Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-12-08 / 147. szám

2 óid»!. Komáromi Lapot; 1^28, december 8. magyar píríok választási ered Kényét ismertetve, msgáihpiija, Ingy a kérész* íényszocialista pirt as 1925. övi sxe­­ná?usi választáshoz viszoiiyilvs 39000 szavazatnyi növekedést, a m gvar nem­zeti pirt pedig 8000 szavazatnyi nőve kedést őrt eb Mindkét magyar pírt a legélesebb ellenzékben van a mai kor mányrendszerrel és ezen nem is fog változtatni semmit mig a kormány nem teljesiti jogos követeléseit. A magyar nép rendűíetíeiiíli sorakozik vezérei mögá ás nem hajlandó azokat támogatni, akik a magyar froirot robbantani akar­ják. Ez alkalommal is mutatkozott ilyen kísérlet, azonban a „magyar kisgazda, kisiparos és mutikáspári“ lisztáji még a választási szám egy harmadat sem tudta elérni és Így mandátum nélkül maiad?. Köszöntés a magyar választékhoz! Tartományi képviselőtestületi taggá történt megválasztásom alkalmából oly sokan kerestek meg szóval és írásban üdvözleteikkel, hogy sokféle elágazó elfoglaltságom mellett teljesen lehetetlen ez idő szerint azokért olyan formában köszöneiet mondani, mint azt szeretném. Ezeket az üdvözleteket magyar sors testvéreim részéről agy fogom jel, hogy azok az én igen csekély személyemen keresztül azoknak az elveknek szólnak, amelyekhez úgyis mint közkatona úgyis mint egy időben vezető t rhetien hűség­­gelrogaszkodtam Az emberek elmúlnak, de az eszmék örökké élnek és mi azok nak gondviselésszerű hordozói vagyunk. Most, hogy a választó közönséggel A fiú Ultrajektomba mén. Irta Kovács Dezső. — Domine Csere pedig menjen fel ad audiendum verbum fötiszte­­lelű püspök úrhoz. Stante pede pe­dig — szólt be az ajtón az appa­ritor. Apácai diák. Csere János uram tehát félrelévén a Kaldeus dikcioná riumot s mint takarékos szegény iíju, egy kis arravaló posztódarab­bal megtisztítván a ludtollat és a por ellen béfedvén az öblös kala márist, tógájának az ujjáról lefújta a netalán odaragadott pihét és elin­dult fel a garádicson. Tudós püspök, főliszteletü Geleji Katona István uram a bibliotékában volt található, ahol mint mindig — az öreg Graduáit irdogálta, — Domine Csere, panasz van kegyelmed ellen. Dominus Csere, sovány, barna, lángolószemü ifjú, csupa ideg, meg­állt fisztességtudóan a főpap előtt. — Tudom, főliszteletü püspök ur. — Tudós professzor Bisterfeld keservesen panaszkodolt ellened. — Megérdemlem a büntetést, ke­gyelmes atyám. Szem’oesz állottá ele. sok alkalmam nyitott érintkezni, meg­­ható példáit láttam a magyar becsület­nek, hűségnek és a ragaszkodó szere tétnek-, ezeket életem szép emlékei közé helyezem el és ezekért is hálás szívvel mondok köszönetét lelkes seregünk szá­zainak és ezreinek, akik elveinket dió­dába segítették. Köszönet nekik, köszönet nektek bará iáim és afyámfiai, köszönet magyar testvéreimnek, akik szeretettel fordultak felém amelyet én is szívből viszonzok és baráti kézszoritással búcsúzunk egy­mástól : a viszontlátásra I Alapy Gyula dr. Bethlen Genfben nagy magyar kölcsönről akar tárgyalni. — december 7. Genfi jelentés szerint Bethlen István gróf msgyar miniszterelnöknek, We­­kerle pénzügyminisz érnék és Búd Já­nos gazdasági miniszternek genfi ut­­jával kapcsolatban a népszövetségi körökben azt hiszik, hogy a magyar kormány uj nagy kölcsönt akar ma­gára vállalni. Ez azonban nem a nép­­szövetség utján történnék, mert akVor ismét bizonyos pénzügyi ellenőrzésnek kellene az országot alávetni, hanem inkább arról van szó, hogy a magyar kormány a Népszövetség pénzügyi Bzakér.öinek véleményét akarja meg­hallgatni, hogy azután tisztában le­hessen annak lehetőségével, hogy na­gyobb magyar kölcsönt el tudnának-e helyezni a nemzetközi pénzpiacokon. Lehetséges, hogy Bíihlen István gróf miniszterelnök G miből, ehol a nép szövetségi tanácsnak bírót ságai tár­gyalnak, Lugostöba utazik a tanács teljes ülésére. Reményi Ede centennáriuma Komárom, december 7. Holnap, december 8 án és az ezt követő vasárnapon országos ünnepet ül Miskolc városa és az egész Magyar­­ors?ág: Reményi Edének, a nagy he­gedűsnek centennáriumát, aki száz év előtt született Miskolcon, a magyar­ságnak e nagy kultúrája és előretörő városában. Miskolc városának zene­­egyesülete ez alkalommal zenepalotá­jában leplezi le a nagy magyar művész­nek mellszobrát, mely ünnepen többek között résztvesz az ország közoktatás­­ügyi minisztere, Klebelsberg Kunó gróf is, aki beszédet fog mondani. Száz évnek távlatában megnőtt ennek a legnagyobb magyar előadó művész­nek az alakja, melyet csak világnagy­ságokkal lehet összehasonlítani és meg mérni. Reményi Ede Pesten végezte zenei tanulmányait és itt Böhm Gusztávnak volt tanítványa. A taniívány a ónban korán túlszárnyalta mesterét 1840 ben már hangversenyt ad Pesten és meg­hódítja muzsikájával az ország kiala­kulófélben levő fővárosát. Petőfinek lesz a barátja, aki nem is egy versét ajánlja neki és Írja hozzá. A szabad­ságharc azonban messze sodorja a művészi pályától,a fiatal művész Görgey Artur segédtisztje lesz és vele vesz­­részt a nagy évnek csodálatos mérkő­zéseiben. Világos után Amerikában él, majd Londonban és Párisban adja hangversenyeit, amelyek után szárnyára veszi a hírnevét. Weimarban találkozik a másik legnagyobb magyar zenemű­vésszel, Liszttel, aki barátságára mél­tatja, 1860 ban amnesztiát eszközölnek ki számára barátai és tisztelői és ekkor rövid időre hazajön. Mint zeneszerző ekkor adja ki néhány müvét, amelynek ma sem évűitek el. (Eredeti magyar népdalok és Repülj fecskéin . . . 1860, Eta kerek erdőt járom én... Buda, 1860, Eredeti magyar dalok és egy táncdai. Bécs 1859, Nagy magyar hallgató, zoDgorakisérete Ánrányi Kor­néltól, Hulíadoz a hársfavirág, Thaly Kálmán versére, Gyilkos fenékmalom volna, ha volna.,. Tompa Mihály verseire szerzett dalai és számos más — Szembe nem szállottam; de megérdemlem a büntetést, mert csak félig mondottam meg neki, ami a szivemen feküdt. A másik felét el hallgattam. — Ugyanúgy e? Mit mondtál meg neki és mit hallgattál el? — Arról beszélt a hisfóriaőrán, hogy más nemzetek története teli van nagy és nemes hősökkel, a magyaroké pedig üres tőlük. Én megmondottam a nagytiszleletü ur­nák, hogy ez másképen igaz. És felemlítettem alázatosan, néhány példaképpen csupán széni királyain­kat, Istvánt, Lászlót, Lajost, máso­kat is, Jánost, a Butin fiát, Mátyást, a Korvinuszt, Bethlen Gábort Ez csak elég arra, hogy igazam legyen. Sokat elhallgattam, mert csak kevés példákat akartam elébe állítani. — Megbántottad vele. — Olyan szegény nemzet vagyunk, hogy nem állhattam meg a szót De hibáztam, mert nem mondottam el mindent, ami a szivemen van. — Mi van a sziveden ? — Uram, Bisterfeld urat én sze retem, mert nemesszivü, nagy tu­dós De nem magyar. Azt kellett volna megmondanom, hogy nem magyar és azért bennünket, ha tud is tanítani, nem tud nevelni; nem éríi a mi sok, keserű bánatunkat; nem érti a sorsunkat és nem törő­dik a mi jövőnkkel. Nem tud lelket verni belénk, hogy égjünk, dolgoz­zunk és ott pusztuljunk el a nem­zetért való munka barázdájában. Ezt kellett volna megmondanom neki. És ezt elhallgattam. — És ezért érdemelsz büntetést ? — Ezért, uram, Mert büntetést érdemel az, aki nem engedelmes­kedik lelke Istenének és elhallgat­tatja annak szavát. És én nem en­gedelmeskedtem, mert hogy igen szeretem a professzor urat Óh, olyan nyomorultak vagyunk mi! — Azt gondolod tehát, hogy az idegen professzorok helyébe magya­rokat kellene tenni? — Azt, uram. De olyanokat, akik­nek a szive fáj és a lelke vérzik. Csak ilyen professzorok valók ne­künk. — No, hiszen te jól rendeznéd be a fejedelemség skóláitl Tisztán pesszimista emberekkel. — Akiknek a szive fáj és a lelke vérzik, — folytatta a diák, — a lelke vérzik bus és elhagyatott állapotun­kon. Akiket elver az élettől és az álomtól az örök munkához ennek a szerencsétlen nemzelnek fájdalmas szeretete. Akik prozelitákat tudnak nevelni, szent apostolokaf, hogy el­­széledvén, terjesszék ebben a sze-Szellemileg vagy fizikailag fáradt Ön? Dörzsölje orvosi ?a ALPA menthol-sósborszesszel. I m Ez javhja a vérkeringést, erőiili az izmokat és fris­síti HZ idegeket, „ALPA“ sósborszesz eredeti csórna golásban mindenütt kapható! ! 919-1 szerzeménye forgott annak idejében közkézen). 1870. évben a Magyar Nemzeti Színház első -hegedűsévé nevezi ki annak intendánsa (ekkor még az ope­rákat is ebben a színházban adták) de 1875-ben végleg Párisba költöd* ki és végig hangversenyezi egész Európát, megfordul Törökországban, Egyptom­­ban, Szentpétervárott, a fiatal Viktória királyné udvari hegedüvirtuózává ne­vezi ki. Magyar honfitársai kérelmére már öreg korában visszatér Magyarországra és annak ötven városában lépett fel viharos sikerekkel. Mindenütt el kellett játszani a hírneves szerzeményét, a Repülj fecském-et, melyben előadási technikája elérte kulminációját a hozzá­fűzött variációkban. (Komáromban fel­lépett a műit század hatvanas éveiben és 1891 március elején). Reményi Ede volt az első hegedűművész, aki műso­rára vette Mendelssohn nagy hegedű­­versenyét, mellyel bejárta a művelt világot és ez a monumentális alkotás s azóta lett a hangversenytermek köz­kincsévé és a művészek hálás repertoir darabjává. Magyarországi hangverse­nyein barátjának, Petőfi Sándor halha­tatlan emlékének áldozott kegyelettel. rencsétlen és tudatlan nemzetben végre a tudomány fényét, az erköl­csök tüzét és a szorgalom és a ta­karékosság virtusait, hogy alávaló és siralmas állapotunkból az ök életének árán fölemelkedhessünk a boldog népek közé... A diák elhallgató«. A püspök a két tenyerébe temelte az arcát és sokáig hallgatott kipirulva. — Nos, fiam, — szólt hosszú szünet után, fölemelvén a fejét, — te ugyan most semmit sem hall­gattál el. — Nem. Mindent elmondtam. Sít venia verbis. Az emberi szó gyarló. — Tudnál tehát úgy dolgozni a te népedért, mint a szavaid jelentik ? A diák a szivére tette a kezét ön­kéntelen mozdulattal. — Halálomig — mondotta egy­szerűen. De érzett, hogy ez a szó régen olt él a lelkében; nem most született — Bizonyosan gondolkoztál is rajta vagy egyszer. — Hogy gondolkoztam e! Gondol­koztam, uram 1 Mindig ezen gondol­kozom. Én olyan szerencsétlen va­gyok, ha tele van a lelkem elége­detlenséggel. Minden uj tudás egy uj tőr a szivemben. Nagy és dicső cselekedeteit olvasván a történelem­nek, pártokra bomlott, darabokra Jk fegyver technika csodája: Sauer»^rnpp duplacsövű kakasnélküli serétfegyvert, ezen hírneves gyár ismert jó kivitelében Ke 100Ö Belga Hammerless fegyverek Ke 850-től kezdve. — Serétes töltények per 100 drb Ke 120 príma minőségben. — Érdeklődők kérjenek ajánlatot Szlovenszkó legrégibb fegyverszak cégétől: Geifert József Bratislaya, Halászkapn-ntca 4.

Next

/
Thumbnails
Contents