Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-11-10 / 135. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1928. november 10. könyvet: „Kriegsbriefe gefallener Studenten“. Nem tendenciózusan, nem valamilyen nacionalista, vagy pacifista program érdekében válogatta össze ezeket a sorokat. Csak emléket akart állitani a legtragikusabb sorsú generációnak, a világháború húszéveseinek. Olyan nemes és emberi emlékeket, mint amilyenek ezek a levelek. Fiatal diákok üdvözletei a frontról, a halál küszöbéről. Három levél a számtalanból: Alfred E. Vaeth, heidelbergi bölcsész, nyolc hónappal a halála előtt a következőket jegyezte fel: „Mindnyájan belekényszerültünk egy nagy leszámolásba, a halállal való leszámolásba. Oly sokat olva sunk a halálmegvetésről és én mondom nektek, ilyesmi nincs. Jobban ragaszkodunk itt kinn az életünkhöz, mint valaha. Végtelenül, görcsösen szeretjük az életet. A vakmerőségünk nem más, mint a düh jele. És a meggyőződés, hogy minél vakmerőbben, minél gyorsabban haladunk előre, annál kisebb a veszély. Természetes, hogy mindnyájan fatalistákká leszünk. Minden kor, minden katonája fatalista volt.“ Franz Blumenfeld, 23 éves freiburgi jogász anyjának ir a vonatból: „Választ kell neked adnom arra, miért jelentkeztem önként. Természetesen nem a háborúért való lelkesedés birt erre rá. Sok ember agyon lövését, vagy a háborúban levő hősiesség egyéb formáját nem tartom nagy tettnek. Ellenkezőleg, a háborút nagyon, nagyon csúnya dolognak tartom és azt hiszem, ügyesebb diplomáciával most is el lehetett volna kerülni. Azonban most, hogy meg üzenték a háborút, természetesnek tartom, hogy mindegyikünk az egész nemzet egész nemzet egy részének tekintse magát és ha igy van, kötelességünk egyéni sorsunkat a négy egész sorsával összefűzni. És bár meg vagyok győződve arról, hogy a hazát rt és a nemzetért békében többet tudtam volna tenni, mint a háborúban, azt hiszem, hogy tisztára lehetetlen most ilyen számitgató összehasonlításokkal, mérlegelésekkel foglalkozni Olyan volna ez, mintha aki a viz partján áll, afeilett téfelődne, vájjon megérdemli-« a vízben fuldokló, hogy megmentse? Vájjon nem értékesebb-e az ő élete, mint a fuldoklóé? Nem, ilyen meggondolásoknak most nincs helye, A döntő mindig az áldozatkészség maga és nem az, hogy miért hozzuk ai áldozatot“. Egy évvel halála előtt von Rohden, marburgi teológus, a következő szavakat veti papírra: „Minden vágyunkat egy remény fűti át, az összeromboltat ismét felépíteni. A hazát szebb, tisztább nagysághoz elvezetni. A háború élményében nagyszerű elhatározások fogganiak. Pozitív tettekben szeretnénk megérlelni ezeket az elhatározásokat. Ha ez sikerülne, pazar gazdaságban bontakozna ki a tudomány, a gyakorlati és egyéni élet fejlődése. Mi lyen nagyszerű élet fejlődése. Milyen nagyszerű élet várna ránk. Az erre való gondolás minden óránk, minden percünk legkedvesebb gondolata. És amikor erre gondolunk, végtelen vágy fog el a továbbélés után. Az életkedv ragyogóan diadalmaskodik bennünk. Itt, a halál küszöbén megismertük az alkotó élet mérhetetlen I az alkotó élet rnérhetlen értékeit. De jó lesz élni 1“ Így és hasonlóan beszél száz és száz levél az életről. Megsemmisitően tanulságos a fiatal halottak szavát hallani. A magyar nemzeti párt járási jelölő listája a komáromi járásban, A magyar nemzeti párt komáromi já rási bizottsága nov. hó 8-ik napján megtartott értekezíete alkalmával az e célból összehívott összes szervezeti elnökségek egyhangú határozata alapján a járási lista a következőképpen állíttatott össze: 1. Boldoghy Gyula iparos, ipartársulaii elnök Komárom. 2. Dr. Ghyczy János ügyvéd, Komárom, Megye u. 3. Vörös Ede gazda Cs.-Aranyos. / 4. Kürthy Benő gazda Felsőgellér. 5. Bödők Sándor gazda Csicsó. 6. Szigeihy János gazda Tany. 7. Öilős Endre gazda Apácaszakállas. 8. Marossy Gábor gazda Gúta. 9. Zsemlye Géza bank hivatalnok Gúta. 10. Szőke József gazda Szimő. 11. Trugly János földbirtokos Megy eres 12. Vörös Dénes gazda Cs. aranyos. 13. Farkas Gyula gazda Nemesócsai Rét. 14. Molnár János vendéglős Lakszakállas, 15. Molnár János gazda Nemesócsa. 