Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-11 / 96. szám

1938 augusztus 11.

Komáromi Lapok

5. oldal.

— ÜGYVÉD URAK FIGYELMÉBE! Az 1928. évi 23. sz. törvény (Polgári perrendtartás és a végrehajtási eljárás) alapján használható nyomtatványok, úgy szlovák mint magyar nyelven kaphatók a Spitzer féle könyvesboltban Komárom, Nádor u 29.

Régi utazások Komárom vármegyében.

A legrégibb időktől a múlt század közepéig.

Irta: Dr. Baranyay József.

(Folytatás.)

A homárom— pozsonyi országút, amelyet már 1268-ban IV. Béla is említ nagy diplomájában magna via (a nagy úl) néven, a sürii forgalom képét mutatta még 50 60 évvel ezelőtt is. Az aranyosi, tanyi, bogyai, megyeri, ekecsi, szerdahelyi vendégfogadók udvara állandóan tele volt átutazó szántói savanyuvizes, oroszlányi meszes, kamocsai hagymás, zöldséges (kamocsai asan „gyökeres“), neqyedi káposztás, a néhai nagytanyi cukorgyári jegeccukros, gutái szilvás, nyitramegyei almás, pozsonyi boros, csallóközi „parlékás“, tatai fazekas, komáromi fazsindelyes, lécest mézeskalácsos, pozsonyi csizmadia, pápai cipész, gutái paprikás, szilasi, ekecsi vagy szerdahelyi lenmag vagy tökmagolajos, komáromi szekeresgazda szekerekkel és kocsikkal. Vásárról jöttek, vagy vásárra mentek.

Bent az ivóban a kocsisok fuvarosok, mesteremberek, kereskedők, vegyesen üvegesekkel, borovicskaárusitókkal, „minden árus“ olaszokkal, lókupecekkel, marhakereskedőkkel, marha és disznóhajcsárokkal, ha elég lármásan is, de békésen megfértek. Ezt nevezhetnék a harmadik osztályú étteremnek. Az intelligens utasok: papok, jegyzők, tanítók földbirtokosok és azok csalándjai a korcsmáros „tiszta“ szobájában, mint az első, másod osztá lyu étteremben várták meg, amig a lovak pihennek és megeszik az abrakol s a kocsis befalatozza a tányér kocsonyát, vagy a „perkeltei“. A „tiszta“ szobában ott lógott a hires Komáromi Kalendnrium és néhol még zenélő óra is akadt, amely egy-egy menüettet játszott el üveghangszerü zsongással. Itt, ezekben a tiszta szobákban a várakozás ideje alatt a fölisztelendö és nagytiszteletű lelkészek, a kántor és rektor, levita, preoráns, kurátor, presbiter, jegyző, bérlő, földbirtokos uraimék aztán megbeszélték a világ sorát és a vidék szenzációit. Rablógyilkosság, árvizveszedelem, meg falut pusztító tűzvész is mindig csak adódott elő, az élelmes korcsmáros mindig tudott valami szenzációt vagy a már ismert esetek újabb részleteit.

Az ilyen utközbeni korcsmáknál való megállás már úgyszólván átment a lovak ösztönébe, az ekecsi ló öszlönszerüleg bekanyarodott a tanyi korcsma udvarába; a tanyi lovak pedig arról voltak híresek, hogy az aranyosi Raab féle korcsmát el nem kerülték volna semmi ízletes abrakért sem Átment az ösztönükbe, hogy ott nekik meg kell állniuk, hiszen ott pár percnyi pihenés vár reájuk, a kocsinülökre pedig egy pohár bor, amit a fürge cselédlány szapora léptekkel hozott ki a kocsihoz.

Ezek az utazások, ha nem is voltak olyan kényelmesek, mintha a csallóközi vicinálison tennők meg az utat, de a középkori csallóközi utazásokhoz mérten mégis csak keleti kényelemnek mondhatjuk ezeket az utakat.

IV. Béla hires komárom-pozsonyl nagy útja nem nyújtott mindig ilyen kényelmes és biztos utazást, Maga az ut teste is ki volt téve a gyakori árvizek miatt a megrongálásnak. Egy-egy árvíz után sokszor egész Csalóköz vízrajza megváltozott s az utat nem egy helyen szakította meg az árvíz forgó árja. Ilyenkor aztán szerencse volt, ha csak olyan gázlókon kellett átvergődni, ahol csak a kocsi fenekéig ért a viz s nem kellett a lovaknak uszniok. 70—80 évvel ezelőtt rendesen a csallókö ziek csak úgy mertek elindulni, ha egyszerre 2—3 kocsi ment, s ahol az utat átszelő vízhez, nádashoz értek, összefogták a lovakat s a kocsikat egyenkint vontatták át.

Nem sok gondot fordítottak a régi időkben a csallóközi utakra A Duna I ugyan adta a kavicsot b">ven. de a Duna a végtelen nádasok, süppedő lápos, vizenyős rétek miatt megkö zelithetetlen volt a kavicshordó szekerekre nézve. Talán IV Béla Komáromtól Aranyosig igyekezett jókarban tartani az utat, mert Aranyosnn királyi palotája volt és ott nagyon sokszor, szívesen tartózkodott és nem egy királyi oklevelet állított ki Aranyoson.

S mivel IV. Béla a téli hónapokban is szokott Aranyoson tartózkodni, feltétlenül ezt a utat használta. Nyáron a Dunán is megtehette ezt az utat, de télen alig hihető.

Mátyás királynak szintén lataroztatnia kellett ezt az utat, mert gyakran utazod azon, amikor a mai Cserhát-puszta táján elterőlő csererdőben, vagy Nagymegyer környékén vadászott.

Különben pedig elég elhanyagolt lehetett az ut. Ami az élet- és vagyonbiztonságott illeti, amint elő zőleg láttuk, ez sem lehetett valami elsőrangú Csallóköz kedvelt és igen alkalmas búvóhelye volt azoknak, akiknek volt okuk eltűnni a világ szeme elöl. Akik rossz fát tettek a tűzre, itt elbújhatlak a nádasok, a vizek útvesztőjében Utasok kifosztó a, esetleg meggyilkolása, utonállások nem tartoztak a ritka ságok közé A törvény büntető keze nem igen tudta elérni a bűnösöket.

Itt említjük meg, hogy Kazinczy Ferencz, a magyar irodalom nagy alakja kétszer is megfordul Talán. Először 1803 ban, amikor felborult kocsijával és súlyosan megsebesültén nyolc napig feküdi a Szarkaféle vendégfogadóban, a mai Eszterházy szállodában, majd élete végén 1831-ben is megfordul Tatán. Mindkét alkalommal elragadtatással ir az angol parkról, a „gyönyörű paradicsomról“ és Tata kies fekvéséről. I

Hogy Csokonai Vitéz Mihály, Révay Miklós, Petőfi Sándor a halhatatlsn költő is megfordul Komárommegyében, az ismeretes, de ezek inkább az irodalom történet tárgyát képezik.

Sokat utazik a megyében Liechenstein herceg I Fere c tábornagya, a napóleoni hadjáratban 1809-ben. Ö járt közben a schönbrunni béke megkötése érdekében Napoleon és a Komáromban, majd Tatán tartózkodó I. Ferenc császár-király között. Liechenstein herceg, a Mária Terézia rend nagykeresztese, aki 80 csatában vett részt nagy vitézséggel, úgyszólván óráról órára leírja megjelent önéletrajzában a vármegyét is érintő sürü utazásait a két császár között.

Itt említjük meg. hogy az idő alatt a tábori posta központja is Tata lett.

A tábori posta Szendén át közlekedett Tata és a felkelő sereg fő hadiszállása között.

(Folyt, köv.)

Költözködés miatt eladó egy 65 családból álló kaptáros méhészet. Dinnyés Károly, ? Köhidgyannat. 671

Szogyéu község borzalmas tűz katasztrófája.

— augusztus 10.

Mint ismeretes a napokban, alighogy a komáromi tűzvész borzalmai fölött napirendre tértünk, újabb hatalmas tűzvész hire reszketette meg az embereket. Szőgyén község ben tűz keletkezett, amely több mint kétszáz házat pusztított el, tehát jóformán az egész falu a tűz martaléka lett. A tűz csaknem egész éjszaka tartott és félelmetes látvány volt a sötétséget megvilágító hatalmas tűz. — A tüzkatasztrófa által mintegy 2000 lakos letl hajléktalan, akik máról holnapra koldussorsra jutottak. A tűz harminc órán át pusztított és óriási, milliókra rugó kárt okozolt. Amint megállapították, a tüzveszedelmet egy nyersolaj motoros traktorból kipattant szikra okozta. A pusztulás azért is volt olyan nagy, mert a községnek nem volt szervezett tűzoltósága, de szerencsétlenségükre erős szél is dühöngött, amely a tüzes szikrákat széthordta Mikor a környékbeli tűzoltóság megérkezett, már egész utcasor égett. A mentési munkálatokat Nemei Flórián járási tüzoltófelügyelő irányította nagy szakértelemmel akinek hősies munkája s kiváló szakértelme nélkül szemtanuk állítása szerint az egész község elpusztult volna. A házakon kívül rengeteg gazdasági felszerelés, gabonamennyiség, szekrényekben őrzött készpénz vált hamuvá.

Az egyik ház romjai közt egy öreg asszony megszenesedett holttestére bukantak A tüzvésznektöbb sebesüllje van az egy halálos áldozaton kívül A tüzkárosult lakosság lelkiállapota leírhatatlan, a lakosság teljesen kétségbeesetten jár a romhalmaz közt lakás és élelem nélkül. A tüzkárosultak érdekében a hatóságok nagyarányú mozgalmat indítottak, hogy enyhülést nyújtsanak nekik.

Munkatársunk a szőgyéni nagy tüzkalasztrófáról lapunk keddi számában számol be részletesebben helyszíni szemléje alapján.

r-A-d-i-ó m-ö-s-o-r

Vasárnap, augusztus 12.

Budapest: 9: Újsághírek, kozmetika. 10: Egyházi zene es szentbeszed a belvárosi plébániatemp'omból Szentbeszédet mond Knébei Miklós dr. papai kamarás, érseki helynöki titkár. 12: Déli harangszó az egyetemtéri templomból. 1210: Pontos időjelzés, időjárásielentés. 12 15: Kamarazene (Kerpaiy— Polgár), Tóth Erzsi, a m. kir. Operaház művésznőjének közreműködésével. 15*30: A m. kir. főidmivelésügyi minisztérium rádió előadássorozata. Öscsanády Nagy Gsza, az Országos Méhészeti Szövetség fő itkárának fel olvasása: „Mit jövedelmez a méhteny^s'tés. 16 15: Kalotaszegi népmesék. 1645: Pohos időjelzés, időjárásjelentés. 17: Misfélóra könnvü zene (Zenekari hangverseny.) 18 40: Hoór-Tcmpis Erzsébet (énét*) hangversenye Polgár

Tibor zongorakiséretével. 1930: Részleges sport- és olimpiai eredmények. 19 45: Előídás a S udióból. „Az igmándi kispap“. Népszínmű 3 felvonásbtn. Irta: Bérezik Arpád. Rendezi: Tihanyi Béla és Qyarmathy Sándor, a Sudió rendezője, k darabban előforduló dalokat Farkas Vince és cigányzenekara kiséti. Az első felvonás utáni szünetben lóversenyeredmények. 22 15: Pontos időjelzés és a sporteredmények összefogtad, ismételt bemondása Ui na ifj. Ridics Béa és cigányzenekarának hangversenye a Dunapaloía nagyszálló terraszáról.

Bécs: 11: A „Wiener Sytnphonieorchester“ hangversenye. 16: Délutáni hangverseny. 18: Kamarazene. F. Smetana: Klavier trio, op 15 g-moll, utána O kar Jolii Schubert-dalokat énekel. 20: Mozart „Cusi fan tuette“ c. operájának közvetítése Salzburgból, utána esti tánczene.

Brünn: 16; Kabaré. 18: Németnyelvű énekhangverseny. 19: Dvorak hangverseny. 20: Énekkari , hangverseny. 21: Hangversenyatvitel a kiállításból.

Pozsony: 20: H mgversenyáfvitel Prágából. 22'30: Hangversenyáivitel a brünni kiállításból.

Prága : 1630 : Hangversenyátvitel a Sz!ávs/.igetből. 18: Zongorah rngverseny, utána ének hangverseny, 19*15: Jazzband 20: Hangverseny, átvitel Ko'uból. 22 20: Hangverseny, átvitel a brünni kiállításból.

Hétfő, augusztus 13.

Budapest: 9 30: Hireb, közgazdaság. 1145;,Hírek, közgazdaság Közben 12 órakor déli h rangszó az Egyetemi templomból. Utána: Kamarazene (Temesvary—Kerpely—Polgár) 13; Pontos időjelzés, időjárás és vizáliai-jelentés. 15: Hirek, közgazdaság, élelmiszerárak. 1645: Pontos időjelzés, időjuás és vízállásjelentés. 17: Versek és novellák. E'őadjái*: Ádám László és Kádár Anna. 17 45: Győri Párád! József és cigányzenekaran-k hangversenye. 19: „Mit üzen a rádió?“ 20: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult szimfónikus zenekar hangversenye a Székesfővárosi ÁUat- és NSvényseriből Vezényel; Komor Vilmos karnagy. Wrgner hangverseny. 21 30: Pontos időjelzés, hires, 23: Gramofonhangverseny (művész- és tanclemezek).

Bécs: 11: Délelőtti zene. 16*15: Délutáni hangverseny 1930: Zongora-, hegedű és dalakadémia.

Brünn. 15: Hangversenyátvitel a kiállításból. 22 20: Hangversenyátvitel a kiállításból.

Pozsony: 18: Kvartett. 19: Gramofónzene. 19 i5: Sdnielőadásátvitel Prágából. 20 30; Nemzetközi hangversenyáivitel Prágából.

Prága: 17: Gramofónzene. 20 30: Nemze'Közi hangverseny, átvitel Berlinből. 22 20: Hangverseny, átvitel a Narodni dum n Vinochradiból.

Kedd, augusztus 14.

Budapest: 9 30: Hirek, közgazdaság. 11*45: Hírek, közgazdaság. Közben: 12 órakor déli harangszó az Egyetemi temp ómból Utána: Gramofónhangverseny. 13: Pontos időjelzés, időjárásé8 vizálidsjelentés. 17: Kirchknopf Ferenc dr., a budapesti kerékpáros világ, bajnoksági versenyek keletkezéséről ol-A fegyvertechmka csodája:

Sauer-Krnpp duplacsövű kakasnélküli serétfegyvert, ezen hírneves gyár ismert jó kivitelében Ke 1000. Belga Hammerless fegyverek Ke 850-től kezdve. — Serétes töltények per 100 drb Ke 120 príma minőségben. —

Érdeklődők kérjenek ajánlatot Szlovenszkó legrégibb fegyverszak cégétől: Seifert József Bratislava, Halászkapn-ntca 4.