Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-11-03 / 132. szám
2. oldal. Komáromi Lapos 1928. november B. Az általánosan kedvelt „POLSO“ mosószappan minden egyes darabján rajta van a „POLIO“ felírás és „kalapács“ védjegy. Kérjen „PoSio“ kalapács szappant! eleme vagyunk, amiben soha kétséget nem hagytak fenn, akkor a megerősítésünkre törekedtek volna. Gyenge és ingadozó alapra nem lehet építeni, mert az épület megrepedezik és megsüllyed. A köztársaság elnöke ünnepi szózatában rólunk szólott, bár a magyar nemzetiségről nem tett említést. Mindazok a követelmények, amelyeket ő felállított az állammal és az államférfiakkal, a felelős vezetőkkel szemben, tökéletesen fedik a mi kívánságunkat is : ezért tartjuk ezt a megnyilatkozást a mi szempontunkból is szerencsésnek. Az elnöki szózat a békét szolgálja, mi is a békén fáradozunk. Az, hogy nemzetünk érdekeit messzemenően védjük, az csak természetes, mert vétkeznénk ellene, ha nem ezt tennők. Az állampolgári kötelességeknek teljes tudatában vagyunk, megtarijuk a törvényeket és a törvényes rendeleteket, mert tudjuk, hogy a jognak egyedüli forrása a törvény, a törvény pedig a népek akarata. De viszont annyira tiszteljük a törvényt, hogy nem tűrhetjük el, ha azokat nem hajtják végre, ha abból nekünk jogforrások fakadnak. Ez is természetes. Tiszteljük az államfőt, mostani nyilatkozata után még nagyobb tisztelettel viseltetünk iránta, mert meg vagyunk győződve szavainak komoly és mély értelméről. Tiszteljük mindazokat, akik felénk baráti jobbot nyújtanak, azt elfogadjuk, de ellenségeinkkel nyíltan, magyar módon harcolunk, nem pedig alattomos eszközökkel, mert ezt a magyar lélek nem ismeri. { gondolják, hogy ez annyival is inkább aktuális less akkor, mert a választások után a kormány átalakítása elkerülhetetlenné válik. Az érsekujvári magyar pártok egysége. A magyarság ellenségeinek sajtóorgánumában olyan hirek láttak napvilágot, amelyek szerint Érsekújváron a várospolitikában súlyos természetű nézeteltérések keletkeztek a magyar nemzeti p irt és az országos keresztényszocialista párt között, aminek az lenne a következménye, hogy a két pirt kuj lön tisztával venne részt a községi ! választásodon, sőt hogy ellenjelöltet j állítana Holota dr. magyar nemzeti párti városbirónak. Ezek a hirek koholmányok, mert a két párt között a testvéri viszony és az egység teljes és semmi ok sincs arra, hogy ez a testvéri viszony a két párt között megró moljék. Különben is a közelmúltban mind a két párt határozatot hozott, hogy a jövő év elején sorra kerülő községi választásokon is közös tisztán fognak jelölni. Ezt a valóságnak megfelelő tényállást az érsekujvári fter. szoc párt elnöke a lapokban leadott nyilatkozatában is minden szavában megerősítette és kijelentette, hogy a vezetése alatt álló pártnak a városbirői állásra csak egy jelöltje van és az Holttá János dr. sz eddigi városbiró. Unifikálják a szlovenszkót és ruszínszkói iskolákat. Hodza iskolaügyi miniszter a csehszlovák tanítók egyesületének ülésén beszélve, az iskolaügy nsgy reformjának szükségességét hangoztatta. A legfontosabb problána az egy típusa isko Iák életbeléptetése, ami Szlovenszkón és Ruszinszkőn nagy nehízségekkel fog járni és a miniszter szerint a kulturális unifikálást a legsikeresebben úgy lehetne életbeiéptetni, ha az összes iskolákat az országrészek tulajdonába adnák át. XJj javaslat a« állampolgárság megszerzéséről. Jeleztük már, hogy Dérer Iván dr. a képviselőházban újabb javaslatot terjesztett be az állampolgársági kérdés megoldása érdekében. A javaslat most megjelent nyomtatásban is és legfontosabb rendelkezései azok, amelyek az állampolgárságot megállapítják mind azok részére, akik 1910 január elsején állandó lakhellyel bírtak Szíovenszkó és Ruszinszkő valamelyik községében és az időtől fogva megszakítás nélkül a mai csehszlovák köztársaság területén laknak. Hasonlőképen mindazoknak, akik 1918. oki. 28-án a köztársaság területén állandó lakóhellyel bírtak és megszakítás aéíkíil ma is i!t laknafc s e törvény életbeíép'etáséíől számítóit öt éven belül eziránt kérvényt nyújtanak be a belügyminiszterhez. A javaslat indokolásában hivatkozás történik arra, hogy állami okokból nem tanácsos a lakosság nagy számának elégedetlenségét továbbföntartani s nem ajánlható, hogy minden esetned a közigazgatási bíróságnál való eldöntése bevárassék. Az államalapítás napja a szlovák néppárt szerint október 30 ika. Hiinka András, a szlovák néppárt vezére, a párt hivatalos lapjában a Siovákban, amely oklóber 30-án ünnepi számot adott ki, azt Írja, hogy a szlovákoknak az áilam megalakításához való hozzájárulásuk csak október 31-én érkezett Prágába, amelyet október 30-án határoltak el Turőcszentmártonban. Borsky is megállapítja könyvében, hogy csak október 30-án alakult meg a csehszlovák áilam, amikor a szlovákok deklarációjukban csatlakoztak a csehekhez. Hiinkc tehát ennek alapján október 30 át tekinti a tízéves jubileum évforduló napjának. Cikkében többek között azt irja, hogy a szlovák nemzet belső és külső ellenségektől körülvéve mégis él és Isten akaratából élni fog. Az állam a konszolidáció útjára lépett s most az állam létének veszélyeztetése nélkül követelheti a szlovákság a maga jogát. Az őszinte jöbarát. Komárom, — november 2. A csehsrlovák köztársaság tízéves jubileuma ajkaiméval sz egyik cseh tepbati érdekes cikk jeleni meg a csehszlovák állam lelkes barátjának, Scolus Viaiornak fóliából, amelyben amilyen meleg hangon üdvözli a köztársaság megalakulásának ünnepi évfordulóját, épen olyan őszinte szavakkal tárja fői azokat a nehéz problémákat, amelyek különösen kisebbségi téren még mindig megoldatlanul mered-Gyomor, gége és vesébántalmcMnál a POLITIKAI SZEMLE Komárom, — november 2. Englis pénzügyminiszter újra lemondott. A jubileumi ünnepségek után több cseh orgánum megírta, hogy Englis pénzügyminiszter elhagyta hivatalát és oda vissza sem tér. Ez a hír még korai volt akkor, azonban tény az, hogy Englis szerdán délelőtt Írásban benyújtotta lemondását Srámek miniszterelnökhelyettesnek. A lemondás oka mindenki előtt ismeretes, de politikai körökben főképen a cukoriparnak nyújtott adó- és Buborékok Irta Lörinczy György. Már ötven lépésnyi távolságból jóízűen nevetett a férfi a szép leány felé, aki az árnyékos kis fenyőparkban lustálkodott a hintaszéken. — Tessék 1 — kiáltott harsányan Káromy Béla. — Látszik, hogy semmi baja sincs! Persze, azt se tudja, hogy a doktor kereste. Csorna Gusztika vállat vont. O is nevetett. — Úgy sincs egyéb dolga, hadd keressen. Ha épp szüksége volna rám, majd megtalál! — De igy megszökni 1 Az orvosi vizit elől. Gusztika hamiskásan mosolyogva nézett rá. — Hogy tudja, hogy az orvos elől szöktem ? — Hát... vagy az orvos elől, vagy én előlem. A leány bosszúsan rázta szép fejét. — Ugyan, ne komédiázzék! Még kora tavasszal, szép, derűs és vidám margitszigeti este beszéltek össze, hogy idejönnek nyaralni, a darnaháti kopár kis libapást csenevész fenyői közé, ahol csönd van és nyugalom s ahol tehát mama is megpihenhet. Mama ugyanis a Gusztika édesanyja, fáradt öreg nénike. Nem annyira a munkában fáradt el, inkább az életben. De a háttérben már akkor is, a margitszigeti estén és azóta is ott ólálkodott a nagy spekuláns: a szerelem, és minduntalan megújította incselkedéseit. Káromy zsebredugta a két kezét és úgy állott meg Gusztika előtt, mintha mentegetőzését várná. Azonban Gusztikának eszeágába se volt, hogy mentegetőzzék. Gondtalanul, majdnem köegyéb kedvezmények miatt fölmerült nézeteltérés elkerülhetetlen követiezmanyánek tartják a lemondást. A iemendást egyik verzió szerint ezultal sem fogadják el, azonban más verzió szerint ezúttal a köztársasági elnök fel fogja Englisí állásától menteni. Egyelőre szabadságra ment a pénzügyminiszter, fávolléte alatt Novák kereskedelmi miniszter helyettesíti. A lemondást valószínűleg C3ak a választás után, amely pedig december 2 án lesz, intézik el és politikai körökben azt zömbösen heverészett. Majd feikönyököit és két filigrán ujjára fektette arcocskáját. Minden fehér volt. A keze is, az arca is. Csak két nagy barna szeme égett, mint a tűz. Égő titok, amit senki se fejthet meg. Amint Káromy megállóit, a leány nyújtotta feléje kezét. — Hol jár erre? Káromy nevetett. — Én hol járok ? Éa magát keresem. Hogy aludt? Gusztika szórakozottan nézegetett körül, mintha az esze másutt járna. — Hát... nem valami jól. — Hogyan nem valami jól? Miért nem valami jól? Évődő gúnnyal hangoztatta a szavakat. Minélfogva Gusztikét kissé bosszantotta is. — Miért ? Az ember annyi mindenféle szamárságot összevissza képzel a sötétben. — Azért kell aludni éppen. — Igen. Mintha az ember készakarva nem aludnék I Káromy mosolyogva nézett rá. — Magoktól az is kitelik... — Az is. Hát még mi is? Hiszen maga tudja,,. — Semmit se tudok, — vágott a szavába a férfi, — Bizonyosan fölizgatta magát valamivel, — Ugyan, mivel? Nem izgattam, De egy boiond mese csakugyan ott motoszkált a fejemben csaknem reggelig. — Ugy-e! Mindjárt gondoltam, hogy valami... — Bolondság. Mi? Csak mondja ki bátran, — Hiszen maga is azt gondolta mindjárt, — nevetett a férfi. — Mese? Pedig a mese rendszerint jó altató. Az természetes ásványvíz felülmúlhatatlan Minden gyógyszertárban, droguériában és fiiszerüzletben kapható. ggQ ember szívesen álmodik Siherezádéval. Nemcsak a mese szép, a mesemondó is. Most meg Gusztika nevetett. Fanyarul, de nevetett. — Hál ez igy mondva csakugyan nagyon szép. Hogy minden csupa szépség. A viiág. Az élet. A mese és a mesemondó. Csak egy kis bökkenője van az álomnak. És ez a bökkenő az éppen, ami az éjjel izgatott. — Ugyan mi? — Hogy az én mesém nem volt szép. Káromy hitetlenül csóválta fejét. — Az lehetetlen. Minden mese szép. Gusztika kicsinylően legyintett. — Sablon I Hozzászoktak, hozzászoktatták egymást a sablonhoz, a kényelmes szabályszerűséghez, hogy a mese szép. Hogy minden mese szép. Ráerőszakolják az emberre az állítást, mintha dogma volna, amit el kell hinnünk, különben . .. Nos, hát én föilázadtam ez ellen a zsarnokság ellen. Csak azért is azt álmodtam, vagy képzeltem, vagy gondoltam, hogy az én mesém, amit a világba küldtem, sóhajtottam vagy daloltam, nem szép. Hogy az én mesém csúnya. A csúnya mesel Hallott már ilyet ? Káromy meglepődött. Kérdezőén bámult a leányra. — A csúnya mese ... — Igen. Az én szegény csúnya árvácskám száll, száll faluról-falura, kunyhóról* kunyhóra, országról-országra. Mint ahogy a mese száll szájról szájra. Keresi, ki hallgatja meg. Kopogtat az ajtón, kopogtat az ablakon. Be se eresztik. Kopogtat a sziveken, a füleken: hallgassatok meg! Fogadjatok be! De a szivek részvétlenül és kedvetlenül elhallgatnak és a fülek bezáródnak. A csúnya mese senkinek se kell. Mind szomorúbban és csüggedtebben vándorol, botorkál tovább a szívtelen sötétben. Az egész világ elfordul tőle. De egyszer kimerülve és elfáradva, szenvedő beteg ágyához ér« kezik. S a beteg boldogan főisóhajt, földerül. Repesye tárja sovány karjait a csúnya mese felé: Isten hozott! Mialatt beszélt, mintha nem is tudná, mit csinál, fölült hintaszékén és annak végére ült. Szép arcát két tenyerébe süllyesztette. Elhallgatott. Mintha mindent elmondott volna. Mintha észre se venné, hogy Káromyt fölizgatta, A férfi csak alig tudta visszafojtani fölindulását. — Magok mindig ilyen bizarr dolgokon törik a fejőket, — szólt, de a hangja kissé reszketett. — Mit tehet arról az ember I A gondolatot nem lehet spárgára fűzni, aztán elő vonszolni: Na gyere! Te gyere! Te nem kellesz I — Azt én is tudom. De mindig ilyen káprázatok I.. . Gusztika a távolba meresztette két nagy szemét. — Aztán az ember tanul is valamit, ha jól végiggondolja a dolgot. Nem a mese volt csúnya; a mesemondó. Káromy elámult. — Maga csúnya ? Ki merte azt mondani? Homlokán könnyű felhők szálltak át. Gusztika titokban, félénken rápislogott. — A tükröm, — Hazug tükör I Gusztika elpirult. Hallgatagon, szégyenkezve vallotta be magamagának, hogy a mese esetleg csakugyan lehet csúnya, de a bók ... a bók mindig
