Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-10-30 / 130. szám
«uu, uKiuuer ou SiSttaetéii is ssekusiovik értékben; SEslffee* éi viáéksa portéi siátköldéssíí! ■gin Svsa 80 K, Kiew« 40 K, negysáévra 80 E. — Külföldön 150 Kö. pyßB (»Am árat 80 fillér. POLITIKAI LAP. LAPOK ALAPÍTOTTA 1 TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. Síerkentöség éi kiadóhivatal i Hidoi-u. 88» Megjelenik h.tenkint káiomixor I kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom neve Komárom, — oki. 29. Az állam tízéves jubileumára a csallóközi járás magyar községei — köztük Komárom is, a hajdan szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott város — a járási hivataltól olyan utasításokat kaptak, hogy a községek ősi magyar nevét nem szabad használniok és azokat a hevenyészett, ez ideig háromizben is revideált és megváltoztatott uj szlovák vagy cseh elnevezéssel kell nevezniök. Komáromot tehát Komárnonak, őrsujfalut Nova Strázsnak, Csallőközaranyost Zlatna na Ostrovenak és igy tovább. Nem tudjuk, hogy milyen törvény alapján csinálja ezt a járási hivatal és azt hisszük, hogy ezzel messze túllépi hatáskörét. Az állam tízéves jubileumára nem ilyen ajándékot vártunk hanem azt, hogy itt minden magyar ember megkapja az állampolgárságát, amelynek érdekében tiz esztendeig kínlódnak egyesek és költik a tömérdek pénzt és az eredmény mégis az, hogy minden tizedik embernek Dincsen állam polgársága ezen a szinmagyar területen. A községek neveit elszlovákositani egyértelmű az elnemzetlenitéssel, amit pedig az alkotmány tilalmaz. Komárommal már régebben kísérleteznek ebben az irányban, Egyszer plakát jelent meg, ahol a rendőrkapitány hirdette ki a város újdonsült nevét, másodízben egy zsupáni tanácsos bocsátott ki egy teljhatalmú rendeletet, hogy az ezeréves Komárom most már Komárno legyen ezentúl. Nem Írtak semmi törvénycikkelyt, hanem miniszteri rendeletre hivatkoztak. Ez a miniszteri rendelet azonban egy kis szépséghibában szenved, amennyiben nem rendelkezik a törvényesség kellékeivel és igy természetesen nem volt reánk nézve kötelező ereje sem. A teljhatalmú miniszter valamikor olyan értelmű rendeletet adott ki, hogy azok a városok, amelyek zsupaszékhelyek, csak lefordított nevüket, használhatják, de természetesen meg nem tilthatta azok ősi nevének használtát. Egyedül Pozsonyra nézve tett kivételt, melynek vasúti állomásán akkor még angol felirat is ékeskedett, hogy az Bratislava, amely szó „lefordíthatatlan“. Ezen a humoros hivatali megállapításon azután sokáig nevettek, mert hiszen az uj név megállapítása egy borzasztó nagy történelmi tévedést is tartalmazott, de hát a „teljhatalom“ eltörölte az évezredesnél régibb Pressburgot és az ősi Pozsonyt, amelyet bizony szépen használunk ma is és nem találjuk életszükségletnek annak lefordítását. Tiltakozunk az itt élő és száz percentig magyar őslakosság nevében helyneveiknek magyarságukból való kivetköztetése ellen, melynek törvényes alapja nincsen. Ezek a helynevek nem talált tárgyak, amelyekkel rendelkezni lehessen, hanem nyelvünknek ősi kincseihez tartoznak és a legtöbb még a honfoglalással van összefüggésben. Az uj honfoglalás, mely maradék birtokokat osztogat szinmagyar területeken a szlávság részére, nemcsak földjeinkhez, hanem azok nevéhez is nyúl, hogy ezt a földet névben is szlávvá tegye, ahol magyar őslakosság él és nyelvéhez a végsőkig ragaszkodva sem arról, sem nemzetiségéről lemondani nem akar. Semmiféle történeti indok nem teszi még csak valószínűvé sem, hogy Csallóközben valaha is szlávok éltek volna, miért szükséges tehát Nagymegyer és Nemesócsa községek neveinek lefordítása? Azok kedvéért, akik itt a mienkből maradékbirtokot kapnak talán elvárhatjuk és talán joggal várhatjuk el azt, hogy legalább ennek a földnek, amely a magyar nemzetnek volt ezeréves birtoka, a nevét tanulják meg. De jogi indok sincsen a régi községnevek megváltoztatására, mert nincsen reá törvény, legalább is ezt nem ismerjük, de még törvényes felhatalmazás sincsen egyik minisztérium részére. Ugyanis itt megtörténik az a hivatalos csodabogár, hogy a községnek is más neve van a közigazgatásban, meg vasúti állomásának is, mert a belügyminisztérium és a vasúti vagy forgalmi minisztérium is szenvedélyesen fordít magyarról cseh és szlovák nyelvre, minden hivatás és szakértelem nélkül, főleg pedig törvényes jogcím nélkül. Elvárjuk törvényhozóinktól és egyenesen kötelességükké teszik, hogy ezt az ügyet országos vonatkozásokban is tegyék bírálat tárgyává parlamentben, parlamenten kívül és minden jogorvoslatot kövessenek el, hogy a pusztuló magyar fö dnek legalább magyar nevét mentsék meg az enyészettől. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — október 29. Masaryk köztársasági elnök hadsereg parancsa. A csehszlovák köztársaság tízéves fennállásának alkalmából Masarykelnök, mint a hadsereg főparancsnoka, hadseregparancsot adott ki. A parancsban Masaryk elnök hangsúlyozza, hogy a csehszlovák hadseregnek csak védelmi feladata van, hogy biztosítsa az állam zavartalan fejlődését. Az építési törvény novellája a képviselőház előtt. Az építkezési mozgalomról szóló törvényt köziudomás szerint módosítani fogják. Az erre vonatkozó novellát a szociálpolitikai és költségvetési bizottság már tárgyalta és a két bizottságnak a mődositásról szóló javaslatát november 6 án terjesztik a képviselőház elé, amikor az ülést tart. Ezen az ülésen a javaslat már tárgyalás alá kerül. A bizottságok tárgyalásáról kiszivárgott hírek szerint az építkezési törvény érvényességét nem az eredeti terv szerint 1930. december 31-ig, hanem csak 1929. év végéig fogják meghosszabbítani. Véglegesítik Drobnyt az országos elnöki székben. A kormány ez év junius végén Drobny Jánost megbízta az országos elnöki teendők végzésével. Ugyanakkor kilátásba helyezték a szlovák néppártnak, amelynek követelésére ültették Drobnyt az elnöki székbe, hogy a jubileumi ünnepségre véglegesíteni fogják állásában. Az idő elérkezett, azonban Drobnyt még mindig nem nevezték ki véglegesen, ami Hiinka pártjában meglehetős nagy elégedetlenséget váltott ki. Most, hogy az 1929. évi költségvetés megszavazása aktuális leit, a szlovák néppárt kijelentette, hogy csak azzal a föltétellel fogja a költségvetést megszavazni, hogyha a kormány Drobnyt véglegesen kinevezi Szlovenszkó országos elnökének. A kormány, tekintetfel a nem épen fölösen mutatkozó többségére, kénytelen volt engedni és a néppárti voksok fejében megígérte a kinevezést. A kormány kötelező ígéretet tett arra, hogy Drobnyt november 1 én véglegesen kinevezik elnöknek. Ugyancsak sikerüli a szlovák néppártnak ezzel az üggyel kapcsolatban kieszközölni azt, hogy Tuka Bila mentelmi bizottsági ügye a választás utáni időkre elhalaszfassék. A kormány ez ügyben is ígéretet tett, amely szerint a mentelmi bizottság csak decemberben fog Tuka kiadatása tárgyában dönteni. A képviselöház elnökének jubileumi nyilatkozata az ellenzék távollétében. A tízéves évforduló jubileumán nagy és érthető feltűnést keltett, hogy a csehszlovák parlament hivatalosan nem ünnepel. Tettek ugyan kísérletet arra, hogy a törvényhozás két házának közös ülését megtartsák, azonban többszöri tanácskozás után sem sikerült létrehozni a közős ünnepi ülést. Az elnökök tanácsa ugyanis attól tartott, hogy az ünnepi gyűlés méltóságát az ellenzék magatartásával megzavarja és jobbnak látta az együttes ünnepi ülést elhalasztani. Azonban, hogy mégse múljék el a jubileum anélkül, hogy a képviselőház naplójában nyoma ne legyen, Malypetr elnök a költségvetés megszavazása után, miután berekesztette a ház üléséi, megemlékezett a köztársaság fennállásának jubileumáról. Azonban a házelnök nyilatkozatát csak a polgári koalíció, tehái a kormánypárt tagjai hallgatták meg, mert a szavazás befejezése után az egész oppozició, — a német nemzeti pártiaktól kezdve egészen a cseh nemzeti szocialistákig, beleértve természetesen a magyarság pártjait is, — kivonultak az ülésteremből. Noha a koalíciós pártok nagy tetszéssel fogadták a jubileumi nyilatkozatot, mégsem lehet a törvényhozás ez ünnepét az áilamünnepek között a legsikerültebbnek mondani. Jubileumi amnesztia a komáromi törvényszék fogházában. — Sajat tudósítónktól. — Komárom, október 29. A komáromi államügyészséghez érkezet í jubileumi amnesztiára vonatkozó rendelet alapján vasárnap, október 28- ikán hirdették ki az amnesztiát a komáromi fogházban tiz fogház büntetését kitöltő egyén előtt, akik közűi az egyik politikai bűnös volt, a többi kilenc pedig közönséges bűntettért volt elzárva. Az amnesziiarendelet értelmében csak a maximálisan négy hónapi fogházbüntetéssel sújtott bűnösök kaptak amnesztiát és azok, akik ennek megfelelő pénzbüntetésre voltak Ítélve. Az amnesztiarendeiet következtében a köztársasági rendiörvény 11. szakasza ellen vétett egyének ellen a folyamatban levő pereket períörlés utján elhagyják. „ Az amnesztiarendelet által szabadlábra helyezett foglyok előli Moess GézavegeíŐ államügyész beszélt a nap je!eníőségéTől,írnegigértelve velük, hogy ezentúl a társadalomnak megbízható tagjai lesznek. A kiszabadult foglyoknak segélyt is juttattak, ezenkívül az utazási költséggel is ellátták őket. HOFBADER ANDOR bútoráruháza o o UJ Jdkai Mór-utca 16. Komárno. Óriási választék: háló«, ebédlő-, áriszoba- és szalonberendezésekb en. SAJÁT MŰHELYEK. Díjtalan csomagolás. Kedvező fizetési feltétel ek-Értesítem a t. közönséget, hogy üzletemet megnagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés vételkényszer nélkül
