Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-09-18 / 112. szám
2 oldal. Kom í r ami Lapok 1928. szeptember 18. meg-lepő olcsó árak ELBERT-nél Nádor-u. 19. Selyem magdnleötö (Maradékból) Pouplin férfi ing 3 pár kötött mintáé sokni Köpper alsónadrág hosszú Zöld njnkás ing I a. Férfi svetter 40 cm. Tulkán koffer _____ Különlegességek: Férfi spori harisnya, francia batiszt zsebkendő, selyem fehérnemű, ingnadrág, kötött pulóver és kosztüm bőr rétikul és manikür, Pyjamas, fehérnemű csipkék, Tuszor függönyök, Tetra babakelengye és gyermekkocsik, bőr keztyü teveszőr béléssel sib. 6'— Puha gallér 1-50 45'— Mosó selyem harisnya 16'— 860 Angol Patent harisnya 3 K-tól 12’50 Téli leányka alsónadrág 6'— 16 — Gyapjú divatmellény 42—48'— 35.— 39-Kutyabőr férfi keztyü 36'— Református ifjúsági nap. Komárom, — szept. 16. Az ifjúság jövő sorsa egyik legnehezebb problémája a háború utáni időknek, amelyeknek megoldásán nagy kitartással, sok szeretettel igyekeznek a különböző egyháznak munkálkodni. Az iskola falai közül kikerülő ifjúságról van szó, amelynek a mai súlyos időkben temérdek nehézséggel és akadállyal kell megküzdenie, hogy jövőjét biztosítsa és létének életexisztenciális alapját megszilárdítsa. Az egyházak segítő kezet nyújtanak az ifjúságnak e nehéz küzdelmében és mindenekelőtt lelki egyen súlyát akarják megerősíteni, hogy az élet harcában megtudjon állni. A református egyház is nagy türelemmel munkálkodik az ő fiatalsága érdekében és az évekkel ezelőtt megindult mozgalmak arra irányulnak, hogy komoly, lelkiéletet élő, jellemes ifjúság növekedjék, amely úgy az egyháznak, mint a társadalomnak, valamint fajának hasznos szolgálatokat tevő tényezője legyen. Ez a mozgalom meg akarja menteni az ifjúságot mindazon befolyásoktól, amelyek e materialista világban lépten-nyomon kisértik s amelyek már serdülő korában az egyedül imádott Mammon karjaiba hajtják. Az anyagias világ rengeteg csalódásaitól, örökös elégedetlenséget szitó izgalmaitól akarja megóvni az ifjú leikeket, amelyeket olyanná kiván megformálni, amely minden viharok között erős és tántoríthatatlan marad. A Komáromi Református Ifjúsági Egyesületnek vasárnap, szeptember 16 án rendezett ifjúsági napja ezt a célt szolgálta és valóban minden elismerést megérdemelnek azok, akik az ifjúságnak c megmentési munkájában résztvesznek. Az ifjúsági nap egész lefolyásában magánhordozta a nagy célt és az ifjúságnak alkalmat adott arra nézve, hogy leikébe szivja mindama tanitásokat és magyarázatokat, amelyeket a nap külömböző szakaiban hallott. A délelőtt 9 órakor megtartott Istentisztelet az ifjúságot szolgálta, Galambos Zoltán ref. lelkész magvas beszédben fejtegette a kálvinista magyar ifjúságsálnak hivatását a családban, az egyházban és az ifjúsági egyesületben. Az Istentiszteleten nagy számban vett részt az egyház közönsége is, amely ezzel is kifejezésre juttatta nagy szeretetét az ifjúság iránt. Az istenitisztelet végén tartott Ürvacsoraosztás alkalmával az ifjúság testületiig-^, nagy számú résztvevővel járult az Úr asztalához. Délelőtt 11 órakor a Kollégium nagytermében propaganda ülés volt a ref. ifjúság részére, amelyen a teljesen megtöltött teremben az egyház presbitériuma és a hívek is tekintélyes számban voltak képviselve. Galambos Zoltán megnyitó szavai után Füssy Kálmán nemzgy. képviselő, az ifjúsági egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket meleg szavakkal és örömének adott kifejezést, hogy az ifjúság e napja elérkezett, amely hajnalhasadást jelent az egyesület életében. Ez a nap uj munkának képezi kiindulópontját, annak a munkának, amely az ifjúság jövő sorsának megalapozását fogja előmozdítani. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után ifj. Mohácsy János ügyvédjelölt, a ref. egyetemi hallgatók kiküldötte mondott fordulatos beszédet, amelyben a magyar kálvinizmus történetéből vett [»éldákkal ragadta meg az ifjúság lelkét, elkes szavakkal buzdítva az ifjúságot a munkára, amely a kálvinista magyar ság megmentésére és megerösilésére irányul. Több hittel, több akarással, kell élni igy lesz eredményes a magyar kálvinista munka. Tapssal fogadott beszéde után Narancsik Imre IV. é. teológus szólott ezután alapos előadás ban a Kátvinizmus nagy jelentőségéről, amely a magyarság szempontjából és fontos missziót teljesít. Az ifjúságnak Krisztushoz kell közelednie, hogy kettős feladatát betöltse és szolgálatára lehessen egyházának és erősítésére nemzetének. Minden azon fordul meg, hogy a mai ifjúság komoly elhatározással fog-e a Megváltóval élni, vagy sem, az első esetben megmarad, ellenkező esetben elvész. Narancsik János beszédét nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. Majd Fülöp Zsigmond főgondnok mondott köszönetét az előadóknak, akiknek komoly intő szózatát megszivlelésre ajánlotta az ifjúságnak. Az ifjúsági egyesület tagjait arra hívta föl, hogy újult erővel kezdje meg munkáját, ne hallgasson hamis prófétákra, hanem azokra a vezetőkre, akik az ő igazi javát akarják. Végül Galambos Zoltán leikész zárta be az ülést buzditó, lelkes beszéddel. Délután 3 órakor Rátz Jenő IV, éves teológus tartott a templomban alkalmi istentiszteletet. Este 6 órakor a templomban vallásos estély zárta be az ifjúsági napot. A vallásos estélyen Kossdr Istváu s. lelkész magasszárnyalásu imája után bevezető beszédet mondott Galambos Zoltán lelkész, aki az ifjúsági egyesület eddigi működéséről szólt, megemlékezve névszerint is azokról, akik an nak irányításában és vezetésében elévülhetetlen érdemeket szereztek. Az uj idők uj feladatokat rónak az egyesületre, amely komoly, céltudatos munkával lesz képes csak feladatát megoldani, azért az ifjúságnak el kell követnie mindent, hogy egyházának, a társadalomnak és nemzetének hasznos tagja jegyen. Narancsik Imre az ifjúsági egyesületek hivatásáról beszélt és az ifjúságnak az egyesületek keretén beiül kifejtendő munkásságának irányáról, ugyancsak 5 tartott bibliamagyarázatot is nagy figyelem mellett, Mórocz Sándor egy. tag és Kovács József szavaltak, az egyesület vegyeskara karéneket és Tóth István kántor magánéneket adoft elő. A hívek éneke vezette és zárta be a lélekemelő és épülésre szolgáló vallásos estélyt. (Gróf) Eszíerházy Ferenc és Tatatóváros közönségének elkeseredett pereskedése a Fényestó miatt. A gróf elzárta a íatatóvárosi Fényestóhoz vezető utat. — szept 17-én. A komáromi közönség kedvenc kiránduló helye a tatatóvárosi park és tatai Fényestó, amelynek természeti szépségében már sokszor gyönyörködtünk, különösen őszelőn. így a komáromi közönséget is élénken érdekli az az állandóan folyó háborúskodás, amely gróf Eszterhizy Ferenc, a tatai hitbi zomány ura és Tatatóváros közönsége között dúl. A városiak azt panaszolják, hogy a gróf intézkedéseivel a polgárokat szabad mozgásukban korlátozza. A legutóbbi per azért indult a