Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-07-14 / 84. szám
1928. Julias 14 Komáromi Lapok 5. oldal. tett. A kimúlt őzsuta hulláját behozták Komáromba és egy műkedvelő preparátort, Binder Béla nyugalmazott erdészt kérték meg, hogy tömje ki az állatot És most következett csak az igazi meglepetés. A preparátor azonnal látta, hogy a szegény állat vemhes volt és nem sok idő választotta volna el már az elléstöl. Azzal a gondolattal foglalkozott a preparátor, hátha már kifejlett állapotban van a kis őzike, amelynek halálát okozta a gyilkos apa. A boncolókés első vágása nagy örömre derített fényt A megszületése előtt elpusztult állatocska már kifejlődött volt, de hát ezzel az öröm nem lett volna még teljes, mert ime kitűnt hogy két kis őzike jött volna a világra, ha a gyilkos őzbak nem oltja ki az anyával együtt az életüket. Két gyönyörű, édes kis őzgida került napfényre és az ügyes prepa rátör az őzanya mellett ezt a két kedves állatot is kitömte egy pom— juiius 14. Pénteken reggel 8 órakor a Marienbad és Karlsbad közti Btcov ns Teplai csendőrség a kassai rendőrségnek a következő sürgönyt adta fel: Schusdek Fridát gyill osság miatt letartóztattuk. A későbbi részletes jelentés nyomán A Bremen repülő Köhl százados, Hünefeid báró és Fritzmaurice őrnagy akiknek először sikerült az Atlanti óceánt átrepülni Európából Amerikába, kedden, juiuj 17-én délután 6 órakor érkezik Bu dapestre. Ugyanekkor, de külön repüiőn érkezik Budapestre Risjtics János, kiváló magyar aviatikus is, aki éppen a napokban állított fel uj világrekordot az időtariamrepülésben. * A hajmáskéri katonai gyakorlótéren csütörtökön délben súlyos szerencsétlenség történt a lőgyakorlatok alkalmival. A fegyverzávárzat felrobbanása alkalmával vitéz Csörgey Károly tábornok súlyosan megsebesült és sérülé seibe pár perc múlva belehalt. A balesetért nem terhel senkit sem a felelősség. Csörgeyen kivül Ferjercsik tábornok is megsebesült; állapota azonban nem súlyos. * A rák ellenszerének felfedezését jelentette be Vlassiliki Papegheorgion görög orvosnő, aki 20 évig tanulmányozta a rák betegséget. A kezelés feleslegessé teszi a radium vagy az X sugár használatát. A görög orvosnő még csak a májrákkal végzett kísérleteinek eredményéi várja, azuián uj gyógyszerét amellyel már számos rákbetegséget gyógyított meg, átadja a tudományos világnak. Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranyay Józset. (Folytatás.) Townson is, mint a többi vidékünkön utazó külföldi szintén említést lesz az almási kénes forrásról. Ez utazókon kivül Isfvánfíy, Zeiler, Krukwitz, Brückmann. Hübner és Browne történelmi és földrajzi munkáikban emlifést fesznek arról, hogy e forrásokat már a XVII. században külön fürdőtelepen gyógykezelésre használták. $ Torkos János, Pozsony város főorvosa a XVIII. században szintén utazik Komárom megyében és ekkor utbaejfi Dunaalmást is és alaposan tanulmányozza^a kénesfürdől. Torpásan sikerült erdőrésszel. A kitömésí eljárás a legmodernebb módon történt A kitömendő állat alakját előbb agyasból megformálta és ez anyagmintára húzta rá a bőrt Az őzsutának tragikus halála éppén akkor történt, amikor annak bőre vedlőben volt és a nyári bőre még nem volt kifejlődve, de a zseniális preparátor téli bőrfolttal pompásan tudta pótolni. A napokban néztük meg ezt a nem mindennapi jelenséget és a pom pásan sikerült őzcsoportozatot, amely bármely kastély díszére válhat és amely bizonyára na<?y örömet fog szerezni az őz tulajdonosának, mert a tragikus esetnek egy nagyon szép emléke maradt. Aki érdeklődik a dolog iránt, okosan teszi, ha megnézi a bájos csoportozatot Binder Béla nyu 'almazott erdésznél, Komárom, Jókaiutca 16, amig el nem viteti a tulajdonosnője. Á vadászkörökben bizonyára méltó feltűnést fog kelteni. kiderült, hogy Schusdek Frida Ceisler Frida néven béreit szobát Becovban az egyik villában. A csendőrök átkutatták a leány bőröndjét, amelyben megtalálták Schusdek Frida va'ódi nevére kiállítót» születési bizonyilványát. Schu?de!