Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-09-18 / 112. szám

2 oldal. Kom í r ami Lapok 1928. szeptember 18. meg-lepő olcsó árak ELBERT-nél Nádor-u. 19. Selyem magdnleötö (Maradékból) Pouplin férfi ing 3 pár kötött mintáé sokni Köpper alsónadrág hosszú Zöld njnkás ing I a. Férfi svetter 40 cm. Tulkán koffer _____ Különlegességek: Férfi spori harisnya, francia batiszt zseb­kendő, selyem fehérnemű, ingnadrág, kötött pulóver és kosztüm bőr rétikul és manikür, Pyjamas, fehérnemű csipkék, Tuszor függönyök, Tetra babakelengye és gyermekkocsik, bőr keztyü teveszőr béléssel sib. 6'— Puha gallér 1-50 45'— Mosó selyem harisnya 16'— 860 Angol Patent harisnya 3 K-tól 12’50 Téli leányka alsónadrág 6'— 16 — Gyapjú divatmellény 42—48'— 35.— 39-­Kutyabőr férfi keztyü 36'— Református ifjúsági nap. Komárom, — szept. 16. Az ifjúság jövő sorsa egyik legnehe­zebb problémája a háború utáni időknek, amelyeknek megoldásán nagy kitartással, sok szeretettel igyekeznek a különböző egyháznak munkálkodni. Az iskola falai közül kikerülő ifjúságról van szó, amelynek a mai súlyos időkben temér­dek nehézséggel és akadállyal kell megküzdenie, hogy jövőjét biztosítsa és létének életexisztenciális alapját meg­szilárdítsa. Az egyházak segítő kezet nyújtanak az ifjúságnak e nehéz küz­delmében és mindenekelőtt lelki egyen súlyát akarják megerősíteni, hogy az élet harcában megtudjon állni. A református egyház is nagy türe­lemmel munkálkodik az ő fiatalsága érdekében és az évekkel ezelőtt meg­indult mozgalmak arra irányulnak, hogy komoly, lelkiéletet élő, jellemes ifjúság növekedjék, amely úgy az egyháznak, mint a társadalomnak, valamint fajának hasznos szolgálatokat tevő tényezője legyen. Ez a mozgalom meg akarja menteni az ifjúságot mindazon befolyá­soktól, amelyek e materialista világ­­ban lépten-nyomon kisértik s amelyek már serdülő korában az egyedül imá­dott Mammon karjaiba hajtják. Az anyagias világ rengeteg csalódásaitól, örökös elégedetlenséget szitó izgalmai­tól akarja megóvni az ifjú leikeket, amelyeket olyanná kiván megformálni, amely minden viharok között erős és tántoríthatatlan marad. A Komáromi Református Ifjúsági Egyesületnek vasárnap, szeptember 16 án rendezett ifjúsági napja ezt a célt szolgálta és valóban minden elis­merést megérdemelnek azok, akik az ifjúságnak c megmentési munkájában résztvesznek. Az ifjúsági nap egész lefolyásában magánhordozta a nagy célt és az ifjúságnak alkalmat adott arra nézve, hogy leikébe szivja mindama tanitásokat és magyarázatokat, ame­lyeket a nap külömböző szakaiban hallott. A délelőtt 9 órakor megtartott Isten­tisztelet az ifjúságot szolgálta, Galambos Zoltán ref. lelkész magvas beszédben fejtegette a kálvinista magyar ifjúság­­sálnak hivatását a családban, az egy­házban és az ifjúsági egyesületben. Az Istentiszteleten nagy számban vett részt az egyház közönsége is, amely ezzel is kifejezésre juttatta nagy sze­­retetét az ifjúság iránt. Az istenitisz­telet végén tartott Ürvacsoraosztás alkalmával az ifjúság testületiig-^, nagy számú résztvevővel járult az Úr aszta­lához. Délelőtt 11 órakor a Kollégium nagy­termében propaganda ülés volt a ref. ifjúság részére, amelyen a teljesen megtöltött teremben az egyház presbi­tériuma és a hívek is tekintélyes szám­ban voltak képviselve. Galambos Zol­tán megnyitó szavai után Füssy Kálmán nemzgy. képviselő, az ifjúsági egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket meleg szavakkal és örömének adott kifejezést, hogy az ifjúság e napja elérkezett, amely hajnalhasadást jelent az egyesület éle­tében. Ez a nap uj munkának képezi kiindulópontját, annak a munkának, amely az ifjúság jövő sorsának meg­alapozását fogja előmozdítani. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után ifj. Mohácsy János ügyvédjelölt, a ref. egyetemi hallgatók kiküldötte mondott fordulatos beszédet, amelyben a magyar kálvinizmus történetéből vett [»éldákkal ragadta meg az ifjúság lelkét, elkes szavakkal buzdítva az ifjúságot a munkára, amely a kálvinista magyar ság megmentésére és megerösilésére irányul. Több hittel, több akarással, kell élni igy lesz eredményes a magyar kálvinista munka. Tapssal fogadott beszéde után Narancsik Imre IV. é. teológus szólott ezután alapos előadás ban a Kátvinizmus nagy jelentőségéről, amely a magyarság szempontjából és fontos missziót teljesít. Az ifjúságnak Krisztushoz kell közelednie, hogy kettős feladatát betöltse és szolgálatára lehes­sen egyházának és erősítésére nemze­tének. Minden azon fordul meg, hogy a mai ifjúság komoly elhatározással fog-e a Megváltóval élni, vagy sem, az első esetben megmarad, ellenkező esetben elvész. Narancsik János beszédét nagy tet­széssel fogadta a hallgatóság. Majd Fülöp Zsigmond főgondnok mondott köszönetét az előadóknak, akiknek komoly intő szózatát megszivlelésre ajánlotta az ifjúságnak. Az ifjúsági egyesület tagjait arra hívta föl, hogy újult erővel kezdje meg munkáját, ne hallgasson hamis prófétákra, hanem azokra a vezetőkre, akik az ő igazi javát akarják. Végül Galambos Zoltán leikész zárta be az ülést buzditó, lelkes beszéddel. Délután 3 órakor Rátz Jenő IV, éves teológus tartott a templomban alkalmi istentiszteletet. Este 6 órakor a templomban vallá­sos estély zárta be az ifjúsági napot. A vallásos estélyen Kossdr Istváu s. lelkész magasszárnyalásu imája után bevezető beszédet mondott Galambos Zoltán lelkész, aki az ifjúsági egyesü­let eddigi működéséről szólt, megem­lékezve névszerint is azokról, akik an nak irányításában és vezetésében elé­vülhetetlen érdemeket szereztek. Az uj idők uj feladatokat rónak az egyesületre, amely komoly, céltudatos munkával lesz képes csak feladatát megoldani, azért az ifjúságnak el kell követnie mindent, hogy egyházának, a társada­lomnak és nemzetének hasznos tagja jegyen. Narancsik Imre az ifjúsági egye­sületek hivatásáról beszélt és az ifjú­ságnak az egyesületek keretén beiül kifejtendő munkásságának irányáról, ugyancsak 5 tartott bibliamagyarázatot is nagy figyelem mellett, Mórocz Sán­dor egy. tag és Kovács József sza­valtak, az egyesület vegyeskara kar­éneket és Tóth István kántor magán­éneket adoft elő. A hívek éneke ve­zette és zárta be a lélekemelő és épü­lésre szolgáló vallásos estélyt. (Gróf) Eszíerházy Ferenc és Tatatóváros közönsé­gének elkeseredett pereskedése a Fényestó miatt. A gróf elzárta a íatatóvárosi Fényestóhoz vezető utat. — szept 17-én. A komáromi közönség kedvenc kirán­duló helye a tatatóvárosi park és tatai Fényestó, amelynek természeti szép­ségében már sokszor gyönyörködtünk, különösen őszelőn. így a komáromi közönséget is élénken érdekli az az állandóan folyó háborúskodás, amely gróf Eszterhizy Ferenc, a tatai hitbi zomány ura és Tatatóváros közönsége között dúl. A városiak azt panaszolják, hogy a gróf intézkedéseivel a polgárokat szabad mozgásukban korlátozza. A leg­utóbbi per azért indult a gróf és a város között, mert a gróf nemrégiben elzáratta a tatatóvárosi parkot a közön­ség elől, majd elzáratta az úgynevezett Fényestóhoz vezető utat is, Á tataiak most csak másfélórás kerülővel közelít­hetik meg a tavat, ha üdülni, fürdeni akarnak. A tataiak keresete szerint a gróf rendeletére elzárt utat tizenkét év óta szabadon használta a közönség és most a gróf hirtelen jött rendelkezése megfosztotta őket a szokáson alapuló joguktól, úgyhogy kérik sommás vissza­helyezésüket: az út újból való megnyi­tását. Az első bírósági tárgyaláson, amelyet Győrött tartottak meg, a grófi uradalom azzal védekezett, hogy a városnak sohasem volt joga az út használatára, és a gróf fentartotta mdgdnak a jogot, hogy az uradalom érdekei szerint enge­délyezze vagy betiltsa az út használatát. A tataiak ügyvédje hivatkozott a Kúria jogegységi tanácsának egy elvi jelen­tőségű döntésére, mely szerint az, aki az ő tetszésétől függő visszavonásig engedett át valamit más birtokába, nem jogosult ennek a birtoklásnak önhatalmú megszüntetésére. A bíróság elutasította a tataiakat keresetükkel, mert ebben az esetben az út használata kétségen kívül alkalmi szívességen alapult. A tataiak fellebbeztek az itéiet ellen, mert szerintük nem lehet alkalmi szívesség az, amit tizenkét éven keresztül vettek igénybe. Ahol a világhírű amerikai atlétákat nevelik. A sportszeretetet már a gyermekekbe beleplántálják s minden­kinek alkalmat adnak arra, hogy kedve szerint sportolhasson. Európában nagyon jól tudják, hogy Amerika a sport hazája, ahonnan olyan kiváló atléták kerülnek ki, hogy azok­nak alig akad párjuk. Ezt bebizonyítot­ták az eddig rendezett olympiai verse­nyeken. Hogy Amerikában oly sok világhiresség van, az annak tulajdonit ható, hogy az amerikai nagyon szereti a sportot. Az itteni sport nem egyol­dalú és konzervatív, hanetn újabb ta­­lálmányu testedző játékok a legrövidebb idő alatt népszerűek lesznek és jelen­tékeny számú kultiválóra találnak. Na­gyon fontos az is, hogy a sajtó hatha­tósan támogatja a sportot és kimutatja annak előnyeit és hasznát és tábort gyűjt a megszervezésre. A sport az iskolák egyik legfontosabb tárgya, nemre való tekintet nélkül. Már az első elemitől rászoktatják a fiatalsá­got a sportok megkedvelésére. Az isko­lában meghonosítandó sporinak az a helyes célja van, hogy a szellemi tudo­mányokon kívül a fiatalság testileg is fokozatosan fejlődjön, megerősödjön. Amikor már a fiatal nemzedék eléri a 18-ik életévet, szóval elvégézte a 4 elemit és a középiskolát, bekerül a „College“-ba, ahol pompás sportélet virágzik. A „College“ ban minden sportágat kultiválnak a hallgatók. Nyáron a sza­­bsdban sportolnak, télen remek torna­termek állanak rendelkezésére a fiatal­ságnak. Minden amerikai „College“ legfontosabb épülete a gymnazium (ma­gyarul tornaterem) s ez az épület a legmodernebbül van felszerelve. Rend­szerint 2-2 emeletes szokott lenni, a földszinten egy pálya fekszik kb.60—70 mé;er hosszú és 20 méter széles, az emeleten nyer elhelyezést a kötfuíópálya, amelyen 4 ember egymásmelleit a leg­kényelmesebben fúlhat. A második es harmadik emeleten van a publikum elhelyezésére szolgáló ülőhely, a karzat. A tornaterem földszinti és pincehelyi­ségeiben vannak a szertárak dúsan fel­szerelve, valamint a fürdők és öltözők. Minden fürdő mellett ott van a masszí­rozó helyiség is. Úgyszintén nem hi­ányzik a kötöző heiyiség sem, ahol a sebesültek részesülnek az első segély­ben. A tornateremben nagyjából azok a szerek vannak, mint az európai torna­helyiségekben. Még megemlítendő az is, hogy a torna­terem első emeletén elhelyezést nyer még egy grammofon és egy zongora is, amelyeket akkor használnak, ha a fiatalság szabadgyakorlatokat végez. Egy i!yen tornaierem 2—3 ezer ember befogadására alkalmas. A tornaterem környékén mindenütt ot! vari a íenniszpálya, mely gondos kezelés alatt áll, leien pedig korcsolya­pályául szolgál. A fenniszpálya mellett nem hiányzik a rendes spodtelep, futó-, ugró- és fu!balipá:yákkal, a közönség részére pedig ott van a nagyszerű tri­bün. Ilyen helyeken sportolnak az ame­rikai diákok, akik közül kerülnek ki a világhírű atléták. A Sportegyesük közgyűlése. Megválasztották az uj tisztikart. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — szept. 17. Szombaton délután fél 6 órakor tar­totta évi rendes közgyűlését a komá­romi Sp aitegyesület az Erzsébet sziget­beli sport ház társalgójában igen élénk érdeklődés mellett. A gyűlést Csepy Dániel meleg sza­vakkal nyitotta meg. Majd áttértek a zárószmsdásosra és a költségvetésre, amelyet a közgyűlés elfogadott és a pénztárodnak a felmentvényt megadta. Majd a lisztojnás következett. A vá­lasztás a következő eredménnyel járt: elnök Csepy Dániel, igazgató dr. Gzöbel Károly, jegyző Bindernits László, ház­nagy D’Elia Ferenc, pénztáros Szöílősy Ernő, ellenőr Argay Lajos, ügyész dr. Ghyczy János, orvos dr. Polony Béla. A tennisz szakosztály vezetője Schnell Tibor, helyettese ifj. Mezey János. Az evezős szakosztály vezetője Széles László, helyettes dr. Kállay Endre, osztályjegyző Basilides Iván. A fürdő- és úszószak­osztály vezetők dr. Baranyay József, •dr. Selye Hugó, dr. Borka Géza, Soltész Pálné, Gyuriss Mária. Házgondnok Gyalókay László. A békéltető bizottság tagjai Puhr János, dr. Kathona Sándor, dr. Moesz Gáza. Választmányi tagok lettek: Ádier Ilona, dr. Aranyossy Endre, Bálint István, dr. Bisilidesz Barna Baríos Frigyes, Fábián Nándor, dr. Kamrás József, dr. Igó Aladár, dr. Kathona Sándor, dr. Mezey János, dr. Mihola Ferenc, Puhr János. Rultkay Béla, dr. Selye Hugó, Zvciimeister Sán­dor, Széles István, dr. Szabó Kálmán, dr. Moesz Gäza.dr. Weszeiovszky János, Virágh Rózsi. A választás megejtése után jelenti az elnökség, hogy az egyesület csónakhá­­zának tartó hajói kijavítást igényelnek, Egyben jelenük, hogy közben tárgya­lásokat folytatnak a tartó fahajóknak vashajókkal való kicserélése érdekében. A közgyűlés a vashajók beszerzésé­nek tervét támogatja, feltéve, ha az gazdaságosabb, mint a fahajó. E kér­dés megoldására bizottságot küld ki a gyűlés. Dr. Szabó Kálmán a fürdőzők ké­nyelmére kibővítéseket ajánl. Dr. Baranyay József a fürdődijak fel­emelését javasolja. Mindkét javaslatot előkészítik a végső döntés elölt. A közgyűlés ezzel lelkes hangulatban ért végen Varga uram, levele van! (Perkál gatya 5 K. — Törülköző 1 K. Hogyan jogják a vevőket Komáromban. Komárom és az amerikai trükkök.) — Saját tudósitónktól. — Komárom, — szeptember 17. Általános rólunk a panasz, hogy Komárom nem halad a korral, maradi, ósdi, konzervatív, ellentétben Érsek­újvárral, Komárom régi riválisával, ahol a haladás szelleme express vonaton röpül. Akik e miatt el vannak keseredve és szidják Komárom maradiságát, bizo­nyára örömmel olvassák az alábbi so­rokat, amelyekből kitűnik, hogy igen is Komárom mérföldes csizmákkal ha­lad előre és valósággal amerikai szellem

Next

/
Thumbnails
Contents