Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-07-14 / 84. szám

Av|oly«,jat H4. Mzomb, julias 14 POLITIKAI LAP. Stöttsaiégi ár scabuloTák étiéihez: ^«l^bec é* vidékre poitai iíétkflldés»»!t 'ihn érre 80 X, félérre 40 I, negyedévre JO X. — Külföldön 150 *5. 7«* sxásr Ar® I 80 fflléy. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA ár. Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF ár. i Sierkeiitöaég éa ki»dóhÍT»tal: Nidoi-b Megjelenik hetenkint három««» I ! kedden, csütörtökön és szombaton Ifjúsági problémák. Komárom, — julius 14 Az ifjúság problémája a jövőnek képét rajzolja elénk és ki tudná tagadói, hogy ez a kérdés a leg­fontosabb minden államban. Időn­ként hatalmas reflektorok világíta­nak bele ennek a kérdésnek labi­rintusaiba és döbbenetes erejű ké­peket látunk, amelyektől megbor­zadunk. A berlini diákdráma tör­vényszéki tárgyalása elemi erővel dobta ezt a kérdéskomplexumot a közvélemény asztalára. A prágai fiatal iutellektuelek szörnyű gyil­kossága a férfikor küszöbén álló fiatal egyének rettenetes elvetemült­sége mellett azt a súlyos kérdést is felvetette, hogyan termeli ki ma­gából ezt a típust a tár-adalom és ki felelős ezekért. Az ifjúság sor­sában lehetetlen észre nem vennünk azt a nagy terheltségei, amelyet a mai idők gyakarolnak reá, amelyet bátran nevezhetünk a háború örök­ségének. A genfi bölcsek Európa újjáépí­tésén fáradoznak és a politikai kérdéseken kívül a háborútól íei­ciája megfertőzte csaknem minden nemzet irodalmát és művészetét, amely a mai kor kaotikus életének valami hihetetlenül zavaros kifeje­zését nevezi művészetnek és aki ezt az érthetetlen zagyvaságot nem tudja és nem akarja megérteni, arra reásütik a maradiság bélyegét. Ezt pedig igen sokan nem szerelik magukon látni az öregek közül és inkább egyült üvöltenek a művé­szetek modern farkasaival. Azokat, amelyeket megfigyelé­sünk gyanánt e mondottunk, felis­merhetjük a magyar ifjúság életé­ben is, amelyet annak egzaitált és sokszor betegesen elfogult vezetői magukkal sodornak a nemzetközi­ség mocsaraiba, mert csak az a jó, ami nyugatról tör be hozzánk és az a modern kultúra, amely a gyermeket már seidüő kora előtt felvilágosítja az élet legnagyobb misztériumai felől. Ezt a rombolást eltűr heti a világ minden nemzete a mienken kívül, amelyet a világ négy tájára dobott szét meg nem érdemelt végzetünk. A magyar liatalságra nagyobb hivatás vár, mint a többi nemzetére. A magyar fiatalságnak fel kell építeni a ma­gyar jövőt, megmenteni a világ­égésből nemzetünknek egész kul­túráját és kisebbségi sorsra jutva sem szabad elhanyagolnia azt a he­lyet, amelyet korábban betöltött a nemzetek nagy versenyében. A magyar fiatalság azonban túlontúl erősen van meghendike­­pelve a nemzetközi deíétizmus ólomsulyával, amely a versenyből visszatarlja és az iramot nem győzi. A beteges modernizmus lassan, de biztosan ható mérge kiöli leikéből a nemzeti ideálokat és a vallás­­talanságot oltja belé a szabad tu­dományos vizsgálódás nagyképü hazudozásaiv&l. Ennek a törekvés­nek megállj-1 parancsol nemzeti létünk minden gondolkodó és nem­zeti hittel bíró felelős irányítója, akikre igen nagy feladat hárul: megmenteni a magyar ifjúság lelkét a mételytől és a divatos hazug­ságoktól. dúlt Európának gazdasági és kul­turális berendezéseivel is foglalkoz­nak. A nemzetközi munkaLivataJ, a szellemi együttműködés ligája a munkáskéidés tanulmányos vizs­gálatának eredményeivel és pontos statisztikájával igyekszik támogatni az egyes államok kormányainak erre vonatkozó működését. A szel­lemi együttműködés azokat a drot­­akadályokat akarja eltávolítani, amelyeket a háború tudományban is kitermelt és abban e zárt terüle­teket alkotott. Az ifjúság prob.émájával nem foglalkozik tgy-két jóindulatú pub­licistán és szociológuson kívül senki se, holott ezen fordul meg Európa jövője. A mai ifjúság a technika vívmányainak olyan kor­szakában él, amely kiszélesíti tu­dásvágyát és elméjének befogadó képességeit is. Az ifjú lélek mohón szívja fel magába mindazt, amit a modern tudomány termel, a mo­dem költészet nyújtani képes és a modern művészetek adnak. A fiatal lelket tehát olyan modernizmus tölti meg, amely egyrészről elmossa azokat a kapcsolatokat, amelyek a múlthoz fűződnek, a régi gene­ráció eszménykéjei előtiük idege­nekké válnak és megmarad bennük a gyökértelen tudásnak kaotikus halmaza, a gondolkozás rendszer­telensége párodul bennük valami túltengő vágyakozással és beteges akarattal, amely ismeretlen jövő felé sodorja őket, ahol a célkitű­zések kikötőfároszai fel nem is­merhetők. Mindenben a modern irodalom vezeti őket kézenfogva, amelynek szabados erotikája és érthetetlen szimbolizmusa, beteges dekaden­POLITIKAI SZEMLE Komáiom, — julius 13. Ultimátum a szociálpolitikai bizottságnak. A koalíciós nyoic-is bizottság elhatá­rozta, hogy a kt pviselőhiznak határo­zati javaslatot tesz, amelyben indítvá­nyozza, hogy a szociálpolitikai bizott­ságnak a szociális biztosítás módosítá­sának leiárgyalására cugusztus 28 ig adjon terminust a ház. Ezzel akarja a nyolcas bizottság kényszeriieni a szak­bizottságot arrr, hogy végre valahára végezzen a javaslattal. Akik azonban ismerik a helyzetet, azok igen jói tudják, hogy a tárgyalások augusztusban nem fognak btfejezést nyerői, annyival is inkább, mert a bizottság auguszíus hóban igen ritkán ül össze és biztosra veszik, hogy szeptemberben megint meg­kell hosszabbitani a terminust. A szenátus befejezte a tavaszi ülésszakot. A szenátus csütörtökön tartotta a nyári szünet előtt utoisó ülését. Az ülésen a jubileumi alapítványok adó és illetékmentességére vonatkozó tör­vényjavaslatot, valamint az eidöőiökiől és a mezőgazda sági tulajdon védelmé­ről szóló tői vény javaslatot elfogadta a szenátus. Ezután Hrubán elnök bt jelen­tette, hogy ezzel a tavaszi ülés befeje­ződött s a szenátus nyári szabadságra megy. A szenátus az előjelek szerint szeptember 20 ika kőiül fog ismét ülésezni. Dérernek nem tetszik Maehácsek üdvözlő beszéde. Mikor Drobny dr. országos elnök elfoglalta hivatalát, az üdvözlők sorában volt Maehácsek képviselő, a szlovák nf ppárt főtitkára is, aki üdvözlő beszé­dében arra hivta föl az országos elnö­köt, hogy igyekezzéK Szlovenszkó auto­nómiájának megvalósítására. Dérer Iván dr. most interpellációt nyújtott be az összkormányhoz,amelyben szóváteszi az országos elnök fogadtatását és külö­nösen Maehácsek üdvözlő beszédéi e hívja föl a kormány figyelmét, amelyből Dérer arra következ et, hogy a beszéddel az egész kormeny, vagy legalább is a kormányban ülő szlovák néppárt azo­nosítja magát Kifogásolja, hogy Drobny elnök azonnal nem utasította vissza Mahácsek szavait és ezért azt kérdezi a kormányiól, hogy hajlandóze Maehácsek kijelentéseit a legerélyetelbanvisszauta­sítani s hajlandó e gondoskodni ártó', hogy az országos hivatalt párícélokra fel ne használhassák. A német nemzeti kisebbség széttagoltsága. A prágai parlamentben a napokban elhangzott a német nemzed kisebbség részétől egy beszéd, amelyet Rosche Alfréd dr, a német nemzeti párt tagja mondott el. A beszéd egyben a man­dátumául lemondó képviselő hattyú­beszéde is volt, amelyben rámutatott azokra a motívumokra, amelyek öt mandá. urnának letételére indították. Rosche azzal a céllal vállalta a német nemzeti párt mandátumát, hogy a köz­társaságban éiő szudéta németség egy­ségét megteremtse, e gyönyörű terve azonban hajótörést szenvedett a német pártok között uralkodó óriási ellentétek miatt. Rosche felül akart emelkedni a pártérdekeken és minden erejével arra törekedett, hogy a német pártok között egyre elmélyülő nézeteltéréseket elsimítsa és a pártokat egymáshoz közelebb hozza. Miután ezen ideális terve nem sikerült és még saját pártjában sem találkozott e tekiníetben megértéssel, levonta a konzekvenciát és a képviselőház nyilt ülésén mondott le mandátumától. Ez a lemondás az iit éiő három és fél millió német nemze i kisebbségre vet jellemző fényt. Tud.uk jól, hogy a németek egyik tábora kormánytámogató- politikát foly­ta», s két miniszteri tárcával van kép­­kép viselve a kormányban. De azt is tudja mindenki, hogy a nemetek kor­­mánybalfpése egy joitával sem vitte előbbre a németek kisebbségi ügyéi, a sérelmek továbbra is sérelmek maradtak és nincs is kilátás arra, hogy bármely irányban valamelyes javulás mutatkoz­nék. Amikor az összes német pártok még ellenzékben voltak, volt legalább egy munkaközösség, de amióta egyes német pártok beléptek a kormányba, az egységes nemzeti politika is megszűnt es helyébe a gyűlölködést sziló pártharc lépett. Rosche a maga ideális gondol­kozásával ezt akarta megszüntetni, azon­ban ez lehetetlen voif, amiért távozni kényszerült A három és félmillió szudé a­­németnek élénk figyelmeztetésül szol­gálhat Rosche távozása, amely amiatt történt, hegy a német nemzeti kisebbség széthúzása ma sokkal erősebb, mintsem hogy azt megszüntetni lehetséges volna. Pedig ez a széttagoltság végtelen vesze­delmet rejt magában, mert segíti a kormány elnemzeiietlenitő politikájának eredményes keresztülvitelét holott csa is az egységes szudétanémetség képes ki­vívni önkormányzati jogait. A polgári bíróság túlterhelése ellen. A kormány a kfpviselőháznak egy törvényjavaslatot nyújtott be, amely a polgári perrendtartásra vonatkozó tör vényeket módosítja és egészíti ki. A törvényjavaslatnak a célja a túlterhelt polgári bíróságok helyzetén segíteni. Ez szerint a vitán felüli ügyeket kizáró­lagosan az egyes bírák fogják elinté. ni s az örökségi ügyek elintézését is az egyes birákra bízzák. Az egyes bírák jogkörét ilyen vagyonjogi konfíikui­­soknál az eddigi húszezer koronás maximális értékhatárról 50.000 koronára emelik föl. Nyári szünet. Komárom, — július 13. Befejezték a tavaszi ülésszakot, nyíri szünetre oszlott szét a törvényhozás mindkét háza, a képviselő es szenátor urak a nagy munka után ismét pihe­nőre térhetnek, vagyis folytathatják a semmittevést ott, ahol a hét elején abba­hagyták. Ebben az esztendőben m’g alig volt ülés. a nemzetgyűlés napi­rendjére csak a határidőhöz kölött ja­vaslatok kerültek, fontos törvények nem jutottak piénumban a diszkusszió stá­diumáig sem. Az év első fele abban a vitában merült ki, hogy ki legyen a tartományi elnök Szlovenszkón cs hogy életbeléptessék e a közigazgatási re­formot a törvény által megszabott idő­ben vagy sem. A közigazgatási reform életbelépte­tésével meg kellett volna tartani 2z országos és járási képviselőtestületi választásokat is, azonban a kormány a választások elrendelésével nem akarta felzavarni a kedélyeket és nem akarta kockáztatni a jubileumi ünnepségek harmonikus egységét. Ezért tehát pz uj közigazgatási rendszert az ismert no­vellával csak Szlovenszkóban vezeuék be, maga az országos képviselőiét'ület azonban nem működik, mert tagjai nincsenek megválasztva és a beérke­zett ügydarabokat a régi, törvény sze­rint már megszüntetett nagyzsupák in­tézik el továbbra is, az orzságos elnökök pedig aláírj ik. Eszerint telist csak pa­piroson szűntek meg a nagyzsupák, működésűk tovább folyik az akták el­­elntézésével. Az immár tengeri kígyóvá nőtt jszo­­ciális biztosítás módosítása szintén nem került a törvényhozás elé, a javasla nak sorsa, a mai helyzet szerint még min­dig bizonytalan, mert az előkészítő bi­zottságokban olyan súlyos elvi eltérések várnak még mindig áthidalásra, a me-

Next

/
Thumbnails
Contents