gróf és a város között, mert a gróf nemrégiben elzáratta a tatatóvárosi parkot a közönség elől, majd elzáratta az úgynevezett Fényestóhoz vezető utat is, Á tataiak most csak másfélórás kerülővel közelíthetik meg a tavat, ha üdülni, fürdeni akarnak. A tataiak keresete szerint a gróf rendeletére elzárt utat tizenkét év óta szabadon használta a közönség és most a gróf hirtelen jött rendelkezése megfosztotta őket a szokáson alapuló joguktól, úgyhogy kérik sommás visszahelyezésüket: az út újból való megnyitását. Az első bírósági tárgyaláson, amelyet Győrött tartottak meg, a grófi uradalom azzal védekezett, hogy a városnak sohasem volt joga az út használatára, és a gróf fentartotta mdgdnak a jogot, hogy az uradalom érdekei szerint engedélyezze vagy betiltsa az út használatát. A tataiak ügyvédje hivatkozott a Kúria jogegységi tanácsának egy elvi jelentőségű döntésére, mely szerint az, aki az ő tetszésétől függő visszavonásig engedett át valamit más birtokába, nem jogosult ennek a birtoklásnak önhatalmú megszüntetésére. A bíróság elutasította a tataiakat keresetükkel, mert ebben az esetben az út használata kétségen kívül alkalmi szívességen alapult. A tataiak fellebbeztek az itéiet ellen, mert szerintük nem lehet alkalmi szívesség az, amit tizenkét éven keresztül vettek igénybe. Ahol a világhírű amerikai atlétákat nevelik. A sportszeretetet már a gyermekekbe beleplántálják s mindenkinek alkalmat adnak arra, hogy kedve szerint sportolhasson. Európában nagyon jól tudják, hogy Amerika a sport hazája, ahonnan olyan kiváló atléták kerülnek ki, hogy azoknak alig akad párjuk. Ezt bebizonyították az eddig rendezett olympiai versenyeken. Hogy Amerikában oly sok világhiresség van, az annak tulajdonit ható, hogy az amerikai nagyon szereti a sportot. Az itteni sport nem egyoldalú és konzervatív, hanetn újabb találmányu testedző játékok a legrövidebb idő alatt népszerűek lesznek és jelentékeny számú kultiválóra találnak. Nagyon fontos az is, hogy a sajtó hathatósan támogatja a sportot és kimutatja annak előnyeit és hasznát és tábort gyűjt a megszervezésre. A sport az iskolák egyik legfontosabb tárgya, nemre való tekintet nélkül. Már az első elemitől rászoktatják a fiatalságot a sportok megkedvelésére. Az iskolában meghonosítandó sporinak az a helyes célja van, hogy a szellemi tudományokon kívül a fiatalság testileg is fokozatosan fejlődjön, megerősödjön. Amikor már a fiatal nemzedék eléri a 18-ik életévet, szóval elvégézte a 4 elemit és a középiskolát, bekerül a „College“-ba, ahol pompás sportélet virágzik. A „College“ ban minden sportágat kultiválnak a hallgatók. Nyáron a szabsdban sportolnak, télen remek tornatermek állanak rendelkezésére a fiatalságnak. Minden amerikai „College“ legfontosabb épülete a gymnazium (magyarul tornaterem) s ez az épület a legmodernebbül van felszerelve. Rendszerint 2-2 emeletes szokott lenni, a földszinten egy pálya fekszik kb.60—70 mé;er hosszú és 20 méter széles, az emeleten nyer elhelyezést a kötfuíópálya, amelyen 4 ember egymásmelleit a legkényelmesebben fúlhat. A második es harmadik emeleten van a publikum elhelyezésére szolgáló ülőhely, a karzat. A tornaterem földszinti és pincehelyiségeiben vannak a szertárak dúsan felszerelve, valamint a fürdők és öltözők. Minden fürdő mellett ott van a masszírozó helyiség is. Úgyszintén nem hiányzik a kötöző heiyiség sem, ahol a sebesültek részesülnek az első segélyben. A