Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-10-13 / 123. szám
J» 1928. október 13. Komáromi L*po* 5. old&l. E SÍRBAN nyugosznak A TESTVÉRI SZERETET ÉS HIVSÉG RITKA PÉLDÁI TEKINTETES NEMZETES VITÉZLETT DOMONKOS JÁNOS UR TEK. NS. KOMÁROM VÁRMEGYE TÁBLABIRÁJA SZÜLETETT 1768 JANU 3 kán MEGHALT 1833 SEPT 27 kén ÉS TEKINTETES NEMZETES VITÉZLETT DOMONKOS SÁNDOR UR TEK. NEM BEREGH VÁRMEGYE TÁBLABIRÁJA SZÜL. 1788 FEBRU 7-én MEGHALT 1834 MÁRT 13-án. A sírkő másik felén, legfelül a következő disztichon olvasható: SZÉP VA GY 0 HON, BÉRCZ. VÖLGY VÁLTOZNAK GAZDAG ÖLEDBEN TÉRIDÉT ORSZÁGOS NÉGY FOLYAM ÁRJA SZEGI Alább meg erek a sorok hetűzbetők ki az elkopott feliraton: ITT NYUGSZIK ÖZV. BOSSÁNY REZSŐNÉ SZÜLETETT DOMONKOS KATALIN ÉLT 61 ÉVET meghalt 1883 Május hó 3-án. Még- alább pedig megtudjuk, hogy kik állították fel a sirkövet: OKOS- SZORGALOM. TAKARÉKOSSÁG, HIVŐ GAZDÁLKODÁS A BÖ ÁLDÁSOK HÁRMAS FORRÁSA TULAJDONA. ÉKESSÉGE CÍMÉRE VOLT AZ ITT SZENDERGŐKNEK KIKET ÉLTÉKBEN A SZERETET S VÉRSÉG ÖSSZEKÖTÖTT E KÖZÖS SÍRBAN ÖLELIK EGYMÁS HAMVÁT NEMES BOTH ÁGNES ASSZONY SZERETVE TISZTELT B ARÁTJÁN AK ÉS FELEJTHETETLEN JÓ FÉR {ÉNEK JULIANNA. LIDIA, KATALIN, THERÉZIA ÁRVÁIVAL ÖRÖK GYÁSZ EMLÉKÜL EMELTE, SZENTELTE MDCCCXXXIV. A sirkövet tehát ezernyolcszázharmine négyben állították fel, csaknem száz évvel ezelőtt s igy nem csoda, ha az idő vasfoga már alaposan kikezdte. Ami a sirkövön az életet jelenti, mindössze néhány örökzöld leyéi... * Az októberi délután a csendes sírkertben elmondja a sírkő a történetét, s a sírboltból képzeletünkben kilép az Aranyember, Domonkos János uram, A kultúrpalotában ép a napokban mutatta meg nékem Baranyay József dr. könyvtáros az egykorú olajfestményt róla, amelyen józan eszű, erős aksratu embernek látszik, akinek mellén még ordó is van, szóval igen tekitélyes ember lehetett, de a festményből nem következtethető arra, hogy Domonkos János olyan veszedelmes éivhajhászó lett volna, mint a legenda később körülvette s mint Jókai regénye után is feltételeztük volna Tímár Mihály alakjáról. Domonkos János dúsgazdag ember volt, házai voltak Komáromban, mint mondják, az egyik háza a régi Szombathy uccában volt, a mostani Jókai ucca 22. szám alatt, ahol a Fieischmann-féle s>eszkereskedés vaD, raktárjai és üzlet helyiségei pedig a Dunarakparton voltak, a mostani városmajor helyén, mig kúriája a Nádor ucca végén lévő, — jelenleg Freistadlféle ház — volt, amelynek kapuja felett még most is látható a Domonkos család nemesi citnere. Állítólag ennek a háznak pincéjében őrizte valamikor az Arany ember vagyonát, hordókban tartva az aranyait. A mérhetetlenül nagy gazdagság misztériummal vette körül alakját. Sokat beszéltek éltében róla, de a sok mendemonda titokzatos alakjáról különösen abban az évben lett beszéd tárgya Komáromban mikor meghalt Domonkos János A kis Jókai Móric ekkor nyolcéves fiúcska volt, akinek fantáziája igen élénken működött már. Ai apja beszélgetéseiből is bizonyára hallott valamit a kis Móric, de a pajtásai is beszélhettek néki a legendás Domonkos Jánosról, akiről sok szó esett Komáromban halála bekövetkezésekor. A régi mese felujult róla, hogy titokban délvidéken volt egy szép nője s ezért maradt el Komáromiból időnként időnkint olyan sokáig. Domonkos János gabonakereskedő volt és abban az időben építették Komárom) körül az erő döket, úgyhogy rengeteg katona dolgozott ekkor Komáromban, akik részére az élelmet szállította. Domonkos János nagy vagyonát a gabonakereskedéséből szerezte. Jókai persze később a regényben ennek a nagy vagyonnak keletkezéséiül más felvilágosítást ád, hogy Tímea meghalt apjától eredt, aki a török szultán kincstárának pénzét kezelte. Domonkos János tulajdon képen azért tűnt el hosszabb ideig Komáromból, mert Bácskába és a Bánátba volt kénytelen hajóival utazni, hogy a vásárolt gabonát feivontassák Komáromba. Étek az utjai kívánták meg az akkori időben, hogy Komáromtól sokszor félévig is távol maradjon s így keletkezhetett róla aztán a mendemonda, hogy bizonyára azért marad e! olyan sokáig Komáromtó1, mert délen titokban szerelmese van. Domonkos Jánosról tudjuk, hogy nőtlenül halt meg, nem mint Jókai regényében nős emberként szerepel. Nagy tekintélye miatt Komárom és több vármegye táblabirája is lett, öcscse pedig Bereg vár»egyének volt a táblabirája, aki szintén gazdag gabonakereskedő volt vele együtt. Az Aranyember öccse, Sándor egy évvel később halt meg, ő nős volt és halálát özvegyén kívül négy lánya gyászolta. Domonkos János végrendeletében úgy intézkedett, hogy a görögkeleti egyháznak háromezer forintot ajándék jzott, ugyancsak három-háromezer forintot hagyott hátra özvegy nővéreinek ezenkívül összes vagyonát Sándor testvérére hagyta. Domonkos Sándor leányai mind férhez mentek, az egyik Pá tnándy Déneshez, a másik lány Bossányi Rezső höz, aharmadik Zámory Adolfnak lett a felesége, mindhárom férj Komát ommegye legelőkelőbb nemesemberei voltak s a negyedik lány egy Záko István nevű délvidéki szerb gabonakereskedőnek — ki egyébként szintén nemes volt — lett az asszonya. A Pázmándy családnak Kömlődön van kastélyuk és érdekes megemlíteni, hogy Kömlődön még most is mutatnak a Pázmándy család leszármazottjai egy tőrök nő olajfestményét, amelyről a családi hagyomány azt tartja, hogy ez volt Tímea és egy török motivumu, gyönyörű csipkével díszített menyasszonyi ruha is van a birtokukban, amely a családi hagyomány szerint szintén Timeáé volt, mikor Tímár Mihállyal, illetve Domonkos Jánossal esküdött. * Az elfelejtett sirkert hantjaira lassan leereszkedett az októberi kurta délutánt követő alkonyat. A félhomályban már csak a sirhantok kontúrjait látom, az életek utolsó stációit, mikor a periféria kicsiny házai mögé elbújt ráctemetőből visszaindultunk a városba. Az Aranyember alakja, néhai Domonkos János uram emléke még sokáig volt vendégem gondolataim körében. KÖRNYEI ELEK. Sslöweiisilsó magyarságáig Lépjen be minden magyar ember a Szlovenszkói iagyar Kulturegyietbe! Mint már több alkalommal jelentet* lük, a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet még a nyár folyamán elkezdte aLpstubálysieiü működését, hogy az itt élő magyarságot a magyar ku'tura egységébe foglalja. Ezt a nemzetépilő munkát célozza az egyesület ideiglenes vezeíőinek alábbi felhívása: Magyar testvérek ! Kilenc évi küzdelmes munka után végre elérkeztünk ahhoz, hogy S.»loversszkó magyarsága nemzeti kultúrája el?bbreviiéle céljából egyesületbe tömörülhessen, Ä „Szlovenszkő Magyar Kultur Egylet“ (rövidítve: SZMKE) alapszabályait tudomásul vetle a kormány és igy az egyesület tevékenysége megindul. Ebből az alkalomból bizalommal fordu unk Hozzátok magyar sorstestvérek, azzd a kérelemmel, hogy Szlovensíkó egész terült téri élő magyarság ez összefoglaló szervezetet tiszteletreméltó lelkesedésiek minden erejével, munkátok és erőíöte latbavetésével létrehozni, felvirágoztatni és nemzeti kui-Komárom, — október 12. furát építő törekvéseiben támogatni segítsetek. Egyengessétek ú ját a várósokban, ahol van kulturális élet, de még hiányoznak ánnak kiépített szervezetei és kisérjétek el a magyar falvakba mindenüvé, ahol magyarok élnek, hogy bevihessük a magyar léíekbe nemzeti irodalmunk és művészetünk szereíeíét és azt megtölthessük az ismeretek küzdése utján a tudás és a miveüség nemes tartalmával. Szlovenszkő magyarjai! Ti jól ludjátok, hogy az egyesülésben rejlik a tömegek ereje, mi pedig arról vagyunk meggyőződve, hogy a nemzeii kultúra meghatványozza ezt az erőt és ha ehhez megalapozott miveltsfg járul, akkor nemzetünk megállhatja helyét minden küzdelmében. Msrt a tudomány, a miveltség hatalom. Erre akarjus felvértezni magyar népünket a m gyár könyv, a magyar újság, a magyar szinielőadások és az ismeretközlő előadások utján; városban és faluban intézményesen kívánjuk megszervezni a kultúra épifő munkáját. Támogatjuk a i
