Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-16 / 98. szám

2. oldal. Komaromi Lapot iy^8. augusztus 16. A város mindenképen kényszerhelyzetbe került és a kinos szituációból előre­láthatóan csak úgy tud menekülni, hogyha a város fontos gazdasági és pénzügyi érdekeinek megóvása céljából az 1928. évi költségvetést módosítja. Az angol üzletemberek nein bíz­hatnak Romániában az optánsper tapasztalatai után — augusztus 16. Londoni jelentés szerint a Morning Post levelet közöl Sir Herbert Morgan tollából, amely élénken helyesli Sir Robert Goowernek az optánsperben nemrég közölt nyilatkozatát. A levél szerint Romániának az optánsper­ben tanúsított magatartása a nép­­szövetségi alapokmánynak flagráns meg­sértése volt. Ez azért aggasztó jelen­ség, mert általában a szerződések megszegésére bátorit és ezáltal a Nép szövetség hűtlenné vált eredeti felada­tához, amely a szerződések szent­ségének megőrzéséből állana. Ettől eltekintve Románia rossz szolgálatot tett saját ügyének is, szerződéses kö­telezettségének megszegése folytán. Idővel rá fog szorulni az angol hitelre, ha saját pénzügyeit rendbe akarja hozni. De mi bizalmuk lehet az angol üzleti embereknek olyam állam, vagy olyan állam alattvalói iránt, amely ily könnyen hajlandó ün­nepélyes kötelezettségei alól ki­bújni. Egy népre nézve olyan becsületbeli szabályok érvényesek, mint az egyé­nekre nézve és a népek becsületét vagy becstelenségét mindig a kormá­nyok magatartása szerint Ítélik meg. A jelen század regénye Nti Jókainak kellene megírni, eki­­nek fantáziája a Jövő század regényé­ben szárnyalt — nem, a jelen század regényét Machiavellinek, a hazugság atyamesterének és évszázadokon át: világprofesszorának kellene megírnia. Csak ő írhatná meg méltón a nagy színjátékot, amely most London fölött zajlott és ezt a másik nagy színjátékot, amely huszonhetedikén Párizsban zaj­lik le. Huszonhetedikén Írják alá, az eddigiek szerint, a Kellogg-féle háború­­ellenes szerződést, amely „örök időkre" száműzi a háborút, törvénytelennek deklarálva azt. Most pedig mintegy prológusaként a világtörténelmi aktus­nak, látványos repülőgyakorlat folyik London tó ött hétfő délután hat órától. Száz es száz sziréna búgott, jelezte a nagy égi gyakorlat kezdetét. Fényszó­rók százai világították be az égboltot és kísérteties volt a fénycsóvák felvilla­nása, amint keresték a horizonton kö­zeledő ellenséges hadirepülőgépeket. Több mint háromszáz gíp vett részt a gyakorlatban és példátlan látvány volt, amint a fényszórók megvilágítot­ták az egyes ellenséges repülőgépeket, amelyeknek nyomban el kellett tünniök, jeléül annak, hogy az elhárító ütegek észrevették és lelőtték. Az elhárító üte­gek nyolc támadó gépet lőttek volna le; este tíz óra u'án harminckét óriási bombavető érkezett London fölé és a gyakorlat bebizonyított, hogy alig 25—30 perccel a déli vagy keleti part­vidék elérése után a támadók már London felett lehettek és egészen rövid idő alatt körülbelül huszonhárom tonna üuiy u bombát dobhatnak le Londonra... Hadijáték a levegőben, London fölött, ugyanakkor indulás Párizsba, a világ­nak ki tudja mennyi fővárosából, az örök béke paktum aláírására. Mi ez? Válasz: Ez a mai világpolitika. Ne értessünk félre. A háborúra való készü­lődés, a béke szolgálatában, — 1914-es tapasztalatok útin már nem olyan gú­nyos abszurdum és ellentmondás. Lehet például az adott esetben, hogy íp a repülőharc borzalmas perspektívái azok, melyek a világbéke politikáját előmoz­dítják, Mindenesetre azonban szimpto­matikus ellentmondásai a mai világ­­politikai helyzetnek, hogy két héttel a Kellogg-paktum aláírása előtt mintegy jelmezes főpróbát tartanak a jövő há­borújáról, a régi háborúról. Ehhez hoz­zájárul terv bevett megújítása és kitné­­iyitésea francia-angol antantnak: és ez a legújabb hadseregfejlesztés a flotta­fejlesztési program, amelyet kétségtelen elmés formulában úgy fejeznek ki, hogy ezentúl a francia lesz az angol kato­nája, az angol pedig a francia tenge­része. Egész bizonyos, hogy a világnak nagyon sok nagy vegyészeti laborató­riumában az uj háborús gázok stúdi­umában búvárkodnak! A háborunyerles országok municiógyárainafe kéményei ontják a füstöt.. . Csupa kis báráriy­­felhőcske aztán a világbéke, a kelloggi világbéke nyájas kéklő égbollján, min­den nagy háború ilyen lelkesen gon­doltak az örök békére és minden nagy háború után ilyen lelkesen fegyverkeztek fel. Fegyverkeztek: diplomáciaiig is. Hugo Grotiustál Wodrow Wilsonig és Kanttól Kellogig mennyi álmodozója, politikusa, doktrinérje, fantasztája, rea­­lilája vagy romantikusa az örök béké­nek. Emlékszünk a háboruelőtti Genfre, — akkor Hága volt az. Emlékszünk a világbéke jelszavaira, enyhe és finom csiiingelésére a hágai palotában ugyan­azoknak a nagyhatalmaknak képviselői, amelyeknek titkos kabinetjeiben akkor már a világháború legprecízebb terv­rajza megvolt. A nemzetközi jog legki­válóbb művelői gyönyörű formulákat dolgoztak ki, a formulák aztán az első ágyú izzó csövén elégtek. Amig a mai nemzetközi jogi rendszer megvan minden abszurdumával és min­den kontraverziájával, amig megvan az a gyönge joga és a kisebbség joga; papíron és megvan az erősebb joga a fegyverben, — amig a Népszövetség meghátrál a jogi kérdések megoldása elől, mint legutóbb is az optánsperben; amíg a nemzetközi jogban az a hallatlan jogegyenlőtlenség az uralkodó rend­szer ; amig a békeszerződéseknek béke­ellenes szelleme van érvényben és amig a háborugyőztesek korlátlan fegyverke­zésével szemben a háboruvesztes fél gúzsba van kötve és nem annyira az igazi béke szelleme jelenti a békega­rancia paktumé*, hanem ez a guzä és ez a kötelék, addig drámai illúzió az örök bekében való hit. És addig a hely­zet szimptomája valóban nem más, mint ez a régi próbaháboru, a Kellogg­­paktun; aláírásának előestéjén . . . Löwenstein bankárt a boncolás szerint megmérgezték. — auguuztus 16. Boulognei jelentések szerint Paul párisi törvényszéki orvos Löwenstein bankár belső részeinek megvizsgálása után megállapította, hogy nem lett öngyilkos, hanem megmérgezték. A részletesebb jelentést még nem tették közzé és igy ennek a feltűnést keltő nyilatkozatnak részletei egyelőre még hiányoznak. Az angol legibadgyakorlatok tanulságai szerint Londont két óra alatt elpusztíthatják a repülőgépek. — augusztus 16, Megírtuk, hogy London felett most folynak a légihadgyakorlatok. Eddig hetven bombavetőgép vett részt a támadásokban és hetvenöt elháritógép bocsátkozott velük harcba. A légügyi minisztérium megállapítása szerint a múlt éjjel megkísérelt támadásból nyolcat sikereit a védelemnek feltartóztatnia és csak kettő ért rendelkezézi helyére. A gyakorlat bebizonyította, hogy alig 25—30 perccel a déli vagy keleti partvidék elérése után a támadók már London felett lehetnek és egészen rövid idő alatt körülbelül 23 tonna súlyú bombát dobhatnak le Londonra. Tekintve, hogy Londonban számtalan kitűnő célpont van, majdnem mindig a támadók vannak előnyben, a teljesen biztos elhárítás még ismeretlen lévén. Végül a védelem óriási erőtartalékokat kíván úgy emberekben mint gépekben, ezt pedig csak a kereskedelmi és politikai aviatika teszi lehetővé, amely eddig állítólag nincs annyira kifejlődve, mint Francia és Németországban. Ezért a katonai biztonság egyik legfontosabb előfeltételének a polgári repülés na­­gyobbmérvű fejlesztését tartják. ELEGÁNS FÉRFIINGEK mérték szerint NŐI FEHÉRNEMŰEK BABY KELENGYE A G Y N EMU VÁSZONÁRU Véres éjszakai verekedés a Danarakparton. Életveszélyesen megszartak egy fiatalembert, aki maga kezdte a verekedést. —augusztus 16. — augusztus 16. Keddre virradó éjszaka véres vere­kedés színhelye volt a Dunarakpart, amelynek súlyos áldozata a verekedés előidézője. É|fél után egy óra tájban, nem messze a Fritz-féle vendéglőtől, Györ­gyik Sándor fiatalember összeszólako­­zott Bán Jánossal és a két Nagy fiú­val, Jánossal és Károllyal, akik egyik dunaparti korcsmában muzsikálnak. Va­­lanaenyien ittas állapotban voltak, Györgyik Sándor kezdte a verekedést, miközben Bán János súlyos késszurást szenvedett, továbbá Nagy Károly is Györgyik által. Erre hárman összefog­tak Györgyik ellen és őt is megbics­­kázták, aki több késszurás közben egy életveszélyes tüdőszurást is kapott. Györgyiket ezután az odasiető embe­rek bekísérték az egyik dunaparti zugszállodába, ahonnan a mentők a kórházba szállították. A véres verekedés előzményei a rendőri jelentés szerint A horvát nép nem fogadja el i a nettunöi egyezményeket.1 — augusztus 16 Zágrábi jelentés szerint Pribecsevics Szvetozar, a parasztdeonokrata koalíció S elnöke úgy nyilatkozott a sajtó előtt, hogy a koalició a teljes egyenjogosult­­ság alapján át akarja szervezni az államot. Ezután kijelentette, hogy a néttunói egyezménynek a csonka belgrádi par­lamentben történt ratifikálása a leg­­szomorubb dolgok egyike. A kormány előbb revolverlövésekkel kikergette azoknak a területeknek képviselőit, akiket legjobban érintettek ezek az egyezmények, azután pedig a szkupstina a három meggyilkolt képviselő holt­teste fölött megszavazta az egyezmé­nyeket. Maga Marinkovics külügyminiszter nem mert megjelenni a szkupsti­­nában, hogy védje a törvényjavas­latait, hanem helyettessel képvi­seltette magát. * Végül azt hangoztatta, hogy a szkup­­stinának ratifikáló határozata, mint a véres csonka parlamentnek többi ha­tározata is, egyáltalán nem kötelezi a horvát népet és a Dráván és Száván túli területek egész lakosságát. a következők: Györgyik Sándor Bozsóki Erzsébet kaszimővsl ment a Dunaparton, akit már hosszabb idő óta ismer. Az utcán Györgyik kötekedett a lánnyal. Egyik Nagy odament erre Györgyikhez és figyelmeztette őt, hogy ne vesze­kedjék a lánnyal, amit Györgyik kikért magának és mindjárt verekedésre fogta a sort A Nagy testvérek erre elfutot­tak, Györgyik utánuk szaladt és mikor elfogta őket, a Halász utcánál kezdő­dött a késelés. Megállapították, hogy a verekedést Györgyik Sándor kezdeményezte, aki hamar nyúl argumentumként a késéhez. A fiatal ember állapota életveszélyes, mert súlyos tüdőszurást ejtettek rajta. Bán János és a két Nagy testvér, akik a késeléseket intézté< Györgyik ellen, nem vallották be, hogy a tüdőszúrást közülük ki követte el. Az éjszakai véres verekedésnek a törvényszéki tárgyaló­teremben lesz folytatása. Miért nem jelentette fal előbb? — Bocsánatot kérek, tekintetes uram, — hangzott a szerény válasz — tegnap délután láttam először életemben urán­­gutangot. Agglegény. A notórius agglegényt megkérdezte egy szép asszony. — Árulja el egyszer nekem, hogy miért nem nősült meg. Miért maradt agglegény? — Nagy sora van annak, de egy mondatban is elmesélhetem: Mindig egy ideális nőt kerestem. — No és sohse talált egy ideális női? — De igen. Egyet találtam. — No és miért nem veite el? Az agglegény nagyot sóhajtól': — Nem akart hozzám jönni. 0 vi­szont ideális férfit keresett... lgj Általit éi szépít a «Li-lfflE «Hl-P1H «ll-mim Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: „VÖRÖS RAK.“ gyógyszert«* Bratislava. — Alapítva 1312. Tarka krónika. Becsületsértés. Az egyik pesti fiskálishoz beállít egy idősebb ember. — Ügyvéd ur kérem, — igy kezdte j a panaszt — a szomszédom ellen sze­retnék becsületsértési pert beadni. — Orángutángnak nevezett kérem. Az ügyvéd előbb a vállát vonogatta, de aztán a mai rossz konjunktúrára gondolva, hozzálátott a jegyzőkönyv felvételéhez. Mikor már minden adatot beirt, megkérdezte: — No és mikor történt a sértés? A kliens gondolkozott egy kicsit, aztán így szólt: — Márciusban volt négy esztendeje. Az ügyvéd felpattant: — Na hallja, és most jön ide pa­naszt tenni. Hiszen ez már elévült. ’ ál 1 Jdt itu Jk** — Városi közgyűlés. Komárom város községi képviselőtestülete augusztus 16 án, csütörtökön délután 5 órakor a városi székház nagytermében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyso­rozatán szerepelnek többek között a Jókai és Városház u'cák gyalogjáróinak aszfaltozási ügye, a közbirtokosság ké­relme szerüskert kijelölése tárgyában, az 1928. évi költségvetés módosítása és ezzel kapcsolatosan a vizdijszabályzat, csatornadijszabályzat módosítása, épí­tési illeték szabályzat bevezetése, illető­ségi jog adományozásáról szóló sza­bályzat, husadó, italado, vigalmi adó, ingatlanértéknövekedési adó szabályzat módosítása, bérösszeg utáni adó sza­bályzat, átmeneti szállás utáni adósza-

Next

/
Thumbnails
Contents