tornateremben nagyjából azok a szerek vannak, mint az európai tornahelyiségekben. Még megemlítendő az is, hogy a tornaterem első emeletén elhelyezést nyer még egy grammofon és egy zongora is, amelyeket akkor használnak, ha a fiatalság szabadgyakorlatokat végez. Egy i!yen tornaierem 2—3 ezer ember befogadására alkalmas. A tornaterem környékén mindenütt ot! vari a íenniszpálya, mely gondos kezelés alatt áll, leien pedig korcsolyapályául szolgál. A fenniszpálya mellett nem hiányzik a rendes spodtelep, futó-, ugró- és fu!balipá:yákkal, a közönség részére pedig ott van a nagyszerű tribün. Ilyen helyeken sportolnak az amerikai diákok, akik közül kerülnek ki a világhírű atléták. A Sportegyesük közgyűlése. Megválasztották az uj tisztikart. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — szept. 17. Szombaton délután fél 6 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a komáromi Sp aitegyesület az Erzsébet szigetbeli sport ház társalgójában igen élénk érdeklődés mellett. A gyűlést Csepy Dániel meleg szavakkal nyitotta meg. Majd áttértek a zárószmsdásosra és a költségvetésre, amelyet a közgyűlés elfogadott és a pénztárodnak a felmentvényt megadta. Majd a lisztojnás következett. A választás a következő eredménnyel járt: elnök Csepy Dániel, igazgató dr. Gzöbel Károly, jegyző Bindernits László, háznagy D’Elia Ferenc, pénztáros Szöílősy Ernő, ellenőr Argay Lajos, ügyész dr. Ghyczy János, orvos dr. Polony Béla. A tennisz szakosztály vezetője Schnell Tibor, helyettese ifj. Mezey János. Az evezős szakosztály vezetője Széles László, helyettes dr. Kállay Endre, osztályjegyző Basilides Iván. A fürdő- és úszószakosztály vezetők dr. Baranyay József, •dr. Selye Hugó, dr. Borka Géza, Soltész Pálné, Gyuriss Mária. Házgondnok Gyalókay László. A békéltető bizottság tagjai Puhr János, dr. Kathona Sándor, dr. Moesz Gáza. Választmányi tagok lettek: Ádier Ilona, dr. Aranyossy Endre, Bálint István, dr. Bisilidesz Barna Baríos Frigyes, Fábián Nándor, dr. Kamrás József, dr. Igó Aladár, dr. Kathona Sándor, dr. Mezey János, dr. Mihola Ferenc, Puhr János. Rultkay Béla, dr. Selye Hugó, Zvciimeister Sándor, Széles István, dr. Szabó Kálmán, dr. Moesz Gäza.dr. Weszeiovszky János, Virágh Rózsi. A választás megejtése után jelenti az elnökség, hogy az egyesület csónakházának tartó hajói kijavítást igényelnek, Egyben jelenük, hogy közben tárgyalásokat folytatnak a tartó fahajóknak vashajókkal való kicserélése érdekében. A közgyűlés a vashajók beszerzésének tervét támogatja, feltéve, ha az gazdaságosabb, mint a fahajó. E kérdés megoldására bizottságot küld ki a gyűlés. Dr. Szabó Kálmán a fürdőzők kényelmére kibővítéseket ajánl. Dr. Baranyay József a fürdődijak felemelését javasolja. Mindkét javaslatot előkészítik a végső döntés elölt. A közgyűlés ezzel lelkes hangulatban ért végen Varga uram, levele van! (Perkál gatya 5 K. — Törülköző 1 K. Hogyan jogják a vevőket Komáromban. Komárom és az amerikai trükkök.) — Saját tudósitónktól. — Komárom, — szeptember 17. Általános rólunk a panasz, hogy Komárom nem halad a korral, maradi, ósdi, konzervatív, ellentétben Érsekújvárral, Komárom régi riválisával, ahol a haladás szelleme express vonaton röpül. Akik e miatt el vannak keseredve és szidják Komárom maradiságát, bizonyára örömmel olvassák az alábbi sorokat, amelyekből kitűnik, hogy igen is Komárom mérföldes csizmákkal halad előre és valósággal amerikai szellem