Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-07-17 / 85. szám

. «gyv^nkitenoedik évtoiyam 85. «zám. Kedd, 1038. julius 1 T. POLITIKAI LAP. íl5li*eta»i áií íttAkíiwa; 8»í?K«a £» vidékre poitai gxétkQldéssel: 4g&w éT?e 89 K, félé«* 40 S, negyedé'«* 2P í. - Ifllíőldön 150 lő.. *yci uám ár* s 80 til'i&i. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. belelő» tóraerkeaztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. i Sierkeaxtfiféf é* kiadóhivatal: Hidor-a. H„ Megjelenik hctenkint háromiiot l kedden, csütörtökön és szombaton. II Hídí llisá Komárom, — julius 16. Belgrádban megint revolverlövé­sek dörrentek, a rendőrfőt,ök, akinek szánták a golyót, épen ma­radt és ezúttal a merénylő halt meg, aki önmagával végzett. Tudta, mi vár reá és az igazságszolgálta­tást önmaga végezte e!. A revolver a macedón komitétől eredt, amely a macedón kisebbséggel elkövetett üldözésekre egy-egy szerb főtiszt­­viselő éleiével válaszol. Bizonyára nagyon jól,mehet a dolguk ezek­nek a macedónoknak és a szerb csendőrök mind tánc- és illemta­nárok Isztip környékén. Nemsokkal előbb a szkupcsiná­­ban dörrentek el a revolverlövések és a nagyszerb nacionalista képvi­selő a horvát „testvéreket“ akarta megritkitani. A horválok ekkor is maguk mondták, hogy a buda­­pesü parlamentben soha nem lő­­döztek rájuk és ott jobb dolguk volt, mint a felszabadítás után. Legyen nekik igazuk. A horvát kérdés még nincsen elintézve, a macedón kérdés sincsen. Mindkét ügyben revolverek csattannak ar­gumentumok gyanánt, beszédes jelei annak a nagyszerű konszo­lidációnak, amelyet Jugoszláviában csináltak liz esztendő alatt. A népszövetség azonban részint süket, részint vak, hogy mindezt nem veszi észre. Igaz. hogy ezek ártatlan kis belügyek, de hát mégis vannak európai vonatkozásai is a szerb és a macedón revolvereknek. A békeszerződések szerint a hor­­vátok csatlakozlak Nagyszerbiához a maguk akarata szerint, azonban a csatlakozás csalatkozást szült bennük, mert mostoha testvéreknek tekintik őket a szerbek és jogaikat a kiváló Pusina revolverrel akarta kiosztani. A macedónok, szegények, nem akartak csatlakozni a szer­­bekhez, akiknek kemény öklét elég sokszor érezték a múltban. A szerb kormány egyszerűen fel akarja szívni őket és erőszakosan eiszer­­besiteoi. Macedóniában, Nagy Sán­dor földjén a szerb csendőr az ur és a nemzeti kisebbségnek hall­gatnia kell, mert a szerb csendőr tudja, hogy miért kapta kezébe a szuronyt. Furcsa, hogy mindezek a revol­vers dolgok abban az időbeD, amikor a szerbek még nem voltak nagy szerbek, hanem csak kis szerbek és horvátok a magyar rabiga alatt görnyedtek, amelyről most oly sűrűén állítják ki a leg­kedvezőbb erkölcsi bizonyitványo- . kát, egyáltalában nem fordultak | elő. Milán király pontosan nyug- 1 tatva a bécsi apanázst, elment Párisba vidám életet élni és oda­haza Risztics mindent rendbehozott revolver nélkül. És igen érdekes, hogy amióta a békeszerződés megnövelte a kis Szerbiát Nagyszerbiává, azóta ott minden esztendőben pattognak a revolverek és a jogot akarják ve­lük biztosítani az elnyomottak ré­szére. Ez alól csak a parlamenti lövöldözés volt kivétel, ahol a nagy­szerbek a horvátokat, a nemzeti kisebbségek lövöldözték sorra, mint a „vadludakat“. A horvát vad u­­dak azóta igen komoiy álláspontra helyezkedtek. Ezzel a többséggel, melyet a szerb radikálisok alkotnak, nem állanak szóba. Olyan kormányt akarnak, amely a horvátokat ne bagatellizálja. A szláv szolidaritásra igen gyenge fényt vet a jugoszláviai revolver­harc. Azonban a népszövetségnek kellene gondolkozóba esnie, hogy mit is csináltak lenn, délen, ahol a balkáni tűzfészek nem hogy ki­aludt volna, hanem sokkal jobban megerősödött. Inkább, mint valaha, tűzfészek a Baikán. Szerencse, hogy ezt már igazán nem Írhatják a régi monarchia rovására, mert régi monarchia már nincsen. Ez a balkáni revoJverezés délszláv ipar, Made in Jugoszlávia. POLITIKAI^ SZEMLE Komárom, — julius 16. A köztársasági elnök kihallgatáson fogadta Hlinkát. Hiinka András, a szlovák néppárt elnöke szombaton kihallgatáson jelent meg a köztársaság elnökénél. A ki­hallgatás során tárgyalásra került a pozsonyi helyzet, különösen az uj közigazgatási reformnak Szlovensakón történt bevezetésére való tekintettel, ezenkívül egyházpo.itikai kérdésekről is folyt megbeszélés. Hir szerint Hiinka nyomatékosan jeleniette ki, hogy a néppárt hu marad a köztársasághoz s teljes erejével száll szembe minden akcióval, amely a köztársaság ellen irá­nyul, jöjjön az bár kívülről vagy belül­ről olyan egyénektől, akik még nem tudtak az állan forduiat előtti orientá­ciójukkal szakítani A magánalkalmazottak nyugdíjbiztosítása. A kormány a képviselőház utolsó ülésén beterjesztette a magasabb szel- ] gálatban levő magánalkalmazoitak nyug- ; dijbizlositásárói szóló törvényjavaslatot, j Az eddigi nyugdíjbiztosítási törvényt, j amely tulájdonképen még 1906 ban * készült osztrák törvény, 1914 ben mo- ; dositották, 1920. ftbr. 5 en pfdig a j csehszlovák Köztársasígöan a 89 szá- ' mu törvénnyel újból módosították. A többször módosított törvény azonban nem felelt meg a folytonosan meg­változott viszonyoknak, aminek foly­tán 1928-ban a népjóléti miniszté­rium szakbizottságot alakított, hogy készítse elő a magánalkalmazoitak nyugdíjbiztosításának rendelkezését. A bizottság egy eletorátumot dolgozott J ki, melynek alapján a minisitérium j törvényjavaslatot készített, amely való- í szinüleg egyidejűleg fog életbelépni a j magánalkalmazoitak betegsegélyezését öl j szóló törvénnyel. A törvényjavaslat lé­­nyegesen megjavítja a nyugdijjáradé kokat, a rokkant- és öregségi járadé- ! kokat, amelyek eddig a drágasági pótlékkal együtt csak 7700 K t tehettek ki évente, most elérhetik a 27 600 K át is és hasonlóképpen magasabbak lesz* nek az özvegy- és árvajáradékok is. A törvényjavaslat több mint 300000 ma­gánalkalmazottakról rendelkezik. Smeral kommunista képviselő diétáit törlik. tesz, — a képviselői napidija­­kat szabályozó rendelkezések értelmé­ben Smeral dr. képviselői diétáit fél­évre törölték és ezt a javaslatot a krp­­vhelőház elfogadta. A javaslat ellen a kommunisták és a csehszlovák szociál demokraták szavaztak. Újságírók kötelező nyugdijbiztositása. Ismeretes a magánalkaimazottaknak az a törekvése, hogy nyirgdHhiz*ositá­­tuk tekintetében a kormány részéről az eddiginél méltányosabb elbánásban részesüljenek. A népjóléti minisztérium­ban el is készítették a rájok vonatkozó törvényjavaslatot, amely az aggkori és nyugdijjáradékot a régi törvénynél sok­ka! kedvezőbben rendezi. E javaslatban az újságírókról is rendelkeztek, akiknek kötelező nyugdíjbiztosítást készít elő magasabb járadékok alapján. A bizto­sítás adminisztratív részét teljesen a munkások szociális biztosításának tör­vénye ahpján készítették el. Ezek sze­rint tehát az újságíró is belefog tartozni a nyugdíjbiztosítás megfelelő kategó­riájába, csak az kérdés, hogy akkor, ha majd be fog következni a rokkantság és öregség, tényleg olyan járadékot fog-e kapni a hírlapíró, hegy azzal öregségére az élet nehéz gondjainak tér hót megkönnyítheti ? ... Mussolini köícsönajánlata Romániának. — julius 16. Bukaresti jelentés szerint a külföldi pénzcsoportok képviselőivel folyamat­ban lévő tárgyalások még nem vezettek végleges megállapcdasra. Hir szerint az an^ol és francia megbízottak azt kívánják, hogy a lej stabilizációját célzó akcióba bevonják Németországot is a le nem bélyegzett román járadékok felértékelésére vonatkozóan. A Cuvantu! vasárnapi számában azt a hirt közölte, hogy az olasz kormány a román kor­mánynak kétmilliárd líra kölcsönt aján­lott fel, amelyeket az olasz nemzeti bank folyósítana. Mussolini reméli, hogyha igy megszabadítja román kor­mányt a külföldi kölcsön körül támadt nehézségektől, újra megerősítheti pozí­cióját Romániában. Mint köztudomású, Smeral dr. kom­munista képviselő már tavaly óta Mosz­kvában tartózkodik és dacára a hozzá intézett felhívásoknak, mind ezideig nem érkezett visszá Csehszlovákiába. Mint­hogy huzamosabb idő óta van távol és képviselői kötelezettségének eleget nem t — A brünni kulturkiállitásra VÁSÁRIGAZOLVÁNYOK kap­hatók a SPITZER-féle könyves­boltban (Nádor u. 29.) — Elea**« és olcsó gyermek kocsit csak ELBERT-nél vásárolhat. Iskoláink beszámolói V. Az állami polgári leányiskola beszámolója az 1927—28. isk. évről. Az iBkola felügyeletében változás nem állott be. Közvetlen felsőbb hatóságai: Jezsó Márton tanfelügyelő és Ballo Gyula orsz. tanfelügyelő. Az áll. isko­lák részére az eddigi törvényes rendel­kezések szerint rendelt gondnokság csak névleg volt meg. Elnöke Vincze Aurél törvényszéki elnök. E gondnok­ság az uj iskolaigazgatási törvény ér­telmében most megszűnik s helyét az uj iskolatanács foglalja el. Az uj ren­delkezésnek ezidőszerint csak körvo­nalait ismerjük. A növendékek számában apadás volt észlelhető, melynek oka a háborús esztendőkben található meg. Az isko­lának volt hat osztálya és pedig 1 első, 2 második és 2 harmadik osztálya és egyéves tanfolyam?. A növendékek száma volt: 245 rendes és 11 magán­tanuló. A polgáriskolai osztályok lét­száma 40 kőiül volt, az egyéves tan­folyam azonban igen népes volt; 60 növendéket lehetett felvenni, mivel el­helyezésük két osztályban a hely szűke miatt lehetetlen volt. A tantestület tagjai: Banai Tóth Pál igazgató, Bátyai Mihályné, Haas Elza, Gergelyi Alice, Szilágyi Mária és Weiss Katinka tanárnők, valamint Mitterholzer Ágost, Markovics Ede és Somogyi István tanárok A növendékek, valamint a tantestület egészségi állapota jó volt az év folya­mán. Az iskolák egészségügyi szem­pontból dr. Mezey János járási főorvos egyszer, dr. Göndör Ábris városi fő­orvos kétszer látogatta meg s elisme­réssel nyilatkoztak az iskola tisztaságá­ról. A tanulók előmenetele és magavi­seleté jó volt. Jezso Márton tanfelügyelő háromszor, Ballo Gyula orsz. főtanfelü­gyelő és Miskócy Mátyás megyei tan­­felügyelő egyszer egyszer látogatták meg az iskolát s az abban folyó munkát alaposan megvizsgálták. Elismeréssel nyilatkoztak a tantestület munkájáról s a növendékek tudásáról. Az iskola a növendékek ismereteinek fejlesztőre céljából több kirándulást rendezett, melyek közül legnagyobb jelentőségű volt a brünni orsz. kiállí­tásra rendezett tanulmányi kirándulás. Ezen 70 tanuló és t égy kisérő tanár vett részt és három napig tartót». Brünn és a kiállítás mesés szépségein kívül megnézték a közel fekvő macochai cseppkőbarlangokat és a világhírű sza­kadékot is. A kisebb kirándulások kö­zül legélvezetesebb volt a kovácspataki kirándulás. Az iskola gazdag természettudományi szertára és tanári könyvtára ezévbenis szépen gyarapodott. A segélykönyv­táraikból a szegénysorsu növendékeket látták el könyvekkel és tanszerekkel. Az iskola általában nagy gondot fordított arra, hogy a szegény tanulóit minden tekintetben segélyezze s igy tanulásukat elősegítse. A vörös kereszt ifj. cso­portja különféle segélyek igénybevéte­lével minden arra szoruló növendéket ellátott ruhanemüekkel, a kirándulási alap pedig Uhetővé tette számukra, hogy a gyermeknek legnagyobb örömet s legtöbb íudásbeii gyár podást nyújtó kirándulásokon résztvehessenek. A növendékek száma a következő tanévben gyarapodni fog, dacára annak, hogy a háborús esztendők sanyarú viszonyai még mindig kedvezőtlenül befolyásolják a létszámot. A 226/22. sz. törvény értelmében ugyanis a most kö­vetkező tanévben már minden V. elemit végzett tanuló köteles lesz a polgár-

Next

/
Thumbnails
Contents