Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-08-25 / 102. szám
1928. augusztus 25. Komáromi Lapok Harminckét parlament képviselőinek jelenlétében a nemzetek közti béke szellemében nyílt meg Berlinben az Interparlamentáris Unió 25-ik ülése. Müller Frankem A népek közti harcokat nem a csatamezőn kell végigküzdeni, de a szellemi csatatéren. Berlinben csütörtökön délelőtt nyilt meg a birodalmi gyűlés üléstermében az Interparlamentáris Unió plenáris ülése. A birodalmi állam képviseletében Müller Franken birodalmi kancellár és több miniszter jelent meg az ülésen. Ott volt Slresemann külügyminiszter is. Az Interparlamentáris Unió 25-ik ülését Brabecz cseh delegátus, az Unió helyettes elnöke nyitotta meg. Ezután Schücking professzort, a német interparlamentáris csoport elnökét választotta meg a folyó ülésszak elnökévé, aki röviden vázolta az Interparlamentáris Unió legutóbbi működését, majd nagy éljenzés közepette Müller Franken birodalmi kaccellár emelkedett szólásra, aki a Berlintől távol lévő Hindenburg elnök üdvözletét tolmácsolta a vendégeknek. A kancellár ezután megelégedését fejezte ki az Interparlamentáris Unió állandó fejlődése felett. Az Unió 30 éves korszakába esik a világháború szörnyű katasztrófája, amely hirtelen megszakította az Unió működését és amelynek pusztító hatása még évek múlva is megnehezítette a nemzetek közti őszinte barátság kifejlődését. Azok, akik a világháború első éveiben résztvettek az Interparlamentáris Unió ülésszakán, megelégedéssel állapíthatják meg, hogy az Unió ülésein fűzték először azokat a szálakat, amelyek egymáshoz fűzik a nemzeteket és amelyeknek nem szabad többé elszakadniok, mert különben Európa romhalmazzá válik. — Szakadékok — folytatta Műiler Franken — amelyek az egyes nemzetek közt jelentkeztek, lassanként bezárulnak. Az egyes államok között ledőlnek az akadályok, minden oldalról kezet nyújtanak egymásnak a jóakarata emberek, hogy közösen dolgozzanak az emberiség érdekében. Majd igy fejezte be beszédét: — Mindazok, akik ebben a nagy parlamentben képviselve vannak, őszintén kívánják, hogy a föld a béke birodalma legyen. Az Interparlamentáris Unió működését az őszinte komoly remény irányítja, hogy — augusztus 24, vei megszabadítsák az emberiséget az egyik legborzalmasabb csapástól, a háborútól. Nehézségek és harcok mindig lesznek a népek között, ezeket a harcokat azonban nem a csatamezőn kell végigküzdeni, de a szellemi csatatéren, éppen úgy, ahogy az egyes nemzetek különböző pártjai a parlamentben, a szellemi harctéren vívják meg küzdelmüket. Ezen a szellemi harctéren, a világ nemzeteinek küzdőporondján, az fog győzni, aki erősebb és egységesebb. A lelkesen fogadott beszéd után Schücking elnök néhány bejelentést tett, majd megemlékezett az elhalt tagokról, köztük Radics Istvánról is, akit a nemzetközi parlamentárizmus egyik legkiválóbb egyéniségének mondott. Ezután megkezdődött a főtitkár jelentése alapján az általános politikai vita. Amnesztia a hafálritélfeknek Achamed Zogu koronázásakor. —augusztus 24. Tiranai jelentések szerint Achmed Zogu bég királlyá koronáztatása alkalmával messzemenő politikai amnesztia lesz, amely a közönséges bűnösökre is ki fog terjedni. A rendkivüli katonai törvényszék által hozott legutóbbi halálos Ítéletek végrehajtását felfüggesztették, mivelhogy a halálraítéltek valamennyien kegyelmet fognak kspni. • a KOMÁROMI LAPOK kiadóhivatalában jutányos a közös tanácskozások segítségé' — Majd előkerül, — próbálta vigasztalni Tamás, de minden meggyőződés nélkül. Valahogy megérezte ő is, hogy nem fog többé hivó szavára előfutni és nem fog hizelegve a lábához dörgölőzni. Lefeküdt, de nem tudott elaludni. Egyre a macska sorsa foglalkoztatta. — Hova került? Mi lett vele? Csak azt tudná legalább, hogy jó dolga van, megnyugodna. Déítájban elment érát adni. Hazafelé az üres telek mellett haladt e). Mikor a palánkhoz ért, egyszerre, mintha gyökeret vert volca a lába : olt feküdt előtte a földön a szegény kis Miami élettelenül, de nyitott szemekkel, nyakán a kis kék szalaggal. — Miámí, kicsi Miámil — hördült fel és szemét elfutotta a könny. Rohant haza. Benyitott. A szive a torkában vert. Felesége ijedten nézett rá és ő csak állt halálsápadtan és nem jött szó a szájára. — Tamás, mi van veled ? — kérdezte rosszat sejtve. — Miámi ... — nyögte végre a fél fi elfúlva. — Mi történt ? Csak nem ? — és megfogta a férje karját. — De igen, — suttogta Tamás. — Meghalt? Tamás bólintott. Az asszonyból hirte'cn támadt nyári zivatar erejével tört ki a keserves sirás. Tamásnak is elszorult a szive. Szegény kis Miámi, hát ez lett a sorsa mégis 1 Most, amikor már rendbe jött, erőre kapott. Vájjon mi történhetett vele ? Minő ismeretlen és rejtélyes rémség oltotta ki az életét? Állat? Vagy tán az állatnál is gonoszabb emberek pusztították el ? Ki tudja? Miámi makacsul, összeárban eladó. szorított fogakkal őrizte kimúlásának titkát. És most ott fekszik az utca kövezetén, már nem fényes és sima a szőre, hanem ázott, piszkos és felborzolt, olyan, mint akkor volt, amikor találta. Ugyanaz a szurtos, piszkos kis ördögfióka . . . Oldalt kioltott nyelvecskéjével mintha mosolygott volna megbékélten, az utoljára fogyasztott tejecske édességével Vagy talán a világot és az életet akarta kicsufolni búcsúzóul az a kilógó mecskanyelv ? És a kék szalag ott a nyakán ... Az a kis, féltve őrzött égszínkék szalag. Szegény Miámi I — sóhajtotta nagyon szomorúan Az asszony hangosan felzokogott. Tamás odament, megölelte: — Ne sirj, majd lesz másik. Kerítek egy szebbet. — Nem kell, nem kell, én ezt szerettem, — sírta az asszony. Milyen kis soványság volt, amikor hoztad, csupa piszok és giihesség szegénykel — Kapsz szép tarka cicát, ne sirasd ezt a kis girhest. — Nekem ez a kis girhes kelleti; azért szerettem, mert olyan volt, olyan meglépett, árva és szomorú, olyan sorsüldözött, szerencsétlen, mint mi... Tamás megtántorcdott és kerekre nyilt szemmel rácsodálkozott a feleségére: — Hát te is? Te is ezért szeretted? Te is a mi sorsunkat láttad az övében? Most már egészen szorosan ölelte magához tz asszonyát és nagy-nagy szeretettel. És ez jó volt igy, mert legalább nem látta az asszony, hogy most már az ő szemét is elönti a kömények forró áradata. f 87 Vetőgépeket toló- és kanalas rendszerű egyszerű, vagy kombinált sorbavetésr© trágyázóval szól! it J ohann Pracner Spezio Ifabrik Roudnice A., El Kérjen Árjegyzéket és íeMlágositást, Kun Béla Indiába megy lázitan' A szovjetkormány a gyarmati bizottság elnökévé nevezte ki. — augusztus 24. A Daily Telegraf rigai jelentése szerint a III. Internacionálé az Oroszországba visszaérkezel! Kun Bélát a gyarmati kérdésekkel foglalkozó bizottság elnökévé nevezte ki, Ez a bizottság Kun Béla elnökiésével már ülést is tartott és behatóan foglalkozott a indiai és kínai helyzettel. Elhatározták, hogy Indiában minden eszközzel küzdeni fog1 az újság a r nak az angol imperializmus e kozni fogják az úgynevezett k nyolt népek elégedetlenségét, z Ságot az agrárreform jelszavát' fellázítani, a prolatárságot öná..j t iitikai alakulatba fogják tömöríteni, v gül pedig Indiában külön kommunis p ''í alakítanak, mert a jelenlegi tűi ' ->aras2tpártok Moszkva cíjai's,plnek meg. Miért nem jelenhetik l. visszatekint^ Mint Pozsonyból jelentik, a nyomda ipari érdekeltség országos árszabálybizottságának elnöksége szerdán reggel nyilatkozatot tett közzé az összes pozsonyi lapokban s elhárítja magáról a felelősséget azért, hogy a szünetelő lapok: a Híradó, Pressburger Zeitung és a Magyar Újság még mirdig nem jelennek meg. Az árszabály bizottság nyilatkozata szerint az volna oka a lapok kényszerszünetének, hogy a Híradó tulajdonosa „nem akarja* megfizetni tartozását a Könyvnyomda Rtnak, a Pressburger Zti ungnak és a Magyar Újságnak pedig felajánlották, hogy zavaitalanul megjelenhetnek, amit azonban a Pressburger Zeitung nyomdavállalat „kereken visszautasiíotí" volna. A valóság az, hogy mind a Híradó tulajdonosa, mind pedig a Pressburger Zeitung Nyomda és Lapkiadó bt. részéről már hetek óta a legnagyobb erőfeszítések történnek abban az irányban, hogy a szünetelő lapok végre megjeler hessenek, azonban minden megegyezési kísérlet megtörik azokon a nehézségeken és intrikákon, amelyekkel lépten- nyomon találkoznak. Hogy a Híradó „nem akarná* rendezni ügyét a Könyvnyomda Rt.-gal, erről az árszabálybizottság elnöksége tudja legjobban, hegy ez nem felel meg a valóságnak, mert ez iránt is állandóan folynak már a tárgyalások, de a beszüntetés következtében oly súlyosan megkérő:ült lapvállalat nem fogadhat el olyan feltételeket, amelyek már eleve lehetetlenné teszik kártérítési igényeinek érvényesítését. A békés megegyezés érdekében a Híradó már arra is hajlandó volt, hogy a lapot nem a Pressburger Zeitung nyomdavállalat üzemében állíttassa elő tudvalevókép a grémium főleg ez ellen ágaskodott), hanem egy másik nagy pozsonyi nyomdával tárgyait, amivel szemben az árszabálybizotiság feloldotta volna a Pressburger Zeitung nyomdájára kimondott blokádot úgy, hogy a Híradónak más nyomdában való .. burger Zt*.. megindu haltak . gyalásai azonban a fém .. ségeknél fogva, amelyek igen ^. -» érintik a lap anyagi érdekeit, ec‘ 7 nem vezettek eredményre. Ennek következtében a Pressburger Zeitung és Magyar Újság sem vehették igénybe a blokád megszüntetését, amit csak úgy akarnak megadni, hogy a Híradót nem a Pressburger Zeitung nyomdavállúla állítja ezeműl eiő. A harc kezdettől fogva három la pót sújtott, természe'es tehát, hon a három lapnak együttesen k védekeznie az ellenük ind* hajsza ellen és sem a Híradó, sem pedig a Pre burger Zeitung vállalat lapjai nem köthetnek külön olyan megállapodásokat, amelyek az egyiknek javára, a másiknak pedig rovására vannak. A szolidaritás egyetlen és természet;' módja ebben az ügyben a védekező nek és erről a fegyverről semaHiraa sem a Pressburger Zeitung vállalat lapjai nem mondhatnak le, akármennyire rosszul is esik ez azoknak, akik i küzdő feleket egymás ellen akarták kijátszani. A tárgyalások egyébként nem 8*V kadtak meg, hanem állandóan foly és remélhető, hogy a józan bel végre mégis csak úrrá lesz és sikc. már legközelebb olyan megoldást te lálni, amely lehetővé leszi, hogy mini a háiom szünetelő lap ismét megjelen hessen. A Híradó épen úgy, minta Pressburger Zeitung vállalat szívesen fogadnak el minden olyan meg oldást, amely nem sérti érdekeiké’ és részükről elfogadható, de ha az eddigi nehézségekkel, jogo latlan követelésekkel és diktátumok; találják magukat szemben, akkor megegyezés meghiúsulásáért meg? csak nem ők, hanem igen is azok felelősek, akik ezt a súlyos bonyoc^ mat felidézték és még ma is mim„ rendelkezésükre álló eszközzel mfeb nehezítik a kibonyolitást.
