Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-07-14 / 84. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1928 július 14. Iritézeti fehérnemű Kötény, Flor Patent Harisnya, utazó kosár és Börönd, Evő kéziét, tornacipő stb. legjutányosabban ELBERT-nél Nádor-u. 19. Gazdag választékban női és férfi fehérnemű, fürdő dress, frottír Kép. „Elite“ mosóselyem harisnya, játszó ruha, flór gyermek trikó, sokkerli, esőernyö és sé abot. Apach ing stb. Sport és szekrény gyermekkocsi, nyugágy gyári árban. iyek két pártra szakították a szociálpolitikai bizottság tagjait. Igaz, hogy a bizottság kisebbsége áll tántoríthatatlan merevséggel szemben a bizottság többségével, de épen az a jellemző a kormányra, hogy nem képes még a saját többsége akaratának sem érvényt szerezni. Az még a minoritással szemben is a kompromisszum politikájához fo lyamodik. Jól tudja ezt a szocialista kisebbség és azért tart ki rendületlenül álláspontja mellett, hogy végül is az történjék, amit ő akar. lehessen. A parlamentárizmus betegségére mutat az, hogy munkaképtelen a nemzetgyűlés mindkét háza és a kormányzati szellem teljes csődjét idézik fel azzal, hogyha továbbra is tehetetlenül és tanácstalanul a medő várakozás álláspontjára helyezkedik a mindon komoly munkára képtelen kormány. (.-) Feszty Béla temetése. Legelső sorban a kormány többség stabilitására vet ez a szituáció jellemző fényt, megvilágítja a koalíció erejét, amelyet egyelőre még nem tartanak tané csosnak összemérni az ellenfél erejével mert nagyon félő, hogy a harc végén kínos meglepetés érné a kormányt Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a közigazgatási választásokat nem volt bátorsága a kormánynak kiírni. Egész bizonyosra vehető, hogy ősszel is nagyon megfogja gondolni, hogy mikorra rendelje el a választásokat, amelyektől akkor sem várhat jobb eredményt, mint most. Sivár és üres volt a parlament első féléve, a tavaszi ülésszak majdnem teljes meddőségre volt kárhoztatva. A beköszöntött nyári szünet szintén csak folytatása lett az eddigi semmittevésnek. Pedig igen megszívlelendő volna, hogyha a nyári pihenő alatt a törvényhozó urak elhatároznák magukat végre a komoly alkotó munkára és az őszi ülésszakban nagyobb eredménnyel dolgoznának az ország és lakossága érdekében. De mindenekelőtt magának a kormánynak kellene erős elhatározással cselekednie, hegy olyan fontos politikai ügyekben, amelyek a köztársaság lakosságát igen közelről érintik, végre vatahárs dönteni A fák barátja. — Emlékezés Feszty*Bélira. — A szép Ógyalla községben, amely már a békében is a vármegye, sőt messze vidék legszebb faluja volt, sok pompás urilak emelkedik. Ezek közül igen sokan ismerték a Konkoly parkot, a nagy csillagászét, aki ógyallat kiemelte az ismeretlenség homályából és európai táviatokba kapcsolta, a falu másik végén levő pompás udvarház, a Feszty-keri kevesebb látogató élőit ismeretes. Amim megcsodáltuk a Konkoly-pár ban a nagy ku a ó elmének műhelyeit, ahol a világegyetem titkait kutatta, ép n így lehetetlen volt az egyik csodálatból a másikba nem esnie annak, aki a Feszty-kenben őszelőn járva látta a gyümölcsfák pazar ékességét, amelynek terhe alatt azok ros kadoztak. Ezen a darab fő dón szintén csodákat láthattunk, a földnek csodáit, amelyet a természettől lépésről-lépésre tartó szívós küzdelemmel és munkával lehet kiharcolni. A Feszty.féle gyümölcsös park, melyet kertté nem szabad leegyszerűsíteni, minden képzeletet felülmúló pompában úszott tavasszal is, amikor a gyümölcsfák nyíltak. A körték és szilvák, a cseresznyék és meggyek szűzi hófehérben, mig az almák és a barackok a rózsaszín minden árnyalatában tartották tavaszi nászukat. Ne gondolja senki sem, hogy ez monoton lágyságával hatott a szemre és a létekre. Korántsem. Nincsen a színednek olyan or giája, mely jobban tabui ej enő az embert, mint a gyümö c-fan tavaszi nászmeze. A tavasz ebredesének misztériuma száll telkeinkre ezekben a fönséges napokban, amely az ígéretes életet Ógyalla, — julius 12. — Saját tudósitónktól. — Dílszlovenszltő magyarságának nagy l halottját impozáns részvét kisérte utolsó j útjára csütörtökön délután az ógyallai f családi sírboltig. Ó^yalla község igazi gyászt öltött e napon, amelyen legkiválóbb fiát temette. A kocsik, az au'ók beláthatlan sora igyekezett a Feszty kúria felé, ahoi kedves virágai közt fekete kárpittal bevont dolgozószobájában volt felravatalozva Feszty Béia. A hatalmas udvar telistele gyászoló közönséggel. Mindenütt könnyes szemekkel találkozunk, a cselédség kisirt arcán meglátszik az igazán érzett részvéttelteljes fájdalom. A hatalmas előcsarnokot koszorúk halmai borítják. A délutáni vonat Komáromból hozza a résztvevő közönséget, melyet kocsik és autók röpítenek a gyászházhoz. O.t vannak a gyászolók soraiban Baranyay Lajos, Fát kas Ferenc (gálántai), Bvihó Aladár és Bathó Lajos, Kálmán Ferenc Paal Dénes, Jókay Imre, Kisdy-Vásáthelyi Á pld, Fürst Mihály, Reviczky István, O dódy István és Miklós, Péterházi Steiner Mihály és más földbirtokosok családikkal, Richter János szenátor, a megboldogultnak megjelenti és szimbolizálja. Micsoda hosszú ut van ettői kezdve addig a pillanatig, mig az igazi gourmet pompás ebédek és vacsorák mélió befejezésül hibátlan és elsőrendű gyümölcsöt pillant meg az asztalon! Ezt persze a legtöbb Ínyenc nem tudja, sőt a legtöbb háziasszony sem gondolkodik felőle, csak legfeljebb azon méltatlankodik, hogy a gyümölcs ára is karöltve halad fölfelé a többi éleiszük ségletével. Ami pedig igen természetes Mert a hibátlan és tökéletes szépségű gyümölcs ritkaság, a ritkaságnak pedig mindenütt magasabb, luxus-ára van. Mikor először jártam Feszty Béláéknát, házigazdám kalauzolt a gyümö esős kertjében. A fák már levetették virágpompájukat és a falevelek közt ott leselkedtek az apró zöld kis gyümö'csök, mint a gyöngyfüzér. A laikus persze azt hiszi, hogy a többi az isteni gond viselés dolga, amely esőt kü d és a napfényt díjtalanul szolgáltass, a kér »észnek pedig csak létrákról kell gondoskodnia, hogy a termést leszedje gondosan csomagolja és piacra küldje. I t van a legnagyobb tévedés. Erről világosított fel engem Feszty Béla, aki két óráig tarló körű unk alatt beavatott a fák életének a titkaiba és megmutatta azoknak ötven száz káite vőjet és megtanított arra, hogy minden ellenséggel szemben vértezve van a mai tudomány, minden kártevőnek megvan az ellenszere, csak az a fő, hogy azt idejeben alkalmazzuk. A férges gyümölcs a piaci árnak a negyedén sem kél el, tehát a kertész-gazdanak azon kell igyekeznie, hagy ne legyen férges gyümölcse, hanem egészséges. Mikor elmagyarázta az ő rendkívül hitt barátja, Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő, Sipos Félix udvardi, Haliczky Zoltán tardoskeddi esperesek, Hamvas István komáromszentpéteri, Szalva Dezső garamkövesdi katholikus lelkészek, Mórocz Mihály ógyallai és Galambos Zoltán komáromi ref, lelkészek, Abaffy Ödön megyei főjegyző, Balogh Imre és Csányi László ny. főszolgabirák és számosán a község és a környék vezető társadalmának soraiból. Küldöttséggel képviseltették magukat a Vágbalparti Ármentesitő Társulat, melynek elnöke Medveczky Lajos és igazgató