< Frida megtört és mindent bevallott. A kihallgatás u‘án Trencsénbe szállították az ügyészségi fogházba. kos János az almási tapasztalatairól 1746-ban egy 78 oldalas könyvecskét adott ki amelyből többek között megtudjuk, hogy a hódoltság alatt Almás rendes fürdőhelyük volt a törököknek A forrás közelében ma is vannak épületromok, amelyekről az itt járt Fényes Elek azt Írja 1851-ben megjelent geográfiai szótárában, hogy ott még a XIII. században is barattemplom lehetett és a templom mellett még ma is szemlélhetek több cellának romjai. A kicsiny duna almási református templom valószínűleg az ilt állolt nagyobbszerü templomnak csak a sekrestyéje lehetett. Ezt a feltevést igazolja, hogy alapzata a messzeterjedő régi alapfalakkal közvetlen összefüggésben van Ez alapfalak azon zárda maradványai lehetnek, amelyekről Istvánffy munkájában mint igen szép épületről tesz említést Fuxhoffer Dömjén bencés 1803- ban kiadta hatalmas munkáját a magyarországi monostorok történetéről (Monasteriológia R. Hung. Veszprém 1803.) Megelőzőleg be kellett utaznia az országot adatgyüjiés céljából. így ellálogatött Komárom vármegyébe is. Tatán is megforduil, hogy a tatai monostorra vonatkozó adatokat ott a helyszínén megszerezze. A következő utazó gr. Hofmannsegg volt, aki Felső Lausitzból, Rumenauból való volt, s nagyon szeretett természettudományokkal foglalkozni. Ásvány, növény és állatgyüjteménye, amelyet hosszú utazásai alatt legnagyobbrészt maga gyűjtött, nagyon híres volt Németországban. Bejárta Német, Francia, Spanyolországot és Portugáliát Gyűjtési szenvedélye elhozta Magyarországba is 1793. és 1794-ik években s bár csak rövid ideig, pár hétig akart nálunk maradni, de Magyarország gazdag természeti kincseit s a magyar népet annyira megszerette, hogy két évet töltött itt, megtanult magyarul és állandóan magyar ruhában járt s éppen ez okozta azt, hogy Bécsben gyanús szemmel nézték e különös jelenséget, francia kémnek tartották, akinél a gyűjtés és vadászat csak ürügy. Emiatt előbb elhagyja Magyarországot, amint szerette volna. Élményeiről, tapasztalatairól levelekben szokta értesíteni nővérét, aki Kleist porosz huszárkapitány felesége volt. Mint leveleiből kitűnik, többször keresztöl utazott Komárom vármegyén. 1793. jul. 3-án Budáról kelt levelében írja: „Múlt (jun.) hó 23 án utaztam el Becsből. Lehetetlen jobb postai szolgálatot kívánni, mint ebben az országban van Többször megtörtént, hogy a lovakat hamarébb felváltották, mint amennyi idő ) alatt a kerekeket megkenték és s hasem történtek, mint nálunk, késedelmezések a aztán bocsánatkérések, hogy a lovak nem voltak idehaza. Csak ilyen intézmény mellet tehetséges két nap alatt és pedig i reggel 5 órától esti 9 óráig tartó * utazás után 36 mérföldnyi utat meq‘ tenni, mert ennyire van Buda Bécstől, mégis második nap este ott voltam." Komárom vármegye nem igen ragadja el H. t, semmi különös felérni.lésre méltót nem lát, nem tapasztal komárommegyei útjában. „Az egész ut különben — írja — reám nézve nem voll valami nagyon ; érdekes. Az egész vidék a Duna \ mentében meglehetős csupasz és 1 egész egyszerű." I Feltűntek neki mégis a hajómaimok nagy száma és a sok sziget a Dunán. 1794. december hóban még párszor keresztül utazik vármegyénkén, aztán végleg elhagyja Magyarországot. Az utolsó útját, bizonyára a rossz, téli időjárás mialt, igen hosszúnak, unalmasnak tartotta. Hogy a csallóköziek kalózkodástól, átmenő vagy kikötő hajók kifosztásától sem idegenkedtek, az egyknri forrásokon kívül Ásvány dunamenli falu környékén még ma is fenttarlja a szájhagyomány, amelyet olyan szépen énekelt meg Tompa Mihály az „Ásvány“ című népregéjében. Itt említem meg, hogy 1606-ban Komárom mellett hadászati célokra hidat építenek, ehhez szükséges hajósokat és hajókat, kompokat Sinderickh pozsonyi császári hidmester Pozsonyból vitte ie Komáromba. 1796-ig a komáromi hidak, révek kompok a kincstáré voltak. 