Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-11 / 96. szám

4 oldal. Komáromi Lapok 1928. augusztus lt. amit az irás iempója jeleni és az or- t szágbin szokásos Írásmód jellegzetes­ségeit is kellően figyelembe vesszük. Az alkalmazott pstihológia legújabb ágának, a tudományos grafológiának, amit természetesen csak néhány szak­ember ért és ami nem téveszthető össze a diiletánsok jeilemfejtésével, ma már nagy praktikus értéke van és gya­korlatilag is sikeresen alkalmazható. Gyárosok és kereskedők között egyre jobban hódit az a szokás, hagy alkal­mazottaik megválasztásánál kézirás­­szakértő segítségét veszik igénybe Szü ők segítséget kaphatnak, ha talem­­tumos és intelligens gyermekük, aki eddig őszintén szeretett tanulni, egy szerre visszaesést mutat iskolai mun­kájában. Ifjú emberek, akik most lép­tek ki az iskola kapuján, megtudhatják, hogy milyen pályára a legalkalmasab­bak. Művészi tehetségű és hajlamú emberek választ kaphatnak arra, hogy elbírja-e idegrendszerük a művészi pálya kemény küzdelmeit, meri ez a küzdelem nemcsak tehetséget, hanem soha meg nem ingó kitartást is kivan. Még ma is nagyon kevesen futják, hogy a dadogás nagyon gyakran arra vezethető vissza, hogy balkezesnek született gyermekeket arra kányszeritet­­tek, hogy jobbkázze! írjanak, ami az irás és beszádcentrum koordinált funk­cióiban zavarokat okozott és ezek a zavarok jelentkeznek dadogás formá­jában. Nagyon sok olyan betegséget, amely­nek gyökerét az orvos nem találja meg, kimutat régebbi időbői származó kéz- ] Írásokból a szakértő grafológus és ez \ zel értékes segédeszközt nyújt az or- í vosnak, hogy a lehető legalkalmasabb pillanatban kezelje, sőt esetleg meg­előzze a rendellenesség fejlődését. Ha figyelembe vesszük azokat a csodálatos ertdményeket, amelyekre a tudón ányos grafológia az elmúlt évek­ben hivatkozhatik, nem kell csodálkoz­nunk azon, ha 8 közönség írásszakértő j segítségét veszi igénybe olyankor, j amikor életében döntö elhatározások ) előtt áll, például: házasságkötés előtt, j Bizonyos, hogy tanácso'ni nem lehet S csak akkor, ha a jövendő férj és fele- j ség kézírását egyszerre vizsgálhatjuk, | amikor nemcsak karakteriszticumokai í keresünk, hanem azt is. hogy milyen \ mértékben fog a!ka!mazkodni egyik a ! másikhoz. Nincs ideális férj és ideális • feleség, csak átlagos egyének vannak, akik valaki számára ideális élettársat jelenten k, mig ugyanezek, ha mást vesznek ei, vagy máshoz mennek férj­hez. önmaguknak is, másnak is csak bajt okoznak így Malit és szépít a emu ■ [BEI [PRELL PUDE« [CHI-mean Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: «VÖRÖS RAK“ gyógyszertár Bratislava — Alapítva 1312. Gúfa polgári iskolát kap és Komáromban kisegítő iskola lesz a kevésbbé tehetséges gyerekek részére. Komárom, — aug. 10. Közeledik a szeptember, az isko­lák kapunyitása s ilyenkor egyre inkább előtérbe nyomul az iskola­ügy aklualilása.Az iskolaügy eminens kérdését képezi mindazoknak a szü­lőknek, akiknek gyermekük iskola­­köteles, de nemcsak a szülőknek, hanem a magyar kisebbség életé­ben általában fontos szerepet tölt be most az iskolaügy. Erre vonatkozó néhány aktuális kérdésünkre válaszolt a következők­ben Jezso Márton tanfelügyelő, aki az illeni iskolaügyeknek, az elemi és polgári iskoláztatásnak jó isme­rője: — Az uj közigazgatási reform életbeléptetése által — mondotta Jezso Márton — a zemska urad, az országos hivatal keretén belül fog mű­ködni az u. n. országos iskolai ta­nács. Az eddigi iskolaügyi referátus megmarad. — A gutái polgári iskola felállí­tása már befejezett tény, csak a tervek miatt, amelyek kifogás alá estek, késik még most szeptember­ben az iskola megnyílása, de egész biztosra vehető, hogy jövő éviöl I Vetőgfépeket toló- és kanalas rendszeró egyszerű, vagy kombinált sorbavetésre trágyáz óval szállít Johann Pracner Spezia Ifabrik Hoixdlnice .A., Jfcfl. Kérjen árjegyzéket és fel világosit ást. kezdődőleg már felépitik az iskolát. Küszöbön áll ezenkívül Gútán egy uj községi iskola felépítése, ezen­kívül több községben bővítik majd az iskolát. — Az uj terv szerint, amely most van javaslatban, a polgári iskolát, amely kötelező lesz, négy tanévre egészítik ki. Az elemi iskolát pedig tehermentesíteni kívánják mvel a mai vélemény szerint általában az első osztályban a gyermekek már olyan dolgokat is tanulnak, ame lyekkel ráérnek később is megis­merkedni. — Fontos lenne még, itt Komá­romban is, a kisegítő iskolák meg­valósítása, ahol a kevésbbé tehetsé ges gyermekeket lehetne elhelyezni, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek sokszor késleltetik a többi gyermek haladását a tanulás­ban. A kisegítő iskolában 20—25 ilyen gyermek lenne egy osztályban, akiket más módszerrel tanítanának, mint a többi gyermekeket, akiket az­tán ezek a kevésbbé tehetséges gyermekek nem gátolnának az elő menetelben. Kellogg Párisba megy a békepaktum aláírására. — augusztus 10. Párisi jelentés szerint Kellogg, az Egyesült Államok külügyi állam­titkára hivatalosan közölte a francia kormánnyal, hogy elutazik Párisba a békepaktum aláírására. A francia kormány hivatalos meghívókat kül­dött szét valamennyi kormánynak, amelyeket felszólított, hogy csatla­kozzanak a paktum aláírásához. Valószinünek tartják, hogy vala­mennyi érdekelt kormány elfogadja a meghívást A kormányok válaszait a legközelebbi napokra várják — Magyaléiul a pozsonyi Városi Takarék oénztár knmAromi fiókja. A po­zsonyi Városi Takarékpénztár, mint már lapunk hasábjain többször je­leztük, Komáromban fiókot létesit- A város megegyezett a pozsonyi takarékpénztárral és a megegyezés alapján a fiókot 15 év múlva a vá­rosi közigazgatásba kebelezik be. HORIZONT. ÍRJA: KŐRNYE1 ELEK. Az izmok dicsérete. Negyvennégy nemzet legedzettebb fiai verse­nyeznek Amsterdamban néhány rekordered­ményért az egész világ páratlan érdeklődése mellett. Balgaság lenne, ha most előállnánk azzal a kérdéssel, mint Lukianos művében a bölcs hirében álló skytha Anakharsis, aki a görög ifjak sportolását látva megkérdezte Solon­­tól, az attikai műveltség képviselőjétől, miért karolják át egymást és vetnek egymásnak gáncsot a görög ifjak, egyesek meg hajtogat­ják. taszigálják egymást, összeütik homlokukat és a sárbanhenteregve bepiszkítják egymást, mint a disznók. Soion megmagyarázta Anak­­harsisnak, hogy nem bolondság az, ami Olym­­piában, Isthmosban, Nemeaban, Pythoban tör­ténik Zeus meg Apollon tiszteletére rendezett ünnepségeken, ahol pár olajfaágból, fenyőből vagy zellerből font koszorúért folyik a nemes versenygés és nem is kötekedésből verik egymást a görög ifjak és hentergetik meg egymást a sár­ban, hanem mert ezáltal erősitik a testet. A helyes állami élet szempontjából is nagy ha­szonnal járnak ezek a becsvágyó versenygések, mert bátor férfiakká nevelik az ifjakat, akik­nek szép testükben bámulatos ügyesség, győz­hetetlen erő, vállalkozó kedv, akarat, kitartás van. Ezért szoktatjuk, mondta Solon Anak­­harsisnak, a görög ifjakat a futás gyakorlására, dárdavetésre, diszkoszdobásra, birkózásra, ami nem hiábavalóság. A béke s háború idejében az állam legjobb állapotban látja maga előtt az ifjúságot, a jövőt. Amsterdamban most folyik a kilencedik olimpiász 1896, óta, mikor a lelkes francia báró Coubertin kezdeményezésére, — ki bizo­nyára Lukianosnak a görög sportról irt műve hatása alatt kezdte meg propagandáját az európai országokban, hogy újítsák fel az ókori olimpiászok eszméjét, — megtartották Athén­ben az első nemzetközi olimpiászt. Az a negyvennégy nemzet, amely a világ minden részéből találkozott Amsterdamban, hogy fiaik összemérjék erejüket és ügyességüket, a nem­zetek testvériségét dokumentálja mégis, pedig mindegyik nemzet le akarja győzni a másikat, mindegyik felül akar kerekedni a másikon. A görögöknek ezek a versenyjátékok voltak a nemzeti ünnepeik, amelyek összekötő kapcsai voltak az egész görögségnek és ilyenkor min­degyik görög egyetlen nagy család tagjának érezte magát. Épp igy történhetett ez most az amsterdarni olimpiászon a negyvennégy nem­zet atlétáival is, amikor kezet fogtak egymás­sal a fair munka Ígéretében. Ezekben a kéz­fogásokban negyvennégy nemzet találkozott hihetellen békességben. Azért hihetetlen bé­kességben, mert félő, hogy holnap már megint géppuskákkal, tankokkal, mérges gázokkal ro­han egymásra a negyvennégy nemzet, ha meg­nyílna az alkalom. Kétségtelenül volt abban valami magasztosan megható, mikor Henrik herceg megnyitotta a kileneedik olimpiászt, amelyen a hatalmas Egyesült-Államok és Nagy- Britannia mellett a világ legkisebb államai, Monaco és Luxemburg is részt vesznek. Meg­­dördü.tek az ágyúk és a nemzetek közt fenn­álló béke jeléül harminc galambot bocsátot­tak fel, amelyek minden pillanatban irányt vál­­tóztattak, aztán, mint Noé galambjai megint visszatértek. Kórusok énekeltek, majd újra százötven galamb szállott az ég felé, népek közt a békés találkozást hirdetve. A béke a vágyakban élt, ezt őszintén érezték a negy­vennégy nemzet legedzettebb fiai az olimpiász megnyitásának grandiózus perceiben és a negy­vennégy nemzet, mint valamikor a görögök az olimpiászon, egyetlen nagy család tagjainak tudták egymást. Dicsérnünk kell az izmokat, a test kultuszát, a sportot, ami a nemzetek közt egységes világ­nézet a háború után. Más lett a hivatása az izmoknak a háború után, mint volt a háború idején. Akkor azért kellettek az erős izmú emberek, mert ezek voltak alkalmasak a kannibalizmusra, mely a nemzetek közt dúlt förtelmesen. Ma szeretjük hinni, hogy az izmokban lesz az uj emberszeretet és az embe­riség fajtáját nemesitjük általuk. A mi kor­szellemünkben döntő jelentősége van a sport iránti rajongásnak, ami a háború reakciója. Kiéheztetett testű anyák méhében fogant elsat­­nyult háborús gyerekek létezései voltak az első komoly figyelmeztetések arra, hogy dicsérjük az izmokat, mint évezredekkel ezelőtt Hellas népei tették. Nem igaz, hogy a nyers fizikai erővel csak azt lehet bebizonyítani, mennyivel többet lehet a másiktól elvenni, mint ahogyan a háborúban tapasztaltuk. Ezért legyen köszöntésünk Amsterdamé, ahol a testi erő és ügyesség rekordjaiért folytatott versenyben mindegyik nemzet le akarja győzni a másikat. Ebben a háborúban mégsincsen gyűlölet a negyvennégy nemzet legedzettebb fiai közt és a békességnek hihetetlenül szép jeleneteit látjuk meg benne. Az izmok, amelyek­nek segítségével máskor pusztító öldökléseket végeznek az emberek és a nemzetek, beállottak a legszebb szolidaritás szolgálatába: az ams­­terdami olimpiászon a gyűlölet eszközei az emberszeretet és a béke szolgáinak szegődtek. Most, hogy megírtam ezt a pár sort az izmok dicséretéről, eszembe jut, talán elég ebből. A polcról leveszek egy könyvet, meg­nézem a címét: »Herceg hátha megjön a tél is« s mint tudják róla, Babies Mihály irta. Még­­egyszer elolvasom.

Next

/
Thumbnails
Contents