Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-08-18 / 99. szám
1928 augusztus 18. 3. oldal. Komáromi Lapok nének elegendők, akkor a kommunisták is felajánlják a Munkásotthont kárvallott munkástestvéreik számára. A jellemző kommunista nagylelkűségről tanúskodó javaslatot persze már a tanács is elvetette, a közgyűlés szintén, mert hiszen a városnak rekvirálási joga nincsen. A közgyűlés a városbiró jelentését tudomásul vette azzal, hogy megkeresi a Schindler és Jedlin céget, hogy a tüzkárosultak által lakott eddigi raktár, helyiséget tovább engedje át a városnak, amely esetleg hajlandó valamelyes bér fizetésére is ezért a cégnek. A Városház- és Jókai utcák gyalogjáróinak aszfaltozása. A városbiró referált a közgyűlésnek a Városház- és Jókai ulcák gyalogjáróinak kiaszfaltozására beadott árajánlatokról és az ezzel kapcsolatos tanácsi és pénzügyi bizottsági javaslatokról. A tanács fölhivta a Poznámszky és Strelitz, valamint a pozsonyi Menzel céget árajánlat beadására. Mindkét cég szolgált árajánlattal, ezek közül a Menzel cégé az előnyösebb és olcsóbb, amelynek ajánlatát javasolja a tanács és a pénz. ügyi bizottság is elfogadásra, jelenti, hogy közben, mikor már a tanács az ajánlatok közül választolt, érkezett a Pozsonyi aszfaltrészvénytársaságtól is egy ajánlat, amelyet ismertet a városbiró és amely kedvezőtlenebb az olcsóbb Menzel cég ajánlatánál. Csizmazia városbiró előterjesztése során azt mondotta, hogy a Pozsonyi aszfaltrészvénytársasággal a pályázat felől telefonon értekezett, ami vissza, tetszést keltett a polgári pártok képviselőinél. Ennek adott hangot Broczky István, aki a n unkapályázatoknál követett eljárást elítélte, mert az nem méltó Komárom városához és fölhivta a képviselőtestületet, hogy tiltsa meg a városbirónak, hogy a tanács felhatalmazása nélkül bárkit is felhívjon közmunkáknál ajánlat beadására. A helyesléssel fogadott felszólalás után Geöbel Károly dr. is éles hangon kelt ki a városbiró eljárása miatt és kijelentette, hogy a városbiró jelentése ellenkezik a tanács eljárásával, mert ha a tanács ilyen utasítást adott volna Csizmaziának, akkor erkölcsi szempontból teljes mértékben kifogás alá esne a tanács ténykedése. Megállapítja, hogy a városbiró önkényesen járt el, amikor a harmadik céget is felszólította ajánlat beadására, mert erre a tanács őt fel nem hatalmazta. Azt kívánja, hogy ezentúl a napirendre kerülő kérdések ne olyan hosszú lére eresztett előadásban kerüljenek a képviselőtestület elé, hanem Írásba foglalva terjesszék elő a javaslatokat. Különben pedig ajánlja a tanács javaslatát elfogadásra. Csizmazia városbiró válaszában kijelentette, hogy az ellene irányuló támadások őt nem érinthetik, mert őt semmi egyéni érdek nem vezeti, egyedül a város érdekében járt el akkor, amidőn a harmadik cég ajánlatát is elfogadta. Kijelenti, hogy ő nem hívta föl telefonon a szóbanlevő pozsonyi céget, hanem megfordítva történt a dolog, vagyis a cég hívta föl őt telefonon, hogy beadhatja e pályázatát az aszfallmunkákra. Minthogy az aszfaltozó cégek között állítólagos kartel megállapításáról volt szó, a város érdekében elfogadta az ajánlatot, hogy meggyőződést szerezzen arról, hogy van e kartell vagy nincsen. Tisztán óvatosságból járt tehát el akkor, midőn a harmadik ajánlatot is elfogadta. Dénes felszólalása után Szvitok a külvárosi nagyon elhanyagolt utcákra hívja föl a közgyűlés figyelmét, mely után a közgyűlés kimondotta, hogy a Városház és Jókai utcák gyalogjáróinak aszfaltozási munkálataival a pozsonyi Menzel céget bízza meg. A kiséri szérüskertek elhelyezése. Mivel a város a lakásínségen segítendő, a kiséri dü'őben levő városi telkeket házhelyeknek eladta, az ugyan- I azon dűlőben fekvő s a helybeli közbirtokosság állandó használatára bocsátott szérüskertek kicserélésére került a sor. Már tavaly szó volt a szérüskerteknek máshová való elhelyezéséről, azonban dacára annak, hogy a város ez elől ki nem térhetett, mind a mai napig nem történt gondoskodás az érdekeltségnek megfelelő szérüskert kijelölésére. Februárban a tanács fölhivta a gazdákat a szérüskert kiürítésére, de mivel uj szérüskertről nem gondoskodtak, a gazdák továbbra is a régi helyet használták föl. Minthogy pedig az ott fölépült uj házak annyira közel kerültek a szérűhöz, hogy az egész terület tűzveszélyessé vált, a rendőrség fölhivta a gazdákat, hogy szeptember 15 ig ürítsék ki a területet. Erre a gazdaközönség kérelmet intézett a városhoz, amelyben kéri, hogy az uj szérüskert helyéül szerezze meg a város a gutái kapun túl, a csallóközi vasút tói délre fekvő kincstári területet. Broczky István az építészeti bizottság ülésén meginterpellálta Csizmazia városbirót, hogy miért engedte meg a gazdáknak, hogy a szérűre rakodjanak, holott ez a hely igen tűzveszélyes. A városbirót erélytelennek nevezte. Azt javasolta, hogy esetleges veszedelem kikerülése végett azonnal ürítsék ki az ottani házakat, mert senki sem vállalhat felelősséget, ha valami baj fog származni. A városbiró előterjesztése után Fried Miksa szenvedetmes hangon kijelenti, hogy csatlakozik Brcczky álláspontjához. A tanács kimondta, hogy a szérűre nem szabad semmiféle uj szalmát vagy takarmányt elhelyezni és ime mé- 1 gis oda helyezték a gazdák az egész ; idei termésüket. A maga részéről min den felelősséget elhárit magától és az esetleges veszedelmekért a városbirót teszi felelőssé, akit felszólít, hogy sürgősen intézkedjék az ottani szalmának máshova való elrakásáról. Koczor Gyula nemzgy. képviselő szerint egy kis jóakarattal és megértéssel az egész ügyet becsületesen és tisztességesen el lehet intézni. Hangsúlyozza, hogy a gazdaközönségnek joga van ahhoz a területhez, amelyen szérűje van, szolgalmi joguktól senki meg nem foszthatja őket. Az a baj, hogy akkor, amikor hazakat építettek azokra a területekre, az építészeti bizottság nem vette figyelembe a gazdák által jogosan használt területet. A gazdák azt kérik, hogy szerezzen a város részükre a gutái kapun hívül levő kincs tári telekből megfelelő területet. Egyáltalában nem érti, hogy amikor egyes személyek tudnak szerezni a kincstári területből, ugyanakkor a város nem képes egy talpalatnyit sem kapni ezekből a területekből, noha közérdek szempontjából volna arra szükség. Tessék ezt a kérdést végre komolyan venni és a városbiró vegye föl a tárgyalást a a kincstárral sürgősen. Csizmazia kijelenti, hogy folytak már tárgyalások, de azok nem vezettek eredményre. Maga is nagyon szeretné, ha a gazdák megfelelő szérüskerfet kaphatnának. P. Nagy Sándor szerint nem szabad lett volna szépítkezéseket a szérüskert mellett megengedni, másnak a területén nem lehet építeni. Fülöp Zsigmord szintén sürgős intézkedést kér, de indítványozza, hogy a város addig, amig a gazdaközönség részére megfelelő szérüskeriet nem szerzett, a mostani szérű mellett újabb építkezési engedélyt ne adjon ki Végül is a városbiró javaslatára egy bizottságot küld ki a közgyűlés, amelynek feladatává teszi, hogy a kért területen nyerendő szérüskert mielőbbi kieszközlése céljából a katonai parancsnoksággal már másnap reggel lépjen érintkezésbe. A bizottság tagjaiul Csizmazia városbitón kívül Koczor Gyula, P. Nagy Sándor és Gaborek Károly h. starosta választatott meg. Vet ©gépeket toló- és kanalas rendszerű egyszerű vagy kombinált sorbavetésre szállít Johann Pracner Speziolfabrik Roudnice A.. JE. Kérjen árjegyzéket és telvilág’ositást. Az 1928. évi költségvetés módosítása Miután a közgyűlés tudomásul vette, hogy a Technika Stavebna a Spol cég a kövezési munkálatok fizetési feltételeit a tavalyi terv szerint állapította meg, — rátért a képviselőtestület a járási hivatalnak ama leiratára, amelyben fölhívja a várost, hogy az 1928 évi költségvetést az általa előirt feltételek szerint módosítsa. A leiratot Herczegh István számvevő teljes részletességgel ismerteti és előterjeszti a számvevőség által kidolgozott s a tanács által elfogadott javaslatot. A leirat úgy kívánja módosítani a költségvetést, hogy a szükséglet redukálódjék, ami által az 1,000000 K ban igényelt államsegély is csökkentést nyerne. E végből mindenekelőtt felhívja a várost, hogy az eddigi szabályrendeleteket szigoiuan az állami mintarendeletek szerint módosítsa s a bévé telek fokozása céljából vezessen* be újabb jövedelmeket biztosító szabályrendeleteket. Így módosítani kénytelen a város a vízdij, csatornadíj, illetőségi jog adományozás, husadó, italadó, eb-Iadó, vigalmi adó, ingatlan értéknövekedési adó, fény űzési, átmeneti szállás utáni adó szabályzatokat. És be kell i< vezetnie az építési illetéket, a bérösz\ szeg utáni adót, a községi vagyonhasz} nálati adót, hamu és szemétfuvarozási ‘ szabályrendeletet, a hirdetések utáni I községi adót, a kártya, domino, billátd és tekeadóról szóló szabályrendeleteket. A módosítások és uj szabályrendeletek következtében 301000 K több bévé telt lehet előirányozni a költségvetésben, j amely szerint 699000K államsegély megadását tartja a város nélkülözhetetlennek. I A tanács a módosítások végrehajtását • javasolta és a közgyűlés többsége, te■ hintette! a város kényszerhelyzetére, a . tanács javaslatát elfogadta. I Mivel az idő már előre haladt, a ' városbiró illetve a képviselőtestület a ' közgyűlést elhalasztotta. Véres tüntetések a nettunoi szerződés ellen. — augusztus 18. Zágrábi jelentés szerint Sebenicoban tüntetések voltak a nettunoi szerződés ratifikálása ellen. A tüntetés egész éjszaka tartott, a tömeg az olasz konzulátus elé akart vonulni, de a csendőrség megakadályozta szándékában. Mindkét részen többen megsebesültek, számos tüntetőt letartóztattak. A spalatoi tüntetésekkel kapcsolatban a rendőrség harminc diákot letartóztatott és összesen 408 napi zárkát szabott rájuk. Trockij Berlin környékén telepedett le. —augusztus 17. A Chicago Tribuna berlini tudósítója irja lspjában, hogy látta és felismerte, Trockijt Berlinben, amint a volt népbiztos beszállt egy csukott autotsxiba. A tudósitó azt állítja, hogy Trockij a moszkvai hivatalos tényezők tudtával és beleegyezésével hagyta el Oroszországot, hogy írói tevékenységének szentelje magát. Trockij állítólag megígérte, hogy nem fog Oroszország ellen Írni. A volt népbiztos jelenleg barátainál tartózkodik, egy falusi házban, nem messze Berlintől. Trockij az utóbbi napokban titokban többször Berlinben volt. A tudósító azt is jelenti, hogy Trockij előbb három hétig Stettinben lakott, majd julius végén az Odera melletti Schmet városába utazott, ahonnan Beriin környékére költözött. A tudósítás azzal végződik, hogy Trockij nagyon megöregedett. A berlini szovjetkövetség sajtóosztálya cáfolja a hirt, hogy Trockij Berlinben tartózkodna és szerinte Trockij jelenleg is Alma Atában,Középázsiában tartőzkódik. A komáromi közönség és a doni kozákok. A komáromi közönség még most is a doni kozákok énekkara hétfői és keddi hangversenyének a hatása alatt áll és elmondhatjuk, hogy kevés hangverseny gyakorolt olyan mély benyomást és maradandó hatást a nehezen föimelegedő komáromi közönségre, mint a doni kozákok hangversenye. Az első est hallgatóságának nagy része második este is meghallgatta a szivekbe, telkekbe markoló dalokat és tüntető, orkánszerü tapsokkal adózott a tombolva lelkesedő közönség a nyújtott élvezetért. Ha még harmadszor is felléphettek volna, újra telt ház lelkesedett volna megkapó énekszámaikon. A közönség kíváncsiságát elégítjük ki, ha megírjuk, hogy tölünk, Komáromból Érsekújvárra mentek és hogy a komáromi közönséget nagyon lelkesnek, kedvesnek mondták és sokáig fognak a kedves komáromiakra visszaemlékezni. Viszont a komáromiak se fogják egyhamar elfeledni őket, hiszen meghallgatásuk élmény volt. Harmincöt hatalmas orosz férfi egyetlen finom hangszerré lett, a legédesebb, leglágyabb tenortól a legfélelmesebb basszusig. Friss, eredeti népi költészet egyesült itt érett művészettel. Vannak vad kozák nótáik, valahol mintha puska ropogna a magányos A fegyvertechuika csodája: Saner*Krnpp duplacsövű kakasnélküli serétfegyvert, ezen hírneves gyár ismert jó kivitelében Ke 1000. Belga Hammerless fegyverek Ke 850-től kezdve. — Serétes töltények per 100 drb Ké 120 príma minőségben. — Érdeklődők kérjenek ajánlatot Szlovenszkó legrégibb fegyverszak cégétől: Seifert Józseí Bratislava, Halásskapu-utca 4.
