Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-11-24 / 141. szám
e&yvenWl^noedik évfolyam 141. szám. Szombat, 1938, november 34. POLITIKAI LAP. Siifisetési ál ccebfnloTák értékbe«: í -.!-/bea ét TÜékie postai síétküláéssei! évre 80 K, léién# 40 I, nefjtMvt* 33 K. - Külföldön ISO Ki. «Fy*B »x£m ára t 80 HSSét, ALAPÍTOTTA í TUBA JANOS. Psíeiős főszerkesztő; GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. A pártbontó magyarok. Komárom. — november 23. A kisebbségi sor.-ra ítélt magyar nemzeti kisebbség már az államalakulat után, amikor katonai diktatúra, szólásszabadság,' sajtó- és gyülekezési jog egyaránt korlátozva vo'tak és a városok, fa'vak egymásról nem tud a, szétszórtan vegetativ életre vo'tak kárhoztatva, felismerte a-t a ptrancsoló szükségességet, amely feladatául tette, hogy lehetőleg egy politikai pártban helyezkedjék el. Ekkor született meg Komáromban a magyar nemzeti párt, mely a mostani ha sonló cimü párttal egyáltalán nem azonos, de célul tűzte maga elé az itt élő magyarságnak nemzeti alapon osztály és valláskülönbságekre való tekintet nélkül vaó megszervezését és képviseletét. A párt megszervezésére azonban sor nem kerü t, mert a sz'ovenszkói „teljhatalmú“ miniszter, Srobár, annak megalakítását nem vette tudomásul és az itteni zsupánja utján feloszlatta, mivel igazolta azt i'\ hogyan képzeli el a kisebbség politikai demokráciájának elvét gyakorlatban megvalósítani. Ekkor keletkezett Komáromban az országos magyar kisgazda, földműves és kisiparos párt, mely elnyerte a miciszter hozzájárulását és ugyanebben az időben bontotta ki zászlaját Pozsonyban az országos kereszlényszocialista párt is. Ezek a pártok mentek bele akkor a választási küzdelmekbe, amelyek a forradalmi nemzetgyűlés után választott tagokat lettek hivatottak a parlamentbe küldeni. A magyar kisgazdapárt az itt é'ő magyarság zömére, a félmilliónál több magyar földműves rétegre alapította jövőjét, a kisiparosokat csak később kapcsolták bele ebbe a pártba, mely akkor még csak egy társadalmi és gazdasági rétegnek lett politikai tényezőjévé. Az országos keresztényszocialista párt világnézeti alapon szervezte meg az őslakosok pártját és átfogó ereje sokkal nagyobb volt, mint a kisgazda párté, ami a választásokon is kifejezésre jutott. Ez a párt volt az, ahol hivatásra való tekintet és osztálykülömbség nélkül helyezkedhettek el a választó tömegek. Kísérlet történt a jogpártnak a megalakításával főleg a városok liberális tradicióju választóinak politikai elhelyezkedésére is, ez azonban csak egyes városokban öltölt testet és alapjában elszigetelt jelenség maradt. Ugyanekkor kényszeritette a korminy a zsidóságot arra, hogy mint nemzetiség külön politikai pártban különü'jön el. Az 1926. évi választásokig nagyobb eltolódások nem is voltak a pártok között, csak a kisgazda párt építette ki országos kereteit és a választások előtt szabadulni kívánván az osztálypárt szűkre elhatárolt címétől, felvette a magyar nemzeti párt nevet, amely igen alkalmasnak mutatkozott arra, hogy abban a magyar őslakosság vallás és világnézeti különbség nélkül elhelyezkedjék. A lefolyt választások ennek a gondolatnak helyességét igazo ták. A magyar nemzeti kisebbségeknek az a része tehát, mely nem állott nemzetközi célok szolgálatában, hanem a magyar tradíciókba mélyesztve gyökerét, ezen a jogfolytonossági alapon kereste jövő utait, ebben a két nagy pártban helyezkedett el. Időközben a keresztényszocialisla párt kiépítette szlovák és német osztályait is, hogy az ezen a íeiületen élő, egész őslakosság pártja lehessen. A pártokban időnként krízisek jelentkeznek és tisztulási folyamatok mennek végbe. Ez történt a ker^ sztényszociálifta pártban is, ahol a vezetőség a páftéletben bizonyos autokráciát akart meghonosítani, a párt többsége azonban ezt a klikket eltávolította és uj vezérkart választott, mely a pártvezetés terén több megértést tanúsított a párldemokrácia és a szükséges pártfegyelem iránt. A keresztényszociatista párt ebből a krízisből veszteséggel bár, de mégis megújhodva került ki, miután pártbontóit félreállitotta önzetlennek nem mondható működésűk színteréről. Ez a jelenség ismétlődik meg most a magyar nemzeti pártnál közvetlen a választások előtt azzal a különbséggel, hogy, mig a keresztényszocialista pártnál a vezérkart kellett kicserélni, addig emitt kielégítetlen ambíciók tómbo'ják ki magukat, melyek a pártban érvényesülésre nem találtak teret. Mindkét pártunk szervezete olyan demokratikus, hogy abban megbeCiü ik a végzett munka teljeűtményet és azt lehetőleg meg is jutalmazzák, ez a jutalom azonban csak erkölcsi lehet, a párt hűséges és munkás tagjainak közéleti szerepekhez való juttatása a kommunális életben és a politikai téren. Miért nem találták meg ezt a magyar nemzeti párt pártbontói, annak vizsgálata nem tartozik ennek a cikknek a keretébe, ez a párt belügye és lényegében ennek a fórumnak kell eldönteni minden pártviszályt, amely jelentkezik egy párt életében. A pártbontók tehát két sarka!atos hibát követtek el párljukkal szemben: megbontották a pártfegyelmet, kivonták magukat a párt Ítélkezése alól és uj párlot alapítottak, amivel megbontották a magyarságnak ezt a tekintélyes nagy pártját is. Szerintünk ez a súlyosabb megítélés alá fartozó tény, mert nekünk, a kisebbségi élet magyarjainak, nem az erők feloldására van szükségünk, hanem azok egyesítésére. Minden uj pártnak megalakítása súlyos erkölc-i felelőséggel is jár, ezt az uj pártalapitók természetesen vállalják is, azonban ezt a felelőséget a választóközönség Ítéli meg és ezt az ítéletet végre is hajtja. így történt ez azokkal a magyarokkal is, akik nyelvben magyarokká, lélekben csehszlovákokká váltak és Hodzsának, a magyar nemzet ellenségének táborában helyezkedtek el, hogy a földigéretek beváltását várják ki türelemmel. Ez a párt meg is kapta hozzája méltó vezérkarát azokban az emigránsokban, akik a kommunizmus és a forradalmakban Magyarországon nemzetáruiásokat követtek el és akiknek ez az állam adott menedékjogot. Az egész magyarság elfordult ettől a párttól, mely zavarokat csinált, de eredményeket el nem ért. Egy precedensünk már van tehát uj párt alapilásábób A keresztényszociálista pártbontók nem estek bele ebbe a kategóriába, a vezérek visszavonultak a politikától legalább is látszat szerint, a választók pedig belátták, hogy téves utakon járnak és visszatértek elhagyott párljukbai A pártbontás ténye személy, Sserkesitösé* és kiadóhivatal; Nádor-a. 䧄 Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. motívumokkal meg nem okolható, ezt a magyar közélet elegendő ok gyanánt sóba elfogadni nem fogja. Ha egy pártban a vezetés nem jő, annak magában a pártban kell orvoslását keresni, ha szükséges, megfelelő operativ beavatkozással! A pártbontást tehát csak elvi okok tennék legálissá és megengedhetővé. Nem akarjuk ezt dogma gyanánt alkalmazni pártjaink életére, hiszen mindenben a fejlődés fizikai és erkölcsi törvényei is alkothatnak uj jogszabályokat, a pártok élete sem merevedhetik meg egy pártprogramban. Ha tehát a pártbontók jobbat tudnának nyújtani a réginél és annyi erkölcsi tőkének lennének birtokában, hogy ezeknek megvalósítását is biztosítani tudnák, a pártbontás ténye felett maguk a választók tömegei Ítélhetnének. Vájjon megtaláljuk-e ezeket az erkölcsi indítékokat az uj párt alakítása körül, van-e annak uj programja, vannak-e olyan kifogástalan politikai múlttal rendelkező vezetői, akiknek egyénisége garanciája annak, hogy ennek a magyar kisebbségnek a sorsán lendíteni fog az igazság és a szükségesség két nagy erőforrásának politikai erejével ? Ha a személyeket tekintjük és azt kell látnunk, hogy az uj pártban azok a vezetők jelennek meg előttünk, akik a magyar nemzeti pártnak disszidensei személyi okokból, továbbá azok, akik annak idején a keresztényszociálista pártból voltak kénytelenek félreállani egy kudarcba füllant pártplebiszcitum érvénytelenítése és dezavuálása után, akkor a személyi garanciákat nem látjuk az uj pártban biztosítva, mert hiányzik belőlük a politikának elengedhetetlen létföitéiele, az önzetlenség. Tárgyi tekiutetben hiányoznak az uj párt megalapításának gyakorlati feltételei. Az, hogy eddig egy párt semmit sem ért el, egy ellenzéki párttal szemben nem lehel kritérium, különösen nem az itteni magyar kisebbségi életben. Hát ért el valamit a Csánki-párt, amely kormányt támogatott? Kapta a magyar földet, amit vezetői Ígértek neki ? pedig ezért a földért ment a legtöbb helyen a legnagyobb áldozat, magyar nemzetiségük és fajukhoz való hűségük megtagadása. Mi az oka, hogy egy HOFBAßER ANDOR bútoráruháza s Jókai Mór-utca 16. Komárno. Óriási választék:: káló«, ebédlő-, áriszoba- és szalonberendezések ben SAJÁT MŰHELYEK. Díjtalan csomagolás. Kedvező fizetési feltételek-Értesitem a t. közönséget, hogy üzletemet megnagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés vételkényszer nélkül
