Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-12-18 / 151. szám
2. oida:. Komáromi L*po* l^‘4'8. decemLer 18. 804 Az általánosan kedvelt „POLIO“ mosószappan minden egyes darabján rajta van a „POXJO“ felírás és „kalapács“ védjegy Kérjen „Polio“ kalapács szappant! Erdős Renée iJju^acja ERDŐS RENÉE legújabb érdekíeszítö regénye e napokban hagyta el a sajtót. Kapható a ÁRA 36 Ke (6 Pengő) postai elküldéssel. Spitzer-féle könyvesboltban, ^ Komárom, Nádor-utcaAy\ hatos szerzeményét adta elő a zenekar hat kitűnő tagja művészi interpretálással és oly nagy hatással, hogy kénytelenek voltak egy másik műve! kiegészíteni zeneszamukat. A legnagyobb dicsérettel adózunk ennek a jeles zenekarnak és a kitűnő előadóknak, névszerint Molecz Tivadar, Szatmáry Lőrinc, Fahr Tivadar. Zsolnai Béla, Pathő Fióris és Kállay Endre dr.-nak, akis a komáromi sivár zenei életben egy kis oázissal szolgáltak. A közönség freraetikus tapsai ezt fényesen tanúsították is. A műsor egyik kimagasló száma volt Molecz Manci III. éves operanövendéknek gyönyörű énekszáma, aki a halhitatlan datköltőnek „A muzsikához“, „A lányka panasza“ es „Pusztai rózsa“ c. örökszép műveit adta elő. Amióta operanövendék lett, csak most volt alkalmunk hallani először Komáromban a nsgytehetségü előadó*. Megállapíthat juk, hogy szép fejlődésről tanúskodott úgy énekíudása, mint előadása. Diszlingvált énekstílusa, csodálatosan hajlékony, magas szopránja, megragadó előadása a művészi hivaioitság elvitathatatlan jeleit mutatják és arra engednek következtetni, hogy odaadó továbbtanulás, ernyedetlen szorgalom mellett szép művészi pálya várakozik Molecz Margitra. Mind a három dal előadása művészi mértékű volt és méltán ünnepelte őt a közönség, amelyet igazán magéval ragadott. Tisztelői szép csokorral lepték meg a kitűnő előadót, akinek a szűnni nem akaró tapsokra egyik dalát meg kellett ismételnie. Külön érdemel teljes elismerést Szijj Ferenc dr., aki a solóénekeseket nagyszerű plaszticitással kisérte zongorán és dicséret illeti meg Király Dezsőt, aki a férfikart és a vonóshatost kísérte ügyesen. Az ünnepély fényes sikerének oroszlánrésze azonban Molecz Tivadart, az országos nevű kiváló karnagyot, zenei életünk e tiszteletréméltó Nesztorát illett, aki korát meghaladó frisseséggel és lelkes ambícióval készítette elő az egész ünnepélyt. Véget ért a komáromi városi munkások sztrájkja — Saját tudósítónktól. — Komárom, — dec. 17-én, A városi munkások sztrájkja, amely péntekre virradó éjszaka indu i meg nagy elánnai. má3féinap után megtört. Vasárnap reggel már valamennyi városi munkás elfoglalta állását és lemondott a további sztrájkról. A sztrájk megtörése a városi vezetőségnek ez alkalommal kétségteienül erélyes közbelépésére történt meg azáltal, hogy a munkásokat záros batáridőn belül felszólították munkahelyük elfoglalására, mert ellenkező esetben elbocsátottnak tekintették volna őket. Ugyancsak ilyen értelmű leirat érkezett a városhoz az országos hivataltól is, hogy a sztrájkoló munkásokat, akik ezután sem akarnak visszatérni a munkához, azonnali hatállyal el kell bocsátani. A sztrájkoló munkások közül már szombaton délben hárman jelentkeztek munkába, mig a többi munkás hétfőn tért vissza a munkához és igy a sztrájk másfél nap után megtört. Amint a városházán értesülünk, a gyorssegély kiutalásának ügyét a járást hivatal fogja elintézni, a szolgálati pragmatikát pedig a városi tanács a városi tanács a munkások kérelmére záros határidőn belül tárgyalja majd le. A munkások másfélnapi sztrájkok u!