Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-11-17 / 138. szám
>928 november 17. 3. oldal Komáromi Lapon I Állandó raktár Komárom és környéke részére fakereskedő és építkezési vállalkozó cégnél, Homárom, Rákóczi hí 40. Állandó raktár Kürt és környéke részére fakereskedő eégnél Kiirt. I A világ rövidesen látni fogja a helyzetei és kényszerheni fogja az itteni centralista kormányt a cselekvésre. Hisszük, hogy ennek az elhatározó tépésnek meg tesz az eredménye. Noha még az 1928. évi költségvetést sem hagyta jóvá a felsőbb halóság, a város tanácsa máris elkészítette sz 1929. évre szóló előirányzatot. Emelylyel a képvÍKeiőtes»üiet pénzügyi bizottsága folyó 15-én, c^üiörtökön megtartott ülésén foglalkozott. A másodízben egybehívott bizottsági ü ésen tíz tag jelent meg, akik közül hit munkáspárti volt, négy p?dig polgári párti, így azután nem lehel csodálni, hogy a tanács javaslatai csak részben mentek keresztül és hogy a kommunista szocialista többség a minden költségvetés rnegállepiiásártál napy kita.lássa! megismételt kívánságait pillanatnyiig érvényre Sándor előtt, nem szóit semmit. A legény se szóit semmit. A Burkus mérgesen ugatott a gazdasági udvarban. Ügy látszik, a macskát kergette fel a fára. Visszafelé lassabban jött Mari Egy kicsit ringatta is magát. Egyenest a legény felé tartott, akí még mindig ott állt az akáclombok alatt, a sötétben. Megállt előtte Mari. — Maga elmegy? EL — Nem is jön többet vissza ? — Nem. — Jó dolga van magának, válogathat. — Nem kívánom én sőt az ellenségemnek se ezt a jó dolgot. — Miért ? Mi baja ? Ki bántja magát ? — Tudja maga jól. — Talán én bántom? — Maga hát. — Mit ki nem talál. Aztán mivel bántom, mondja? — Tudja maga azt is. Sőt nagyon jól. A sötétben nem látták egymást, csak a Sándor cigarettája világított néha. Két lépésre álltak egymástól és hallgattak. A konyhából odahaliatszott a szakácsné dévaj nevetése. —; Megyek a veteményes kertbe — mondta Mari. — Petrezselymet, répát hozok asz asszonynak. Isten áldja. Elől ment Mari, tiz lépéssel utána Sándor. A veteményeskertben szorosan egymás mellé kerültek. Mari kiejtette kezéből a három szál petrezselymet. Nagyon haragos volt, de azért odaengedte egy kicsit a kezét meg a száját . . . Aztán hirtelen beszaladt a konyhába. Bízva bízunk Szlovenszkó népének fáradhatatlan vezérében és az ő útja nyomán felszáradnak a könnyek és véget ér a nyomor. Nyugdíjas. Komárom, — november 16. jutíaihatie. A pénzügyi bizottság ülését öt órakor nyitotta meg Fiilöp Zsigmond bizottsági elnök, aki a hatarozatképesseget megállapítván és a törvényes formaságokat elintézve fölkérte a főszámvevőt a költségvetés ismertetésére. Sándor Ernő főszámvevő a költségvetést eiőfzör általánosságban ismerletie, majd a részleteket adta elő és a bizottság tagjai az egyes rovatoknál megtették javaslataikat. A bizottság a tanácsnak idevonatkozó javaslatait nagyobbrészt magáévá tette, egyes rovatoknál azonban szavazás uíjan előállott szótöbbséggel a tanácstól eltérő javasMásnáp délelőtt megint jelentkezett az öreg nagysága előtt Sándor. Kékcsikos öltönyben, szalagos kalappal, ostorral a kezében. Most a kertben talált rá, a rózsafáknál. — Alázattal jelentem a nagyságos asszonynak, sőt meggondoltam a dolgot. Szeretnék én mégis megmaradni a nagyságos ass7ony szolgálatában. Nem lesz nekem sehol másutt sőt ilyen jó dolgom. Az öreg nagysága rosszkedvében volt. Meg is mondta az okát Sándornak: félórával ezelőtt Mari mondott fel, a szobalány. Vissza akar menni a mostohaanyjához Sándornak leesett az álla. — Eredj, fogjál be az eknyős kocssiba —• rivallt rá az öreg nagysága. — Szentjánosra viszel, a méltóságos urékhoz. Abrakot is hozzál, ottmaradunk estig. Sándor egész nap nem tudta, mit csinál. Folyton csak az kavargóit a fejében, hogy Mari elmegy. Vájjon mért megy el? Mi lehet ennek a magyarázata ? Hogy juthatott erre a gondolatra ? Este jöttek haza Szentjánosról. Ezen az estén nem ment oda a konyhaablakhoz Sándor, hanem egyenesen az akácok alá állt. Megvárta, míg Mari visszajön a kastélyból. Elébe állt a sötétben. — Hát te mért mondtál fel? — Csak. — Sőt talán megsértettelek, azért akarsz elmenni? — Dehogy is sértett meg. Mivel sértett volna? — Mégis el akarsz menni. Mért akarsz elmenni? — Csak. Nekem úgy tetszik. — Hát nem szeretsz? Mari nem feleit. latot hozott. A város mosdani igen alacsony bérjövedelmének fokozására a tanács azt javasolta, hogy az 1928, évre szóló lakbéreket 100 százalékkal emelje a város, ami az eddigi 54000 koronával szemben tetemes emelkedést jelentene. A kommunisták a régi bérek megtartását javasolták és a bizo tság többsége azt magáévá is telte. A gőz és kádfürdő jövedelmének gyarapítására a tanács a fürdő árak fölemelését javasolta ötven százalékkal. A kommunisták az emelést elfogadták, azonban a munkásfürdő használatáért az eddigi (1 K50 f) ár további főntartását indi'ványozták, azzal az erőszakos indokolással, hogy a munkások nem bírják el a 75 fillér emelést. Egész bizonyos, hogy ezt az indokolást maguk a munkások is megmosolyogják, azonban a bizottság több sége szavazással úgy döntött, hogy a munkásfürdő ára ezentúl is 1 K 50 f. maradjon I:t meg kell említenünk, hogy Gáborek helyettes sztaroszla azzal érvelt, hogy a fürdőárak fölemelése folytán a város nem jut több jövedelemhez, sőt az meg fog csappanni. A főszámvevő azonban rácáfo t a helyettes sztarosztára, mert kimutatta, hogy a november 1-én életbeléptetet* uj árak következtében az első két héten 2000 koronával több bevétel jelentkezett — Tegnap azt mondtad, szeretsz Sőt csak eddig tartott? — Hagyjon, ne nyúljon hozzám. Mit akar maga tőlem ? Azt hiszi, olyan vagyok, mint a többi? Tudja meg, hogy én sohase leszek senkinek a szeretője, érti? Senkié, a magáé se. Hát csak azért, na. Jóéjszakát. És Mari elszaladt. Másnap reggel az üveges folyosó ablakait mosta Mari. Az öreg nagysága paprikás hangulatban dirigálta. Sajátkezüleg mutatta be, hogyan kell a sarkokat is gondosan kidörgölni. Egyszer csak ott terem Sándor, összecsapja a bokáját. — Alázatosan megjelentem a nagyságos asszonynak, elsejére sőt mégis csak felmondok. Az öreg nagysága dühbe gurult. —- Boszantani akarsz engem, te gyalázatos ? — S5t azért mondok fel, — folytatta Sándor, — mert a nagyságos asszony úgyse tűrne meg engem tovább. Mert engem úgy tetszett felfogadni, mint legényembert, már pedig én meg akarok sőt házasodni. — Afelől itt maradhatsz, te szamár. Kit akarsz elvenni? — Sőt ezt a Mari szobalányt. Mert hát igen szeretjük egymást. Mari abbahagyta a törülgetést, lehajtotta a fejét. Pipacspiros lett még a nyaka is. — Vagy úgy, — mondta az öreg nagysága. — Azért ugráltok hát annyit. Na, jól van, megmaradhatsz nálam, Sándor, feleségestül. Sándor összecsapta a bokáját. — Alázatosan jelentem a nagyságos asszonynak, köszönöm a szivbeli jóságát. Igenis megmaradok sőt a szolgálatban. mint eddig. A szociális költségekre dologi kiadás elmén fölvett 100.000 koronát keveselték a kommunisták és Gáborek még 400000 koronával kivárna megtoldani az összeget, úgy, hogy e rovatba félmillió legyen beállítva dologi kiadások címén. Minthogy többségben voltak, 6 szóval 4 ellenében elhatározták a fölemelést. A kommunisták és szocialisták másik vesszőparipája a kegyúri kiadások és az egyházak segélyének megszüntetése, amelynél minden alkalommal kifejtik elvi álláspontjukat. Gáborek Károly és Dénes Emil ezen álláspontjával szemben Fülöp Zsigmond biz. elnök fejtette ki a kegyúri kiadások és az egyházak segélyének törvényben és rendeletekben gyökerező voltát és a tanács javaslatának elfogadását ajánlotta. Szavazás után 6—4 arányban a többség a megszüntetés mellett foglalt állást. Egyéb rovatoknál, a tanács javaslatát tette a pénzügyi bizottság magáévá. A költségvetés ezek szerint a következő főtételekben kerül a közgyűlés elé. Az 1929. évre szólb szükséglet kitesz 8,334.517 K. 53 f t., erre rendes fedezet 5,971.522 K 20 f, a mutatkozó hiány kitesz 2,362 995 K. 33 ft. A hiány fedezetére szoígál az ailami adó után kivetendő 2000/o os városi pótadó, őszszesen 1,062204 K. 92 fii., az ekként fenmaradó 1,300.790 K. 41 fillérből levonásba jön a város cselekvő és szenvedő vagyona közötti érték különbség: 499.618 K 83 fit., tehát a 77. sz. törvény értelmében a városnak801,171 K. 58 f. államsegélyre van szüksége. A pénzügyi bizottság a költségvetésen kivül több más kérdéssel is foglalkozott, így letárgyalta Magyar Komáromnak azon kérelmét, hogy a részükre megállapított vizdiját köbméterenként 40 f-ről 30 fillérre szállítsa le a város. A tanács ezen kérelmet teljesíthetőnek nem találta és e javaslatot a pénzügyi bizottság is magáévá tette. lgö Aladár rendőrkapitány a kövezetvám díjszabályzatra vonatkozó módosító javaslatát, amely szerint a gyalogjárók költségeinek fele a háztulajdonosok által megtérítendő, a bizottság elfogadta. Ez ügynél Kállay Endre dr. felszólalásában arra hivta föl a város vezetőségének figyelmét, hogy az aszfaltjárdák költségeinek a háztulajdonosokra kirótt részének megfizetésére nézve törlesztési kedvezmény volna adandó, mert az előirt összegek oly nagyok, hogy azokat egyszerre megfizetni senki sem tudja. Csizmadia György városbiró válaszában kijelentette, hogy a tanács ezzel a kérdéssel keddi ülésén foglakozik, amelyen a fizetési kedvezményeket meg fogják állapítani. Aki a kedvezményt igénybe akarja venni, Írásbeli kérvénnyel forduljon a város tanácsához. Még Schleiss Gáza kamarás adott elő néhány ügyet, amelyet a bizottság szintén letárgyalt, hozzájárulván a tanács vonatkozó javaslatéhoz. — Gyümölcsfáink megmentőja a „Dendrinu és a „Neo dendrinu kátrányfőzet. Hígított állapotban a fákra kenve és permetezve megsemmisít minden kártevőt. Részletes utasítást kérjen Berghoffer János magkereskedő cégtől, Pozsony, Közíárs. tér 13. A pénzügyi bizottság letárgyalta a város 1929. évi költségvetését A szociális dologi kiadásokat 500.000 K-ra emelték fel, a kegyúri kiadásokat megszüntetni Javasolják. — Salát, iudősitónktó’. — Hosszú ideig odamaradtak, még se hoztak zöldséget. Mari futva tette meg az utat a konyháig, ott bevárta Sándort, aki lassan jött utána. — Bolond — mondta a lány lihegve. — Mit gondol maga?
