Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-10-25 / 128. szám
12$. «x4m. Csütörtök, 1928, október 25, ^«^yvenkllenoedik évtoiyam, SlSiiceiéei sut eiefesslOT&k értékbe»s Salfbas és vicékre postai szétküldéssel 5 S|é#s éne 30 K, félév?# 40 I, negyedév«» 2Q S. — Külföldön ISO Ki. 3ges ssém éra 8 80 fillér. Komárom, — október 24, A köztársaság tízéves fennállásának évfordulója előtt nagy politikai tervek forrtak a prágai politikai pártok boszorkánykonyháin. Ezt az első kínálkozó alkalmat többek között arra is fel akarták használni, bogy a kormányt rekonstruálják és azokat kizárólag parlamenti tagokból töltsék be. Hogy ez magától értetődő Kolumbus tojása és minden pariamentájyzmusnak az alfája, arra csak most eszméltek a cseh pártok, amelyek alkotmányosság dolgában igen rossz iskolát jártak és az osztrák félalkotmányosság légkörében nevelkedtek, ahol pedig a császár paragrafussal kormányoztak, ha a munkára képtelen parlamentet hazakü’dték az örökös tartományok természeti szépségeiben gyönyörködni. így tehát a falrahányt borsóval egyenértékű volt minden emlékeztetés, minden kritika, amely arra irányult, hogy Benes Eduárdot a kormányból kitessékelje, aki egy olyan parlamenti pártnak a tagja, mely a kormánnyal szemben ellenséges. Ámde ez a párt nemzeti is meg szociálista is és igy magas pártfogóknak örvend, tehát Benes helyzete mindegyre szilárdabb lett, egészen az állami jubileumig, amikor szerettek volna az összes pártok az igazi parlamentárizmus külszínében megjelenni Európa szemei előtt. Benes külpolitikai óriási hibái, a francia orientációból folyó hihetetlen pénzügyi erőfeszítések mind nem voltak elegendők ahhoz, hogy őt politikájával együtt megbuktassák, bár erre az utóbbi időben több kormánytámogató pártban is jószándék nyilvánult. így nem kell Benes az agráriusok egy részének, nem keil a nemzeti demokratáknak, nem kell a cseh néppártnak, azonban felülről nélkülözhetetlennek tartják és személye kedvéért inkább a parlamenti elvet áldozzák fel. A másik miniszter, akit szintén nem követ parlamenti párt, a pénzügyminiszter, Englis, szakember és megelégelte a dicsőséget, megsokalta a külpolitikai sikereket is, az angol cukorháborut és viszsza akar vonulni egyetemi katedrájára. Englis nem tartozik a rokonszenves po'itikusok közé, mert ahhoz kevés benne a simaság és sok benne az őszinteség, mégis mindezek ellenére olyan pénzügyminiszter, akiben elég erély akadt, hogy a rnilitarizmus követeléseivel szembeszálljon, ami eddig sikerült is neki. Most, amikor a hadügyminiszter lesz a miniszterelnök, ellenállása már kevésbbé lesz sikeres é3 ezt nem akarja bevárni, POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA x TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. SxeikeBttöiég ét kindőhhrstal: Mádo?-n, SS., Megjelenik httenkint három«»» I kedden, csütörtökön és szombatos. megválik tárcájától, ami befejezett dolog. Helyébe parlamenti ember kerül, akinek ott kellene folytatnia és úgy, ahogy azt Englis félbenhagyja. A harmadik miniszter, akit ki akarnak cserélni O.erny, a belügyminiszter, a mindenkori hivatalnok kormányok miniszterelnöke, akiről még az ellenségei sem mondhatják, hogy a parlamentárizmusnak valami nagy barátja volna,Cserny elsősorban hivatalnok, aki a sok párt rendszerben elég ovatos volt egyikhez sem csatlakozni s aki ennek ellenére most mégis taktikai hibát követett el és csatlakozott az agráriusokhoz. Cserny ellen most természetesen a néppárt ágyúi tüzelnek és Hodzsa Milán ezekre visszalőtt kassai beszédében, ahol kijelentette, hogy az országos közigazgatást nem hajlandó pártpolitikával megfertőztetni, hanem inkább részleges kormányválságot idéz elő, tudniillik