Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-09-11 / 109. szám
1938. szeptember 11. Komáromi Lépők 8. oldal. Borzalmas szerencsétlenség. Autóbusz és a vonat karambolja. — Két ember szörnyet halt. Több súlyos sebesülés. — S3ját tudósítónktól. — ~ szeptember 12. Borzalmas szerencsétlenségről számolhatunk be olvasóinknak, amely két ember életet követelt áldozatul. Egy utasokkal megtelt autóbusz ütközött neki a vonatnak. Csodálkozunk azon, hogy a napirenden levő és nem egyszer ember életet követelő autó szerencsétlenségek nem teszik gondolkodóvá a hatóságokat, vagy magát a törvényhozást, hogy itt valamit tenni kell. A gyakori autószerencsétlenségeknek okai lehetnek az autózók bravuroskodása, amely nem törődik az előirt rendeletekkel, szabályokkal, kockára teszi a mások és nem egyszer a kocsiban ülők életéi. Sok szerencsétlenséget okoz az is, hogy elég gyakorlattal nem bíró kocsivezetőfenek is megengedik a sofőrködést A soffőrtanfolyamot meg kellene szigorítani és a vizsgát megnehezíteni. Az autószerencsétlenségek harmadik okozója az, hogy ócska, nem megbízható gépekkel is járnak lelkiismeretlen emberek. Hányszor okozta a bajt az, hogy a fékező rúd, vagy lánc, vagy a kormány fölmondta a szolgálatot, vagy rossz volt a hütő s előállt a robbanás stb. Az üzemben levő autókat minél többször és meglepetésszerűen kellene megvizsgálni és a kopott, rozoga gépek használatát eltiltani. Hogy mi okozta az alább leirt szerencsétlenséget, még nem lehet biztosan tudni, de valószínűleg az autózók bravuroskodása. Szombat este történt a katasztrófa Kálna és Garamlök között. A Kálna és Garamlök közölt a vasútvonalon levő vasúti átjárónál egy 20 emberrel megrakott autóbusz őrült sebességgel neki rohant a pályatesten teljes iramban haladó vonatnak. Valószínűleg az autózók türelmetlensége okozta a bajt, amely nem tudott türelmesen várni, amíg a vonat elhalad. A szerencsétlenek azt hitték, hogy nagy iramodással még el tudnak haladni a vonat előtt. Ez azonban nem sikerült, rettenetes, kétségbeesett kiabálás, sikoltozás előzte meg a szerencsétlenséget, amikor az autóbuszban ülők látták, hogy ott a biztos halát. Az autóbuszhoz borzalmas erővel vágódott a rohanó vonat mozdonya. Az autóbuszban ülők közül kettő azonnal meghalt, egy pedig olyan súlyosan megsérült, hogy másnap reggelre kiszenvedett. A többi utasok kisebb nagyobb sérüléseket szenvedtek. Az autóbusz teljesen széttört. Szigorú vizsgálatot indítottak, hogy kit terhel a felelősség. Perbete község békéjét feldúlta a kántorválasztás. Ünnepi „Veni Sancteu csendőrszuronynyal és letartóztatással. — A gyakori tüzeseteket a kántor választással hozzák összefüggésbe. Az „Újvári Újság“ Írja: A nagy port felvert kántorválasztás még nincs befejezve Perbetén, A nyugodt, csendes falusi nép lelkét teljesen felizgatta a hónapok óta húzódó kántor kérdés, mely immár formális harccá fajult el. Felelőtlen és lelketlen izgatok mit sem törődve a törvény rendelkezéseivel, nem riadnak vissza az erőszakosságtól sem és lehetetlenné teszik a békés szándékú emberek minden munkáját. Merészségükben annyira mennek, hogy a falu józan népe nem mer az utcára menni, mert fél az inzultusoktól, rettegve fekszik le, mert pusztító tüzet vél a feje fölött, nem mer templomba se menni, mert az elmérgesedett hely zet folytán ebből is újabb zavargások támadnának. A csütörtök délutánt Perbetének szenteltük, hogy alaposan megismerjük az eseményeket. Szelíd, békés nyugodt hangok hangzottak el, majd pedig a szenvedélytől és mondhatnék a gyűlölettől izzó szavak röpködtek a levegőben, Egyik részen a józan elgondolásokon keresztül, logikus egymásutánba kapcsolva kaptuk a dolgokat, a másik részen a szenvedély diktálta elfogultság, föíizgatott kedélyek és indokolatlan csökönyösség uralkodik. Ismeretes, hogy a kántortanitó választás alkalmával 20—30 emberből áiló csoport abba a terembe tört, ahol az iskolaszék ülésezett és az iskolaszéket fenyegetésekkel arra kényszeritették, hogy az ő jelöltjüket válassza meg. Az iskolaszék engedett a terrornak, a nagyszombati püspöki adminisztralura azonban a választást megsemmisítette. Ezzel a község kántor nélkül maradt, mert a nyugalomba vonult kántor nem vállalta szeptember 1-én túl az egyházi funkciók teljesítését. Az iskolaszék mig a végleges választás meg lesz, ideiglenesen Kanozsay József tanítójelöltet bízta meg a helyettesítéssel, aki a faluba meg is érkezett. A tanév megkezdésével a falu apraja és nagyja a szokásos „Veni Sancte“-ra készült szeptember 1-én. Az ideigle nes kántor hivatását akarta teljesíteni 1 és a kórusra igyekezett. A templom 8 ezen részén azonban nagyobb tömeg hangosan tüntetett és a kántort nem engedte az orgonához. Hiába igyekezett a falu papja nyugalomra és józan belátásra inteni a lázongókat, a felizgatott csoport nem adta föl álláspontját és a törvényellenesen megválasztott Hencz Pált kívánta az orgona mellett látni. A kedélyek annyira ingerültek voltak, hogy a lázongok részéről szidalmak és fenyegetések hangzottak el. Az erőszakoskodás és lázongás hírére a csendőrség megjelent és négy erőszakoskodót letartóztatott. A letartóztatottakat, Horváth Bélát, Szpolocsnik Józsefet, Pálinkás Mártont és Tóth Albertét (felső) átkisérték az ógyallai járásbíróságra és kihallgatásuk után három nap múlva 20.000 korona kaució ellenében szabadlábra helyezték őket. Először Szpolocsnik Józsefet halmoztuk el kérdéseinkkel, de sajnos, azt kellett látnunk, hogy minden szavából a mindennel és mindenkivel szemben való ellenszegülés tükröződik vissza és í görcsösen ragaszkodik a terror alatt megválasztott Hencz Pálhoz, Ragaszkodását a néppel való törődés és a proletárokkal szemben való megértő magatartásával indokolja. Még néhány Hencz-párti embert hallgattunk meg, de nem találjuk meg egyiknél sem a nyugodt hangú elfogulatlanságot és magatartásuk indokolását. A nem Hencz-párti embereket is meghallgattuk. Józan megfontolással, logikus egymásutánban adják elő az eseményeket. Ok nem ragaszkodnak a pályázók közül különösképen senkihez sem, de Henczet nem akarják, mert az ő személyével van összefüggésben a falu békéjének fölborulása. Kántort kívánnak, akit az iskolaszék megválaszt a törvény szerint, aki aztán szeretettel békességre nevelje a gyermekeket s a templomban az ének szárnyán szálljanak föl lélekben az egek Urához. A jóérzésü gazdák fájlalják, hogy az iskolaév elején, a templomba vonuló gyermeksereg a nagyok torzsalkodását látja szeretet és béke helyett s megakadályozzak lelketlen bújtogatók, hogy az ártatlan gyermeki lélek segítségül hívja iskolai munkájának elején a Szent Lelket 1 A kertek alatt igyekszünk tovább. Égnek meredő megszenesedett akácfák jelzik a tüzet. A néplélekben lobogó indulatok a bosszú hatása alatt a mindent felperzselő elemmé változtak. Két iskolaszéki tag egész évi fáradságának megérdemelt gyümölcse — termése és takarmánya — elhamvadt egy éjszaka. A kántorválasztás gyűlöletének lángja emésztette el. Az újság tudománya. „Kétségtelen, hogy az újságok fejlő dese és változása az évszázadok kulíu rális tükre.