Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-08-14 / 97. szám
«Uf resűdlenoedik évíoljraxn QY, «MMB&Itt. Kedd, I9íá8, angasztns 14. OMAROMI POLITIKAI LAP. li^Sseiégi is Tsehnlovik értékbe*! í-jíjrkea és viükre postai nétkfiHéasej ■ Swe 8® K, félévre 40 K. negyedévre 13 S. — lülfőldön Í5Ó Ké ®- ';r®s asáaa ár® s ®® fillér. ALAPÍTOTTA! TUBA JAMOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARAMYAY JÓZSEF dr. 3*erke.*ií»S*éf és kmdóhivstaiIfádoí-u $®., Megjelenik hetenkint biromssor j kedden, csütörtökön és szombaton Magyar zászló Amszterdamban Komárom, — augusztus 13. Az amszterdami olimpiászon a kis nyo’cmillios magyar nemzet atlétái a világ nemzeteinek sorába a kilencedik helyre küzdötték fel magukat; egy kis szerencsével még jobb helyezést is nyerhettek volna a magyar versenyzők, akik megmutatták a világnak, bogy a kis, megcsonkított nemzet a Duna Tisza közén méltó küzdőtársa a világ nagy nemzeteinek és a kultúra terén olyan teljesítményeket végez, mint a világ bármely nagy nemzete. Amszterdamban több Ízben repült fel az árbőcra a magyar trikolór azt hirdetve a világnak, hogy a sport egyes ágaiban elsők vagyunk a világ nemzetei sorában. Ez a dicsőség felér egy győzelemmel, amelyet ágyuk és puskák szoktak eldönteni, sőt nagyobb is annál, mert egyenlő feitéte'ek mellett vívják, az egyéni rátermettség a tudás és az erő győzelme szerzi meg a babért. Annál nevezetesebb és fontosabb ez a győzelem, mert a kisantant és a magyarságnak többi ellensége, főleg a Szajna mellett, ezt a kis ne.i.zetet szeretnék eltörölni a föld színéről. A kis nemzet azonban nem olyan könnyű falat, mint azt atlétái az olimpiászon megmutatták. A hatalmas Amerika, ahol a millió dollárok szabad rendelkezésére állanak a sportnak, tisztelettel tekintett a magyar versenyzőkre, akik sok téren külömbeknek bizonyultak az ő atlétáiknál is. Holott tudott valóság az, hogy Amerikában a sport terén a professzionizmus és az amatőrség között csak halvány nüanszokban jelentkezik a külömbség. A sajtó kisantant, amely harsonáit mindig és minden alkalommal megfujja Jerikó falai alatt várva, hogy az összedőljön, most mélyen hallgat, mert nemzeteik valahol a versenyzők sorának végén szerénykednek a francia protektorátus védőszárnyai alatt. A világnak fel kell figyelnie erre az eredményre mindenhol, még a Szajna partján is, hogy Európában ól egy kis nemzet, amely a háborúban is úgy megálta a helyét, mint egyetlen nemzet sem kívüle és ez a kis nemzet legyőzöltségében és szörnyű sorsában is az életrevalóságnak ennyi jelét tudja adni. A magyar atléták neveit miliők tanulták meg Amszterdam hírei után. Minden politikai propagandánál többet ér az amszterdami siker, mely a magyar nemzetre tereli a világ figyelmét, a magyar kultúrára, a magyar életre és annak végzetes korlátáira. Az árbőcra felröppent magyar trikolór egyúttal annak is bizonyítéka, hogy ez a nemzet még balsorsában is bebizonyítja jogát a jobb életre. Amint a háborúban egyedül állott a magyar nemzet, amelynek nem voltak olyan háborús céljai, mint a többieknek, mert csak otthonát védte abban, úgy az olimpiászon is annak adtatanuje lét, hogy a saját erejéből, a saját lábán akar állni és megállni helyét a nemzetek nagy versenyében. Ezt a tanulságot kell levonni azamszterdami olimpiász magyar győzelmeiből. POLITIKAI SZEMLE Komárom, —aguszius 13. Nem folytak eddig tárgyalások a két néppárt egyesüléséről. A cseh néppárti sajtóban újra visz szaíérnek a Srámek és Hlinkáék állítólagos egyesülésére vonatkozó hírekre. A Vecer hosszú cikkben foglalkozik a kérdéssel, amelyre nézve mindjárt a bevezetőben kijelenti, hogy a két párt egyesüléséről nem folytak tárgyalások s belátható időn belül nem fognak folyni. Majd rámutat a cikk arra, hogy a szlovák néppárt elsősorban autonó mista párt s csak másodsorban katolikus. Az államalkotó munkába csak nemrégiben fogták be s nem biztos, hogy mennyi ideig bír államalkotónak maradni. Az egyesülés utáni kiáltásoknak meg van a hátterük. A iudákok azáltal, hogy a közigazgatást átszervezték, elvesztették hatékony jelszavukat az autonómiáért. Most, hogy van saját országos elnökük és uj kö. igazgatásuk, mindez csak alig egytizede annak, amit híveiknek Ígértek, Az autonómiáért ezután nehezen fognak tovább küldeni, mert nem tudják, hogyan és mikép és ha kilépnének a kormányból, sikerük hamarosan elenyészne. A cseh néppárt érett megfontolás után ment ei Szlovenszkóra és nem fogja likvidálni a pompásan fejlődő mozgalmat. Végül rámutat a cikk arra, hogy Hlinkáék sokat beszélnek, de keveset tesznek s még mindig nem tudnak lojálisán viselkedni. Ez a nyílt beszéd ismét megvilágítja a két testvérpárt tulajdonképeni viszonyát egymással. Liberális aktivís’ta párt les* a német nemzeti párt. Az uj német munkaközösség kapcsán a német nemzeti párt sajtója foglalkozik a lehetőségekkel és annak a nézetének ad kifejezést, hogy a munkaközösség a a Bund der Landwirte és a német nemzeti párt ellen irányul. Az uj munkaközösség, a Teplitz-Schönauer Anzeiger szerint vagy diktatúra alá akarja hajtani a német nemzeti pártot, vagy pedig nyilt harcban legyűrni. A német nemzetiek fölveszik az elébfik dobott keztyüt s máris olyan intézkedéseket vettek tervbe, melyek biztosítanák nekik a különböző szétforgácsolódott pártocskák beléjük való olva» dását. Még egy utolsó kísérletet fog tenni a német nemzeti párt, hogy a német választókat egy általános néppolitika iránt fogékonnyá tegye s maga köré gyűjtse. Hogy ez sikerülni fog-e, egyelőre nyilt kérdés marad. A német nemzeti párt most egy átvedlési folyamaton esik át és pedig a Stresemannszerü nemzeti liberalizmus irányában és ha az elkövetkező harcokat kibírja, városi német polgári párt lesz. Akkor érett lesz egy oly aktivista politika számára, amilyen a mostani német oppozició előtt lebegett. Az uj német munkaközösség következtében ezek szerint a német pártok között is újabb eltolódások várhatók. Dalárdáink hangversenye. Komárom, — augusztus 13 Jelentős kulf üresem *ny színhelye volt augusztus 12 én, vasárnap este a Ko máromi Dslegyesü’e? remek helyisége, amelynek tündérfényben úszó árnyas kertjében rend.-z.te Komárom négy érdemes daloslestülete közös hangversenyét. Hetekig tarló leDes és odaadó munka előzte meg a minden részletében sikerrel lefolyt hangversenyt, amely ez alkalommal ismét bizonyságot szolgáltatott arról, hogy Komáromban a magyar dalkuHura ápolása ki ülő kezekben van és hogy messze vidéken sem találhatunk olyan nagy szereieiet és lelkesedést a magyar dal művelésére, mint a mi ősi magyar városunkban, ahol a magyar dalnak méltó tolmácsolói vannak. Az a hatalmas nagy közönség, amely vasárnap este megtöltöíie a Daiegyesülei kér jél, hogy az Isten szabad ege alatt felállított pódiumon lezajló hangversenyt meghallgassa, azzal a leikeiemelő boldog meggyő-ődésse? csattogtatta meleg, elismerő tapsait a dalosok felé, hogy az örökéietü magyar dal és nóta toha sem hal ki a szivekből, hanem ott él az mindig, gyűjt és lelkese, megvigaszíal és eíandalit, ahogyan a nehéz magyar sors különböző fázisaiban dal csendül föl a?, ajkakon. A közönség ünneplő tapsaira teljes mértékben rászolgáljak derék d dósaink, mert a vasárnapi közös dalünnepély olyan fényes 1 ul urfeljesitmény volt, amelyre mindenkor büsrke önérzettel gondolhatnak úgy a kitűnő vezetők, mint a közreműködött dalosok vissza. A Komáromi Da?egyesület, a Komáromi Róm, Kath. Egyházi Énekkar, a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda és a Komáromi Zsidó Egyházi Énekkar dalosainak a magyar dalkullura jegyében történt testvéri összefogása a legfényesebb sikert eredményezte, amely különösen erkölcsi tekintetben nagy jelentőséggel bir a város egész magyar társadalmára, amelynek minden rétege képviselve volt úgy a közreműködő dalosok, mint a megjelent nagy közönség soraiban. Dalművészeti szempontból is elismerésreméltó sikert könyvelhetnek el maguknak a lelkes dalárdisták, akik úgy az összkarokban, mint az egyes szabadon választott karok előadásában osztatlan sikert értek el. Néhány perccel nyolc óra után a Dalegye8ü!et nagytermének kerii üvegfala mentén felállított terjedelmes pódiumon megjelent a négy daltesiület 120 énekese és a teljesen megtelt nézőtér előtt Molecz Tivadar országos alkarnagy, a Dalegyesület örökös tb. karnagyának ütemére kezdetét vette az egyesített férfikarok éneke, felcsendülvén Marschner Henriknek „Mint a kőszáli sas szabad röptében“ kezdetű megragadó hatású kara, amely ünnepélyes akkordjaival, tüzes fortéival egy csapásra megkapta a hallgatóság fi. gyeimét. A zúgó tspsok elmúltával a Zsidó Egyházi Énekkar lépett a pódiumra és Révffy Gy. egyik dalegyvelegét, (Valahonnan ide haitik ...) adta elő Rrausz Mór karnagy vezetésével szabatos, precíz kidolgozásban, a közönség szűnni nem akaró tapsai kíséretében. Majd a Dalegyesület müködőkara mutatta be Endrődy Sándornak Zseni József által művészi ihlettel megzenésített Virágénekeit (Liliomszál..., Patyolat a kuruc.., Fekete felhőbe öltözik a lelkem...). A lehelet-finom bájos zeneköltemények a nagyszeifi műhöz méltó előadásban kerültek a közönség elé, Molecz Tivadar mesteri vezetése mellett a kar pompás együttesének hibátlan interpretálásával, A mű írtők elismerését is íeijes mértékben kiérdemeli énekszámai zugó tapsokkal jutalmazta a közönség. A műsor kiemelkedő pontja volt Farkas Nándornak „Rózsa van a keblén ...“ kezdetű müdala, amelyet az Egyetértés Muakásdalárda adott elő Krausz Már karnagy vezetésével. A hangulatleijes modern müdal magasan járó vezérszólama komoly próbára teszi elsősorban a tenor?, amely elé nehéz feladatot áílif. Elismeréssé] keil megállapítanunk, hogy a karmesterétől szinte hipnotizált, vasfegyelmü Munkásdaláida egy szívva! s egy lélekkel csüngöd ezúttal is jeles vezetőjén és nagy sikerre! juUatia kifejezésre a mű kőitől szépségeit. Tüntetőén meleg tapsokkal honorálta a közönség az előadást, melyet a kar egy rövid ráadással köszönt meg. IMna a számban és jó hanganyagban megerősödött Róm. Kath. Egyházi Énekkar adta elő Révffy Gézának szép dalegyvelegjét (Álljunk meg az ablak alatt...) Molecz mester vezénylete mellett igen szép, harmonüus előadásban. A kedves magyar dalok szivbemarkoló akkordjai mély hatással voüak a hallgatóságra, amely megérdemelt tapsokban részesítene a dalosokat. Tíz perc szünet után ugyancsak a Kath. Egyházi Énekkar állott'a közönség elé, amely szereíeíiei fejezte ki elismerését ismételten a derék kar lelkes dalosai iránt, akik dr. Bányász és Kissoday élénk üíemü bordalát énekelték el odaadó hévvel és tűzzel. Zugó tapsok keltek szárnyra a sikerűit énekszám u án, amelyet az Egyetértés Mutikásdalárda fenomenális sikert arslott magyár nótái követtek. A Munkásdalárda repertoárjának egyik legnépszerűbb, kedves darabját Váiföldi Eleknek dalcsokrát (Házunk előtt mennek el a huszárok ...) adia elő fegyelmezett és hibátlan tolmácsolásban. A zamatos magyar nóták ritmikája és hangulatot kelfő ismeri melódiája megragadta a hallgatóság szivét, amely forró tapsviharban tört ki a nóták elhangzása után, úgy, hogy a Munkásdalárdának repertoárja egy másik szép műdalávai (Foriuner: Mi volt nekem a szerelem...) kellett kiegészíteni sikerült énekszámát. Nagy tetszést váltott ki a Zsidó Egyházi Énekkar, Geneé R chárdnak „Pepi tánl“ c. tréfás karának jellegzetes előadásával, amelyet a felharsogó tapsokra meg kellett ismételni. A szabadon választott karok sorát a Komáromi Dalegyesület müködőkara zárta be. Az 0 szágos Dalosszövetség által tervbevett országos dalverseny nehézmüdal kötött versenydarabját, Lányi Ernőnek Pósa Lajos: A magyar nyelv c. költeményére szerzett nemes paiináju müvét mutatta be, művészi színvonalat tartó nagyszerű előadásban. A mü egyike a legnehezebb müdaloknak, amely egyenesen versenydarabnak való, aminthogy több ízben tűzték is ki országos versenyeken Lányi e klaszszikus müvét. A Dalegyesület müködőkara mai kitűnő tenorjával és mély zengésű basszusával predestinálva van ennek a zenei szépségekben gazdag műnek előadására. A kar mindvégig kitünően állotta meg helyét, a legnagyobb precizitással, fölényes biztonság gal győzte le a darab nehézségeit. Ez a művészi előadás egy újabb sikerrel gazdagította a nagy múltú Dalegyesület sikereinek sorozatát, ami! a hallgatóság szűnni nem akaró tapsai is igazoltak, amelyek egyformán szóltak Molecz mesternek és a dalosoknak. A műsort Lavotte—Hoppe Rezsőnek A reményhez c. gyönyörű dalának előadása zárta be, amelyet a négy dalárda egye-