Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-10-13 / 123. szám
6. oldal. Komáromi Lapok JR28. október 13. magyar iskolái, a magyar tanulóifjúságot az iskola padjaitól kézenfogva óhajtjuk tovább vezetni, hogy fokozott feladataival megküzdhessea és nemzeti kuhuráj hoz törhetetlenen ragaszkodó nemzedék nőjiön fel és álljon a régi helyére, amely minden nézőpontból ériéket jeleni. Ehhez kérjük minden szlovenszkói magyar testvérünk támogatási, amelyet azzal teljesít, ha tömegesen lép bs 'águl egyesületünkbe: a nheősek dapitó tagoknak, a szegények pártolóknak, ds kérjük, hagy a SZHKE mirden morgalmá', előadását színién részesítse figyelmében és támogatásában. A SZMKE - em síit tie pólóikat stern fiz és egyedül a magyar kultúráért dolgozik minden erejlv! H v. - meggyőződéssd hiss.ük, hogy az egészíti élő magyarság rrejáv-i dolgc;hátik Székhelye Kot áron, Jókai Mór és a magyar nemzed irodalom nagy hagyományaitól m ^szemelt váró;-;-. Maidén érdeklődés- ér- levelezés ide irányítandó (Kultúrpalota). A községenként meg alakit tudó fiók-gyleiex terűitekben szervezkedhetnek a hozzájuk legközelebb eső város szék helyén. Na legyen magyar falu, ahol még az idén meg ne alakulna a SZMKE ftökegyíeí;. Szlovenszkó magyar ! uiturájának sorsa a fi kezeitekbe van leiévé magyar testvérek. Építsétek meg a ro - gyér reuzeti közrnivelSdés erős várát. Egyesületünk jelszava: „Sgits magadon, az ls en is megsegít 1“ M-gyar testvéri köszöntéssel Komárom. 1928 október 12. Dr. Alupy Gyula Dr. Kannás József Dr. Sziji Ferenc A szervező munka megindult és az országos vezetőség Szlovenszló keletén is megtette a kp mseket a magyarság kulturális szervezése érdekébe!’. Most azért lépünk a nagy nyiivauosság elé, hogy a magyarság vezetői jöjjenek segítségünkre Az idő rövidsége, a nagy táKOií.égok iü.iyft /se vi m.eheí.üfík el minden magyarlakta helyre, hogy ott előadásokkal győzzük meg a kuijura barátait munkánk szükséges es fontos voltáról, épen azért felkérünk mindenkiig kuliuregyleibe való belépésre, amelyet Komáromban (kultúrpalota) keli bejelenteni. Aki ebben az ügyben hozzánk fordul, anask készségesen adjuk meg a faivilágositásokat és útbaigazításokat. Most a taggyüjtés munkája folyik és az ideiglenes vezetőségnek e hét folyamán megtartóit gyűlése az október 21 re tervezett első fököígyülés megtartását későbbre halasztotta épen a szervezési munkaiatok sikeres b t-fejezéseérdekében. A SZMKE eddig négy helyi szervezetet alapított: Komáromban, Léván, Pozsonybm és Érsekújváron, egyidejűleg tiz nagyobb magyar helyen folyik a szervezés munkája, mely edd.g is több ezer tag belépését eredmé yezte. Az alapitó tagok is igen szép számma! lépnek be az egyesület kötelékébe úgy természetes, mint jogi személyek. A kuíturmunka sikere azonban attól függ, hogy a nagy tömegek is felsorakozzanak zászlónk alá. A tagdíjakat azért állapította meg az alapszabály a íegciekelyebb összegben (pártolók évi 3 K, rendes tagság évi 12 K, alapiő tagság egysrers/nmdanlorrg 500 K, mely évi 100 Kas részletekben is fizethető). A komáromi körponthoz máris igen sok levél és megkeresés érkezett, ami örvendetes jele a SZMKE iránt megnyilvánuló érdeklődésnek. Még egy négyemeletes ház omlott he Prágában, ahoi niest beszüntetnek minden építkezést, amíg a városi szakértőbizottság felül nem vizsgálja az építkezéseket. — október 13 P.ágában megismétlődött a poiicúti tuiias’hóf-*, de mivel ez az összeomlás éjiál tájban történt, mikor a munkások nem dolgoztak, emberéletben nem iönént kár. C üiöriö-ön éjjel 11 óra u(án hatalmas rob j hrltsss-oíí Liebeiben (Prága egyik negyed ) a Lihovarská utcában. Egy négyemeletes uj ház dőlt ősz sze aí épitő állványokká! együtt. Az öwszeom'oit híz két hasonlóval együtt háztömböt alkot és az volt a középső épül#, amely sarokházat alkotott. * A nagy, négyemeletes sarokház már csaknem íejisen készen álló ? és a Jajoknak noy-mber elsején már be is kellet volna köüöiködniök. Az összeomlói-. híz közvetlen szomszédságát) ;n ki fa házikó állóit, amelyben az összeomlás pidanalában hét szlovák épi'őmunkás aludt. A munkások az épttletáilv&tv recsegésére ropogására felriadok álmukból és H szaladtak a faházikóból és így szerencsésen sikerült mt’gmenekülniök. Szerencséje volt az épitbezás éjjeli őrének. Er. oly módon menekült meg, hogy felütésén végezte szolgálatát és az összeomlás idejében sem volt helyén. Emberéletben egyáltalán nem esett kár, ami csodaszámba megy. A hár téglából épült ég az összeomlást valószínűleg a téglák rossz minőségi* okozta. A poiic u i katasztrófa halottjainak szám i 42 re emelkedett. A halottakat vasárnap temetik el a város költségén. B xi á'. főpolgármester elrendelte, hogy mindaddig ba kel! szüntetni minden építkezést, a.. ig városi szakértő bizottság f ;iül nem vizsgálta az építkezéseket. A vizsgálat után csak azokat az építkezéseket .'ehet folytatni, amiyekbaz a bizottság megadta engedélyét. BŰN, * Mi lenne, ha a nagyvárosok káromkodó zaját ökölbe fognám, kacagó arccal megállnák a buzakalászos mezőn és beledobnám a szent falusi csendbe . . . ha a kondás tülkét félreverné a bolond neuraszténia : nagyvárosok száguldó, őrült élete a fehér házikók szent falához odatapadna a szenny: nagyvárosok szodomás titkai és a kérges tenyér föidszagú áldása beleveszne a parföm sorvasztó forróságába. Mi lenne? Ki lennék? Bűn lenne ! Kain lennék ! Mert megölném a Testvéremet! ERDŐHÁZY HUGÓ. * Muíátvány a szerzőnek novemberben megjelenő „Jós percekben“ cimfi versköteléből. Faun levelei. A jó Isten Uidja, Lépjen be minden 18 életévéi betöltő magyar ember a SZMKE tagjai sorába, hogy ezzel nemzetéhez való" tartozását dokumentálja é3 egyben hitvallást tesz arról a szolidaritásról, melybe a magyar kultúra kapcsol bennünket. hogy már mióta hallgatok. De ennek igazán nem én vagyok az osca. Senki se keresett fel panaszos és tanácsokat kérő leveleivel. Nem volt kinek és kiknek válaszolni. Elfeledsezíek égiszén rólam, öreg, haiezeréve3 Faunról az emberek S bizonyos mértékben fájt nekem, bár az emberek hálátlanságát úgy ismerem, mint a tenyeremet és nsm lepődtem meg, hogy az emberek elfeledtek engem, aki már hatezer éve osztogatom a jó tanácsaimat a 1 eikeseredéü lelkekne-t és a megtöri sziveknek. Az emberek hálátlansága okozta ros^z érzés méllett a; ónban valami megkönnyebülést is éreztem, hogy ime az embere* már bejutottak a sokszor megjövendölt, a százszor megimádiozott boldog korban, amikor már nincsenek panaszos és tanácsot kérő emberek. Nincs 1. hát reám szükség ezen a földön, mehetek egy csillagzattal tovább. Megszereztem tehát az égi útlevelei, a világűr vízumaival ellátatlan). (Mondhatom, sokkal Könnyebben ment mindez, mint itt, ezen a Földön.) Már éppen jegyet akartam váltani az Appal féle lelki röppeniyüs repülőgépre, hogy átlibbenjek a Mars bolygóra és örökre búcsút mondjak ennes az öreg Földnek, amelyet ezentúl, mint kedves csillagot szemlélnetek majd a Marsból, amikor az utolsó pillanatban az alábbi levelet hozta nékem a posta s abból láttam, hogy a lelki problémáknak még nincs vége a Földön, még nem zárhatom be üt a lelki szanatóriumomat, | Szóval nem utaztam el, maradtam, A panaszos levél így hangzik; Kedves jó Faun! Ugyan mi íödént Migával, hogy így elhallgatott? Talán a nyári nagy hőségben kiszáradt a tolla, de most már itt az ősz, sajnos » nyárnak vége, szólaljon meg, meri hát mit is csinálnánk mi, szegény asszonyok, a Maga jó tanácsai nélkül. Egyszer azt Ígérte, ha szivem nehéz lesz, s nincs senkim, aki meghallgat, Írjak és jó tanácsot ad. Én most arra kérem, szavát tartsa tneg és mielőbb válaszoljon. Mit tart kedves Faun az olyan asszonyról, akinek jőbarálja van, akit szeret ? Egy percre tegye félre Fauns énjét és ne gúnyolódjék, mert nem a házibarátról és a házasságtörő asszonyról óhajtok szőlani, akikről már anynyit irt, de az ideális jó Pajtásról. Az elhanyagolt asszonynak nagyon nehéz a sorsa, már most a világ rossz nyelve miatt én arra legye5 kárhoztatva, hogy életemben ne legyen senkim, akinek bizalmasan kitárhatom a szivem? Erre a Faun bizonyosan azt mondja, tessék asszony barátnőt keresni. Mond valamit, de hát aszszonyban nem lehet megbízni és nem is szerelem a nőket. (Ismerem a magam fajtáját, talán nagyon is, a legnagyobb része megbizhatlan.) S ha akad egy megértő, jő Pajtás, olyan nagy bűn a baráíkozás ? Csakugyan lehetetlen férfi és nő között az önzetlen barátság, feltétlen szükséges, hogy abból szerelem támadjon? Szegény Faun,ha mind erre válaszéi, elég a baja, vagy talán gondolja, vitt volna el az ördög nyeivecskédből egy darabot, hogy ne kérdezné! anynyit. Magamról jót állok, tapasztalatom arra a meggyőződésre juttatott, hogy ma az igaz érzelmet a földön hiába keresném, mert hiszen, ha a házasságból hiányzik, ugyan hol található? Vagy csakugyan a házasság a szerelem megöiője és a megszokás, az együtt élés is? Csakugyan minden férfi egyforma és a jó Pajtás, a m?génő, a kedves is csak olyan férj lesz, aki feleségét elhanyagolja? Lá ja, a félj nemtörődömsége viszi az aszszonyt ilyen gondolatot-r.a ? Egy boldog házasságról áronban mégis !udok, elmondom, talán tanácsul szolgál valakinek. — Volt egy asszony ismerősöm, aki híres volt, hogy milyen szép az ura és milyen csúnya az udvariója, vagyis a Mig* által is ismert házibarár. Engem ő jóbarát nőj ének tartott és sodrat adott a véleményemre. Meghívóit egy estélyére és arra kéri, figyeljem meg a két f ii fit, és mondjam meg, mit fennék én, az ő helyében. Alkalmam voll rá, az estély végén az asszony kérdőleg fordult felém. — A férjed egy Adonisz, semmi egyéb és ha elválsz tőle, csak egy imádóval lenne kevesebbje. Nem megalázó Rid ez a bálványimádás? A másik ? Nigyon szeret Téged, nagyon értékes ember, gyermeked nincs, mit gondolkodói ? Elváltak. Ma irigylésre méltó boldog asszony, da véleményem oka, hogy barátságát elveszhettem, meri helyébe a féltékenység lépett. Tanácsát megfogadom kedves Faun, ha csa-ugyan nem hisz a féifiésnő jöbarátségaban, úgy előveszem régi, félredobó! naplóm*?, valaha úgyis az volt a leghívebb prjiäsom és maradok egy meg nem érlett asszony. Kedves Meg nem ériét? Asszony (röv* - den. Mnéa), a levele a következő kérdéseket tartalmazza: I Lehe>e férfi es nő között önzetlen barátság, minden szerelmet kizáró pajtáskodás? II. Lehet-e a pajtásból jó férj? III. A nagyon szép, vagy a csúnya férfiakból válik e jobb férj ? Vegyük most sorba a kérdéseket: Férfi és nő között igen is lehet önzetlen barátság és a szerelmet kizáró pajtáskodás. És a huszadik század nagyon kedvez ennek a pajtáskodásnak. A leányok fiús nevelése, a sportnak mind nagyobb térhódítása a nős között napról napra több p.ijtáskodást szül a férfiak és a nők közöl?. Amikor a nőt valósággal kasztrendszerszerü’eg elzárták a férfiaktól s amikor néha módjuk volt egymással találkozni, mind a kér nemre nagyobb újság ingerével halott a másik nem és akkor bizony nehezebben ment a két nem között az önzetlen barátkozás, meri az cgyüttléf, a beszélgetés uj dolog volt köztük, hamar lett a a barátságból szerelem, Azt mondják némelyek," hogy a házasság megölője a szerelemnek. Ez így talán túlzott állítás, de annyi tény, hogy az együttélés a iobogó szerelmeket le szokta tompítani. Megszokják egymást, látják, hogy a drága angyalnak, a mesebeli hősnek tartod házasfél csak olyan halandó és kisebb, nagyobb hibákkal terhelt, mint a többi asszony és féifi. A mai társadalmi élet mind több és több együttiétet enged meg a nőnek és a férfinak. A sportolás, a közös kirándulások, a közös fürdés, a közös strandolás és maga a női öi özfcödés is magával hozza, hogy a megszokás mindjobban közömbössé teszi a két nemet egymásra nézve, a szerelem nélküli barátkozásnak tehát nagyobb a tere a mai korban. Hogy megtörtént az az eset, hogy a két nembeli barátok barátságából szerelem lett, az csak kivétel és a kivételek csak megerősítik .a szabályt. Arra Is tudunk esetet, hogy — mondjuk — a férfi csak mímeli a baráti viszonyt, de lelke mélyén lángoló szerelem ég a nő iránt, de ezt még nem is sejteti a :D c3 s: <U "O C < 2 bJO-^3 < -1 c <u NJ V ín a :0 N ‘O v fcO N > 2 <L> S > N 03 CD dJ > <V > K<Ü b/) OZ3 ^ CL) TM _ns *0 t-l o 03^ ’ *"H »mmJ >R > Ű »I—1 G -X v u »G ‘Ö 03 te u 2 Sí íEi & 2 t> s 03 h í u ír u h u o3 ^ DO C • ’—‘f rG > co Ha j ö töltényt használ, úgy sok pénzt és bosszúságot megtakarít. Rendeljen idejekorán nyúl- és fácántöltényt Seifert József cégnél Pozsonyban, Haíászkapn-n. 4. Szlovenszkó legrégibb szaküzlete. izmiam*
