Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-07-14 / 84. szám
4. oldal. Komáromi Lapost 1928. július 14. gota-oltár körül: a gyertyafartók nem voltak a helyeiken. Körülnézett és ekkor mintha szoknyasuhogást hallóit volna. Bezárta a templomot és rendőrért sietett. A rendőr, Gyurik János meg is jelent a hívásra és keresni kezdték az ismeretlen nőt, akinek előbb mintha a szoknyája szélét látta volna a sekrestyés kilógni az oltár mögül. Olt azonban nem találták meg, hanem a fészkét elárulta. Az éjszakát valaki ott töltötte az oltár mögött, mert pokrócok voltak oda leterilve fekvőhely ül. A rendőr jobban szemügyre vette a terepet és a legnagyobb meglepetésére az oltár előtt levő dobogó alól női ruhadarabkát látott meg, amely odaszorult. Mikor a dobogót felemelték: Uhor Katalin, a templom perselyeinek kifosztója állott eléjük, akinél betörő szerszámokat és 385 korona pénzt találtak. Uhor Katalint bevitték a rendőrségre, ahol bevallotta, hogy a templom perselyeit kifosztotta és oda előző este belopózott, bezáratta megát éjszakára és annak leple alatt kövene el gonoszteltét. A további vallatás során előadta, hogy Zsolnán a bíróság fogházában meglátogatta Sztrapka Ilona nevű ismerősét és attól kapta a jó tippet a könnyű pínzsierzésre Sztrapka Ilona korábban 800 korona összeget lopott el az egyik perselyből ezelőtt pár hónappal. Ebben az irányban a komáromi államrendőrség megindította a vizsgálatot, melynek befejezéséig Uhrovcsik István rendőrségi titkár letartóztatásba helyezte Uhor Katalint, akit átkisértek az államügyészséghez. A komáromi Szent András templomot már sok ilyen kár érte a múltban is, ami el en most már a legnagytbb éberséggel védekezik a plébániahivatal, mely azonban az Uhor Katalinok kirándulásai ellen nem igen képes védekezni. A Kraszin orosz jégtörő bravúros kitar^ fással megmentette Nobile társait, akik 48 napig szenvedtek a jégmezőn. Amundsenről eddig még nincsen semmi hir. — Malgreen svéd tudós már egy hónappal ezelőtt meghalt. - Kiket mentettek meg és kik vannak még a jég félelmetes birodalmában. — Végéhez közeledik az Északi Sark izgalmas drámája. — juliu? 13. A Citta di Milano hivatalosan közölte, hogyjulius 12-én este a Kraszin orosz jégtörő felvette fedélzetére a Viglieri csoport tagjait. Mariano és Zappi őrnagyok a Kraszin fedélzetén vannak. A híradás megerősíti, hogy Malgreen professzor már egy hónappal ezelőtt meghalt. A Kraszin a Malgreen csoport megtalálása után folytatta útját a Viglieri csoport irányában, amelyet este 9 órakor megtalált. Az orosz jégtörő hajó bátor kitartásának köszönhető, hogy a mentési akció sikerrel végződött. Kingsbayi jelentés szerint Nobile egészségi állapota javult. A Lathamnak, amelyen a Nobile megmentésére sietett Amundsen is volt, eddig semmi nyomát nem találták. A Braganza megkísérli, hogy Cíurnovszky orosz repülőnek és társainak segítségére menjen. Amikor a Kraszin jégtörő a hajótöröttek közelébe ért, orosz katonák szálltak a jégre s magukkal vitték a hajóra a jégen rekedt csoport valamennyi tagjai. Az orosz jégtötő visszatértében fel fog venni egy három t^gu csoportot, amelyet a hajóról az I alia lezuhanási helyének közelében észrevették, amint tagjai élénken integettek a hajó felé. Azt hiszik, hogy Sora alpesi kapitányról van szó, aki két kísérőjével együtt kutyaszánokkal volt utón a Northeastlanden, hogy az Italia hajótöröttjeit elérje. Nincs azonban kizárva, hogy az Italia léggömbjével elsodort utasok kerüllek erre a helyre. A megmentett csoport tagjai a következők: Vigieri tengereszli82f, C cciooi mérnök, asi súlyosan megsebesült, Beimnek Cseh egyetemi tanár, Tiomagi léghajóstiszt, Bisgi rádióravirász. Az Itália utasainak a megmentését hírül adó első jelentések egész Oasz országban óriási lelkesedést kellettek. Az O'asz lapok hálás Kőszönetüket fejezik ki az orosz segítőt xpedic óaak, főleg pedig a Kraszin legénységének. A moszkvai olssz követség azonnal sietett a szovjetkormánynak az orosz mentő bizottság múmiájáért köszönetét mondani. Az orosz expedíció nagy súere a iegvérrnesebb reményeket is túlszárnyalta. Mikor Ki gsbayba a Ciiia di Milánóra megérkezett a megmentésről szóló üzenet, a h^jón jelen volt B.hőnek egyetemi tanárnak a nő-/ére is, a-ó bátyja miatt aggodalmában a Spitzber gakra utazott. A srörnyü északi tragédia iassan a befejezéshez közeledik De nincs hir eddig az Itália lezuhanása óía a léghajó másik gondolajanik u asairól, nincs hir Amundsemői és két táisúól, akik a La h :m repülőgépen indultak Nobile megkeresésere es nines hir a Sora kapitány veretese alatt álló kutyaszán txpedcióról. Ezenkívül még a Kraszin hajó repülőgépének öt utasát kell megmenteni, akik a Mo'greee csoport feif.dezése után egy elhagyott helyen kényszerleszállást végezteés a repülőgépük összetörött. Az ő meg mentésük könnyebb mert szárazfölden vannak és elegendő élelmiszerrel bírnak. Egy őz család szomorú tragédiája. Amikor a szerelmes őzbak halálba kergeti az őz sutát. — Az őzanya két kis posthumus őz gidájával a kitömő műtőasztalára került. — Ritka eset játszódott le a közel múltban. — A vadászok bizonyára nem hallottak hasonló esetett — Saját tudósítónktól. — Komárom, — julius 13. Komárom közelében tör ént az eset Egy földbirtokos neje pár évvel ezelőtt egypár őzet kapott ajándékba, két egészen fiatal állatkát, amelyeket az urhölgy szeretettel Utazási* vándorlásra, weekend re nélkülözhetetlen a Chlorodont-fogkrém és a hozzátartozó Chlorodont-fogkefe, íögas szőrzettel, mely a fogak között levő romlott, rossz szagu etelmaradék eltávolítására és a fogak fehérítésére szolgál. A törvényileg védett elsőrendű Chlorodont-fogkefe mindenütt kapható kék, fehér, zöld eredeti csomagolásban, felnőttek részére 8 és 7 korona, gyermekek részére 5 korona. nevelgetett és a kis csöppségek szépen megerősödtek és öröm volt nézni növekedésüket. A fiatal őzpár, mert hiszen az egyik az erősebb nemhez tartozott, a kastély kertjében csakhamar megbarátkozott a fogsággal, mivel az úrnőjük gon dossága pótolni igyekezett a szabadság minden hiányát. Az évek gyorsan peregtek le az örökkévalóság soha meg nem álló homokóráján és az idén már hatos aganccsal büszkélkedett az őzbak karcsukedves őzsutája mellett A délceg Ő2bak nem hiába settenkedett kedves párja mellett, hamarosan nagy leit az öröm a kastélykertben, az őzsuta vemhes lett és a navy eseményt május végére, junius elejére várták, hogy & kis őz család a fogságban meg fog szaporodni Az örömbe azonban hamarosan üröm cseppjei vegyültek. Az őzbakot elfelejtették elkülöníteni vemhes élete párjától és az állandóan szerelmével üldözte a szegény sutát, amig *ztán egy ilyen szerelmes ostrom végzetes lett a szegény őz anyára. Az őzbak nekitámadt a sutának és agancsával a lapocka alatt három halálos szúrást ejtett hűséges élete párján, amely éppen u ódokkal akarta megajándékozni szerelmében fékte en uracskáját. A hegyes agancsok átszűrték a szegény suíá iák a tüdejét, ezenkívül a nyakán is súlyosan megsebesítette. A szegény suta nagy kínok között és hosszú vergődés után kilehelte páráját. Nagy lett a szomorúság a kastélyban. Az úrnő elhatározta, hogy a kedvenc őzsutát ki fogja tömetni, Az elhatározást hamar követte a HORIZONT. ÍRJA: KÖRNYE! ELEK. Chaplin a „Cirkusz'1-ban. Már az »Aranyláz« után tisztában voltunk vele, hogy ez az ötletes, drága figura, fekete göndör hajával, bő Gladstone-gallérjával, szűk mellényével és rövid kabátjával, amelynek folytatása az ócska, sarkán túl is lelógó, harmonikás nadrág, kitaposott ormótlan cipőjével, fején a steifkalappal, kezében az elmaradhatatlan sétabottal: Charlie Chaplin a film filozófusa. Életének legnagyobb alkotását adta az „Aranyláz“-ban, amelyben a filmet az abszolút művészet piedesztáljára emelte. Maga Chaplin kényeztetett el bennünket, hogy új filmét szigorú követelményekkel várjuk. A »Cirkusz«-ban, — amelynek még januárban volt Newyorkban a bemutatója óriási sikerrel, és amely mihozzánk csak most, a meleg nyári időben jutott el az üzleti élelmesség folytán — Chaplin újra tehetségének teljes erejében mutatkozott be, akinek legnagyobb előnye a többi filmrendezővel szemben az, hogy tisztán megértette a filmjáték dramaturgiáját, aminek alapja nem más, mint természetessé