főmérnöke, Bőhm János vettek részt a temetésen, továbbá az Érsekújvári Takarékbank Szabó Kálmán dr., Szénássy Béla igazgatók és Tenczer Izsó dr. felügyelő bizottsági elnökkel volt képviselve, a Délszlovenszkói Riktárszöveikezetet Reviczky István és Kleibl Károly igazgatósági tagok képviselték, a komáromi állami dohánybeváltó hivatalt Bayerlein igazgató helyettes és Novotny József főtisztviselő képviselték, a helyi testületek közül felvonult a gazdakör, a járási ipartársulat, 'Ógyalla község elöljárósága, az állami hivatalok közül a pénzügyőrség, a csendőrség, járási hivatal, vasúti állomás vezetői. A Jókai Egyesület képviseletében Gial G>ula dr. ny. polgármester társelnök és Alapy Gyula dr. főtitkár jelentek meg, a primasi birtokok tisztikarát Fábry Pál főintéző képviselte, ott láttuk Nagy János komáromi takarékpénztári igazgatót, Juhász Miklós, Kollányi Pál ny. jegyzőket és a közélet sok más jelesét. A gyászoló család tagjain kívül ott voitak Csepy Dániel földbirtokos, a megboldogultnak apósa egész családjával, Gerő Mihály dr. ezredes hadbíró, Szántó Pál pestmegyei főszolgabíró, az elhunyt sógorai és a kiterjedt rokonság, a jó barátok impozáns tömege. A gyásszertartást Sipos Félix udvardi esperes végezte papi segédlettel és a helyi énekkar gyászdalokat énekelt. Majd a beszentelés után megindult a végeláthaflan menet, melyben az autók és a kocsik hosszú sora kisérte ki az ógyallai sirkertben levő családi sírboltig Feszty Bélát, aki után bezárult annak ajtaja, hogy örökre elfödje egy munkás életnek minden tervét, célkitűzését és küzdelmét. A temetési menetben egy hatalmas kocsi roskadásig megtelt koszorúkkal, mely a koporsó előtt haladt. A koszorúk közül a következő feliratokat jegyezte fel tudósítónk: Aranyom! Életem fele, Isten veled I — Egyetlen drága Apucimnak utolsó csókkal Didus. — Az irány meg van adva. Minden úgy teszi Piiyu, — Drága egyetlen Apukám! 8888888888888888$8888$888i ® A legjobb elektromotorok 8 a Skoda Müvek délszloven$ szkói képviselőjénél minden j§ nagyságban előnyös f i# z e t é s i feltételek mellett kaphatók. m m 8 8 8 8 „FERRONIA“ elektrotechnikai vállalat és mérnöki iroda _ÉRSEKÚJVÁR 60S Stefaniková ul. 24. { A viszontlátásra 1 Kató. — Drága Ópapi| nak kis unokája Bubili. — Apucinak í utolsó üdvözlet mély ragaszkodással I Sándor. — Szeretett vőnknek és sógo* j runknak Csepy Dani és családja. — ; Isten veledI Nagyon szerettünk! Lajos I és Ella. — Szeretett Béla bácsinknak ( Erzsi, Pali, Zsuzsika, Éji. — A mi 1 szeretett jó Béla bácsinknak Misi, Lusi j és fiaik. — Utolsó üdvözlet Csányiék\ tói. — Érdemdús alelnökének Érsek' újvári Takarékbank — Szomorú szívvel \ búcsúznak Tőled Balogh Imréék. — j Tiszteletünk jeléül Gál család. — Fe\ lejthetetlen jó urunknak Nagyék. — Felejthetetlen jó gazdájának Komjáthy Gusztáv és családja. — Uiolsó üdvöz| let Lujza nénitől. — Uiolsó üdvözlet Ógyalla községtől—Posledny pozdiav 1 od obee Stará-Öda. — A nagyon ked* ; vés barátnak özv. Uilmann Káro'yné és leányai. — László Ferencék. — Fájó szívvel búcsúzunk Fürst család. — Utolsó üdvözlet Sümeg Ernő és neje. — Érdemdús vál. tagjának a Vágbal parti Árm. Társulat. — Hálás tisztelői konkolyi iparosok. — Nagyrabecsülésünk jeléül Benkő mérnökék, — Kegye* j lelünk jeléül özv. Baranyay Gízáné. » — Őszinte hü barátsággal Baranyay Lajos és családja. — Szeretettel kon] kolyi dohányosoktól. — Szeretett urunk| nak emlékül aratóktól. — Isten veled I Lajos és családja. — Emlékül Fesztyij nek munkásaitól. — Szeretett elnöké- i nek az Ógyallai Tűzoltóság, stb. Ezeken kívül számos felirat nélküli ! koszorú és csokor volt a ravatalon. ; Igaz meghatottságot keltett Feszty B :1a ] aratóinak koszorúja, mely aranysárga • kalászokból volt fonva és fekete sza] lagján munkásainak megindító bucsu: szavait tartalmazta. Ugyanígy a dohá' nyosok koszorúja zsenge dohánylevelekből készült, melybe virágokat fontak. \ Hűséges munkásai is koszorú: küldöttek i ragaszkodó szeretetük jeléül gazdájuk ravatalára. A sirboltba térő kiváló gazdának koporsója mellé két szép gyümölcsfa világos és érthetően szemléltető előadásával, hogy mit kell tavasztól-őszig végezni tgy rendes gyümölcsösben, akor tetőzött csak csodálkozásunk. Hí hetetlen erőfeszítés ez a természet túlerejével szemben, amely minden esztendőben kitermeli magából a lepkéknek ezerféleségét, köztük azokat is, amelyek petéiket pontosan az almafa gyümölcsében helyezik el és abban nö fel az utóda. A gazda azonban felkészülten várja; a gyümölcs felületén megszáradt már az arzénos vegyületü permetezés és a gyümölcsöt megszűrő bogárka vagy lepke öngyilkosságot követ el, mikor az arzénos gyümölcshéjon biztos halálát leli. Egy másik kártevő már kifejlett korában támadja meg a fákat, repülni azonban meg nem fűd, csak mászik erősen és kitartóan fel a gyümölcsfák koronájáig. Ezeket egyszerűen lerázzák a fa alá terített ponyvákra és igy irtják. Ki tudná felsorolni mindazokat az eljárásokat, amelyeket a gyakorlati po mológus végig csinál fáival, amíg a 'gyümölcsérlelő őszhöz elérkezik. Meglepetésem azonban akkor fokozó dot*, amikor házigazdám lebilincstlően érdekes előadása végén azt jelentette ki, hogy mindez, amit látunk, csak miniatűr kertészet: igazi gyümölcsöst csak Kingyesen látunk. Kingyesl Sok ked'es régi emlék tapad ehhez a névhez. Emlékezem Gárdonyi Géza pompás humorral fűszerezett leírására, hogyan talált ki Lányi G'za, a hires cimbalomművész, Fesziy Árpádnan vizek közé rejtett királyságába, a Kingyesbe. Micsoda nagyszerű mulatságok voltak itt a nagy Bohém idejében. Feszty Árpád itt pihente ki a nagy város spleenjét és heiedhéioraz^gra szóltak azok az élmények, amelyeket az ide kiránduló magyar írók és művészek magukba szívtak. Rtkosi Viktor, Gárdonyi Géza, a kisebb irodalmi bolygóknak serege, meg a magyar művészek ha bevették egyszer magú tat a Kingyesbe, akkor várhatták a budapesti szedők a tárcákat és a vezető cikkeket! Szépen irja meg ezeket az élményeket Tuba János is, aki Feszty Árpádnak a majordomusa volt kingyesi nádfödeltt palotájában. Most ez a Kingyes már nem a bohémtanyájáról hírneves, hanem az alma és szilva erdőiről, mert itt azu án látni fákat, olyanokat, amilyent emberi halandó ritkán láthat. Mtmha a jó Isten is jókedvében teremtette volna ezt a darab földí», olyan csodálatos látványosságot nyújt a kingyesi gyümÖC'ös az októberi verőfénye» őszelőn, amikor a nap ereje már alábbhagyott és szelíden sugározza ki az erle>ő sugarakat. A legnemesebb gyümölcsfajták pirulnak ezen a faóriásoKon. Am t <ln ból úten produkál a természet, az minden várakozást felülmúl jól termő esztendőkben. A laikus azt hiszi, hogy a gyümölcsöt leszedik és eladják, ebből all a termelő munkája. Hu persze ez is nzgy tévedés. A termést osztályozzák és a csomagolásban is nagyok a kü ömbségek Az elsőrendű árunak hibátlannak és szépnek kell lennie. Mikor egyszer májusban voltam Feszty B:ia vendégszerető házának vendege, ebéd végén olyan aranysárga alma kerüli az asztalra, mintha tegnap szakítottak volna le fajáról. A gyümö esnek természetesen az eltartása is nagy művészet és nem mindenkinek sikerül, akinek nincsen ahhoz vsló helye és arra való gondja.
