Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-12-08 / 147. szám

2 óid»!.

Komáromi Lapot;

1^28, december 8.

magyar píríok választási ered Kényét ismertetve, msgáihpiija, Ingy a kérész* íényszocialista pirt as 1925. övi sxená?usi választáshoz viszoiiyilvs 39000 szavazatnyi növekedést, a m gvar nemzeti pirt pedig 8000 szavazatnyi nőve kedést őrt eb Mindkét magyar pírt a legélesebb ellenzékben van a mai kor mányrendszerrel és ezen nem is fog változtatni semmit mig a kormány nem teljesiti jogos követeléseit. A magyar nép rendűíetíeiiíli sorakozik vezérei mögá ás nem hajlandó azokat támogatni, akik a magyar froirot robbantani akarják. Ez alkalommal is mutatkozott ilyen kísérlet, azonban a „magyar kisgazda, kisiparos és mutikáspári“ lisztáji még a választási szám egy harmadat sem tudta elérni és Így mandátum nélkül maiad?.

Köszöntés a magyar választékhoz!

Tartományi képviselőtestületi taggá történt megválasztásom alkalmából oly sokan kerestek meg szóval és írásban üdvözleteikkel, hogy sokféle elágazó elfoglaltságom mellett teljesen lehetetlen ez idő szerint azokért olyan formában köszöneiet mondani, mint azt szeretném.

Ezeket az üdvözleteket magyar sors testvéreim részéről agy fogom jel, hogy azok az én igen csekély személyemen keresztül azoknak az elveknek szólnak, amelyekhez úgyis mint közkatona úgyis mint egy időben vezető t rhetien hűséggelrogaszkodtam Az emberek elmúlnak, de az eszmék örökké élnek és mi azok nak gondviselésszerű hordozói vagyunk.

Most, hogy a választó közönséggel

A fiú

Ultrajektomba mén.

Irta Kovács Dezső.

— Domine Csere pedig menjen fel ad audiendum verbum fötisztelelű püspök úrhoz. Stante pede pedig — szólt be az ajtón az apparitor.

Apácai diák. Csere János uram tehát félrelévén a Kaldeus dikcioná riumot s mint takarékos szegény iíju, egy kis arravaló posztódarabbal megtisztítván a ludtollat és a por ellen béfedvén az öblös kala márist, tógájának az ujjáról lefújta a netalán odaragadott pihét és elindult fel a garádicson.

Tudós püspök, főliszteletü Geleji Katona István uram a bibliotékában volt található, ahol mint mindig — az öreg Graduáit irdogálta,

— Domine Csere, panasz van kegyelmed ellen.

Dominus Csere, sovány, barna, lángolószemü ifjú, csupa ideg, megállt fisztességtudóan a főpap előtt.

— Tudom, főliszteletü püspök ur.

— Tudós professzor Bisterfeld keservesen panaszkodolt ellened.

— Megérdemlem a büntetést, kegyelmes atyám.

Szem’oesz állottá ele.

sok alkalmam nyitott érintkezni, megható példáit láttam a magyar becsületnek, hűségnek és a ragaszkodó szere tétnek-, ezeket életem szép emlékei közé helyezem el és ezekért is hálás szívvel mondok köszönetét lelkes seregünk százainak és ezreinek, akik elveinket diódába segítették.

Köszönet nekik, köszönet nektek bará iáim és afyámfiai, köszönet magyar testvéreimnek, akik szeretettel fordultak felém amelyet én is szívből viszonzok és baráti kézszoritással búcsúzunk egymástól : a viszontlátásra I

Alapy Gyula dr.

Bethlen Genfben nagy magyar kölcsönről akar tárgyalni.

— december 7.

Genfi jelentés szerint Bethlen István gróf msgyar miniszterelnöknek, Wekerle pénzügyminisz érnék és Búd János gazdasági miniszternek genfi utjával kapcsolatban a népszövetségi körökben azt hiszik, hogy a magyar kormány uj nagy kölcsönt akar magára vállalni. Ez azonban nem a népszövetség utján történnék, mert akVor ismét bizonyos pénzügyi ellenőrzésnek kellene az országot alávetni, hanem inkább arról van szó, hogy a magyar kormány a Népszövetség pénzügyi Bzakér.öinek véleményét akarja meghallgatni, hogy azután tisztában lehessen annak lehetőségével, hogy nagyobb magyar kölcsönt el tudnának-e helyezni a nemzetközi pénzpiacokon. Lehetséges, hogy Bíihlen István gróf

miniszterelnök G miből, ehol a nép szövetségi tanácsnak bírót ságai tárgyalnak, Lugostöba utazik a tanács teljes ülésére.

