hajós e kérdésekre megfelelvén, a generális szabadonbocsátá öt és egy Kálóczy nevű francia káplárral (aki komá romi születésű magyar voll) kísérleté ki a táborból * Épilyen figyelmet lekötö a könyvnek az a fejezete is, mely a pozsonyi országgyűlésen folyt lársaséletröl szól í t olvassuk, hogv Eszterházy hercegnek az 1825 «ki koronázó országyülésen csupán csak a mentéje került ölmillió forintba s Batthyány Lajos egyetlen országgyűlésen ötvenezer forintol költött Az 1811 iki esztendőben Wallis pénzügyminiszter egyik magasrangu tisztviselőjét: SlahI Fülöpöf Maqyarországra küldi, hogy tájékozódjak a nemzet hanguloia felöl. Sahl Fülöp már április 15 én kimerítően tudósilja a miniszteri, Írván a többi közi a következőket: „Őszintén megvallom, hoqy ez emberek felöl határtalanul jobb fogalmai nyertem annál, amit a minisztériumban alkalmam volt felőlük nyernem Higyje el Excellenciád, becsületszavamra mondhatom, e nemzetnek van még jelleme és erkölcse S eoészen a mi hibánk, hogy a monarchia összérdeke részere ez a nemzet még nem az, aminek lennie kellene a valóságban 1“ Terjedelmesebb cikket szentel Takáts Sándor a régi országqyülési gunviratok és karika urák ismertetésének Ebből a cikkból tudjuk meg, hoqy abban az Időben a Magyar Tudományos Akadémián ural kodott modern és demokratikus szellemről s az ott lezajlott választásokról állandóan informálták még a királyt is. Maga az uralkodó is ösmerte az akadémia vezetőit: Vőrösmartyt. Bajzát és Schedeit (Toidy Ferencet) akiket csak „kolompo soknak“ nevezlek Bécsben (Die Kolompos . Hasonló érdekességü a könyv többi fejezete: Deák Ferenc névnapja 1839 ben, Asszonyok a nem/.eti eszme szolgálatában, Országgyűlési tüntetések Pozsonyban, Deák Ferenc és a titkos rendőrség stb. összesen huszonhárom ilyen fejezete van az „Emlékezzünk régiekről* c mü legújabb Takáts-köletnek. Nagy népszerűsége bizonyára ennek sem marad el, mint az előbbieknek is. Azlán méq egy érdemet a könyvnek : senki ma olyan vonzó magyarságoai nem tud Írni, mint Takáts Sándor. Még legnagyobb íróink sem. A lopott csizma Pesten Irta: Krúdy Gyula Jobbláb még évek múlva sem táv adhatta le, hogy vidékről származott Pestre, meri néha megfeledkezett magáról és úgy oldalgott a pesti aszfalton, mint valaha a szalmássá énásszérűs kertek környékén ott Ócsán, ahol a menyecskék, lányok legényekkel szoktak találkozni. Napraforgó‘szemek száradnak a keményre vert padlón, egy másik sarokban fehér és fekete paszuly tarkáilik, a zsákból kifolyt zabszemek olyan hegyesek, mint a tűk: mintha mindez azért volna a csűrökben, hovy az ember ne találjon helyet, ahol lepihenhessen. Ha pedig nagyot nyújtózkodna az ember: valami lóbőr-nyekergésű csizmapárban üti meg a fejét amely csizma ott lóg a hasadékokon befújó szelekre bízva, miután előző eg bejárták a világot. Emberünk ellopta a csizmát és most már menekülnie kellett Ócsáról. A csizma vitte őt, mégpedig főleg a jobblábat, mert férfia tnál abban van a legtöbb elhatározás a kellő lépések megtételéhez. A csizma Budapesten is falusias barátsá okát keresett, — lehetőleg olyan helyekre vitte gazdáját, amely helyeken az asztal alatt esőszagú ebekkel és kocsikenőcs-szagú csizmákkal ismerkedhetett meg. Talál-T
