Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-16 / 98. szám

^«gyvenkilencedik évfolyam. 98. Hzám. Csütörtök, ÍOSS. augusztus 16 KOMAROMI POLITIKAI LAP. liltbetéii ks MehisIOTik értékbe»: > Nalybes é* vidékre poit»i »étkflldéaiel: * Síké«* érre 80 K, léién« 40 K, negyedévre : SO I — Külföldön 150 yy«i nám árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. A csehszlovák külpolitika helyzete. Komárom, — aug. 16. Mikor Benes előadást tart a csehszlovák külpolitika sikereiről, ez annyit jelent, hogy a külügy­miniszter önmaga is megismétli azokat a reklámokat, amelyeket súlyos pénzeken szokott a belföldi és a külföldi sajtóban elhelyezni. Mi már tizedik esztendeje kisérjük figyelemmel ezeket a külpolitikai sikereket és azt sehogyan iem tudjuk elhinni. Megpróbáljuk ezt Benes saját kijelentéseivel bizonyi tani. Benes külpolitikája liz esz­tendőből kilencig a legmerevebben elzárkózott a német közeledés elől és erre csak a legutóbbi hónapok tapasztalatai bírták rá, amikor már a francia külpolitika is irányt vál­toztatott a németekkel szemben. épen az altruizmus és az objekti­vitás hiánya nem teheti tartóssá az elért sikereket. Ha Benes körül­tekint a diplomácia mezején, az ujjain is igen könnyű szerrel szám­lálhatja el ennek a diplomáciának a barátait. Még legközelebbi szö­vetségeseit sem tekintheti maradék­nélküli barátainak, akik ezt a kül­politikát fentartások nélkül teszik a magukévá. A politikai korrektség csakugyan elengedhetetlen feltétele a külpolitikai sikereknek. Ámde emlékezzék vissza Benes a Magyar­­ország ellen folytatott diplomáciai kampányokra, amelyek sok esetben kudarccal végződtek, mert a be­avatkozás jogcímét sehogy sem tudták igazolni. így a Habsburg restaurációs kísérlet alkalmával el­rendelt háborús készülődés nem ta­lálkozott a nagyhatalmak egyetér­tésével és épen Anglia emelte fel ebben az ügyben a szavát a moz­gósítás ellen, amely a fiatal cseh­szlovák köztársaságnak egymilárd­­jába került, mint erre a parlament­ben oly sokszor rámutattak. A külpolitikai sikerek alapja a belpolitikai nyugalom. Ez a nyu­galom megvan látszólag, azonban Benes mindenkor szándékosan fe­ledkezik meg arról, hogy itt a nem­zetiségi kisebbségek kérdése meg­oldva nincsen és azok elégedetle­nek mai helyzetükkel, amiért Be­nes is politikai felelősséggel tartozik. POLITIKAI SZEMLE Eddig Benesék Németországot is úgy kezelték, mint egy legyőzött államot, pedig ez a legyőzött állam tartja ma is kezében Európa bé­kéjét. A németekkel való kény­szerű megegyezést nem könyvel­hetjük el Benes sikere gyanánt. Ezzel valahogyan elkésett és a leg­közelebbi szomszéddal már csak azért sem lehet a viszony a legki­tűnőbb, mert a csatlakozás kérdé­sében tudvalevőleg Benes foglalja el a legmerevebb álláspontot, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ez a természetes folyamat be ne következzék. Mihelyt Párisban észre fognak térni és belátják, hogy a csatlako­zást megakadályozni képtelenség, abban a pillanatban Benes is át fog nyergelni. Ebből az következik, hogy Benesnek külpolitikai koncep­ciói a párisi Quai d’Orsay placélu­­mától függően indulnak el a maguk útjára. Benes hivatkozik a népszö­vetség sikeres munkájára is elő­adásában. Erről a sikerről a világ közvéleménye egészen máskép van informálva, mert látja, hogy a nép­­szövetség tehetetlen játékszere a nagyhatalmaknak és a kis állasnok egyáltalán nem találnak ott véde­lemre, amiről csaknem minden ülésszak után meggyőződést sze­rezhet a komoly szemlélő. Bene3 egyedüli sikere gyanánt a kisantant megalakítását hozhatja fel. Igaz ugyan, hogy a kisantant­­nak kevesebb a barátja, mint az ellensége az európai közvélemény­ben, mert látta világos célját, amit ennek a közvéleménynek nyomása alatt revideálni is volt kénytelen és a negativ célokat pozitív célokká változtatni. Ez azonban mindaddig nem sikerült. A Középeurópai Vám­szövetség gondolata, mely Benest vallhatja szülőapjának, megint olyan idea, amely épen Benes külpolitikai magatartása miatt kénytelen hajó­törést szenvedni. A csehszlovák külpolitikáját az egocentrikus világnézet jellemzi és Komárom,—augusztus 15. Ertglis dr. pénzügyminiszter — hivatalában. Mint Prágából jelenük, Engüs dr. pénzügyminiszter a napokban kihallga­táson volt Masaryk köztársasági elnök­nél. A pénzügyminiszter eDgedve a legfelsőbb helyen megnyilvánult óhajnak, hajlandó visszatérni a pénzügyminiszteri tárca élére és mint Írják, még e hét végén elfoglalja hivatalát. Benes dr. kiUügyminiszter az első tiz év mérlegéről. Benes dr. külügyminiszter Kutten­­bergben előadást tartott, amelyben a köztársaság első tiz évének mérlegét állította fel és a legközelebbi évek feladatait vázolta. A szocialista lapok részletesen ismertetik az előadást, amelynek során a külügyminiszter fog­lalkozott a belpolitikai helyzettel is, amelyet teljesen kielégítőnek talál. A csehszlovák külpolitika sikereire hivat­kozva, hangsúlyozta, hogy a köztársa­ságban nem méltányolták eléggé azt a tényt, hogy a népszövetség őt ötször beválasztotta a népszövetségi tanácsba. Nem méltányolták eléggé a népszövet­ség munkáját sem, pedig nézete szerint épp onnan indultak ki mindazon kez­deményezések, amelyek Európa békéjét előmozdították. Franciaország szövet­ségese a köztársaságnak, Németország, ez a hatalmas állam, pedig a szom­szédja és ezért Csehszlovákiára nem közömbös e két hatalom viszonya. A Rajnán \aló vis2áy az Elbán, Moldván és a Dunán való nyugtalanságot jelenti. A köztársaság külpolitikájának — Be­nes szerint— makulátlannak kell lennie, hogy az állam erkölcsi helyzete olyan sziláid legyen, mint Belgiumé volt a világháború kezdetén. Ausztria csatla­kozását és a trianoni béke revízióját nem tartja veszedelmes problémának. A szlovák szocialisták orgánuma a szlovák néppárt ellen. A szlovák testvérek között évek óta igen fcs2ült a viszony, amely az utóbbi időben megint elmérgesedett. Az ellen­tétek legnagyobbak a szlovák szocia­listák és a szlovák néppártiak között, akik sehogysem tudják megérteni egy­mást és örökké rivalizálnak egymással. A gyűlöletig fokozott ellentétek időn­ként a két párt sajtóorganumaiban robbannak ki, amelyekben ugyancsak nagy igyekezettel szedik le egymásról a keresztvizet. Most a szociáldemokrata Robotnické Noviny, Dérer Iván lapja ront neki a szlovák néppárt egyik vezetőjének, Bazovsky Lajos dr. losonci ügyvédnek, akiről azt Írja, hogy védel­mébe vette Tukát, s hogy a keresztény­szocialista párt által mostanában meg­indítandó szlovák nyelvű politikai lap élére fogják állítani, mint akinek még a fordulat előtti időkből jó csengésű neve van a szlovákok előtt. A lapra a losonci magyarok 40.000 koronát adtak. Bazovsky az ellene felhozottakra a Slovak ban most nyilatkozik és kijelenti, hogy Tuka mellett levelet irt Hlinkának, mert megvan arról győződve, hogy Tuka jó szlovák és hü tagja pártjának. Nem ítéli el vacuum iuris elméletét, mert azt csak magyarázni kell tudni. Végül pedig erélyesen megcáfolja, hogy a magyaroktól egy fillért is kapott volna. Módosítani kella város költségvetését. Komárom, — augusztus 15. Két hónappal ezelőh, a junius köze­pén tartott városi közgyűlésen hozta végre a város képviselőtestülete tető alá az 1928. évi költségvetést, amelyet fölterjesztett jóváhagyás végett a felsőbb fői urnához, a járási hivatalhoz. Azt gondoltuk, hogy a tulajdonképen már a múlt év novemberére esedékessé vált költségvetés végre-valahára elintézést nyeif, amikor a csütörtökön meg tartandó képviselőtestületi közgyűlés tárgysoro­zatéból arról értesülünk, hogy az 1928. évi költségvetés módosítása is napirendre kerül. Negyed év van már csak hátra ebből az esztendőből és néhány hét múlva már tárgyalni kellene uz 1929. évre szóló költségvetést s ime még 1928 ra sincs rendes költségvetése a városnak és egyelőre alig vart kilátás arra, hogy jóváhagyott költségvetés alapján intézzék Komárom gazdasági és pénzügyeit. A város jelenleg a jó reménység fejé­ben teljesiti fizetési kötelezettségét, de természetesen azt is cssk abban a mér­tékben, amint a jövedelmek befolynak, mivel azonban a fordulat óta többször megtörtént már a város költségvetés nélküli adminisztrálása, a folyó évben sem megy az másképen, hiszen a város hitelezői előtt sem újság már ez a helyzet. EzuMal azonban nemcsak arról van Sserkeutffaég éa kiadóhivatal: Hádor-o. tt„ Megjelenik hetenkint háromaaon kedden, csütörtökön és szombaton. szó, hogy a város egyelőre kénytelen Isten nevében adminisztrálni, hanem súlyosabb esetről. Nevezetesen a járási hivatal szigorú leiratáról, amely a költ­ségvetést visszaküldődé módosítás vé­gett és pedig olyképen, hogy a szük­séglet rovatnál fedezetlenül maradt és államsegélyből fedezni remélt egymillió kiadási többlet fedezetére a régi szabály­rendeletek módosítását és uj szabály­rendeletek bevezetését rendeli el. Ezek a szabályrendeletek a városnak külön­böző jövedelmi forrásul szolgálnak, de természetesen az adózó polgárság bő­rére, mert a különféle jövedelmek kive­tésére és behajtására jogosító szabály­rendeletek újabb fizetési kötelezettség­gel rójja meg a város lakosságát. A leirat rendelkezése szerint a város képviselőtestületének a város jövedel menek gyarapítása céljából módosítani kell a vizdij, csatornadíj, husadó, ital­adó, ingatlan értéknövekedési adó, vi­galmi adó, ebadó, fény űzési adó, állat- és husszemle szabályzatokat és pedig a minisztérium á'tal annak idején meg­küldött mintaszabályzatok szerint. De ezenfelül be kell vezetni több uj meg­adóztatásra szolgáló szabályzatot, igy az építési illeték, szabályzatot, a bér­összeg utáni adóról, az átmeneti szállás utáni adóról szóló szabályzatokat, vala­mint a hivatalos cselekmények utáni, a községi vagyon használati adókra, a hamu és szemétfuvarozásra, hirdetésekie vonatkozó adószabályzatokat s végül a kártya, domino, billiard és teke adó szabályrendeleteket. Mint ezekből látható, Komáromban éppen csakhogy a levegőt nem fogják egyelőre megadóztatni, de más egyebet igen. És a dologban az a tragikus, hogy a város nem térhet ki a módosítások és uj bevezetések elől, annyival is in­kább, mert a felsőbb hatóság az állam­segélyt csakis akkor hajlandó kiutalni, ha ezen szabályrendeletek által biztosí­tott jövedelmi források kimerittettek és az ezek révén befolyandó jövedelmek az 1928. évi költségvetésbe beóllittattak, minek folytán remélhető, hogy a költ­ségvetés szerint eredetileg 1000000 K-ban kimutatott fedezetlen szükséglet tetemesen redukálódni fog. A szám­vevői hivatal megtette a hozzávetőleges, de reális alapon nyugvó számításait és kimutatta, hogy az uj adókból a város­nak mintegy 300000 K több bevételre lehet kilátása, fedezetlenül igy is mint­egy 700000 K fog maradni. A leirat következtében rendkívül ne­héz helyzetbe került a város, mert ha esetleg nem tesz eleget a leirat rendel­kezéseinek, költségvetését nem hagyják jóvá s az államsegélyre való kilátások is alaposan elhalványodnak, esetleg egészen el is oszolhatnak. A szabály­rendeletek módosítását és újabb sza­bályzatok bevezetését azért kívánja a felsőbb hatóság, mert reméli, hogy az uj jövedelmi források következtében az egy millió államsegély csökkenni fog, már pedig az államnak az az érdeke, hogy minél kevesebb államse­gélyt utaljon ki Komáromnak. De még az is megtörténhetik, hogy a redukált, illetve módosított költségvetés dacára a miniszter nem ad államsegélyt, hanem nagykegyesen megengedi, hogy a város a fedezetlenül maradt összegre nézve a mai kétszáz százalékos póiadón felül a szükségesnek mutatkozó százalék sze­rint újabb pótadót vethessen ki. Nem akatunk jósok lenni, de a jelek úgy mutatják, mintha erre az utóbbi eshető ségre jobban számíthatnánk, mint az államsegély kiutalására. A város képviselőtestülete a csütörtöki közgyűlésen foglalkozik a leirattal, amelynek elintézése nagy felelősséggel jár a képviselőtestület tagjaira nézve.

Next

/
Thumbnails
Contents