Reményi Ede centennáriuma

Komárom, december 7.

Holnap, december 8 án és az ezt

követő vasárnapon országos ünnepet ül Miskolc városa és az egész Magyarors?ág: Reményi Edének, a nagy hegedűsnek centennáriumát, aki száz év előtt született Miskolcon, a magyarságnak e nagy kultúrája és előretörő városában. Miskolc városának zeneegyesülete ez alkalommal zenepalotájában leplezi le a nagy magyar művésznek mellszobrát, mely ünnepen többek között résztvesz az ország közoktatásügyi minisztere, Klebelsberg Kunó gróf is, aki beszédet fog mondani.

Száz évnek távlatában megnőtt ennek a legnagyobb magyar előadó művésznek az alakja, melyet csak világnagyságokkal lehet összehasonlítani és meg mérni.

Reményi Ede Pesten végezte zenei tanulmányait és itt Böhm Gusztávnak volt tanítványa. A taniívány a ónban korán túlszárnyalta mesterét 1840 ben már hangversenyt ad Pesten és meghódítja muzsikájával az ország kialakulófélben levő fővárosát. Petőfinek lesz a barátja, aki nem is egy versét ajánlja neki és Írja hozzá. A szabadságharc azonban messze sodorja a művészi pályától,a fiatal művész Görgey Artur segédtisztje lesz és vele veszrészt a nagy évnek csodálatos mérkőzéseiben. Világos után Amerikában él, majd Londonban és Párisban adja hangversenyeit, amelyek után szárnyára veszi a hírnevét. Weimarban találkozik a másik legnagyobb magyar zeneművésszel, Liszttel, aki barátságára méltatja,

1860 ban amnesztiát eszközölnek ki számára barátai és tisztelői és ekkor rövid időre hazajön. Mint zeneszerző ekkor adja ki néhány müvét, amelynek ma sem évűitek el. (Eredeti magyar népdalok és Repülj fecskéin . . . 1860, Eta kerek erdőt járom én... Buda, 1860, Eredeti magyar dalok és egy táncdai. Bécs 1859, Nagy magyar hallgató, zoDgorakisérete Ánrányi Kornéltól, Hulíadoz a hársfavirág, Thaly Kálmán versére, Gyilkos fenékmalom volna, ha volna.,. Tompa Mihály verseire szerzett dalai és számos más

— Szembe nem szállottam; de megérdemlem a büntetést, mert csak félig mondottam meg neki, ami a szivemen feküdt. A másik felét el hallgattam.

— Ugyanúgy e? Mit mondtál meg neki és mit hallgattál el?

— Arról beszélt a hisfóriaőrán, hogy más nemzetek története teli van nagy és nemes hősökkel, a magyaroké pedig üres tőlük. Én megmondottam a nagytiszleletü urnák, hogy ez másképen igaz. És felemlítettem alázatosan, néhány példaképpen csupán széni királyainkat, Istvánt, Lászlót, Lajost, másokat is, Jánost, a Butin fiát, Mátyást, a Korvinuszt, Bethlen Gábort Ez csak elég arra, hogy igazam legyen. Sokat elhallgattam, mert csak kevés példákat akartam elébe állítani.

— Megbántottad vele.

— Olyan szegény nemzet vagyunk, hogy nem állhattam meg a szót De hibáztam, mert nem mondottam el mindent, ami a szivemen van.

— Mi van a sziveden ?

— Uram, Bisterfeld urat én sze retem, mert nemesszivü, nagy tudós De nem magyar. Azt kellett volna megmondanom, hogy nem magyar és azért bennünket, ha tud is tanítani, nem tud nevelni; nem éríi a mi sok, keserű bánatunkat;

nem érti a sorsunkat és nem törődik a mi jövőnkkel. Nem tud lelket verni belénk, hogy égjünk, dolgozzunk és ott pusztuljunk el a nemzetért való munka barázdájában. Ezt kellett volna megmondanom neki. És ezt elhallgattam.

— És ezért érdemelsz büntetést ?

