Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-10-13 / 123. szám
2. oldal, Komáromi Lapot 1928. október 13. 804 Az általánosan kedvelt „POLIO“ mosószappan minden egyes darabján rajta van a „POLIO“ felírás és „kalapács“ 'védjegy. Kérjen „Polio“ kalapács szappant! Hodzsa Milán dr. nyilatkozik a szeparatizmusról. A képviselöház költségvetési bizottsága legutóbb tartott ülésén foglalkozott az iskolaügyi minisztérium költségvetésével, amelynél felszólalt Hodzsa Milán dr. iskolaügyi miniszter is, aki beszédében az iskolaügyek összes aktuális kérdéseivel foglalkozott. Miután kijelentette, hogy nem ért egyet Englis pénzügyminiszter azon felfogásává!, hogy a népiskolákban tandijat szedjenek és foglalkozott a főiskolai tanárok anyagi helyzetével, rátért a csehszlovák viszonosságra és a következőket mondotta : Még nem küzdöttük fői magunkat a csehszlovák viszonosság és egység helyes keresztülvitelére. A csehszlovák nemzeti szolidaritás nyugodt és biztos fejlődésének nagy veszélye a szeparatizmusban rejlik, Á néppártiak szeparatizmusa már állampolitikailag orientálódott, ha itt és amott még zavarok fordulnak is elő. Cseh oldalon is van szeparatizmus, de nem annyira a széles tömegekben, hanem a Sdovenszkő területén működő cseh kollégáinak és barátainak egyes intellektuális köreiben. így a pozsonyi Komensky egyetem egyik bizonyos tanára azt követelte, hogy egy szlovák nyelvű habilitációs munka borítéka cseh szövegű legyen, mert az egyetemen a cseh a hivatalos nyelv. Az aranybánya írta: Szekuta Jenő. Alaszka megfagyott hómezőire sodorta valamikor a szerencsevadászok százait az aranyláz, hogy kutassák Yu- j kon jégsivatagába megázott, ónszinű j sziklák alá temetett sárga kincsét a | földnek, mások Délafrika napégette hegyei között zúzták, kaparták a íehé- 1 ren izzó kavicsrengeteget, hogy arany- \ hoz jussanak. De Tömöri Ervinnek j korán megmagyarázták, hogy neki j minderre nincs szüksége: neki arany- j bánya van a torkában. Egy könnyelműen eldobott szó néha I mázsányi súlyként nehezedik el a lélek érzékeny, finom serpenyőjén és új utat és irányt szab ki a sorsnak. Tömöri Ervinnek, aki tehetséges, ifjú bankhivatalnok volt, az volt a végzete, hogy egy előkelő családhoz meghívták teadélutánra, ott a háziasszony kérésére a maga kellemes, tisztán csengő hangján elénekelt valami operaáriát, mire egy műbarát, befolyásos és elő kelő ur, nagy zeneértő, habilüé az operában, félrevonta a függöny mögé, j melegen gratulált neki és a következőt mondotta: — Magának, ifjú barátom, kár volna elhervadni valami hivatal poros aktái között, vagy megpenészednie egy pénzintézet drótkerítésébe bezárva. Világhírű nagy énekes válhat magából édes uramöcsém, ha képezted magát. Bonéit, sőt Carusot is iefőzheti. Sohase fe-A prágai építési katasztrófa Komárom, — október 12 A »zlata Praha« i3mét beszéltet magáról: most a katasztrófák évkönyvébe irta bele nevét. A tiz év előtt megszületett ifjú köztársaság jubileumának nem éppen időszerűen jött ez a borzalmas szerencsétlenség, amellyel kapcsolatban sokféle irányban fog!alkozotta»Nagy-Präga« hatalmas arányú fejlődésével. Mi a periférián csak azt tapasztaljuk, hogy a gazdasági erők mind a középpont felé gravitálnak, Prága gyűjti össze és szivja fel magába bankjai utján a magántőkét és a közpénzek is mind a főváros felé folydogálnak, az arany patakok útja mind errefelé vezet. Prágából Nagy Prágát csinál a nemzeti büszkeség, sőt az álmodozó nacionalizmus már Középeurópa fővárosát látja benne. Prága hihetetlen méretekben épül, külön törvények készülnek ezek támogatására. A lakásépítő akciónak oroszlánrésze itt bonyolódott lejtse el, hogy én mondom ezt magának, aki nem vagyok művész, de értem az operát, mert a világ legnagyobb énekeseit meghallgattam. Alacsony és tömzsi ur volt a mű* barát és már kopaszodó, naiv, ds lelkes ember, most megtörölgeti szemüvegét, amelyre vékony pára borult. Vastag szája széles mosolyra torzul. Megveregeti a fiú vállát. j — Kincs van a torkában, édes uram- ? öcsém . . . hohó .. . ámde er. nem elég. Ki is kel! tudni aknázni a kincset. Tömörinek álmatlan éjszakái voltak a fölfedezés után, de minthogy mások is biztatták és rokonainak sem volt ez í ellen kifogása, otthagyta a bankot és minden megmozdítható és rendelkezésre áíió pénzt torkának és hangszálainak kiképezésáre fordított. Abban az időben egy kis örökséghez is jutott s nem voltak anyagi gondjai, Nyugodtan szánhatta életét énektanulmányainak. Hogy még sem vált belőle világhírű énekes, az annak a bizonysága, hogy nem elég a talentum, hanem szerencse is kell és mindenekfölött erő, amely utat és érvényesülést szerez, a lélek mélységeiben szunnyadó értékeknek. Mert némely talentum oly mélységekre vagyon elásva, hogy szolgák buzgalma artézi kútfúrókkal sem tudná azt napfényre hozni. Pedig nem is a szorgalmán múlt. Sorra járta a pesti énekiskolákat. Egyik mestertől a másik kezébe jutott. Fúrtak és farigcsáltak a hangján. Mindenki le és természetesen az államsegélyeknek az oroszlánrésze is a prágai pénztárcákba vándorolt. Ebben a városban építkeznek tiz év óta. Mikor az ujságtudósitásokat olvassuk, hogy egy ötemeletes házat pár hónap alatt akarnak felépíteni, amihez azelőtt esztendők kellettek, mikor megáüapilják, hogy január elsejére már ragyogóan berendezett palota akart lenni a formátlan betontömegekbő! és erre súlyos szerződéseket kötöttek a vállalkozókkal, egyszerre világos kép bontakozik ki a szemeink előtt. Az üzleti szellem kíméletlenül gázol le mindent, épitőmuokásokat, közönséget: a fő elve az, hogy minél több pénzt facsarjon. Az építőmester gyengébb betont szállít a ház fundamentornához, a házak tulajdonosai pedig fantasztikus bérösszegeket kérnek az uj lakásokért, de kinyújtják markukat állami segélyezés után is, mert az építési mozgalom nekik indáit meg és ők azok az élelmesek, akik közel vannak a tűzhöz és onnét ki tudják kaparni maguknak a sült gesztenyét. A Prágában történt katasztrófa egy világos pillanatot teremtett, amelynek fényénél bele láthattunk abba a lélekbe, melyet teljesen az üzlet tölt ki s ahol ennek következtében a lelkiismeret számára nem marad egy csepp hely sem. A fő cél a meggazdagodás. Ez a kíméletlen üzleti szellem látszik meg az egész megmérgezett közéleten. Az anyag imádása háttérbe szőrit mindent, a földhöz tapadás materializmusa nem ismer emelkedést, a hidegen számító nacionalizmus félretolja utjából az erkölcsöt, a vallást és kikacagja az idealizmust. Mindezt a propaganda, a sajtó beleviszi a tömegekbe is. Ennek a közszellemnek az erői más metódus szerint tanította, más tanácsokkal látta el, ami kissé megzavarta. De nem volt ostoba ember, gyorsan és könnyen tanult és magas homloka alá, esztendők hosszú során össze ion préselve minden idők sűrített énektudománya. Fejből tudta ismert és elfelejtett operák legnagyobb tenorszerepeit. Oktatói nagy reménységeket fűztek első fallépte elé. Mikor először énekelt próbát valamelyik színházban, mégis megvolt a baj, A szakértők fejüket csóválták a próbateremben. — Szép.. . súlyos fajsúlyú érces tenor. A terjedelme is meglepő. Zenei készültsége is minden figyelmet megérdemel. De mégis van egy nagy hibája. — Micsoda? — kérdi a világhíres énekesjelölt, összeráncolva finom, vékonyan iveit szemöldjét. — önnek barátom, gombóc van a torkában. — Az én torkomban gombóc! — tiltakozik az énekes, mig iába megremeg a felindulástól és ösztönös mozdulattal a nyakához kap. — Nono... csak ne sápadjon el, nem olyan nagy szerencsétlenség. Ezen még lehet segíteni. — Hogyan? — kérdi az ifjú szepegve. — Próbálkozzék meg külföldi mesterekkel. Azoknak jobb módszerük van mint a hazai énekmestereknek. Meg fogják szabadítani önt a gombóctól. működtek közre a prágai szerencsétlenségnél is. Törődtek ott az emberélettel? Fontos volt az egyáltalán, hogy olt munkások dolgoznak, akiknek családjaik vannak, gyermekek és asszonyok, akik hazavárták a kereső családfőt! Nem, ez volt a fontos, hanem az, hogy gyorsan elkészüljön a betonkoloszszus. Hogy január elsején be lehessen kasszálni a béreket, hogy a vállalkozó jól keressen a rossz betonon, hogy az állampénztár segélye pontosan befolyjon az építtető pénztárába. A prágai modern ember szive helyén apróbb és nagyobb pénzszekrények páncélja nőtt fel, mert az első tizesztendőnek mérlege az üzletek hihetetlen elszaporodásának kedvezett. A prágai bankok csápjai elnyúlnak a legtávolabbi perifériáig és onnan felszippantják a pénzeket üzleteikhez. Ki lesz felelős negyven emberéletért, ki meri ezt vállalni magára! A nacionalizmus nem kér a felelősségből, az csak a hasznot nem akarja elszalasztani. Az üzlet aranyos városa pár napi rnegilietődés után, ami talán pár óra szenzációjává zsugorodik Ö3sze, napirendre tér az esemény felett és az üzletek folynak tovább a maguk széles medrükben. A szenátus abbahagyta ülését, a belügyminiszter autóba ült és a szerencsétlenség színhelyére sietett. Ennél azonban sokkal jobban imponál nekünk az a kötelességét teljesítő államrendőr, aki őrhelyén maradt és vérző fejjel is segít veszendőnek indult emberéleteket megmenteni. Azután a Prágában szolgáló magyar katonák önfeláldozó munkájáról szól a telefon és távíró hire, akik nem engedik felváltani magukat és dolgoznak, fúrják le magukat a betonkripták mélyére, ahon-Kissé fanyalogva eogedelmeskedet* a jó tanácsnak. Pénzecskéje már fogy" tán és már valami hasznát is szerette volna már látni a sok költségnek és fáradtságnak, amelyet a torka mélységeiben szunnyadó aranybányába beleölt. Ds nem lehetett a félúton raegáilani. Akarva akaratlan képeztetnie kellett a hangját tovább. Évekig tartott a tanulmányútja. Először Milánóban próbálkozott, mert hallotta, hogy ott kitűnő mesterek tanítanak, később •átvitorlázott Korzikába is, mert hírét vette valami nagy zenésznek, aki már világhírű énekeseket nevelt, megfordult R (pallóban is, egyetlen éaekmester kedvéért: s teljes dicsőséget akarva szerezni torkának és tehetségének, Nápolyba is elzarándokolt. A tanulást Tarantóban fejezte be, egy nyolcvankilenc esztendős énektanárnál. De ebben az időben valóban gyönyörűen énekelt. Akik a lakásán hallják dalolni zongora mellett, meghitt baráti körben, azok el vannak ragadtatva. Még az irigyei is kénytelenek eismerni, — Csodásabb belkantót még világéletünkben sem hallottunk. Világnagy énekes vált a fiúból. Mílliárdokat fog keresni a torkával. A hangja valóban friss volt és elbűvölő, de csak ha otthon rokonnak és meghitt ismerősöknek énekelt. Dalesten mindjáit az első színpadi próbán rettentő nagy baj volt vele. Az első HOFBAlíER ANDOR bútoráruháza <i o co Jókai Mór-utca 16. Komáim Óriási választék:: káló-, ebédlő-, úriszoba- és szalonbereudezésekben. 'Mwmmmtauám SAJÁT MŰHELYEK. Díjtalan csomagolás. XX edvező fizetési feltétel ek-Értesitem a t. közönséget, hogy üzletemet megnagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés vételkényszer nélkül