16. Farkas Károly gazda Bogyarét, mmmMmmmmmmmaHBMamum Az aszfaltjárda költségei és a háztulajdonosok. Komárom, — november 9. j A város számvevő hivatala a napok I ban küldötte szét azokat a felhívásokat, amelyekben az érdekelt házíulajdono- I sokat értesíti a tavaly elkészített aszfalt ! járdák költségeinek őket terhelő össsej gérői és egyben felszólítja a házíulaj- i dobosokat, hogy a terhűkre kirótt költj gégéké* 14 nap alatt fizessék meg. Ilyen i felszólítást kaptak a Baross-, Nádor, ; Eötvös, Vármegye és Kiráiy püspök | ulcák, valamint a Klapka tér nagyobb j felének háztulajdonosai és napok óta l másról sem lehet hallani, mint arról az j elégedetlenségről, amely a felszólítások nyomán az érdekeltek körében támadt. Nagy az izgalom a kivetés miatt s egyik másik háztulajdonos nagy felháborodással tiltakozik a város vezetőségének ezen „újabb merénylete“ ellen. Az tagadhatatlan, hogy váratlanul érte a háztulajdonosokat a fizetési felszólítás, noha ismeretes, hogy az aszfalt burkolat már tíz hónappai ezelőtt elkészült és azóta a város külső arculatja is előnyösen megváltozott, azoknak a házaknak értéke pedig, amelyek az aszfaltos utcákban vannak, jelentékenyen megnövekedett, úgy, hogy egyik másik ház forgalmi érléke száz százalékkal emelkedett. Ezt azonban most hiríelen elfelejtik egyesek és nagy felháborodás sál utasítják vissza a fizetési felhívást, mert azt nagyon magasnak, sőt jogtalannak tartják. Meg kei! állapítani, hogy a felháborodásra ok ninc-en. Amikor tavaly a város képviselőtestülete elhatározta az ulcák rendezését, a költségek fedezésére kimondotta, hogy a beruházási kölcsön felvétele mellett a háztulajdonosokkal szemben érvényesíti a város azon szabályrendeletét, amely szerint ű gyalogjárók elkészítésének kiadásai fele a háztulajdonosra ruházható át, amit annak idején senki meg nem felebbezelt és így az a törvényes határidő alatt jogerőssé is vált. A város számvevősége most nem tesz egyebet, mint hogy a határozatot végrehajtja és kéri az érdekeltektől a rájuk háruló költségek megtérítését, amihez teljes joga van. Az elégedeílenEéget másodsorban a kivételt összegek nagysága váltja ki. Erre nézve leghelyesebb, ha az érdekeltek utána néznek a városházán a kivetésnek, ahol a szükséges felvilágosítást megkaphatják. A város ugyanis az aszfaltjárdák összes költségeit kiszámította, amelybe bele kellett számítani a járda elkészítésével járó összes munkák és anyagok költségeit. így a bon* tási munka, a földmunka, a betonozás, aszfaltozás és szegélykő anysg és munkaköltségei felszámittattak és az ezekből előállott végösszeg fele lett a házlu- Iajdonosokra, a házuk előtt készített aszfalitjárda térmértéke szerint kivetve. Bizony az aszfaltozás drága, de a vele járó közlekedési előnyöket meg kell fizetni. Mert azt csak senki sem meri tagadni, hogy a régi hepehupás süllyedt és gödrös kövezetnél száz százalékkal jobb és alkalmasabb gyalogjárót kaptak az illető ulcák, amelyek nemcsak a város közönségének kényelmét szolgálják, hanem a vidéki forgalmat is nagyban emelik. A kivetett költségrészletek megfizetése ellen nincsen apelláta, azokat a város ha valaki nem fizetné meg, be is hajthatja. Arról azonban véleményünk szerint lehet beszélni, hogy az összeget indokolt esetben részletekben fizethessék meg azok, akik kérelmezik. Sokan tudniillik az összeg nagysága ellen panasz kodnak és ezeknek meg kell tdni azt a kedvezmény', hogy a többezer koronás kivetést hosszabb idő alatt fizethessék meg. Noha a városnak is vannak fizetési kötelezettségei, mégis nem zárkózhatik el legszámottevőbb adófizetőinek, az érdekeli házlulsjdonosoknak kérelmével szemben a méltányosság elől, amely azt diktálja, hogy indokolt esetekben igenis a fizetés teljesítésére nézve kedvezményt nyujiha*. Hisszük, hogy a város vezetősége teljes mérték ben magáévá lesd ezt a felfogást és egyes esetekben tanusi'ott engedményeivel hozzá fog járulni a felmerüli panaszok elcsititáséhoz. Á magyar nemzeti párt népgyülései. Az egész vonalon megindult választási mozgalmakból a magyar nemzeti párt is kiveszi a maga részét. Az u'óbbí napokban vidékünkön is nagyon sok helyen tartottak lelkes hangula u népgyüláseket, Köhidgyarmaton, Kéménden és Bényen dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő és HegedÜ3 Balázs titkár tartottak nagysikerű gyűléseket. Ebeden és Muzslán Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő és Prochászka Lajos titkár voltak a lelkes lefolyású gyűlések szónokai. Garamdamásdon és Zselizen Jaross Andor földbirtokos és Beinrohr Dezső titkár voltak a négy hallgatóságot vonzott I gyűlések vezetői. í Dr. Saikovszky Jenő és Jády Károly A rádiócsö erősítése nagy mértékben a meredekségtől függ. A Tungsram“ báriumcsövek meredeksége kis fütöáram fogyasztásuk mellett példátlanul nagy. G 409 univerzáliscsö, fütöáram 0'08 A., meredekség 2, 4 mAIV. L 414 kisfrekvenciáju erösitöcsö, fütöáram 0-14 A., meredekség 3 mAIV. P 414 végerösitöcsö, fütöáram 034 A., meredekség 3 mAIV. ‘ Nagy nyereség nagy forgalom jó reklám • 9 w fiiiatalvilágitás Csak villannyal