Hdnkáék kitessékelésével. Cserny alatt a szlovenszkói országos hivatal nem tudott semmit sem elérni, erre a különben igen békés és. jámbor Drobny országos elnök Meznik Jaroszlávot, Cserny bizalmi emberét félreáliiíotta az országos hivatal éléről, mert nyílt titok volt, hogy a hivatalt Cserny nevében Meznik irányítja. Most azután a néppárt ennek betetőzéséül Cserny távozását is követeli, amit Hodzsáék nem néznének jó szemmel, mint újdonsült agráriusét. így tehát a iudák-agrárius háború újból kitörőben van az országos választások előtt. Ebben a kérdésben a néppártnak van igaza, mely parlamenti embert követel Cserny helyébe. Csernynek parlamenti szokások szerint le kellene mondania és várnia négy esztendeig, amikor az agrárius lisztákon bekerülhetne a parlamentbe, de azok az ilyen csekélységeken túlteszik magukat és nekik jó a »reszort* miniszter is. Mi őszintén megvallva, nem bízunk annyira a csehszlovák parlamentárizmus pártjaiban, hogy azok elvi álláspontra tudjanak helyezkedni és eltávolítsák a kormányból azokat, akiknek nincsenek poétikai pártjaik és nincsen parlamenti mandátumuk. Ez a parlamenti élet éppen úgy a kompromisszumokon épül fel, mint az egész pártrendszer és parlamenti várgazdaságnak, többségi elvnek itten se bire se hamva nincsen. Kisebbségi kormány éppen úgy elképzelhető a csehszlovák parlamentben, mint a többségi kormány és igy az a kis szépséghiba, hogy a kormánynak vannak olyanok is a tagjai között, akiknek a parlamentben nincsen . gyökerük, előfordulhat. A jubileumra egészen bizonyosan nem lesz kormányváltozás, azonban az országos választások Szlovenszkóban meghozhatják a kormányrekonstrukció szükségességét, mert hogy két kard nem fér el egy hüvelyben, az régi igazság és HÜnka-Hodzsa barátsága is igen rövid életű volt. Az országos választások előtt már felvillannak a harci tüzek mindkét oldalon és a katolikus Hhnkapárt összecsap a huszita Hodzsával, aki ehhéz a harchoz már magyar és zsidó segédcsapatokat is verbuvál. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, —október 24. Fussy Kálmán nemzetgyűlési képviselő beszámolója a párkányi járásban. A magyar nemzeti párt Érsekkéty és Bart községben nagysikerű gyűlést tartott, amelyen megjelent Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő is, akit mindenütt nagy ovációval fogadtak. Füssy Kálmán a gyűléseken beszámolót mondott, a beszédében többek között rámutatott arra, hogy az itteni magyarság mostani helyzetében milyen fontos hivatása van a magyar asszonyoknak. Arra buzdította a magyar nőket, hogy magasztos munkájukban ne álljanak meg télutón, hanem törekedjenek tökéletes munkát végezni. Majd rátérve a párt törvényhozóinak működésére, hoszszasan foglalkozott az életbelépett közigazgatási rendszerrel, rámutatott annak hibáira és különösen azokat a rendelkezéseket ismertette, amelyek nemcsak a magyarságra, de a szlovák népre is veszedelmesek.,Foglalkozott a kulturális főkép iskolaügyi sérelmekkel, a kongíua kérdésével és a régi magyar nyugdíjasok szomorú helyzetével. Az állampolgárság kérdéséről szólva, megállapította azt, hogy a magyarság csak akkor vehelne részt az ünnepségen, hogyha a hontalanok ügye és más sérelmek megoldást nyernek. A népszerű képviselő beszédéi igen nagy tetszéssel fogadták. Most már bizonyos, hogy nem lesz jubiláris együttes ülés. A köztársaság tízéves fennállása alkalmából rendezendő jubiláris ünnepségekből minden hivatalos áüsmihtézmény kiveszi részét, csak a törvényhozás nem ünnepel, holott más orszá-A magyar nemzeti párt október hó 21 én, vasárnap, Somorján nagygtülést tsrot, amelyen megjihnt Richter János szenátor is, akit a nagy számban egybegyütt közönség tüntető lelkesesedéssel fogadott, Ä város nagyterén tartott ülést, melyen több ezerre rugó választó jelent meg, löröss Vince, a felsöcsa'kközi érmentesúő társulat igazgató főmérnöke, a pártszervezet kiváló elnöke nyitotta meg, aki magvas beszédében a közelgő választások fontosságára mutatott rá és a magyarságot kötelességének hűséges teljesítésére szólította fel. Majd meleg szavakkal üdvözölte a gyűlésre megérkezett Richter János szenátoit, a párt illusztris törvényhozóját, akit felkért beszéde megtartására. Richter János szenátor beszédében megkapó szayakkal mutatott rá a szó moru magyar sorsra, amelynek egyik gokban minden hasonló ünnepen a törvényhozás diszülése elmaradhatatlan. Valóban jellemző a csehszlovák köztársaságban uralkodó parlamentáris életre, hogy október 28 án a Hradsinban nem lesz ünnepi gyűlés, amelyen megörökítenék a nagy évfordulót, de hát valóban enélküi fog elmúlni a csehszlovákok köztársaságának nagy évfordulója. Á képviselőház és a szenátus elnöksége kedden tartott együttes ülésében tárgyalt az együttes ünnepi gyűlésről, azonban hosszas tanácskozás után úgy határoztak, hogy a jubiláris együttes ülést nem tartják meg. Hogy miért, azt a rövid hivatalos jelentés nem okolja meg. Az évforduló napján Masaryk köztársasági elnök a kormány tagjai és a. törvényhozás elnökei előtt fogja a nemzethez intézett szózatát fölolvasni. Koalíciós körökben az együties ülés elmaradását azzal indokolják, hogy a jelenlegi belpolitikai viszonyok közölt nem lehetett volna az ülés ünnepies és jubiláris jellegét kellőképen biztosítani. Munkában a gyorstalpaló. A képviselőház tudvalévőén egyszerre tárgyalja az 1929, évre szóló költségvetést a szociális biztosítás novellájával. Minthogy azonban a vitát az elnökség szeretné még a jubileumi ünnep előtt befejezni, elhatározta, hogy a tárgyalás idejét meghosszabbítja. A képviselőház tehát galoppban akar végezni a két nagy fontosságú törvényjavaslattal és ezért az elnökség megállapította, hogy az ülések naponta délelőtt fél 9 tői éjjel 11 óráig fognak tartani, A terv az, hogy a Képviselőház péntek délutánig letárgyalja a költségvetést és ha ez befejezést nyert, a rákövetkező éjjeli órákban szavaz a képviselőház a szociális biztosítás novellája felett. Cáfolják a kormányrekonstrukciót. Megiríuk, hogy a szociáldemokrata sajtó szerint az ünnepek elmúltával nagy rekonstrukció lesz a kormányban. Koalíciós körökben erősen cáfolják a lap hírét és általában a kormány újjászervezését, mert legfeljebb csak arról lehet szó, hogy a pénzügyi tárca vezetésében lesz változás. Minthogy Englis pénzügyminiszter már korábban beadia lemondását, eddig azonban a köztársasági elnök a lemondást nem fogadta el. A jövő évi költségvetés lefárgyalása után valószínű, hogy Englis tényleg meg fog válni miniszteri állásától. — október 24 kiálló példáját szolgáltatja Harsány Mihály losonci volt magyar csendőrőrmester tragikus esete, aki éhen halt, mert az állam nem adóit neki nyugdijat. Felemlíti Kiss Ferencnek, a magyar katonának önfeláldozó nemes tettét, mint a magyar hűségnek a példáját, aki a saját életének feláldozásával akadályozta meg a többszörös rablógyilkosnak, Leziánnak szökését a fegyházból. De a hős magyar katona szülei nem érdemelték meg ettől ez államtól, hogy állampolgárságot nyerjenek. Mélyen megindultan szemlélte a a szónok a poricsi ház összeomlásánál végzett mentési munkálatoknál is, hogy a magyar katonák milyen odaadóan és áldozatkészen mentették ki cseh testvéreiket a romokból, noha harmincán megsebesültek emberbaráti munkájuk közben. Valóban a magyar fajnak nagy éré-i magyar nemzeti párt nagygyűlése Somorján. — Richter János szenátor a magyarság sérelmeiről. —
