Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-11-03 / 132. szám
J 1928, november 3. Komáromi Lapok 3. oldal. jffp* Óriási választék éf meglepő olcsó arak ELBERT divatáruházában Nádor»u. 19« Kötött Pulóver, mellény és kostiim, női-, férfi fehérnemű. Bélelt-, béleletlen bőrkeztyü, Pamut és francia batiszt zsebkendő. Sport- és gyermekkocsik. Bőr- és Vulkán kézibőrönd, ritikül, Bemberg selyem és gyapjú harisnya. Fehérnemű, rnha és függönycsipke. Legdivatosabb nyakkendő, bokavédő és gyapjú nyaksál. dsőrendű gyártmányú árúk S nek az állam kormányzói elé. Es csodálatot képen az angol író jelentékeny helyet szentel azoknak a sérelmeknek is, amelyek a magyarok részéről fennállnak és amelyeknek mielőbbi megoldását az állam érdekében szükségesnek tarija. Scolus Viatorról a magyarság nem mondhatta eddig el azt, hogy valami jőbarálja, vagy csak jóakarója is lett volna, hiszen a háború előtt és a háború alatt a iegnagyobb ellensége volt a magyaroknak, akiket despotáknak tartott és akikről könyveiben és hírlapi cikkeiben minden alkalommal a legellenségesebb módon nyilatkozott. Annál érdekesebb, hogy épen a csehszlovák köztársaság jubi eumát használja fel arra, hogy szót emeljen a köztársaságba megkérdezése nélkül bekebelezett magyar nemzeti kisebbség sorsáért és rámutasson nyíltan azokra a hibákra, amelyeket az állam eddigi kormány zata 'elkövetett, Bár tisztában kell lennünk azzal, hogy Scorns Viator úgyszólván egész életét odiszeníelte a szlávok ügyéért és ígdnunk kell, hogy az évtizedeken át folytatott propagandája őt annyira össreforrasztotta lélekben a estiekkel é3 szlovákokkal, hogy velük elválaszthatatlan, szétföshMeilen kapcsolatban él, — mégis nem nuhetünk el szó nélkül nyilatkozata melleit, mert ez teljes mértékben igazolja a köztársaságban élő magyarság állandó panaszait. Scotua Via or elismeri, hogy a magyaroknak valóban igaz okuk van a panaszra, különösen az állampolgárság meg nem oldott kérdése, amely a , hontalanok" hatalmas osztályát teremtette mag, válik komoly botránnyá és idézi elő sok erer ember szenvedéséi és mindennél jobban hozzájárul a magyarok és csehszlovákok viszonyának elmérgesítéséhez. Majd a nyugdíjasok szomorú helyzetére, a 8zlovenszkói járásoknak nacionalista tendenciával történt beosztására, a magyarok kulturális sérelmeire mutat reá és megállapítja, hogy a magyaroknak nincs szakiskolájuk, tanítóképzőjük és az egyetemeken hiányzanak a magyar tanszékek. Csak ezeket a sérelmeket ragadjuk ki a cikkből, amelyek tiz nehéz esztendő alatt felhalmozódtak, de amelyeket tiz év alatt sem volt képes megoldásra juttatni az a bűnös szellem, amely Csehszlovákia kormányzatában minden vonalon megnyilatkozott és amely egyenesen lehetetlenné tette azt, hogy a jubileum alkalmával a jogaiból kisemmizett magyarság ünnepet üljön. Szomorú elégtételül szolgálhat nekünk Scolus Viator jubileumi cikke, amely nyiltan elismeri súlyos helyzetünket és másodrendüségünket, sőt maga is rámutat arra, hogy a magyarok helyzetében a múltjuk és jelenük közötti ellentét sokkal nagyobb és ezért kevesebb a bizalmuk a jövőben s minthogy ű köztársaságban elfoglalt helyzetük jóval alárendeltebb, mint a németeké, sok jogos panaszra ad ez nekik okot. A köztársaság külügyi kormánya rengeteget áldoz külföldi propagandájára, amely nem átallja a legrózsásabb helyzetet festeni az itteni magyarság sorsáról, de ime, a csehszlovák állam leghívebb barátja cáfolja meg ezt azokkal a soraival, amelyekben a magyar nemzeti kisebbség panaszait jogosaknak ismeri el. A köztársaság megalapításának egyik tettekkel tényező részese állapttja meg a magyarsággal szemben elkövefelt hibákat, nem lehet tehát reánk fogni, hogy alaptalanul jajdul föl szavunk és hogy túlozunk, mert maga a koronatanú igazol bennünket. Most már csak az a kérdés, hogy figyelemre méltatják-e Csehszlovákia kormányzó körei az őszinte jóbarát intő szavát, mert a vele szemben érzett hála legalább is ennyire kötelezné őket. Mert mégis csak illenék Scotus Viaíornak szavára hallgatni, ha már ,a mi jogos követeléseink eddig süket fülekre is találtak. (. —) Dr. Majer Imre apátplébános negyvenéves lelkészi jubileuma. Komárom, — november 2. s;ép. A tükör hazudhat, a bók soha! A bók igazat hazudik — Ugyani nevetett a leány. — Talán maga is mesét álmodik? Egy gally lecsügött a hintaszék fölébe és Káromy azzal játszott. — Az ember az ilyesmit észre se veszi. Tulajdonképpen azt hiszem, hogy mind ez csak szappanbuborék: a szín és a fény könnyű játéka. Száll és ragyog. És ha hozzányúl az ember, egyszerre eltűnik: volt, nincs. — A mese? — A mese is, Az álom is. A gondolat is, a képzelődés is. Sőt egyéb is: a szerelem is. Gusztikénak a torkán akadt a gondolata. — A szerelem? A szerelem is szsp pacbuborék ? Komáry idegesen tépte a fenyőgajat. — Szerelem I A múltkor odakünn az erdőn nagy fa árnyékában piros szamócát láttam, amint levelei közé bujt. Úgy rejtőzött, mint a csók, amit még az se lát, aki kapja vagy aki adja, Olyan volt mint az az ajak, amelyiken csók terem. És nekem valaki jutott az, eszembe. — Kicsoda ? Káromy türelmetlenül féireforduií. — Buborék 1 Szálló, elröppenő színes buborék! Az ember, mikor meg-Holnap egy szerény, de áldozatos lelkű, híveinek élő, jó papnak ünnepét fogják zúgva hirdetni a komáromi harangok: dr. Majer Imre apáfplébánosnak negyvenéves lelkipásztori működését ünnepük meg hívei, bár ő ezt teljes csendben intézte el magával és a Mindenhatóval szemben, akinek kegyelme ezt számára megérni engedte. Csak hat esztendeje működik Komáromban, de ez a rövid működés lezárt egy korszakot és likvidálta annak igen sok mulasztását, meghonosította az egyházban újból az összetartásl, a hitéletei elmélyítene és megoldotta azokat a feladatokat, melyek a világháború rombolásai után reá vártak. A komáromi kato ükus egyházközségnek papra volt szüksége, aki nem a tömegek népszerűségét keresi, de aki lelkiisme látja, azt hiszi, hogy örökké tart. Hogy örökké ilyen ragyogó, ilyen színes, ilyen tüzes marad. És aztán elröppen a repülő perccel. Buborék volt. A leány elmerengett. — Szép kis mese 1 — Nem mese. Máskor az ut mentén egy kertben virágzó cseresznyefát láttam, a virágzás teljes pompájában, Gusziika! Látott már maga cseresznyefát, mikor virágzik ? Semmi sincs rajta, csak virág. Ss gally, se lomb, se ág, se levél. Semmi, csak .virág. Pompás, gyönyörű, fehér virágfa. Haloványpiros széllel beszegett apró, gyöngéd virágok. De mikor egy hét múlva arra mentein, hire hamva se volt. Buborék volt! A leány száján akaratlanul egy sió röppent ki: — Szerelem . . . Két tenyerére fektetett gyönyörű fejét meg se mozdította, De két nagy, okos szemében annak a lángoló szó nak minden zavaros misztériuma ott ragyogott, vibrált, mesélt és szállott, mint az a színes buborék, amiről beszéltek. Káromy még sohse látta ilyen szépnek. Mintha a harmatos, derűs reggelnek, a virágos csalitnak minden bája ő maga lett volna : a leány. A szerelem. Nem az, amit álmodunk; az, amit érezünk. rele szavára hallgat és minden igyekezete egyházának és híveinek szolgálatára irányul. Nehéz ez a feladata a mai napokban és dr. Majer Imre mégis meg fudott vele birkózni egyes egyedül önzetlenségére és híveinek szerefetére támaszkodva. Hogy ezeket a feladatokat hogyan oldotta meg, annak megítélését bízzuk az utókorra, mely ebben elfogulatlanul fog ítélni és ha igy ítélkezik, meg fogja állapítani dr. Majer Imre nagy és rendkívüli munkájának igazi értékét. Az alábbiakban megkísérelem öszszeállitani a jubiláns lelkipásztornak életrajzát és röviden vázolni azt a munkát, amelyet mindenkor Isién dicsőségére végzett. Dr, Majer Imre Aradon született 1864. évben, a magyar vérfanuk városában, ahol édesapja mér— Szerelem 1 Igen! — tört ki Káromy. — A szerelem. A legszebb, a legragyogóbb, a legszínesebb álom... — Buborék .. . — Hát buborék! Egy perc. De abban az egyetlen percben az ember az örökkévalóság minden szépségét és gyönyörét érzi Buborék, ami elszáll, de a szine és fénye ott marad a szívben. Mint a szamóca ize és a cseresznyevirág szelíd illata , . . Fölhevült. Semmit se látott már, csak a leányt. Két égő szemét s a piros felhőt, mely gyönyörű arcát elborította. Körülöttük rózsaszínű buborékok szálldosiak és megsimogatták remegő szivüket. Káromy csöndesen odaereszkedett a leány mellé .. . Nagy, csontos kezébe gyöngéden fogta a leány fehér, puha kezecskéjét és ajakéval odatapadt hozzá <.. Benn az erdő mélyén fölkaCagott a vadgalamb. Bizonyosan az is a buborékokkal játszott, mint ez a két bolondos fiatal szív, amelyik nem is sejtette, hogy az élet legszebb káprázata ügy játszik velők, mint a szemmel a buborék, A szamóca. A cseresznyevirág. A szerelem. Az ifjúság örök meséje, aminek a szépségéi, színét, báját, varázsát igazában csak akkor érezzük, mikor már elillant. Hogyan mossunk selymet? Selyemblúzt, selyem alsóruhát vagy sált igen gondosan kell mosni, mert a selyem nem bírja el sem a forróvizet, sem pedig a dőrzsőlő-mosást. A selyemnek a RÁDIÓN a 7, ideális mosószere, mert elég, ha párszor bemártogatjuk a selymet a langyos RADION- oldatba s máris teljesen tiszta. S bármily gyakran mossuk is RADION- nal, mégsem veszti el különleges tompa fényét és lágyságát. A színe is megmarad s ha az első őblőgetővízhez egy kevés ecetet adunk, oly élénk színű lesz, mint új korában volt. nökkari tiszt volt. Mint kis gyermek, Komáromba került, ahova édesapját áthelyezték. Itt végzi az elemi iskolákat és a gimnázium alsó osztályait. Akkori tanárai közül Panghy Özséb van életben, aki a Szent Benedek rendnek köztünk élő és köztisztelettől környezett tagja. A fiatal gyermek gondos nevelésben részesüit és édesanyja véste a vallásosságot leikébe. Mig többi fitestvérei a gyakorlati és a katonai pályán alapították meg jövőjüket, addig ő a papi pályához érzett vonzalmat, amit megerősített benne Komárom akkori népszerű és közszeretettől övezeti plébánosa, Meszlényi Gyula, a későbbi szatmári püspök. Meszlényi akkor távozott el Komáromból és épen az esztergomi szemináriumnak lett rektora, amikor Majer Imrét növendékpapnak vették fel. Itt nevelkedett nyolc éven keresztül, az esztergomi főgimnáziumban telt érettségit, Itt hallgatta a teológiai tanulmányokat és itt is szentelte áldozó pappá 1888 julius 11-én Simor hercegprimás. Első állomása az esztergomi vízivárosi plébánián volt, ahova a prímás káplánnak küldte ki. Az esztergomiak tudták, hogy a prímás, akinek palotája közvetlen a vízivárosi templom tőszomszédságában emelkedik, igen gyakran meghallgatta oratóriumából a templomban folyó isteniliszteletet is. A prímás egy Ízben meghallgatta, hogyan szónokol a kis káplán, akit kinevezett. De Majer Imre beszéde megnyerte a prímás tetszését, aki magához hivatta és megdicsérte érte. További rövid segédlelkészi állomásai Garamkövesd és Érsekújvár voltak, azután elég fiatalon, 1893-ban került az esztergommegyei leányvári plébániára. Ez a plébánia igen szerény állomás, a hegyek közé van ékelve és a hívek német nyelvűek. 1(1 nagyon megszerették az uj papot, aki igen szépen tudott beszélni a nyelvükön. Tiz évnél tovább működött Leányváron Majer Imre, akinek itteni működéséhez fűződik az a VADÁSZOK ! >1 eg| elent új Mannlicher - Schönauer - vadász karabély, mely az amerikai magas kezdősebességü 30 öbn. töltényre van berendezve, Érdeklődők kérjenek árajánlatot a szlovenszkói gyári lerakattál: SEIFERT JÓZSEF puikemüves Bratislava, Halászkapu u. 4. ÍRíIfíí?
