Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-10-30 / 130. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1928. október 30. 804 Az általánosan kedvelt „POLIO“ mosószappan minden egyes darabján rajta ?an a „POLIO“ felírás és „kalapács“ védjegy. Kérjen „Polio“ kalapács szappant! Masaryk elnök jubileumi szózata — október 29. Masaryk G Tamás dr., a köztársaság elnöke vasárnap fogadta a két törvény­hozó testület elnökét, valamint a kor­mány tagjait. A megjelentekhez Masaryk elnök hosszabb szózatot mondott az aktuális politikai kérdésekrö', az alkot­mány és az első törvények hiányossá­gáról, a gazdasági és szociális politi­káról, a kisebbségek kérdéséről, a szlo­­venszkói iskolaügyrő), a hadseregről, az egyház és állam viszonyáról stb. Többek között a következőket mon­dotta : —Olyan országunk van, amelyet szép­pé tett a természet és az emberi munka. Tehetséges és derék népeink vannak, amelyek sokat tanulhatnak egymástól * és amelyeket a történelem harmonikus együttműködésre jelölt ki .. . Államunk becsülettel megállotta helyét és az em­beri haladásért való világversenyben meg fog állani. Amit eddig teltünk, meg kell tar­tanunk s tökéletesitenünk. Amit nem tettünk, azt még el kell vé­geznünk. Tanulnunk kell abból, amiben hibáztunk; aki a rossz­­tapasztalatokat elfelejti, elveszti a jókat is. A lefolyt tiz év alatt igen gazdag tapasztalatokat szereztünk. Egy valóban demokratikus köztársa­ság létesítéséhez a jogba és igazságos­ságba vetett hit, a történelmi külde tésben és a jövőben való hit kell. Ez a hit megvan bennünk. Tiz év előtt, amikor saját hazánk küszöbére léptünk, egységesebbek voltunk. Ma azonban többen vagyunk. Akkor úgy éreztük, hogy itt van számunkra a paradicsom a földön. Pedig a földi paradicsom sohasem kész. Azért van meg az orszá­gunk, hogy azt a legjobban megalkos­suk, azt mondhatnám, Isten országának mintájára. Az én optimizmusom, mondja az elnök, nem vak és nem kritikátlan: én már a háború előtt hittem államunk felújításának lehetőségében és folyton gondolkoztam azokon a feladatokon, amelyeket meg kell oldani. Az a négy év, amelyet külföldön töltöttem és tiz éves köztársasági elnökségem, igazolta a teóriámat. Hangsúlyozza az elnök, hogy a köz­társaságnak az első tiz évben követett külpolitikája elismerésre talált az egész világon. Mindig meg volt győződve arról, hogy a cseh kérdés — világ­kérdés, a csehszlovák államnak világpoli­tikát kell csinálnia. Az állami föld­rajzi helyzete és történelmi fejlő­dése késztet erre bennünket. Helyzetünk a nemzeíköá politikában jó. De figyelemmel kell lennünk a há­ború utáni Európának s általában az egész világnak fejlődésére, mert a béke­­szerződések nagy változást hoztak Európa államai és azoknak kölcsönös viszonyai szempontjából. Az államok, még pedig nemcsak a győző, hanem a legyőzött államok is fejlődnek és ez a fejlődés igen élénken érdekei bennünket, Nem várhatjuk azt, hogy a békeszer ződések rendelkezéseit mindenütt kifo gás és tiltakozás nélkül fogadják e! Én magam minden habozás nélkül el ismerem, hogy a békeszerződések bizo nyos tisztázást követelnek, de ennek lojálisán,, nyíltan és becsületesen kell történnie. Az ellenséges agitáció, a valótlanságokkal, sőt egyenesen hazug­ságokkal való harc nem hozza meg az orvoslást. A külügyi és belső politiká­ban is mindig és mindenütt sok az amatőr és a dilettáns — vannak köztük naiv becsületes emberek is, — akik oktalanságukkal nyugtalanítják a poli­tikai nyilvánosságot. Éppen az idén volt példa az ilyen kiáltó dilettantizmusra, amely egyáltalában nem tárgyilagos módon agitált a békeszerződések ellen. Az ilyen emberek a béke jelszavával viszályokat idéznek elő és a béke­­szerződések revíziójára irányuló nem tárgyilagos törekvésükkel veszedelmes módon erősitik azokat, akik politikai káoszt akarnak előidézni. Az ember­életek millióinak árán létrejött szerző­dések nem papirrongyok. A köztársaság tiz éves jubileumi ünnepe Komáromban. Komárom, — október 29. dettel megtartott ünnepi akadémia fejezte be a tiszti pavilion nagyter­mében, amelyet meghívott vendé­gek előtt rendeztek. Az akadémia igen nívós műsorral folyt le a jubi-A jubileumi október 28-ika Ko­máromban fokozottabb ünnepségi keretben múlt el az idén, mint ed­dig. Az ünnepségek már 27-ikén megkezdődtek és másnap estig tar­tottak. A középületeken és több magánházon szlovák és cseh lobo­gót lengetett a szél és esténkint az állami és városi hivatalok ablakait kivilágították. Szombaton délelőtt az iskolákban folytak le a jubileumi megemlékezések, amelyek során ünnepi beszédek hangzottak el a tanárok, illetve tanítók részéről, a tanulók pedig szavalatokkal és ének­számokkal vettek részt azokon. Este fél hét órakor a 12. gyalogezred zenekarának volt takarodója, három­negyed hét órakor pedig tűzijáték volt a Dunaparton a 12. gyalogez­red zenekarának koncert zenéje mellett, amit a kedvező szép idő­ben sokan néztek meg. Hét órakor a szlovák iskolák cserkész­­csapatának volt a stafétatüze a ha­todik erődnél. A szombat esti ünnepségeket este nyolc órai kez­.Iá X— leumi ünnepség jegyében. Másnap október 28-ikán tovább folytak a jubileumi ünnepségek. Reggel hét órakor a 126 sz. tüzér­ezred zenekara ébresztőt adott a város főbb utcáin áthaladva. A reg­­geli órákban, 8 és 10 között a helyi templomokban ünnepies Istentiszte­letet tartottak, amelyeken megjelen­tek a különböző hatóságok képvi­selői. Az istentiszteletek alkalmával ünnepi beszédekben méltatták a nap jelentőségét. Negyed kilenc órakor zászlóavatás volt a szlovák iskolák udvarán, majd tíz órakor a Pintyőke ligetben a komáromi helyőrség csapa­tai tartották meg ünnepies díszszem­léjüket nagyszámú közönség előtt. Fél tizenkettőkor ünnepies katonai istentisztelet volt a Széchényi-utcaí helyőrségi templomban Délután négy és öt óra között a 12. gyalog­ezred zenekara tartott nyilvános hangversenyt a Klapka-téren, öt órakor a szlovák iskolák növendé­keinek akadémiája folyt le, majd hét órakor a kikötő kivilágítására került a sor. Az október 28-iki ün­nepségek befejezése volt az este 8 órai kezdettel a tiszti pavilion nagy­termében megtartott nyilvános aka­démia, amelyet nagyszámú közön­ség hallgatott végig. Az akadémián az ünnepi beszédet Novotny Richárd dr. járási főnök mondotta el. A vál­tozatos műsoron szlovák és magyar számok felváltva szerepelteti A sziovenszkdi magyar tanítóság öntudatos munkájáról számoltak tie a lévai nagygyűlésen. A szlovenszkői magyar tanítóság a központi tisztikar rendezésében alpok­ban tartotta meg második egyetemes nagygyűlését Léván nagy érdeklődés mellett. A nagygyűlést előzőleg október 23-án előértekezletet tartottak. Az elő­­ártekezlet a másnapi nagygyűlés pro­­grammját röviden letárgyalta és elfo­gadta és ezzel a nagygyűlés menetét simábbá tette. . A nagygyűlés október 24 ikén reg­gel kezdődött a lévai városháza dísz­termében, mintegy 250 résztvevő jelen­létében. A nagygyűlésen megjelent töb­bek közt Balló Gyula országos főlan­­felügyeiő az iskolai referátus képvisele­tében, Jfzí Márton komáromi, Hruz Sámuel lévai és Malis Gyula érsek­­újvári tanfelügyelők, Léva város bizott­sága, a hatóságok, a lévai tanítóképző, főgimnázium, a tantestületek képviselői, valamint lévai társadalmi alakulatok képviselői. A nagygyűlés az állami himnusz éneklésével kezdődött, ami után Kovács Alajos központi elnök megnyitó beszé­dében vázolta a nagygyűlés célját: hogy megünnepeljék a köztársaság tízéves fennállását és letárgyalják az egyetemes tanítóság ügyeit. A köztársaság többi nemzeteivel való egység ápolására hívja fel a magyar tanítóságot. A naggyülést megnyitva, kimondja an­nak határozatképességét. A gyűlés elha­tározta, hogy a köztársasági elnöknek, a miniszternek és a tanügyi hatóságok fejeinek távirati üdvözletét küldenek. Ezután a megjelent személyeket üdvö­zölte, akik közül néhányan válaszoltak. Vásárhelyi Károly főtitkár felolvasta ezután a naggyülés tárgyalási rendjét, majd a titkári jelentést, amelyben rész­letesen kitért mindazokra a problé­mákra, amelyek a magyar tanítóság exisztenciális ügyével szoros össze­függésben vannak. A tikári jelentéshez Nemesik Bála szólott hozzá. A honpolgársági ügy még korán sincs rendben, a jubileumi év alkalmából kérik, hogy a kormány mindazoknak a tanítóknak, akiknek lojalitásához szó sem férhet, adja meg az állampolgárságot. Az indítványt egyhangúan elfogadták. Uherecky Gáza a tanítóság fizetés­­rendezéséről tartott előadást. Örömmel üdvözli a 104, számú törvényt, de kérni kell a törvényben beígért végleges fize­tésrendezés végrehajtását. Bár ez a törvény átmenetileg kielégiiheti az igé-Komárom, — oklóber 29. nyék egy részéf, számos pontja sérelmes a tanítóságra nézve. Előterjesztéseit a kongresszus elfogadta. Brnai Tóth Pál, a Magyar Tanító főszerkesztője a minisztériumnak a fanifóképzés reformjára vonatkozó tör­vényjavaslatát ismertette és javaslatot terjesztett be a törvénytervezet kiegé­szítésére vonatkozólag. E téma felett élénk vita folyt, amely­hez Nrgy Sándor felsőszecsei tanító, továbbá Somogyi komáromi tanító, Kriek Jenő, a lévai tanifóképzőíníézet volt egyik igazgatója és Wüand János (Érsekújvár) foglaltak állást. Végül is a kongresszus szavazással magáévá tette Nagy Sándor indítványát, amelyben a jelenlegi négy évfolyamos tanítóképzői és további két év pedagógiai akadémiai tanitókápzést javasolja-Ezután Dinnyés Károly udvardi igazgató tanító mély hatású előadást tartott a nőnevelésről. Dinnyés Károly előadását a kongresz­­szus lelkes tapssal honorálta. Egyhangúan elfogadták indítványát, mely szerint memorandumot terjeszte­nek fel a tanügyi kormányhoz két ma­gyar leánygimnázium felállítása érde­kében. Memorandumban keresik meg a katolikus és protestáns egyházi fak­torokat, hogy ezeket a terveket támo­gassák, úgyszintén a női gazdasági iskola felállítását is szorgalmazzák. Nyomban tanilónőkből és óvónőkből bizottságot alakítottak, mely a Szlo­­venszkőban már működő női egyesü­letekkel összeköttetésbe fog lépni a fa­lusi letnykörök megszervezése érdeké­ben. A kongresszus elhatározta az egye­sület alapszabályainak módosítását is. Szövegező bizottságot küldött ki, mely az alapszabályokat összeegyezteti ha­sonló alapon működő más egyesületek alapszabályaival és javaslatát a leg­közelebbi közgyűlés elé terjeszti. Dinnyés Károly és Heckman Isvárt (Léva), az országos tanítói dalárda karnagya, a dalárda jeligéjének pályá­zatára beérkezett müvekről tesznek je-, jemést. Az első dijat „Nem hal meg a magyar nóta“ jeligéjű mü nyerte el, ennek a szerzője Nemesik Béla imelyt tanító, akit a kongresszus meleg ün­neplésben részesített. Hecbmap.n István indítványára a kongresszus elhatározta, hogy a jeligét megzenésítik. Ezenkívül több művet elismerésdicsévetben része­sített a kongresszus, melynek elnöke a vra „Tungsram“ bárium rekordcsövek G 409 - audioncső Fűtőáram fogyasztás Meredekség . . -L 414 - kis frekvenciája erősitó'csó' Fűtőáram fogyasztás 0fi4 A, Meredekség . • P 414 - végerösítocso 0.08 A. 2.4 mA/V. 3 mA/V. Fűtőáram fogyasztás . . . Ö.14 A. Meredekség...........................3 mA/V. A „TUNGSRAM“ BÁRIUM REKORDCSÖVEK meredeksége kétszer olyan nagy, mint az általánosan használt csöveké. Vevőkészülékének teljesítménye a „TUNGSRAM“ BÁRIUM REKORDCSÖVEK hasz- 827 ____________________nálata mellett ugyancsak a kétszeresére emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents