Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-14 / 97. szám

2. oldal. Komáromi Lapos 1928. augusztus H. Valódi „Bemberg” mosó selyem harisnya elsőrendű minőség ség ^ ElBERT-nél Mádor-o. 19, Meglepő olcsó árban elsőrendű, ízléses nyakkendők, Női és férfi fehérnemű, Pyjamas, Tetra baba kelengye, Szekrény gyermekkocsik, Intézeti felszerelések, Bőráru, Vulkán koffer, Kötött kabátok, Bőrkeztyük, Kötények stb. Mosó, játszó ruhák kiárusítás! árban. siteit férfikara adott elő leírhatatlan nagy hatással, méltó befejezéséül a fé­nyes hangversenynek, A közönség tom­boló tapsaira megismételtek a remek kart, amelynek megragadó szépségeivel alig tudott betelni a közönség . .. A hangverseny tiz óra után ért véget. Maradandó emlékei sokáig ott fognak élni a szivekben, amelyekben a hála és elismerés érzése fakad azok iránt, akik Komárom dalt kedvelő közönségének ezt az estét szereziék. Mind a négy daltestület énekesei egyenként és össze­véve a legnagyobb elismerést érdemük meg szorgalmas, lelkes és odaadó, ki­tartó munkásságukért. Da a mélységes tisztelet és hála szava csendül meg a hangverseny két vezető egyénisége, Molecz Tivadar országos al karnagy és Krauiz Mór karnagy iránt, akik fá­radhatatlan kitartással, végtelen türe­lemmel és az ügy iránt való igaz szeretettel készítették elő a hangversenyt. A nagy siker oroszlánrésze őket illeti meg. De elismeréssel kell adóznunk a Dalegyesület iránt is, amelynek kez­deményezésére valósult meg ezidén is a minden művészi igénynek meg­felelő, nagysikerű hangverseny. Félmillió ember temette el Radicsot. Az egész horvát népet képviselte az a hatalmas tömeg, amely utolsó útjára kisérte Radics Istvánt. Soha még Zágráb olyan hatalmas gyászpompát nem látott, mert az ország minden részéből tízez­rével seregiettek az emberek a paraszt­vezér temetésére. Szombaton estétől kezdve a menetrendszerű és a külön­­vonatok ontották magukból a messze földről jöttékét, akiknek elhelyezése és ellátása nagy gondot okozott a horvát fővárosban. A temetés vasárnap délelőtt folyt le zuhogó esőben, mégis félmillió ember vonult fel azon. Az imponzáns lefolyású temetésen számos beszéd hangzott el. Zágrábi jelentés szerint Radics utóda Mss?k dr. lesz. i$l< A halottak segítettek tüzet oltani az élőknek Sem tűzoltósága, sem vize nem volt eddig Szőgyénnek: a tüzkatasztróía hatása alatt most kötelező lesz a tűzoltás és a község artézi kutat épittet Szögyén, augusztus 13, A tűz minden megnyilvánulási for­májában sokkal közelebb van az em­beri természethez, mint a többi elem. Nem véletlen, hogy az ősember a tüzet Istenként imádta és az sem volt vélet­len, hogy Néró perverz szándékkal fel­gyújtotta Rómát, azért, mert a fenséges tűzben akart gyönyörködni lantjának pengetése mellett. Szögyénben, mint már jelentettük, múlt héten borzalmas (üzkaiasztrófa pusztított, amely döbbenetes nyomot hagyott a községben. Ezt a tüzet azon­ban nem olyan szándékkal indították el a felszabadult elemek, hogy abban, mint egykor Néró gyönyörködött, most egyesek megint észrevegyék a tűz fé­lelmetesen gyönyörű látványát. A szö­­gyéni tűz mégis alkalmas volt erre, mert olyan hatalmas mérvű volt, hogy a sö­tét éjszakában mint rémes memento világított messzi tájon az embereknek. A falu még mo3t ia teljesen a tüz­­katasztrófa hatása alatt áll, amely mé­reteiben jóval felülmúlta a komáromi tüzet s igy nem csoda, ha az eddig ismeretien délszlovenszkói község neve: Szőgyén még a bécsi Neue Freie Presse hasábjain is helyet kapott. Kedden délután fél 4 óra tájban, mikor a lakosság legnagyobb része kinnt dolgozott a mezőkön, megszólalt Szögyén vészharangja és azóta másnap reggel fél 5 óráig szakadatlanul kon­gott a vészharang. A földekről az em berek rémülten siettek a községbe, hogy a tüzet, amely ekkor már hatal­mas lángokban tört az ég felé, meg­akadályozzák a továbbterjedésben. Amint már megírtuk, a tüzet több mint egy napig tartó nehéz, megfeszített munka után sikerült csak lokalizálni, de a tűz megaka­dályozása után is borzalmas nyoma maradt a községben. Hetvennyolc lakó­ház, huszonöt pajta és számos gazda­sági épület teljesen leégett, ezenkívül nagyon sok ház félig leégett, óriási értékű gabonával, amely az udvarokon volt felha’mozva. A községházán szer­zett információk szerint a kár az eddigi becslés szerint két és fél millió koronát tesz ki, amely mintegy százötven család között oszlik meg és amelynek elvesztése által hatszáz ember jutott nyomorba. Szőgyén, amely tulajdonképpen két falu: Magyar- és Németszőgyén és közigazgatásilag egyesítve vannak egy­mással, Köbölkút után kővetkező nagy­község a párkányi járásban. A falu hepehupás földön, lankás vidéken fek­szik. Egyik legnagyobb hibája a köz­ségnek az, hogy óriási vízhiányban szenved. A (űz azért is hatalmasodott el annyira, Kiküldött munkatársunktól. mert a íűzoháshoz nem volt meg­felelő víz. Éppúgy, mint a komáromi tűzkatasz­­trófa után, a szőgyéni tűzeset után is sokat tanult a község lakossága. Ter­mészetesen ez olyan eső után köpö­nyeg-féle okulás, de még mindig jobb, mintha egyáltalán nem vonták volna le a tanulságot. A szőgyénieknek a múlt heti tüzesei volt szükséges ahhoz, hogy magukhoz térjenek, mert teljesen tarthatatlan és elképzelhetetlen állapot, hogy egy ötezer lakosságú községnek egyáltalában semmiféle tűzoltósága ne legyen. A vidékről segítségül jövő tüzoltócsapatok parancsnokai egészen érthetetlenül vették tudo­másul, mikor arra a kérdésre, hogy hol van a szőgyéni tüzoltócsapat parancsnoka, azt a felvilágosítást kapták, hogy Szőgyénnek egyálta­lában nincsen tűzoltósága. A községházán ugyan kijelentették, hogy a két évvel ezelőtt már volt önkéntes tűzoltósága Erős8 Imre tanító vezetésé­vel, aki azonban az intrikák miatt vissza­lépett a vezetéstől és azóta megint 8zéjjeloszlott a csapat. A tűz után a képviselőtestület rögtön egybegyült és elhatározta, hogy megszervevezi a sző­gyéni tűzoltóságot, és pedig nem is önkéntességi alapon, hanem a tűzoltást kötelességnek fogják minősiteni, amely szerint minden volt katona három évig köteles tűzoltói szolgálatot teljesíteni. A másik nagy baj azonkívül az volt. hogy nem állt viz rendelkezre a tűz­oltáshoz. A községben van ugyan néhány kút, amelyeknek azonban kevés a víztartalmuk. A képviselőtestület éppen a multheti tűzzel kapcsolatban most már azt is elhatározta, hogy mindenáron keresztül fogja vinni az artézi kutak létesítését és pedig mind a két falu részére akarnak egy-egy artézi kutat, amelynek léte­sítése milliós tételt jelentene. A faluban beszélik, hogy nyári időben az állatok itatására is össze kell gyűj­teni a vizet, mert annyira kevés a köz­­ségben a viz. Valószínű ez az oka an­nak is, hogy a faluban a tuberkulózis nagy méretekben pusztít a lakosság között. A községházán Hrlvnyák József fő­jegyző adott információkat a tűz n éreteiről. A községháza folyosójáról borzalmas látvány tárul a néző elébe: a házak tövig leégve sorakoznak egy más mellett csupasz helyükkel mindenütt fekete üszkös nyomot hagyva egész ! nagy területen. Itt tudtuk meg, hogy a tüzet jóformán egy nagyon szerencsés körülmény állította meg a továbbterje­désben. Ugyanis a tűz B3rt község irányában terjedt | és miután már néhány utcasor leégett, következeit a nagykiterje- í désű falusi temető, amely elválasz­totta a többi háztói az égő területet A tűz továbbterjedését igy tehát a sir­­halmok akadályozták meg és valaki a tűz alkalmával meg is jegyezte, hogy a halottak segítettek az élőknek tüzet oltani. A lélekharang szakadatlan kongására a két falu lakósságának minden ép­kézláb embere a kutakhoz sietett hor­dókkal és egyéb edényekkel, amelyeket pár száz szekérre felrakva hordtak a tűz színhelyére. Szerencsétlenségükre nagy szélvihar dühöngött, amely a tüzcsóvákal és zsarátnokokat ro­hamosan széjjelvitte újabb gyújto­gatást idézve elő a környék tűz­veszélyes helyein. A tűz hihetetelen gyorsasággal terjedt, a lakósság körében óriási pánikot idé­zett elő. Az első percekben azonnal három-négy ház egyszerre tüzet fogott és a lakósság a pánikban a tűzoltás helyett a saját házaiban igyekezett a holmikat megmenteni. A tűz körül bor­zasztó nagy fejetlenség támadt és tu lajdonképen a tüzfogáshoz csak akkor kezdhettek, amikor a környékbeli tűz­oltók megérkeztek. A tűz Vass Jenő nyers-olajmotoros traktorjából kijövő szikrákból keletkezett, amelyek meg­­gyujtották a körülötte lévő száraz szal­mát. A tűz helyszínén azonnal megje­lentek a párkányi járási hivatal részé­ről a járásfőnök és fogalmazó, azonkí­vül a szomszédos falvak csendőrsége is kivonult, hogy a rendet fenntart­hassák. A hajléktalanul maradt lakósság leg­nagyobb része a rokonságnál, ismerő­söknél helyezkedett el. Mint Komárom­ban, úgy Szögyénben is a tűz renge­teg embert végzetesen sújtott és jófor­mán mindenüket elvesztették. Bú­toraikon kívül készpénzüket, ruhájukat, gabonanemüket és állatállományuk nagy részét. A lakósság a tüzkárosultak érde­kében gyűjtést indított, és a képviselőtestület az adakozást kötelezővé telte. A községnek szerdán lesz búcsúja, amely alkalommal a főjegyző nem en­gedte meg a táncvigalmak megtartását és igy Szőgyén község szomorú búcsú elé néz. Mint jeleztük, a lüz alkalmá­val nagyon sok tűzoltásnál segédkező ember megsebesült, egy füstmérgezést kapott. A tűznek halálos áldozata csak egy volt, Gaál Istvánná nevezetű öregasszony, aki borzalmasan ösz­­szeégett, úgy. hogy megszenesedett holttestét a koporsóban alig lehetett elhelyezni. Szőgyén község fejlődését a tűzvész minden bizonnyal befolyásolja. Amint értesülünk, Biró Béla igazgatótaniió Prágába utazott, hogy az állami erdészeti hivatalnál és a vasúti igazgatóságnál kedvezményes fát eszközöljön ki építési célokra és hogy a fa elszál­lításnál is segítségére legyen az állam a sorsüldözött falunak. Dr. Haiczl Kálmán plébános a járási papság körében felhívást intézett, hogy a falvak lakóssága körében gyűjtést indítsanak, Biró Béla ig. tanító pedig a járási tanítóság körében indított moz­galmat a tüzkárosultak érdekében. A megmenekült lakósság nagy részvéttel van a község lakóssága iránt és főként természetbeni adományaikkal máris nagyban hozzájárultak a felsegélyezéshez. Szőgyén község anyagilag meglehe­tősen jómódú, noha a lakósság nagy részének nehéz az elhelyezkedése a mindennapi kenyérért való tülekedésben. Ezért sok a faluban a kommunista érzelmű ember. A községi képviselő­testület is ennek megfelelően van meg­választva és a kommunisták vannak többségben. A biró Sáray Ferenc agrár­­párli. A községházán a főjegyző mellett a község ügyeit Salgó Tivadar jegyző és Halász József számvevő intézik, akiknek természetesen most a legtöbb munkát a múlt heti tűzvész adja. fi. e) Cooiidge elnök a Kellogg­­javaslat ellen? — augusztus 13. Párisi jelentés szerint Cooiidge elnök nagyjelentőségű beszédetmon­­dott a Kellogg-egyezményröl. Kije­lentette, hogy nem engedheti meg, hogy az amerikai hadsereget és ten­gerészetet a Kellogg-egyezményböl kifolyóan bárminő támadás vagy megrövidítés érje. Amerika hadse­rege nagyon mérsékelt és teljesen védelmi jellegű Mivel a Kelloggja­­vaslat csupán azt a kötelezettséget tartalmazza, hogy az aláírók nem támadják meg egymást, az egyez­ménynek kevés köze lehet a tisztán védelmi haderőre vonatkozó kérdé­sekhez. Mindamellett az elnök meg­jegyezte, hogy a szerződés ratifiká­lása valószínűleg befolyással lesz bizonyos függő kérdésekre, amelyek a nemzeli védelemre vonatkoznak. Mibe kerül a Vatikán államháztartása ? Hogy a pápa kapja naponta a leg­több levelet az egész világon s ő adja a legtöbb kihallgatást, tudott dolog. Újabban egy hollandi lap más érdekes í adatokat közöl a Vatikán gazdasági j ügyeiről, amelyek még inkább rámutat­­| nak a Vatikán világhatalmi állására s : arra a tényre, hogy a kath. egyházhoz ; fogható szervezet nincsen a világon. A I vatikáni állam háztartás kiadásai között I a legsúlyosabb tétel a Rómában szé­kelő 30 bíboros ellátása, akik ugyan szerény fizetést kapnak, egyenkint kö­rülbelül havi 2900 lírát (1 lira 2 Kcs); továbbá a nagyszámú magasabb egy­házi alkalmazottak, pápai diplomaták és delegátusok, valamint körülbelül 2000 vatikáni alkalmazott fizetése. Ezek a ki­adások ma évente kb 50 millió lirát tesznek ki. Azonban rendkívül nagy összegeket fordít a pápa egyes katho­­likus intézmények és főleg a külföldi missziók támogatására. A bevétel fő­forrása a Péter-fülét, főleg az északi és délamerikai kaíholikusok önkéntes ado­mányai, amelyek utóbbi időben kb. évi 140 millió lírára rúgnak. Régebbi idő­ben a norfolki herceg évente megláto­gatta a pápát s egy milliós csekket adott át neki az Egyház szükségleteire. Az adományok a szentév óta jelentéke­nyen emelkedtek, viszont ugyanekkora kiadások is lényegesen felszaporodtak. Legnagyobb megterhelése a vatikáni háztartásnak, amikor a pápa néhány évvel ezelőtt hónapokon át egész vo­natokkal küldte az oroszországi éhe­zőknek az élelmiszert és ruhát s hosszú hónapokon éjt 701 népkonyhát tartott fenn és 124.540 embert táplált vallás­­külömbség nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents