Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-10-16 / 124. szám
2. oldal. Komáromi Lapos. 1928 október 16. 804 Az általánosan kedvelt „PpLIO“ mosószappan minden egyes darabján rajta van „POLIO“ felírás és „kalapács“ védjegy. Kérjen „Polio“ kalapács szappan!! egész városra mélységes gyászt és nagy veszteséget és ezért áldják igaz kegyelettel felejthetetlen emlékét... Toóth Zsigmond dr. 1880-ban Komáromban született iparos családból. Iskoláit Komáromban es Pápán végezte, jogi tanulmányait Budapesten, ahol jogi doktorátust szerzett. A kilencszázas években több helybeli tekintélyes ügyvédi irodában dolgozott mint ügyvédjelölt, mig 1914 ben Komárom törvényhatósági joggal felruházott szab. bír. város általános tisztujiló közgyűlésén városi közgyámmá választották meg. E hivatalában csak a háború kitöréséig dolgozott, mert augusztusban mint a m. kir. 31-ik honvédgyalogezred tartalékos hadnagya hadiszolgálatra vonult be Veszprémbe, ahonnan hamarosan az északi harctérre került. A háború folyama alatt résztvett több ütközetben, vitéz magatartásáért több kitüntetést nyert és főhadnaggyá léptették elő. Közben azonban meghűlt és súlyos betegséggel tért vissza szülővárosába, ahol hónapokig feküdt kincs szenvedések között. Ekkor az orvosok megmentették az életnek, de gyönge szervezetét annyira megviselte a betegség, hogy azóta csak igen nagy vigyázat mellett tudta megóvni gyenge egészségét. 1919-ben januárban foglalta el Komárom Újvárosban mint az anyaváros kirendeltségének főnöke hivatalát, amelynek élén nagy erőfeszítések között kitartó, áldozatos munkával alapozta meg a mai Magyar Komárom adminisztrációját és szervezte közrendészetét. A rábízott feladatoknak a legyszebb eredménnyel feleit meg és érdemes munkásságával örökre beírta nevét a város történetébe. De nemcsak a városi közigazgatás megszervezésében szerzett érdemeket, hanem az ottani református egyház megalakításából is kivette részét. Mint a református egyház egyik legbuzgóbb tanácstagja, az egyházi élet minden mozzanatéban részivel! és egyházíársadalmi t sen is lelkes működé t fejlett ki. A református ifjúsági egyesület érdemes elnökét vesztette eí benne. Ezenkívül minden társadalmi mozgalomban készséggel vett részt, jó tanácsával, sőt akiiv tevékenységével segitve sikerre minden nemes ügye». Toóíh Z-.igmond kora ifjúsága óia foglalkozóit a magyar irodalommal. Mint pápai diák, több ízben nyerte el költeményeivel a főgimnázium önképző körének piiyadijan. Korán munkatársa lett a független érzelmű polgárok lapjának * Komáromi Hírlapnak, amelynek később éveken kérésziül szorgalmas és kedveit belső dolgozótársa vöd. Alapba költeményeket, cikkeket irt és különösen nagy érdeklődési váltottak ki heti verses krónikái, amelyek aktualitásukkal az olvasóközönségre különös vonzerőt gyakorollak. ÉrzesíeH, nemes haneuiatu lírai költeményei szelíd, megkapó hangjukkal ragadják meg az olvssó lelkét. Költeményei legjavát „Mesél a csend“ cim alatt foglalta kötetbe, amely 1923 ben jelent meg. Toóth Zsigmond dr. hüála osztatlan részvétet kelt mindkét város rakossága körében. Ez ősi városban élnek a megboldogultnak öreg édes szülei és testvérei, valamint sok jóbarátja és tisztelője. Mélységes részvét nyilvánul meg a nagyszámú tisztelők részéről az elhunyt gyászbaborult hitvese, született Sulacsik Kornélia úrasszony iránt, akit szerető jó férjének elhalálozásával pótolhatatlan veszteség ért. A megboldogultban Sulacsik Lajos főszámtanácsos sógorát gyászolja. A megilletődés őszinte érzésévé! emlékezünk meg mi is Toóth Zsigmond dr. haláláról, aki fáradhatatlan, munkás életével, példás kötelességtudásával és fajához ragaszkodó törhetetlen hűségével az igaz magyar ember példaképe volt. Korai elköltözése fáj, mert tudására és lelkes munkásságára városának még nagy szüksége lett volna, de a Gondviselés végzése ellen nincs földi erő. Áldó kegyeletünk fog őrködni felejthetetlen emléke felett! F. Zs. * A gyászesetről az elhunyt lesújtott szerettei a következő jelentést ad ák ki: Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében fajdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában való megnyugvással jelentjük, hogy a legjobb férj, szerelő fiú, testver és sógor dr. Toóih Zsigmond Komárom szab. kir. rend. tanácsú város tanácsnok- halyettespolgármesíere, a veszprémi m. kir. 31. honvédgyalogezred volt tartalékos főhadnagya síb. folyó évi október hő 13 án déli 12 órakor 48 éves korában a harcíéren szerzett súlyos betegségében hosszú szenvedés után az Urnák visszaadta leikét. Drága halottunk földi maradványait a rtf. templom előtti térről, f. évi október hó 15 én délután fél 3 órakor fogjuk a ref. egyház szertartása szerint a községi temetőbe pihenőre kísérni. Komárom, 1928. évi október hó 13 án. — „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.“ — Özv. dr. Toő h Zsigmondnő szül. Sulscsik Kornélia neje, Toóth Zsigmond, Simon Julianna szülei, özv. id. Sulscsik Lajosne szül. Valentin Karolina anyósa, özv. Olié József né szül, Toóth Mária, Toóth Mihály testvérei, Sulacsik Lajos és neje, Csóka Kálmán és neje, Sulacsik Imre és neje, özv. Sulacsik Béláné, Sulscsik Edith, Toóih Mihályné sógora, illetve sógornői. Magyar-Komárom város gyászjelentése a következő: Komáromárom szab, kir. váro3 közönsége, tanácsa és tisztikara mélységes fájdalommal tudatja, hogy dr. Toóth Zsigmond tanácsnok, h. polgármester ur volt tartalékos honvéd főhadnagy, síb., számos katonai kitüntetés tulajdonosa munkás életének 49. évében f. hó 13-an déli 12 órakor a harctéren szerzett súlyos betegsége folytán, nőszszas szenvedés után visszaadta nemes leikéi Teremtőjének. A megboldogultban a csonka város megalapozóját, nagy íudásu és példás szorgalmú tisztviselőjét, karfársai pedig megértő, melegszívű barátjukat gyászolják. A váro3 közönsége szereteti halottját a református egyház tanácstermében ravatalozta fel és folyó hó 15 én délután V23 órakor kiséri utolsó útjára Komárom, 1928 október hó 13. Emléke örökké élni fog I Ezenkívül a Komárom Újvárosi Hilel szövetkezet, amelynek igazgatósági tagja volt, adóit ki gyászjelentést. * Álalános osztatlan nagy részvét melleit helyezték október 15 én hétfőn délután Magyar Komárom nagy halottját örök pihenőre. Mély gyászt öltött az egész város, melynek középületein gyászlobogót lengetett sz őszi szél. A város a maga halottjának tekintette az elhunytat, akinek koporsóját a reformá us egyháztanácsíermében ravatalozták fel. A ravata hoz hétfőn délelőtt nagy csoportokban zarándokolt a közönség, amely a gyönyörű Koszorúk tömegéül körülövezett koporsónál mély megindultsággal búcsúzon a város derék vezetőjétől. Délután fél háromkor a református egyház remek uj temploma előtti térré vitték ki a koporsói, ahol a gyászszertartás folyt le s ahol már ekkor a város különböző testületéi, egyesületei gyászba vont zászlók alatt sorakoztak föl az ezrekre menő gyásziisztességtévő közönség közölt. A helyőrség a háborúban kürdöst hős katona iránti risztedet jeléül diszszázaddal vett ré3zt a temetésen és megjelentek azon az egyházak, a tisztikar, az államrendőrség, a határrendőrség, az államvatuti kör, a pénzügyőrség és a tűzoltóság kü döítségei is. A részvevő közönség sorsiban voltak Huszár Aladár főispán 8 palkovics alispán vezetése mellett a vármegye és a varoä tisztikara testületileg, Jmossy Károly péníügyigazgstó vezetésével a pénzügyigazgaíóság képviselete, az ősi Komárom jelenUisztikara képviseletében Csizmazia György városbiróval az élén hattagú küldöttség vett részt a temetésen, amelyen megjelentek a két város minden számottevő előkelősége és vezető férfi?, ezenkívül a polgárság nagy tömegei, az elhunyt jóbaráíai és tisztelőinek nagy sereg«*. A koporsónál Löké Károly tatai ref. egyházmegyei esperes mondott mélyen járó, magvas beszédet, amelyben megragadó szavakban méltatta az elhunyt nagy erényeit, eredményekben gazdag kezeled munkásságát. Majd magasszárnyatásu imában kért áldást a megboldogultra. Utána Szabó Kálmán dr. tiszti főügyész búcsúzott a kiváló vezeíőtisztviselőíől, a megértő kartárstól, a melegszívű jóbaráttól és Magyar* Komárom megalapozójától. A református ifjúsági egyesület dalárdája szivbemarkotó gyászdaiokat énekelt a koporsó me i lett. Majd a templomtérről megindult a gyászolóimig, amely az Országúton hosszú tömött sorokban kisérte a gyászhintót ki a temetőbe. Azon az útvonalon, ahol a menet elhalad», a villanyiámpások gyászfátyollal bevontán égtek és az üzletek ajtaií és kirakatait kegyeletből lezárták. A temetőben Sdry Imre komáromi ref, lelkész mondott költői gondolatokban gazdag, mélyen megható búcsúztatót, a ref. ifjúsági egyesület pedig gyászdalokat énekelt. Végül a gyásztiszíességíévö gyülekezet a 19. dicséret 3. és 4. versét énekelte, mellyel a szertartás befejezést nyert. A lenyugvó őszi nap frissen domborodó uj sírra hintette sugarát, amely alatt Toóth Zsigmond dr. álmodja az örök elet almát... A világhírű magyar vonósnégyes Komáromban. A Jókai Egyesület évadnyitó hangversenye a kuliurp űotában október 20-án, szombaton. — Nagy zenei esemény Komáromban. Saját tudósítónktól. Már a múlt számunkban jeleztük, hogy az európai hirü „magyar vonósnégyes“ városunkba érkezik és szombaton este a kultúrpalotában hangversenyt ad. Már két alkalommal voltak nálunk s abszolút művészetük, remek előadásuk még élénken éi emlékezetünkben. Hogy most harmadszor is meglátogatnak bennünket, tisztán a véletlen müve. Ugyanis Waldbauer Imre, a quartett prímása levélben kereste meg az egyesület elnökségét még a nyáron, hogy október 21-én délelőtt Prágában hangversenyeznek, tehát Komáromot is útba ejtenék, ha október 20 ra a fellépési engedélyt kieszkőzli számukra. Örömmel ragadtuk meg a kedverő alkalmat, mert a mai nehéz pénzügyi viszonyok mellett Komáromban magas nívójú hangversenyt elsőrangú művészekkel megrendezni szinte lehetetlen, mivel a fellépési honoráriumokat nemes valutákban állapítják meg az impreszszáriók „tőzsdéjükön“. Már pedig Waldbauerék a legelső klasszist képviselik és minden évben hosszabb időt töltenek külföldön, külö nősen Angolországban és Hollandiában, ahoi művészetüket oly magasan értékelik, hogy a hangversenyrendezők és kritikusokjjközött az az általános vélemény alakult ki, hogy „a magyar vonósnégyes a kamarazenét kultiváló együttesek legkiválóbbja,“ A hollandiai „Hét Vaderland“ kritikusa igy fejezi be róluk szóló cikkét: „Egy szezont sem kivá-Komárcm, — október 15. nuok a magyarok nélkül megérni.“ Ezenkívül Németországban is évenként megfordulnak. A berlini háromntpos „Bítrtók-Fest“-en előadták a mester minden kamara zenemüvét, ugyanúgy a kétnapos lipcsei Bartók Fest-en is. A bécsi „Moderne Musikwoche“-n való szereplésre is őket kérték fel, ami bizonyítja, hogy Waldbauerék a modern muzsika elismert legkiválóbb propagálói. Szombat esti hangversenyük is az igaz művészet komoly ünnepe lesz. Ezúttal is felhívjuk a hangversenylátogató közönség figyelmét arra, hogy ; a szombatiWaldbauer—Kerpely vonós' négyes hangversenye pontosan 8 órakor kezdődik, mert a művészek az éjjeli gyorssal Prágába utaznak, hogy másnap ott is megtarthassák hangversenyüj két. A szombati hangversenyre jegyek már kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban. Helyárak :ülőheiy 15, 12, 8 K, állóhely 5 K, diák álló 3 K. A Jókai Egyesület ez évadnyitó hangversenyen minden zenekedvelőt szívesen lát. A hangversenyre az alábbi értesítést küldték szét: A Jókéi Közművelődési- és Muzeum Egyesület 1928 október 20 án, szombaton este pont 8 órai kezdettel rendezi Komáromban, a Kultúrpalota nagytermében évadnyitó hangversenyét, amelyre sikerült megnyerni a csehszlovákiai művészkörüljára induló világhírű fiü „Tungsram' bárium rekordcsövek G 409 - aiiüioncsö £nS“fnog?asztäs; ; L 414 - alacsony frekvenciájú és erösitőcső Fűtőáram fogyasztás 0.14 A. Meredekség . . . Fűtőáram fogyasztás . Meredekség .... 0.08 A. 2.4 mA/V. P 414 - végerősítócső . . 3 mA/V. . . 0.14 A. . . 3 mA/V. A „TUNGSRAM“ BÁRIUM REKORDCSÖVEK meredeksége kétszer olyan nagy, mint az általánosan használt csöveké. Vevőkészülékének teije8itménye a „TUNGSRAM“ BÁRIUM REKORDCSÖVEK hasz- 827 nálata mellett ugyancsak a kétszeresére emelkedik. í I
