Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-10-25 / 128. szám
2. oldal. 1926. október 25. nyeiről, kulturált lelkűidéről és civilizált voltáról számtalan példa tesz napról-napra fényes tanúbizonyságot! És mégis akad a Krisztus igéjének hirdetői között olyan, aki a gyűlöletet szítja a magyarok iránt a szeretet és megértés helyett s aki a magyar sző jogos használata miatt féktelen dühvei lázitja * szlovák testvéreit, a vágujhelyi szlová- ? kokat az ottani magyarok ellen. Méltó e j ez az eljárás Krisztus szolgájához? $ Bizony nem méltó I Folyton azzal vádolnak bennünket, j hogy irredenták vagyunk, pedig ebben j az államban senki sem teljesiti állampolgári | kötelességét jobban a magyarnál, g De az természetes, hogy az alkotmány-1 ban biztosított morzsányi jogainkat nem 1 hagyjuk, azokért utolsó leheletünkig | küzdünk. Majd rátért a politikai helyzet ismertetésére, szólott a költségvetésről és ennek kapcsán megállapította, hogy amig 30 és fél miliiót áldoznak az orosz emigránsokra, addig a magyarság nem kap semmit. Teljea joggal követelheti a magyarság, hogy j az általa befizetett adókból annyit for- | ditsanak a magyar kulturális és gaz- | dasági intézményekre, amennyi szám- | arányánál fogva őt joggal megilleti. A feszült figyelemmel hallgatott be- | széd közben a közönség köréből föl- * vetették a közös tiszta kérdését. Richter § szenátor köszönettel fogadta a kérdés | felvetését, mert abból azt állapit j a meg, j hogy a magyar nép széles rétegei- \ ben erős a vágy és akarat a ma- jj gyarságnak minden vonalon való I együttműködésére. Mert ők is jó! tudják, hogy a két párt \ külön fentartása a pártok tagjainak j rengeteg pénzét pocsékolja el, holott a jj felesleges költségekből sok üdvös \ magyar kulturális és jóléti intézményt | lehetne teremteni, sok iskolát és sok \ exisztenciát lehetne megmenteni. A szenátor megvilágította a közös \ liszta meghiúsulásának történetét és ! mélységes sajnálattal mutatott arra, hogy bár a magyar nemzeti párt törvényhozói mindent elkövettek a közős lisia érdekében, a testvérpárt néhány vezető tagja, magyar ember élőit teljesen érthetetlen és indokolatlan okok felhozásával megakadályozta azt. A felháborodás moraja zúgott végig a hallgatóság sorain az ügy feltárására, de Richter János szenátor kijelentette, hogy mindezek dacára ő továbbra is az együttműködés mellett fog dolgozni, mert meggyőződése, hogy csakis a testvéri együttműködés biztosíthatja az itteni magyarság számára a jövőt 1 A megragadó hatású beszéd befejezésekor a több ezer főnyi közönség lelkes szeretettel hosszasan ünnepelte a kitűnő szónokot. Végül Méhes Rudolf osztáiytitkár beszélt különböző gazdasági ügyekről, mely után a nagygyűlés nagy lelkesedés mellett rendben szétoszlott. A járási hivatalok kibővült hatásköre. A közigazgatási reform kibővitetle a határokat. Komárom, — október 24. A közigazgatási reform folytán a következő ügyek utaltattak a járási hivatalok hatáskörébe: 1. Sajtó ügyekben: nyomdák és litográfiái vállalatok létesítésére vonatkozó bejelentés jóváhagyása, nyilvánosan terjesztendő mindenféle nyomtatványok nyilvántartása, politikai nyomtatványok nyilvánosan való terjesztésének közérdcki okokból való betiltása, időszaki folyóirat alapításának, illetve már létező folyóirat kiadásában történt változásnak jóváhagyása. 2. Egyesületi ügyekben: a járásban működő összes egyesületek nyilvántartása, azok felett való közvetlen felügyelet különösen oly irányban, hogy az egyesületek alapszabályaikban meghatározott működésüket túl ne lépjék. 3. Gyűjtési és közadakozási ügyekben : mindenféle, a járás területén eszközlendő gyűjtéseknek az engedélyezése, amelyek a lapokban közzétett felhívás utján indíttatnak meg. 4. Anyakönyvi ügyekben: anyakönyv« Komáromi Lapok vezetőnek, vagy az anyakönyvvezető helyettesének a szomszédos anyakönyvi hivatal teendőinek elvégzésével való ideiglenes megbízása, anyakönyvek hitelesítése és pecséttel való ellátása, több, ugyanazon járáshoz tartozó községből álló anyakönyvi kerület anyakönyvének vezetésével járó dologi kiadások felett való határozás. 5. Házassági ügyekben: idegeneknek belföldön kötendő házasságához szükséges bizonyítvány kiállítása. 6. Vadászati ügyekben: községi vadászterületek bérbeadásának jóváhagyása, hivatalos vadászatokon való részvételre szóló meghívás, intézkedés a vadorzás és a tilalmi időben való vadászás ellen, ragadozó és kártékony állatok méreggel való irtásának engedélyezése, méreg kiadására szóló utalványok kiállítása, községi vadászati jog szabad kézből való bérbeadásának jóváhagyása. 7. Nép és polgári iskolák, valamint gyermekóvók igazgatási ügyeiben a járási hivatal hatáskörébe utaltatnak az összes, eddig a zupn-y úrad hatáskörébe tartozott ügyek, kivéve a községi iskolák tanítói, valamint a nem állami kisdedóvók óvónői elleni fegyelmi eljárás megindítását és lefolytatását, ami a krajinsky úrad hatáskörébe tartozik, 8. Borhamisítási ügyekben a járási hivatal dönt a felebbezésről. 9. Mezőgazdasági ügyekben: háromnyomásos gazdálkodásról szóló határozat jóváhagyása, gazdaságok, egyesületek közgyűlésének határozata ellen beadott felebbezésről való határozás, szervezeti szabályrendeletek jóváhagyása, befásitandó területek meghatározása, az utak fákkal való beültetése, szőiő-községi rendtartás jóváhagyása. 10. Halászati ügyekben: véleményezés azon helyek meghatározásánál, ahol szabad a halászat, tárgyalások halászati szövetkezet létesítése végett, halászati jog bérbeadásánál való közreműködés, zárt vizeknek a meghatározása. 11. Katonaság elszállásolása: az elszállásolás végrehajtása feletti felügyelet, a községek intézkedése ellen beadott panaszok feletti határozás, az elszállásolásra felhasznált épületek átvételéről szóló jegyzőkönyvek lefektetése stb. November hatodikén tárgyalja a komáromi törvényszék polgári tanácsa az augusztusi tüzkárosuítak kártérítési perét. — Saját tudósítónktól. — Komáron', —október 24. A komáromi törvényszék elsőfokú polgári tanácsa érdekes perrel foglalkozik, amelyről már hirt adtunk a napokban. Mint ismeretes, az augusztus elsejei tüzkárosuttak a csehszlovák államkincstár ellen kártérítési perrel léptek fel, mert a csehszlovák államvasutak, mint a kincstár gazdasági szerve, amely közvetlen okozója volt az augusztus elsejei tűznek, anyagi kártérítéssel tartozik. Az áilamvasiitak annak idején, közvetlen a tüzkatasztrófa után, Komáromba küldte megbízottait és felajánlotta a tüzkárosultaknak a kár megtérítését, ez a békés szándék azonban nem vezetett eredményre, mert a tüzkárosuttak igényei nagyobbak voltak, mint amennyit a csehszlovák kincstár hajlandó lett volna megtéríteni. Természetesen a tüzkárosuítak ezután sem voltak hajlandók lemondani a kártérítésről és mivel békésen nem tudták a kincstárral dűlőre vinni az ügyet, azért perlésre került a sor. A tüzkárosuítak a komáromi törvényszéken benyújtották keresetüket Vajda Andor dr. ügyvéd utján és a komáromi törvényszék már tárgyalt is ebben az ügyben. Az akták szerint a tüzkárosuítak arra alapozzák perüket, hogy agusztus elsején délután háromnegyed öt órakor a Dunarakpart 64. szám alatti Franki féle ház zsindely tetőzetén tűz keletkezett, úgy hogy ez ott, 8 méter távolságban fekvő és az államvasutak állomását az állami kikötővel összekötő sínen lassan haladó, az államvasul tulajdonában és ; üzemében lévő mozdony szikrájától kij gyulladt a zsindelyteíő és a ház leégett ! több szomszédos házzal együtt. A kár■ térítésre vonatkozóan a következők je* ! ientették be igényüket: Franki Mőrné j összesen 90 817 koronás kártérítésért • perlekedik, Lichtenstahi Rezső és csa• ládja, Zöldfa u. 18 sz. a, lakós 79.089 \ korona kártérítésért, özvegy Ó/áry Jó* ‘ zsefné, Szűk u. 15. bz. a. lakős 25000 \ korona kártérítést követel, Reisz Sámuel 1 Dunarakpart §4. sz. a. lakós 49,960 koronát, Godal József Dunarakpart 64, sz. a. lakós 11 600 koronát, Barek Ignác Zöldfa u, 14. sz a. lakós 9,500 koronáért, Szabó Imre Szűk u. 17. sz. a. lakós 6000 koronáért, Rigó István Zöldfa u. 18. sz. a. lakós 9000 koronáért, Beck József Zöldfa u, 18, sz. a. lakós 8000 koronáért, özv. Brenner Péterné 7000 koronáért, Bahorecz Andrásné Zöldfa u 11. sz. a. lakós 6300 koronáért, Herdics Mihály Zöldfa u. 16 sz. a. lakó? 7000 koronáért, Mézes Zsigmondié S:ük u. 17. a. lakós 190QÖ koronáért, Fekete István Zöldfa u. 16, sz. a. lakós 10300 koronáért, Ács Rozália 10280 koronáért, Tallósi József Zöldfa u. 14. sz. a. lakós 20000 koronáért, Spitzer Blanka Dunarakpart 62 sz. a. lakós 8692 koronáért, özv. Warsánski Henrikné Szűk u. 13. sz. a. lakós 5360 koronáért. A károsultak az igényüket szeptember eiső napjaiban adták be a törvényszékhez, A pereskedő tüzkárosuítak igényüket arra alapozzák, hogy az államvasut mint veszélyes üzem a kárért objektive felelős, de jebhen az esetben szubjektive is felelős a kárért, mert az 1922-ben épitett nyolc méter távolságban fekvő egyúttal kérték, hogy a bekövekező építkezések miatt most szakértőkkel áilapitsa meg a törvényszék a kárt, előzetes bírói szakértői szemle keretében. A törvényszék ennek a kérelemnek helyt is adott és törvényszéki szakértőül Petrovszky Menyhért építészt nevezte ki. A felek, úgy a károsultak, mint az államvasut saját szakértőikkel is megvizsgáltatták a helyszínét. vasúti sínek miatt az ottani házakat az államvasut saját költségén cserép, illetve paiaíetővel lett volna köteles ellátni, a tűzveszélyes zsíndelytelő helyett. Az első tárgyalást szeptember második felében már meg is tartották és a következő tárgyalás november hatodikán lesz, addigra az elrendelt előzetes birói szakértői szemle eredménye beérkezik a törvényszékhez. Az érdekes kártérítési per elé nemcsak a károsultak, de jogászi körben is nagy érdeklődéssel tekintenek azért, hogy a bíróság ebben a kérdérben milyen jogi álláspontot foglat el és mert meglehetősen nagyarányú összegekről van szó. A villamos áram veszélyeiről. Tessék vigyázni a vezetékekre a lámpák bekapcsolásánál. — A gyilkos ajtókilincs. Az égési sebeket és a halált okozó áram tulajdonságai. — A villamos hóhérszék. Komárom, — október 24. Tekintettel arra, hogy a villanyvilágítás nálunk is rohamos léptekkel halad előre, nem indokolatlan, hi a villannyal való bánásról egyet-mást elmondunk. Erre különben több olvasónk fel is kért bennünket. Közismert dolog, hogy a villamosság, akár a légköri, akár a dinamó által előállított, ártalmas az emberre nézve. A villamos vezetékek okozta balesetek legtöbbnyire a szakembereket érik, míg a nagyközönség az előirt biztonsági szabályokkal csaknem teljesen védve van a villamos áram veszélyeitől. A villamos balesetek áldozatai többnyire a szerelők, akik hivatásuknál fogva évek hosszú során át azzal foglalkoznak, legtöbbször anélkül, hogy valami bajuk lenne. Valóságban azok a balesetek teljesen elkerülhetők volnának, ha a biztonsági előírásokat pontosan betartanák. ha leszoknának arról a rossz szokásról, hogy a vezeték megvizsgálásánál ne az újjukkal állapítsak meg, hogy egy hálózatban van-e villamos feszültség, vagy nincs. A villamos balesetek úgy keletkeznek, hogy az emberi test a viílamos feszültséggel bíró vezetékkel jön érintkezésbe, úgy hogy ezáltal a villamos áram az emberi testen át vagy a főidbe, vagy egy másik vezetékbe vezettetik. A 220 vagy 110 voltos világítási célokra használt vezetékek általánosságban csaknem teljesen veszélytelenek. Sokan azt gondolják, hogy alacsony feszültségnél az emberi testben baj nem történhetik, ha a hüvelyk s a mutató ujjal a két s feszültséget vezető pólust megérintjük, abban a hiszemben, hogy akkor az áram csak a két ujjon megy kérészül. Ez a felfogás téves s csak akkor állaná meg a helyét, ha gondot fordítanak arra, hogy az emberi test a földtől tökéletesen el legyen szigetelve. Ha azonban a szerelő vagy bárki nedves földön vagy fémlemezen áll, hozzá még nedves cipőkkel, akkor a villamos áram nem az ujjakon megy csak keresztül, hanem azonkívül az emberi testen át a : földbe is s főkép a villamos vezetékek ilyen módon való próbájánál törlénik többnyire a szerencsétlenség, Különösen nagy a veszély, ha az érintés nemcsak űjjakkal, hanem egy nagyobb bőrfelülettel mint pl. az egész kézzel történik. Azáltal ha egy fém fogantyút átfogunk tenyerünkkel s ezzel egy vezetékhez érünk. Előfordult, hogy egy gyárban tréfából az ajtó kilincset összekötötték egy erős feszültségű árammal, acélból, hogy egyik munkást 1 megijesszék s az eredmény az volt, hogy az illető, mikor a kilincset megmegfogta, rögtön szörnyet halt. Még nagyobb a veszély, ha fürdőben ülünk s úgy érünk a villamos vezetékhez. Ilyen esetben már egy 110 voltos feszültségű áram is halált okozhat. Eddig nem igen voltak tisztában a Rádióberendezése i csak akkor fog élvezetet nyújtani, Tekintse és hallgassa meg a legújabb Éh a vevőkészüléke és hangszórója TUNGSRAM négycsöves vevőkészüléket és a Ilf/A* L* /p j-p, q TUNGSRAM-KONUS hangszórót g, és Ön minden bizonnyal ezt a berendezést fogja választani! Minden szaküzletben kapható.