án járó napidijukat megkapják a várostól. A sztrájk megszűnésével a tanács mindeddig nem foglalkozhatott, mert hétfőn nem volt határozatképes és Így csak a szerdán délután tartandó ülésen fog állást foglalni ebben az ügyben. Fényes nappal betörtek Tomschitz Mihály Kapka-téri üzletébe, — Saját ludositónktól. — Komárom, december 17. Szombaton délben tizenkettő és kettő között vakmerő betörés történt Komárom jóformán legforgalmasabb utcáján, a KUpfea-téren Tomschitz füszernagj kereskedő szombaton délután megjelent a rendőrségen és feljelentést test ismeretlen tettesek ellen, akik délben átsüss segítségével az utcai ajtón keresztül behatoltak az üzletbe és ott egy feszitő vassal feifeszitették a kassza fiókját, amelyből 160 korona aprópénzt loptak el és egy borítékból, amelyben 150 darab egyleti bélyeg is volt, ezenkívül 24 koronát is elvittek, mivel több pénzt nem találtak. A betörők semmiföle nyomot nem hagytak maguk után, amely a nyomozást megkönnyítette volna, A rendőrség a feljelentés után azonnal megkezdte a nyomozást ás átnézte az áliomá3t és a tekintetbe jöhető nyilvános helyeket, azonban a nyomozás eddig eredménytelenül záródott. A betörők szerencsére nem jutottak nagyobb összeghez, de az a körülmény, hogy világos napp.al követték el vakmerő módon a betörést, a bűnügynek nagyobb jelentőség ad és ezért a rendőrség fokozottabb eréllyel nyomoz a betörők kézrekerstésáérl. A Komáromi Zsidó Ifjúsági Egyesület húsz éves jubileuma. A Komáromi Zsidó Ifjúsági Egyesület ezelőtt húsz éve alakúit. Akkor is fiatal, nagyratörő diákok alapították meg, akik közül ma már bizony olyanok is vannak, akik kinőttek a hétköznapok atmoszférájából tehetségükkel és a magyar iiteraturáíiik erősségei: Zsolt Béla es Kádár Imre, Húsz év ifjúsági kullurmunkájának és fejlődésének mdtó keretben adtak befejezést a mostani lelkes tagok és olyan kulturérzékrő! és műkedvelő tehetségről tettek tanúságot, mely a komáromi zsidóság nagyobb pártfogására számíthatott volna. Ilyenkor Kellett volna megmutatni a hitközségi képviselőtestületnek, hogy hivatásuk tudatában van ép úgy mint népszerű és köztiszteletben álló elnöke, Milch Dezső. Mert bizony a terem nem igen telt meg. És még nem láttam ott olyan embereket, akiknek távolmaradását is szóvá lehetne tenni. Müch Dezső, a komáromi hitközség köztiszteletben álló elnöke nyitja meg az estet, impozáns szavakban vázolja a húszéves múltat és a magyar kultúra húsz éves ifjúsági istápolásáf. Köszönetét mond az egyesület díszelgőkének, Kun Somának nemes fáradozásaiért. Kun Soma, ez a kiváló tudós lebilincselő előadóképességével húsz perces beszédével gyönyörködtette a publikumot, aki a kitűnő mestert értékes szavaiért p rcekig ümepeite megérdemel*^ Stern Lili, Farkas Imre „Kis k’.detjéi“ szavalta úgy, ahogy egy Farkas Imre verset át kell éreznie, fiatalság minden bájával. Törők Rezső: Analfabéta tanfolyam. Csupa díiü és kacagás, A ki ünő szereplők: Jeidner G/5rgy, Szalczer Sándor, Blocti Imre, Lőwy László, Bidó Bilv, Schwiiier Pa*, Riáb Gábor. Schwitzer Ili, Gábor Andor tréfáival most is bebizonyította, hogy kitűnő érzése van a humorhoz. Zilaby L^jos: Rózsika. Kon urokban hasonlít Molnár F. „Doktor ur“ jához. Neház, mély darab és meglepő szépen játszották: a aimnáriumi Keretekből kiemelkedő Sebő Ági és Föide3 Györgv, két értékes munkása vezetnek. Játszottak még és jól hozzá illeszkedtek a darab menetéhez: S sicher Sán dór, Rtdő é3 Wem. Minden ősszel olvashatja az ember hogy Párizsban a világ minden sarkábóf ott összegyűlt táncmesterek mit határoztak, — hogy milyen táncokat fognak divatba hozni a szezóíbin ? Felsorolnak rendzzerint többféle fánco*, j egyet azonban legalább mindig kinej veznek a szezón uralkodó táncának, I 3mi azt jelentené, hogyha már a többit nem, de ezt gz egyet szerintük legalább j minden táncoló embernek meg kell ta> nuinia. Bizonyos, hogy a táncmestereknek is j kell élniök valamiből. De viszont a társaságba járó embereknek rendszerint ' van egyéb dolguk is a tánctaouiásnál, ma meg nem is olyan nagy élvezet j évente uj táncokat tanulni a már be- i gyakorolt régiek helyett s igy a derék tánc mesterek jámbor óhajai nem mindig teljesülnek száz százalékban. A tapasztalat azt mutatja, hogy legfeljebb 2—3 évenként jön egy ugyne : vezeit világhódító tánc: mint a foxti t, • a shimmy, a charleszton, stb., am.lv ; járványszerüen terjed el mindenütt s azután évekig uralkodik, — azzal a különbséggel, hogy az első évben rugdalják, a későbbiekben pedig már simán táncolják, inkább sétálják. Jelenleg úgy nálunk, mint külföldön ilyen sima veriódus vsn, amely körülj belül két évvel ezelőtt a charleston és ; a black bottom rugdalásából indul ki j 8 ma már inkább ritmikus séta, mint figurális tánc. Emellett persze marad divatban — kisebb nagyobb változtatásokkal már legalább 15 éve — a tangó, na és a valcer, a múlt idők tánca, melyet azonban más és más neveken, de mindig I újból mint a jövő divatos táncát emlegetnek. Milyen zenére fognak a szezónban leginkább táncolni? j Nomen est omen! Annyit szidják a szegény jazz-bandeket, hogy az ember • alig meri őket a nevükön nevezni. Azt mondják, hogy nagy zajt csap, hogy zenei füleket sértő hangokat ad, hogy erotikus a muzsikája stb. Néhány évvel ezelőtt, mikor a jazz-zene kezdett tért Földes György, a fiatal szavaló adott elő két nehéz verset színes átérzesse* *, technikával és tehetséggel: Gyóni: „Cézár én nem negyek“, Dórvas J: „Mi Urunk“ a „Rém“. A hatalmas sapso^kánra egy saját versét ad*n elő nem kisebb sikerrel, Karinthy Frigyes: „Vissza kérem az iskolapénzt“. S eüemesség, finom mosoly, irónia, gro'eszkség: Karinthy. Á kitűnő szereplők: Jeidner György, Löwy Andor, Bischifz György, Raáb Gibor, Szilágyi Béla, Szalczer Sándor, Lőwy Lásrió. Diszkrét súgók: Tiroler Zoltán és Go'dmann E. A komáromi zsidó ifjú »ági egyesület nek kívánjuk, hogy továbbra is avval a tüzelő ambíciójával dolgozzon a magyar kultúrájáért és mindig ilyen fényes keretek között tegyen tanúságot komoly létezéséről. (e. h.j hódítani, tényleg jogos volt a panasz, hogy síppal, dobbal, autótülökkel stb. rettenetes és fülsértő zajt csinállak « hogy ezt a nagy zaj* felhasználva, á band egyes tagjai szörnyű hamisakat fújtak, vagy zongoristáink a: „ne tudja a jobbkéz, mit csinál a balkéz“ elvét alkalmazták. Ma már a jazz-bandnek csak s neve maradt em'nózus, játékuk azonban egészen más, mint akkor volt. Arról pedig, hogy valamely tánc erotikus, a muzsika nagyon keveset tehe*, sokkal inkább azok, akik táncolják. Akárhogyan tagadjuk s bármennyire szidják ellenségei, táncolni nagyon jól lehet a jazz band muzsikára s igy továbbra is, úgy mint eddig, nagy népszerűségnek fognak örvendeni a táncolók körében. Hogy miért szeretnek tulajdonképpen az emberek jazz-zenére táncolni? Mert a legtöbb jazz band folyton táncra játszik, tehát megszokta és beléje idegződik a tánc ritmusa, annál inkább, mert ma már a jazz-bandek legtöbbjében képzett (akadémiát járt, színházi zenekarokban is játszó, stb.) zenészek játszanak. Egyik előnye az is a jazzbandeknek, hogy 4-5 zenész már teljes zenekart alkot, ami olcsóbbá teszi őket, mint egyéb, nagyobb zenekarokat. Gyakran halija az ember, hogy a jazz-bandek zenéjét összehasonlítják, vagy inkább szembeállítják a cigányzenével, ami helytelen dolog. Van igen sok cigányzenekar, mely éppen olyan jól játszik táncra, mint a jazz-band s ezeknek a játékára bizony mindenki szívásén táncol. De olyan cigánybandákíól, amelyek állandóan és rendszeresen éttermekben, kávéházakban játszanak tetszésszerinti tempóban (mert nem táncolunk rá), vagy nem is táncdarabokat, hogyan lehet kívánni, hogy azon néhány esetben, mikor táncra játszanak, úgy muzsikáljanak, mint azok, akik mindig ezt csinálják? Az idei nagy bálokon a katona- vagy rendőrzenekarok, vagy bővített jazzbandek fogják játszani az úgynevezett tour táncokat, a cigányzenekarok pedig — úgy mint eddig is — a csárdásokat és persze vacsora alatt a hallgatótmm Táncrél és tancaeenér él Milyen táncokat fognak táncolni az idei szezónban?