— Ezért, uram, Mert büntetést érdemel az, aki nem engedelmeskedik lelke Istenének és elhallgattatja annak szavát. És én nem engedelmeskedtem, mert hogy igen szeretem a professzor urat Óh, olyan nyomorultak vagyunk mi!

— Azt gondolod tehát, hogy az idegen professzorok helyébe magyarokat kellene tenni?

— Azt, uram. De olyanokat, akiknek a szive fáj és a lelke vérzik. Csak ilyen professzorok valók nekünk.

— No, hiszen te jól rendeznéd be a fejedelemség skóláitl Tisztán pesszimista emberekkel.

— Akiknek a szive fáj és a lelke vérzik, — folytatta a diák, — a lelke vérzik bus és elhagyatott állapotunkon. Akiket elver az élettől és az álomtól az örök munkához ennek a szerencsétlen nemzelnek fájdalmas szeretete. Akik prozelitákat tudnak nevelni, szent apostolokaf, hogy elszéledvén, terjesszék ebben a sze-Szellemileg vagy fizikailag

fáradt Ön?

Dörzsölje orvosi ?a

ALPA

menthol-sósborszesszel.

I

m

Ez javhja a vérkeringést, erőiili az izmokat és frissíti HZ idegeket, „ALPA“ sósborszesz eredeti csórna golásban mindenütt kapható!

!

919-1

szerzeménye forgott annak idejében közkézen).

1870. évben a Magyar Nemzeti Színház első -hegedűsévé nevezi ki annak intendánsa (ekkor még az operákat is ebben a színházban adták) de 1875-ben végleg Párisba költöd* ki és végig hangversenyezi egész Európát, megfordul Törökországban, Egyptomban, Szentpétervárott, a fiatal Viktória királyné udvari hegedüvirtuózává nevezi ki.

Magyar honfitársai kérelmére már öreg korában visszatér Magyarországra és annak ötven városában lépett fel viharos sikerekkel. Mindenütt el kellett játszani a hírneves szerzeményét, a Repülj fecském-et, melyben előadási technikája elérte kulminációját a hozzáfűzött variációkban. (Komáromban fellépett a műit század hatvanas éveiben és 1891 március elején). Reményi Ede volt az első hegedűművész, aki műsorára vette Mendelssohn nagy hegedűversenyét, mellyel bejárta a művelt világot és ez a monumentális alkotás s azóta lett a hangversenytermek közkincsévé és a művészek hálás repertoir darabjává. Magyarországi hangversenyein barátjának, Petőfi Sándor halhatatlan emlékének áldozott kegyelettel.

rencsétlen és tudatlan nemzetben végre a tudomány fényét, az erkölcsök tüzét és a szorgalom és a takarékosság virtusait, hogy alávaló és siralmas állapotunkból az ök életének árán fölemelkedhessünk a boldog népek közé...

A diák elhallgató«. A püspök a két tenyerébe temelte az arcát és sokáig hallgatott kipirulva.

— Nos, fiam, — szólt hosszú szünet után, fölemelvén a fejét, — te ugyan most semmit sem hallgattál el.

— Nem. Mindent elmondtam. Sít venia verbis. Az emberi szó gyarló.

— Tudnál tehát úgy dolgozni a te népedért, mint a szavaid jelentik ?

A diák a szivére tette a kezét önkéntelen mozdulattal.

— Halálomig — mondotta egyszerűen. De érzett, hogy ez a szó régen olt él a lelkében; nem most született

— Bizonyosan gondolkoztál is rajta vagy egyszer.

— Hogy gondolkoztam e! Gondolkoztam, uram 1 Mindig ezen gondolkozom. Én olyan szerencsétlen vagyok, ha tele van a lelkem elégedetlenséggel. Minden uj tudás egy uj tőr a szivemben. Nagy és dicső cselekedeteit olvasván a történelemnek, pártokra bomlott, darabokra

Jk fegyver technika csodája:

Sauer»^rnpp duplacsövű kakasnélküli serétfegyvert, ezen hírneves gyár ismert jó kivitelében Ke 100Ö Belga Hammerless fegyverek Ke 850-től kezdve. — Serétes töltények per 100 drb Ke 120 príma minőségben. —

Érdeklődők kérjenek ajánlatot Szlovenszkó legrégibb fegyverszak cégétől: Geifert József Bratislaya, Halászkapn-ntca 4.