Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-09-08 / 108. szám
fl^gyveiikilencedik évfolyam. 108. Kzám. Szombat, 1038. szeptember 8. POLITIKAI LAP. ®38fi*eté«i ta ■ssafcasíüvító értékbe»! tolyfre* é* vidékre pertui «íétküldésBel i § gs&fB éne 80 S, Jélévr* 40 S, nogyadén» i 80 K. — Keltőidén 150 KS. f v >®a »»áittk i'if» 3 80 ffüttésr. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős íősxerfeesztS; GAÁL GYULA dr. SxerkßtBlß: B AB ANY A Y JÓZSEF dr. SxerkeixtSiés éa kiadóhivatal: Kidor-n. 88, Megjelenik hatenkint háromszor I kedden, csütörtökön és szombaton. A kisebbségek kultúrszabadsága. Komárom, — szép*. 7. Az európai kisebbségek kongresszusain napfényre kerülnek mindazok a sérelmek, amelyeket az egyes államok kormányaitól és r- kodó nemzeteitől kénytelenek 'vedni. Ezek között első he'nak az úgynevezett elnemtörekvések, amelyek a lt asszimilálni igyekezeti jellegüktől erőszaurkolt eszközökkel ánnak. Nemcsak kisebbségeknek ’endd számú \ meríti ki az 1 hanem 'edések, oág rok .. valamely .ízeli ki uitúráját hátrányosan be. .oolják. Sok uj állam aképpen igyekezik kisebbségeinek kulturális fejlődését megakadályozni, hogy elzárja őket anyanemzelük szellemi termékei elől, vagy pedig akadályokat gördít a szellemi együttműködés elé azzal a nemzettörzzsei, amelyhez az érdekelt kisebbség tartozik. Az ilyesmi rendszerint politikai ürügyek alatt történik és a rendőri intézkedések azok, amelyek a kultúrákat szabad fejlődésükben megakadályozzák. A nemzeti kisebbségek helyzetét a demokrácia azzal kívánta elviselhetővé tenni, hogy azokat az egyes államokban részeseivé tette a kulturális jogoknak és a nemzeti többséget alkotó nemzeteket arra kötelezte, hogy a kisebbségeknek elegendő számú iskolát bocsásson rendelkezésére, továbbá abban az arányban, amint a közterhek viselésében részt vesznek, az állam bevételeiből számarányuk szerint kisebbségi kulturális célokra is fordítson anyagi eszközöket. Az általános panasz szerint épen azok az államok nem tartják meg a kisebbségi szerződések parancsoló fejezeteit, amelyek azelőtt éppen a leghangosabban panaszkodtak elnyomatásuk miatt. Épen azokban az uj államokban, amelyeket a békeszerződések területben megnagyobbítottak vagy felszabadítottak, nem élhetik ki a nemzeti kisebbségek zavartalanul kulturális szabadságaikat. Ne feledjük el, hogy a mostani nemzeti kisebbségek nagy része a háború előtt még szuverén és uralkodó nemzet szerepét töltötte be és kultutájuk lefokozása egyszersmind ezeknek a nemzeteknek a capitis diminutióját is jelenti, mivel ezek a nemzeti kisebbségek virágzó nemzeti kultúráknak voltak a részesei. A kultúra szabadságát rendőri intézkedésekkel elnyomni veszt defines dolog. Emlékezzünk vissza arra, hogy a hatalmas orosz birodalom az utolsó lengyel forradalom után megtiltotta a lengyel nyelv használatát az iskolákban és megtiltotta lengyel könyveknek a nyomtatását. De hasztalan hurcolta el a legjobbakat Szibériába, a lengyel anyáknak nem tudta megtiltani azt, hogy gyermekeiket lengyel imádságokra, lengyel népdalokra és nemzetük történetére meg ne tanitsák és végül is a hatalmas cári kolosszusnak kellett engednie idők folyamán, mert nemzeteket leigázni, nyelvüktől, mivplődésük feltételeitől megfosztani büntetlenül nem lehet. Nem igazolják a kisebbségek kulturális szabadsága ellen intézett támadásokat az irredenta mesék sem, mert sohasem teszi valószínűvé egyetlen bírói Ítélet sem azt, hogy kulturális törekvések veszélyeztelik valamely állam területi ! integritását. Ellenkezőleg, a kultúra : az az emeltyűje minden államnak, j amely magasabb régiókba lendít- j heti erejével és szélesebb horizon- I tok belátását teszi számukra lehe- j tővé. A demokrácia magát a kul- | túrát is és annak tökéletes és ma- ] radéknélküli szabadságát is jelenti, j teljes kiélését a kultúra minden j lehetőségének irodalomban, művé- j szetben, sajtóban, sportban és ismeretek közlésében. Ha tehát valahol előfordul, hogy nem engedélyeznek szépirodalmi lapokat, vagy akadályokat gördítenek gyermekújságok kiadása elé, ott egészen bizonyosan nem a kisebbségben van a hiba, hanem a kormány kultúrpolitikája ellenkező irányvonalat mutat a demokráciáéval. Hallhattunk olyan eseteket is, hogy szerény műkedvelő előadásokat csak hosszas akadályok után lehetett megvalósítani. Erre csak ! azt a kérdést tesszük fel: Helye- ; sebb-e, ha a nép az alatt az idő > alatt, mig egy-egy előadásra készül, ezt a nemes szórakozását alkohol fogyasztására fordilja. Bizonyára nem. Ezért nem tudtuk megérteni, miért fáznak a közigazgatási hatóságok attól, hogy például a magyar közmivelődési választmányok megalakuljanak a magyar nyelvi többségű járásokban. Hiszen ez azt a biztosítékot nyújtja, hogy e nép vezetői az ismeretek terjesztésével egyúttal terjesztik az általános miveltséget is. Ehhez tartozik az is, bogy t nép tisztában legyen kisebbségi jogaival, amikor megismerkedik az állammal szemben tartozó kötelességeivel. Az állam és a kormány a lojalitást mieden nemzeti kisebbségtől követelheti abban az esetben, ha arinak minden jogát biztosítja és legelső sorban kulturális szabadságát. A kisebbségek helyzete nem közjogilag elviselhetetlen, hanem a legtöbb államban a gazdasági és a kulturális sérelmek miatt. A kisebbségek kongresszusa komoly bírálatot mondott a népszövetség működéséről, mely a nemzeti kisebbségek kérdését kilenc év alatt semmivel sem vitte előre. Holott azt mindenki tudja, hogy európai bonyodalmak és konflagrációk magvai csak a kisebbségi kérdésekből c°irázhatik elő, amint ezt a szerb-horvát kérdésből is láthatjuk. A kisebbségek kultúrájának zavartalan kiélhetése a békének egyik alapvető biztosítéka; minden támadás a kisebbségi kultúrák ellen, egyúttal támadás a béke ellen is. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — szeptember 7. A képviselőház ülése. A nyári szünet után csütörtökön : tartotta a képviselőház első ülését. Az ülést Malypetr elnök délután négy órakor nyitotta meg óriási érdeklődés mellett, mivel sokan várták, hogy a kormány már az első ülésen nyilatkozni fog a cukor árának fölemelése ügyé’ ben. Az első ülésen a pénzügyi kormány bíterjesztette az 1929. évi költségvetési előirányzatot és a pénzügyi meghatalmazási törvényjavaslatot. A képviseiőház a dekorációs iparosokról szóló törvényjavaslatot hat szónok felszólalása után este megszavazta. Az 1929. évi költségvetés. A pénzügyminiszter beterjesztette a képviselőház elé az 1929. évre szóló költségvetést. A jövő évi költségelőirányzat szerint a bevétel 9,569.907.596 koronát, a kiadás 9,534.373 114 koronát, a maradvány pedig 35.534.482 koronát tesz ki. A költségvetés nagyjában ugyanazon keretek között mozog, mint az 1927. évi. A jövő évi költségvetés kiadási tétele aránylag kisebb az előző évinél, de ez a csökkenés (1 700.000) alig jöhet számításba. Az államadóságok kereken 36 milliátdra rúgnak. Lesz-e uj jubiláris kormány ? Különböző politikai körökben, sőt a kormány körében is fölmerült hónapokkal ezelőtt a jubiláris kormány alakításának gondolata, amely akként j akarta rekonstruálni a koalíciós kormányt, hogy a jubileum tartamára az összes csehszlovák pártok vezető politikusai helyet foglaltak volna a kormányban. Több lap tudni vélte azt is, hogy e célból a kulisszák mögött lázas tanácskozások folytak az ellenzékhez tartozó szocialista pártokkal. Az utóbbi napokban ismét sűrűn emlegették a jubiláris kormányt és vele együtt természetesen a kormány újjászervezését. Az erre vonatkozó híreket félhivatalos helyen most erősen cáfolják és azt állítják, hogy a kormány újjászervezéséről csakis az országos képviselőtestületi választásek után lehet szó. Érdekes az agrárpárt elnökségének ezzel kapcsolatban tett nyilatkozata, amely szerint a párt Svehla utódját illetőleg eddig egyáltalában nem folytatott semmiféle tárgyalást, hanem fentartja régebbi határozatát, hogy Svehla maga fog dönteni utódjának személyére nézve, ha ezt egészségi állapota megengedi. Mindezekből a hírekből pedig azt lehet következtetni, hogy a tervbevett jubileumi kormány kinevezéséből semmi sem lesz. Községi képviselőválasztások Eperjesen és Léván. Vasárnap tartják meg Eperjesen és Léván a községi képviselőtestületi választásokat, amelyekre a pártok nagyban készülődnek. Az eperjesi választáson az országos keresztényszocialista párt ezúttal is állit jelölteket, akiknek megválasztásához sok reményt fűznek. Léván bútoráruháza Jókai Mór-utca 16. Komárno. Óriási Tála szték: háló-, ebédlő-, úriszoba.- és szaloubereudezésekben. £ Értesítem a t. közönséget, hogy üzletemet megnagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés vételkényszer nélkül SAJÁT MŰHELYEK. . Díjtalan csomagolás. Kedvező fizetési feltételek-