1780 táján épült a kompjárat helyett a Nagy-Dunán a repülő híd, a Kis- Dunán a jármas híd. A Vágdunán huzókomp volt. A repülőhtdat Hoyos találta fel. Igen gyakran esik szó munkámban a komáromi hidakról és révekről, úgy, hogy önként felmerül a kérdés, hogy hát hol is volt a komáromi rév? A balparti komáromi rév az öregvár táján, a jobbparti ellenben valamivel lejebb, az ujszönyi parton, a csillagsánc táján lehetett, í ahol a XIV —XVI. században Rév! Komárom nevű falu feküdt, amelyet : gyakran emlegetnek az 1387 és az j 1422-iki okiratokban és igen sok birtok összeírásban és határjárásban. Ezt a Rév-Komárom falut a törökök pusztították el a XVI. században, de annak omladékain a gróf Zichy család 1659-ben, mint a komáromi várjószágok akkori bir[ tokosa, az öregvárnak átellenében | egy vendégfogadót építtetett, később f e pusztaságon támadt telepet Uj* szönynek nevezték el, de ez a telep is elpusztult a csillagsánc építésekor, de leginkább az 1848—49- iki gyakori ostromok alatt. Ezekről az elpusztult községekről „Komá rom vármegye eltűnt, elpusztult községei" című kéziratban levő munkámban bővebben írok. Itt csak azt jegyzem meg, hogy az elpusztult Rév-Komárom falu nevét a mai Komárom átvette és sokáig Rév- Komárom néven szerepelt, pedig ez nem felelt meg a valóságnak, mert Rév-Komárom már régen elpusztult. Egyes címekben és egyházak, egyesületek nevében még ma is meg van ez a név, mint a komáromi ref. egyház nevében és a régi hires Komáromi Kalendárium boríték verseiben mindig Rév-Komáromról zengedezetl a naptárcsináló. És hol volt a rév a Vágdunán ? A jobbparii komáromi vágdunairév az öregvár táján, a balparti valamivel feljebb a Vágduna túlsó pariján a mai hid alatt a már szintén elpusztult Halas falunál volt. (Folyt, köv.) mmmmmmaammmBammammmm R-Á-D-I-Ó M-Ü-S-O-R Vasárnap, július 15. Budapest 9: Újsághírek, kozmetika. 10: Egyházi zene és szentbeszéd a belvárosi plébániatemplomból. Szentbeszédet mond páter Badalik Bertalan. 12: Déli harangszó az egyetemtéri templomból. 12.10: Pontos időjelzés időjárásjelentés. 12.15: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult kamarazenekar hangversenye. Vezényel Komor Vilmos karnagy. 15: A m. kir. földmívelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. Pavlicsek Adorján m. kir. gazd. felügyelő felolvasása: „A tejelés ellenőrzésének tapasztalatai“. 16.15: Kálmán bácsi mesél a gyermekeknek. 17: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. 19: Részleges sporteredmények. 19.15: Előadás a Stúdióból „A vereshajú“. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta: Lukács Sándor. A darabban előforduló dalokat Temesváry—Kerpely—Schwalb együttes kiséri. Rendezi: Teleky Sándor. Az előadás második felvonása után a sporteredmények összefoglalt bemondása és lóversenyeredmények. 22.15: A Spolarich kávéházból Károlyi Árpád és cigányzenekarának hangversenye. Becs. 1015: A Wiener Sängerknaben dalegylet hangversenye. 11: A „Wiener Symphonieorchester“ hangversenye. 16: Délutáni hangverseny. 18: Kamarazene. 2015: Leo Fall „Die Rose von Stambul“ c. operettjének közvetítése. Brünn. 16: Kabaré. 18: Németnyelvű énekhangverseny. 19: Operetthangverseny. 20.30: Énekkari hangverseny. 21: Hangversenyátvitel a kiállításból. Prága. 18: Németnyelvű énekhangverseny. 20.30: Szinielőadás 21: Hangversenyát vitel a brünni kiállításból. Pozsony. 20.30: Szinielőadás, átvitel Prágából. 21: Hangverseny, átvitel a brünni kiállításból. Hétfő, július 16. Budapest. 9.30: Hírek, közgazdaság. 11.45: Hirek, közgazdaság. Közben: 12 órakor déli harangszó az egyetemi templomból. Utána: Kamarazene. 13: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés 15: Hirek, közgazdaság, élelmiszerárak. 17: „Asszonyok tanácsadója“. T. Arányi Mária előadása. 17.45: „Száz magyar nóta egy óra alatt“. Kaposvári Zsolnai Lajos és cigányzenekarának hangversenye 19: Részletek Orbók Attilla: „Páris élete“, című regényéből. Felolvassa: Dr. Koncz Sándor. 19.45: Művész-est. Zongorán kisér: Kazacsay Tibor. 21.30: A m. kir. 1. honvéd gyalogezred zenekarának hangversenye az Angolparkból. Vezényel: Fricsay Ríchárd zeneűgyi igazgató. Utána: A Dunapalota nagyszállóból Bachmann jazzband. Bécs. 11: Délelőtti hangverseny. 16: Zene. 18: Ifjúsági előadás. 23.30j A „Winer Symphonieorchester“ Letartóztatták Schusdek Fridát, Diener Árpád gyilkosát. SZÓMBA T.