tenni a kozmoszban, a cselekvésekben feloldódntt végtelen ember individuális határainak az élet irreális valóságaiba való egymásbaölelkezését. Charlie Chaplin, a mulatságos ipse, amint komédiázását nézzük, csaknem elfelejteti velünk, hogy ő az Ember, aki az Élet útját a hétköznapi demokráciában elkoptatott embernek uj élete részére íródott filmmitológiában uj hőssé lett és a XX. századon túli gigászi erővel járja. Ezért van az, hogy a nevetés, ami Chaplinen keresztül el fog bennünket, őszinte tisztasággal hat át az embermilliók sürü tömegén. Chaplin jól tudja, hogy a szimbólumokkal a művészet milyen tökéletesen tudja értelmezni a dolgok lényegét A »Cirkusz« a fürészpor és a jajgatás világában játszódik és a mi életünk is olyan, mint a cirkusz világa, amelyben a megélhetésért való tülekedésben gonoszak vagyunk egymáshoz és illúzióink úgy szertefoszlanák, mint ahogy a fiatal műlovarnő szép csillaga szakadt szét a kifeszített papiroson, mikor apja durván félretaszitotta őt, mert azt hitte, hogy leányánál is jobban kell szeretnie a pénzét. Charlie vándorlása közben cirkuszi komikus lett és beleszeret a műlovarnőbe. Szerelme a gyenge ember lemondó szerelme lesz: a leányt elveszi a nálánál életrevalóbb kötéltáncos, az apa is jó lesz ezután lányához, hiszen azelőtt is szerette tán, Charlie pedig ott marad az elment cirkusz helyén.... egy pillanatra megint látja a szétszakított papiroscsillagot, eszébe jut csalódott élete, aztán gombóccá göngyölíti a papirost, a leány emlékét, ej mit, nem érdemes búsulni s hetykén elrúgja magától... majd tovább folytatja útját, a társtalan vándorlást. Chaplin páratlanul invenciózus ötleteiben, kifogyhatatlanul eredeti s mégis csodálatosan egyszerű. Minden, amit csinál a filmen, gyönyörű pszichoanalitika. Érdemes kissé elemezni például azt az epizódot, amikor Charlie beleszaladt a ketrecbe, amelynek sarkában az oroszlán alszik. Charlie megijed, aztán körülnéz, mint szabadulhatna ki ebből a veszélyes helyzetből. Egy kutya jön a ketrechez és ugatni kezd, Charlie megint megijed és ujjait fülébe teszi. — Csitt, hallgass — súgja a kutyának, az oroszlánra mutatva, csendben légy, — mert felébreszted. A kutya tovább ugat, az oroszlán mozogni kezd. Charlie lábát a rácson kinyújtva rá akar ijeszteni a kutyára, de az belekap a nadrágba, közben ki rohan a lovarnő, Charlie reménytelen szerelme, aki elkergeti a kutyát. De a leány nem tudja kinyitni az ajtót, amire Charlie kéri őt, mert annyira megrémül a veszedelmes helyzettől,, amibe Charlie került, hogy elájul. Charlie erre az oroszlán ivóvályujából a leányra önti a vizet, hogy eszméletre térítse, de ekkor már aggódva veszi észre, hogy a felébredt oroszlán közeledik hozzá, majd feléje kap, Charlie meghátrál, meglapul a falhoz. Az oroszlán beéri azzal, hogy a levegőt szaglássza s visszafekszik a helyére. Charlie ezután önérzetes lesz, hencegő pózba helyezkedik a lány előtt, aki most már kinyitotta az ajtót, de Charlie vonakodik a ketrecből kijönni, sőt dicsekedően az oroszlánhoz közeledik és barátságos kis öregnek tartja ezentúl. Az oroszlán mozdul egyet és feléje kap: zsupsz, Charlie bátorságával együtt kiugrik a ketrecből. Csakugyan: Chaplin jól ismerheti Shakespeart, mert az oroszlán ketrecében nagyszerűen játszotta el a hamleti kérdést: lenni, vagy nem lenni? Vagy milyen tökéletes Chaplin abban a jelenetben, amikor először érzi, hogy megszerette a leányt és rögtön menekülnie kell — egy szamár elől, a fátuma elől; amikor a féltékenység vesz erőt rajta s riválisára gondol. De talán mindegyik jelenetét felülmúlja az, amikor utolsó előadásán a kötélen zsonglőrösködik és a majmok beleharapnak a megszorult testébe... Chaplin ebben a jelenetben legalább is olyan mély gondolkodó, mint például Dosztojevszkij. Nagyon kacagtató és szellemes, nagyon vidám íilm Chaplin „Cirkuszba, amelynek csaknem mindegyik jelenetét a közönség harsány kacajjal nevette végig. De hogy Chaplint, ezt az igazi művészt a lényegében is megtudjuk érteni és bohózatai közben meg érezzük kissé a szomorúság édes izét: ezért még érdemes intellektuálisnak is lenni.
