Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-10-16 / 124. szám

Négyvcnkilenccdik áviolyam 124, »5Eám, Kedd, 192S, október 16. POLITIKAI LAP. 5ISíi*eWsi is eKehaxlo?ák íftíkb*»: SslT&aa éa TÍáékrn postai **átköidáss»i: mé*% sv*s ®© X, íélíWa 40 I, 23 K. — Kfilfőldön 150 Ki. «rymi «iám írmt 8© fíllép. ALAPÍTOTTA í TUBA JAMOS. Felelős tőszerkesztő: GAÁL GYULA dür. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dir. Szerkesztőség és kiadóhivatal: H&dor-u. £§„ Megjelenik hetenkint h&romszon kedden, csütörtökön és szombatos. POLRIUX SZEMLE a?a Pártjaink együttműködése Komárom, — oki. 15. A Komáromi Lapok, mely egyik magyar párthoz sem kötötle le irányát és a magyar kisebbség szolgálatában áll, híven igyekszik regisztálni a politikai eseményeket, melyek pártjaink életében időnként felmerülnek. A figyelmes olvasó bizonyára megjegyezte magának azokat a beszédeket, amelyekben a nemzeti párt törvényhozói a pártok között leve ellentétekről mondtsk a legutóbbi pártgyülése­­ken, amelynek az eredménye az, hogy a két magyar párt az or­szágos választásokon külön lisz­­tákkal vesz részt. Az olvasónak bizonyára ezzel a pesszimisztikus felfogással szemben feltűnt az or­szágos keresztényszociaüsía párt vezérének ungvári beszédében hang­súlyozott az a megáíiapitás, a hogy a magyarság pártjai körében létre­jött az egy üt! működést biztosító baráti atmoszféra, melyet iderg­­óráig a reá!poiiíika akadályozott meg és most épen mind a kát pártnak az ellenzéki jellege hozott létre. Az együttműködés, mely gazdasági téren már korábban el­indult, most kulturális téren szo­ros egységgé mélyült ki, — poli­tikai téren még nem teljes. Az országos keresztényszociaüsía párt a szlovenszkói őslakosságnak pártja tekintet nélkül azoknak faji és nemzetiségi és vallási külöm­­bözőségére. Tehát az országos ke­­resztényszociaüsta pártnak országos lisztájára fel kell vennie magyar, szlovák é3 német őslakosokat is, amint azt országos jellege kívánja és az a közös kapocs, mely a pártot egybefüzi: a keresztény vi­lágnézet. amely nem ismer hatá­rokat, fajokat és nemzetiségeket s amely Szlovenszbő önkormány­zatában keresi ennek az ország­résznek a boldogulását. A magyar nemzeti párt szükebb területen, a magyar kisebbség közt keresi meg létének támasztékait és a mögötte sorakozó tömegekben azt bizonyára meg is találta. Egy választás csak egy múló epizód, ez a pártokat csak a taktikában választhatja szét, a nagy célokban együtt kelt ha­­ladniok. Ezért nem helyes, ha vá­lasztási epizódokat kiélezve a két párt közt levő ellentéteket mélyítik Komárom, — október 15. Masaryk köztársasági elnök berekesztette a tavaszi ülésszakot. Mint Prágából jelentik, Masaryk el­nök kéziratot intézeti Srámek minisz­terelnök helyetteshez, amelyben október 13 ával befejezettnek nyilvánítja a tör­vényhozás mindkét házénak tavaszi Clésszakét, egy másik kéziratban a köztársasági tlnök mindkét házat októ bér 18 ra hívja egybe az őszi ülésszak megkezdésére, A magyar nemzeti párt törvény javaslata a bírói /ügyetlenség szabályozásáért. A magyar nemzeti pért törvényhozói megbízták Törköly József dr, szenátort, hegy dolgozzon ki egy törvényjavasla­tot "a birói függetlenség végleges sza­bályozása érdedben. A törvényjavasla tor Törköly dr. alapos közjogi felké­szültséggel dolgozta ki és a klub a napokban terjesztette ezt a képvisető­­ház elé. A nagyjelentőségű törvényt