“ — Ennek a megállapításnak a nevében lépett most a lipcsei egyetemen a katedrára egy fiatal professzor, dr. W. Schöne, az első egyetemi tanár, aki az újság és az újságírás történetével mint tudománnyal foglalkozik. Szemináriumában külön tantárgyként adja elő az „ujságtudományt“ és most vaskos könyvet adott ki, amelyben részletesen beszámol az újság történetéről és megjelöli azokat az okokat, amelyek előbbre vitték az ujságcsinálást és tökéletesítették az újságírás technikáját. Dr. Schöne könyvében hangsúlyozza, hogy az újságírás a modern korban már olyan tökéletességre emelkedett, hogy ép itt az idő az ujságtu- í domány alapvonásainak a megrajzolá- 1 sára. Nemcsak a rotációs gépek cső- j dálatos és értékes technikai bravúrja, ! hanem magának az újságnak a meg- ’ Írása, beosztása, a napi események feldolgozása, olyan alapelvek szerint tör- j ténik, hogy az újságírás már nem műhelytitok, hanem egy teljes mériékben kifejlődött munkakörnek és foglalkozásnak hiánytalan betetőződése. Schöne emlékeztet azokra a legrégibb időkre, amikor az újságírás még bátortalan tapogatődzás volt. Az a szükség szülte meg az újságot, hogy tájékoztasson, informáljon és beszámoljon az eseményekről. Felveti azt a kérdést is. vájjon mióta vannak újságok? A XVI. században már volt nyomtatott újság, de még évszázadokon át jelentek meg kézzel Írott újságok is. Sőt még 1878 ban is megjelent Grumbach faluban ^gy hetilap, amelyet kézzel írtak és mindössze 70 példányban készült. A Grumbacher Anzeiger hetenként jelent meg, már hirdetések is voltak benne, egy pfennigbe került egy hatsoros hirdetés. Negyedévre 2 garasba, vagy 7 krajcárba került ez a hetilap. De a kézzel írott újságok között tartalmuk és céljuk szerint lényeges kölönbség volt. Már 3—400 évvel ezelőtt külön kézzel írott újságokat adtak ki kereskedők, városok és egyetemek számára. Később kezdtek csak kibontakozni a tulajdonképeni újság vonalai. Az első nyomtatott hetilapot Németországban 1609 ben küldiék szét az előfizetőnek. A lapnak Sirassburger Relation volt a cime. Néhány évvel később nyomtatott hetilapok jelentek meg Augsburgban, Berlinben, Hamburgban, Lipcsében és Bécsben. R-Á-D-I-Ó M-Ü-S-O-R Jwi in ni ii—————————1———^——— Serda, szeptember 12. Budapest, 9 30: Hirek, közgazdaság, H’45: Hirek, közgazdaság. Közben 12 órakor déli harangszó az egyetemtéri templomból. Utána Bura Sándor és cigányzenekarának hangversenye. 13: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 15: Hirek, közgazdaság, élelmiszerárak. 1530: A Magyar Rádó Újság „Morse“ tanfolyama. 16'45: Pontos időjelzés, időjárás- és vizáiiásjelentés. 17: Kalotaszegi népmesék. 17'45: Ballet-délután (Zenekari hangverseny.) 19: Hangay Sándor, a „Nemere“ című köteléből részleteket olvas fel. 19'30 Olasz nyelvoktatás. (Arturo Bonavenlura.) 20 15: Svájci est. Közreműködnek: Halász Gitta, Sándor Mária, a m. kir. Operaház művésznői, dr. Szedő Miklós, a Városi Színház operaénekese és Országh Tivadar hegedűművész. Zongorán kísér Polgár Tibor. 22: Pontos időjelzés, hirek és időjárásjelentés. 2230: Gramofónhangverseny. Bécs, 11: Délelőtti zene. 17‘10: Délutáni hangversey. 19: Svájci est. Felolvasás és hangverseny Erika Rokyta és Georg Kotek dr. közreműködésével és vegyeskarénekkel, 20 05: R. Pollak „Ein freier Abend“ című vígjátékénak közvetítése. Az előadás után könnyű esti zene. Brünn, 22 15: Hangverseny közvetítése a kiállításból. Pozsony, 18: Hangverseny. Prága, 17: Jazz-zene, 20: Svájci est. Hangverseny. Csütörtök, szeptember 13. Budapest, 9 30: Hirek, közgazdaság. 1145: Hirek, közgazdaság. Közben 12 órakor déli harangszó az egyemtéri templomból. Utána zongora hangverseny. 13: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, 15: Hirek, közgazdaság, élelmiszerárak. 1645: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 17: Sebestyén Ede felolvasása: 1. „Schubert utolsó tavasza“. 2. „Schubert dala a tokai borról'“ 1745: Bura Sándor és cigányzenekarának hangversenye. Chilko Jolanda magyar nótákat énekel. 19: Gyorsirási tanfolyam. (Sziabey Géza tanár.) 19 40: Angol nyelvoktatás. (J. W. Thompson.) 20 30: Mflsoro8est. Közreműködnek: Kovács Andor konferansz, Gellért Irén, Lehotay Árpád, Kacsóh Magda (ének), László Andor (operettrészletek), Kabók Győző (A tanyai rádió), dr. Forró Pál novelláiból olvas fel Gárdos Kornélia. Zongorán kisér: Polgár Tibor. 22'15: Ponidöjelzés, hirek és időjárásjelentés. 2240: Az Első Budapesti Citerakör hangversenye. Vezényel Bundschuh István karnagy. Bécs, 11: Délelőtti zene. 1615: Délutáni hangverseny. 19 301 Egy közvetítés a „Wiener Staalsoper“-ből. Brünn, II: Délelőtti hangverseny. 19: Népszerű hangverseny. 2010: Vig operák, zenekari hangverseny. 22’15; Hangversenyközvetités a kiállításból. Poisony, 18; Hangverseny. 1935; Gramofónzene, 20; Szórakoztatózene. Prága, 1205; Déli hangverseny. 19 óra 15 p Szórakoztató zene. 21'45; Hegedű hangverseny. Szerencsétlenség az autó miatt. Megint bajt okozott,ax autó, A kocsi és a vasút karambolja. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — szept. 10. Ismét egy szerencsétlenségről számolhatunk be, amelynek ha nem is közvetlenül, de mégis az autó volt az oka. Tegnap, hétfőn reggel Kleibl bálványszakállasi földbirtokos kocsija gyanullanui haladt az országúton. A kocsin Szeder Antal kocsis ülf és Szeder Antalné, a kocsis felesége. A keszegfalusi szivattyútelep táján Szeder Antal arra lett figyelmes, hogy hátuk mögött autó közeledik, amely szabályszerűen tülkölt, figyelmeztetvén a kocsist, hogy térjen ki és engedjen utat a hátulról közeledő autónak. Szeder Antal kocsis ennek a figyelmeztető tülkölésnek eleget is tett és a tülköléstől kissé megriadt lovakat igye* kezett leterelni az ut szélére. Szeder és a felesége közben hátranéztek, hogy az autó nem üti-e el a kocsijukat. Ez az aggódó érdeklődés annyira igénybe vette őket, hogy észre se vették, hogy a kocsi a gútai vasút sínpárjára ért. Ez még nem lett volna baj, de ennél sokkal nagyobb veszedelem fenyegette őket. Az auló zajától és folytonos tülköléstől nem hallották, hogy a gútai félhetes vonat közeledik. A vonat mozdonya összeütközött a kocsival. Szeder Antal kocsist és feleségét az összeütközés ereje nagy ívben dobta ki a kocsiból. Szeder Antal fején súlyos sérülést szenvedett. A komáromi Emberszeretet kórházba szállították, ahol nyomban kezelés alá vették. Csodálatos módon Szedernének nem történt az ijedtségen kívül komolyabb baja. Az egyik lovat a mozdony agyon gázolta és természetesen a kocsi is összetört. HÍREK. — Szabadságról. Novotny Richárd, a komáromi járás főnöke, ötheti szabadságáról hazaérkezett és hétfőn átvette a járási hivatal vezetését. — Lelkészbeiktatás Cs.-Aranysson. Lélekemelőén szép ünnepe volt a csallóközaranyosi református egyháznak szeptember 9-én, vasárnap. Ekkor iktatták lelkészi hivatalába Földes Lajos uj lelkészt, akit a tavasszal megtartott lelkészválasztó közgyűlésen nagy szótöbbséggel választottak meg lelkipásztornak. A templomban a délelőtti ünnepi istentisztelet keretében lefolyt beiktatási ünnepély alkalmával a hívek teljesen megtöltötték a templomot, ahol Gyalókay László espereB iktatta be mély gondolatokban gazdag beszéddel az uj lelkészt. Beiktatás után az uj lelkipásztor tartotta meg beszédét, amelyben a megértést és szeretetet hangoztatta megkapó szavakkal. Délben sikerült társasebéd volt, amelyen több szép felköszöntő hangzott el.