már évekkel ezelőtt lelt volna köteles a kormány az alkofmánytörvény rer del­­kezése szerint elkészíteni, mivel azon­ban a kormány részéről e tekinfeíben kezdeményezés nem történt, azért a magyar nemzeti párt képviselői végez­­ték el a kezdeményezés munkáját, amely ak elé hoz az összes ellenzéki poigan párti képviselői klubok is csatlakoztak. A törvényjavaslat 15 szakaszból áll Az országos keresztényszocialista, párt kooperálása a magyar nem­zeti párttal. Az országos keresztény szocialista párt országos párlvezefősége október 12-én Ungvéron vezetőségi ülést tartott Sziillö Géza nemzetgyűlési képviselő, párt­elnök vezetése mellett, amelyen Gros­­schmid Géza dr. szenátor előterjesztette a végrehrj'ő bizottságnak a magyar ki, ahelyett, hogy az érintkezés le­hetőségeit keresnék, ami bizonyára megvan és meglesz a járási vá­lasztások közös lisztáiban, amelyek­nek nézetünk szerint nincsen és nem lehet komoly akadálya. Ezt a baráti és magyar testvéri atmoszférát, amelyre a keresztény­szocialista párt vezére mutatott reá ungvári beszédében, üdvözöljük mi a magunk részéről, mert ezt lét­föltételéül tekintjük politikai éle­tünknek. Ezt az országos tiszták­nak kapcsolása utján is elérhető­nek tartjuk, melyre bizonyára mindegyik pártban megvan a kész­ség. Politikai pártjainkat ne a pesz­­szimizmus válassza széf, hanem kapcsolja össze az optimizmusnak az a programja, mely a közös 5 nemzeti párttal való együttműködésére vonatkozó javaslatát. A határozati ja* \ vásiat igy szói: Az országos keresztény­­j szocialista párt országos vezetősége a magyar nemzeti párttal és esetleg az őslakosság többi polgári pártjaival való együttműködés kérdésének a pártvezető­­srg óllal megállapított kereteken belül való megtárgyalására Szüllő Géza dr. elnöklete mellett, Grosschmid Géza dr. szenátorból, Gregorovils Lipót ésjablo­­niczky János dr. képviselőkből álló bizottságot küldi ki és felhatalmazza e bizottságot úgy e tárg - ások lefoly­tatására, mint az említeti kereten be­lül a megállapodások véglegesítésére is. A párt vezetőség a határozati javas­latot egyhangúan elfogadta, A képviselőház költségvetési bízott• sóga megszavazta a költségvetést. Két heti tárgyalás után befejezte a költségvetési bizottság az 1929 évi költségvetés előkészítő munkálatait. Pénteken késő éjszaka megszavazta a bizottság a költségvetésre vonatkozó javaslatokat és a pénzügyi törvényt, amelyhez a többség egy uj szakaszt jüzött húszmillió koronás jubileumi kiadásról. Ebből a húszmillióból tizet kulturális, tizet szociális célokra kell fordítani, A szociális célokra szánt tíz­millióból ötmilliói a vagyontalan állás­­nélküli szülők gyermekeinek gondozá­sára fordítják, öt milliót pedig a gyer­mekek gondozását szolgáló intézetek között fognak kiosztani. A költségvetés e módosítását a bizottság egyhangúlag megszavazta, A bizottság jelentését ok­tóber 18-án terjesztik be a képviselő­­háznak, a plenáris vita azonban csak pénteken fog megkezdődni. Megszavazta; a szenátus a szociális biztosítás novelláját. A szenátus pénteken éjjel fejezte be ülését, amelyen a szcciáiis biztosítási harcokra baj társakat keres és azokat együtt igyekszik megvívni a közös ellenféllel szemben. Az ellenzéki pártoknak ma közÖ3 frontja adva van, másodrendű kérdésnek te­kintjük azt, hogy ezt egy pártban vagy külön csapattestekbsn vívják meg, a tő a közös front adottsága, a közös harc és a közösen kiví­vandó eredmények lesznek. Ezt a baráti atmoszférát kell ápolnia mindenkinek, aki nemzetének ügyét híven akarja szolgálni, amelyre a felelősség kérdésének ok nélkül való felvetése nem lehet alkalmas, me't ez a szétválasztásra vezet akkor, amikor az együttműködést keli minden erőnkkel szolgálnunk és előmozdítanunk egész tehetsé­günkkel és tudásunkkal. törvény novellájával foglalkozott. A szavazásra éjfélkorj került a eor és a szenátus az első- , és második olvasás­ban elfogadta a javaslatot. Minthogy a szenátus módosította a képviselöház áita! elfogadott szöveget, névszerinti szavazást kellett tartani. A leadott 127 szavazat közül 72 a javaslat mellett és 48 ebene szavazott. ssaeaa^jwiiMwi» yiáwwitwigBBam | Dr. Toóth Zsigmond | Komárom, október 15. Magyar Komárom városát mélységes gyász érte szombaton. Egyik hűséges, a város megalapozásában elévülhetet­len érdemeket szerzett, köztiszteletben álló vezető tisztviselője, Toóth Zsigmond dr., helyettes polgármester hunyta le örök álomra szemeit. A Ima védelmé­ben, a harctéren szerzett súlyos beteg­ség sorvasztotta éveken át, a szenve­déseket nagy lelki erővel viselte, azon­ban dacára a legnagyobb gondosság­­■j nak, a legkörültekintőbb orvosi keze­lésnek, gyenge szervezetén végre is győzedelmeskedett a pusztító kór: ok­tóber 13 án déli 12 órakor, fárfikorá­­nak delén, visszaadta nemes lelkét az Urnák, Toóth Zsigmond dr. a legválságo­­sabb időkben került 1919 januárjában Komáromuj város éiére,mint az akkor még törvényhatósági joggal biró Komárom jobbparii városrészébe áthelyezett ki­­rendeltség főnöke, akinek az újváros adminisztrálása jutott súlyos feladatúi, amelyet Toóth Zsigmond dr., dacára az akkori katasztrofális időknek, a leg­nagyobb sikerrel oldoif meg. A jobb­­parii újváros elszakiiva közigazgatási centrumától, a legválságosabb helyzetbe kerüli, de Toőih Zsigmond dr, nagy körültekintéssel párosult energiájával nemcsak a mai szabad királyi rende­zett tanácsú város adminisztrációját alapozta meg, hinem a lakosság köz­biztonságát is megszilárdiloita. Az ö fáradhatatlan, odaadó, önzetlen és ál­dozatot nem ismerő munkássága terem­tette meg a mai Magyar Komáromnak fejlődési lehetőségét azáltal, hogy a háború és a kommunista éra viszon­tagságaiban megtépázott és lerongyo­lódott városrészt hányatott nehéz sor­sából kiemelte és részére uj életlehe­tőségeket biztosított. Magyar Komárom egész lakossága örök hálává! gondolhat minden időben első polgármesterének teremő munká­jára, aki a pusztulás széléről mentette meg a várost s a megpróbáltatások idején saját életének kockáztatásával védie a lakosság érdekeit. Az alatt a tiz év alatt, amelyet a város élén, mint vezeiő főtisztviseiő eltöltött, Magyar Komáromért dolgozott szakadatlanul s a város lakosságának általános bizal­mát és szeretetét biria, mert az ő pu­ritán, tisztes személyében érdekei­nek leghűségesebb őrét, sorsának leg­készségesebb és legönfeláldozőbb in­tézőjét látta. Halála ezért jelent az HOFBADER ANDOR 3 w bútoráruháza Jókai Mór-utca 16. Romárai). Óriási választék: háló«, ebédlő-, úriszoba- és szalonbereudezésekben. £ SAJÁT MŰHELYEK. Díjtalan csomagolás. Sedvező fizetési feltételek-Értesitem a t. közönséget, hogy üzletemet meg­nagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. ! Megtekintés vételkényszer nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents