Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-08-11 / 96. szám
1928 augusztus 11. Komáromi Lapok 3. oldal. Sára. Tartanunk kell, hogy a piaci helyzet is kedvezőtlenre fordul a nagy és tartós szárazság következtében. Az esők igen ritkák és rendszerint igen rövid tartan1 uak, tehát végeredményében keveset használnak már az előrehaladottabb fejlődésit gazdasági növényeknek. A piaci zöldség és főzelékféléken látjuk, hogy azok kinálata is rohamosan csökkenik a nagy aszály következtében. Ha ez nyárszakán történik igy, akkor igen valószínű, hogy őszszel sem lesz jobb a helyzet és beteljesedik a gyakorlati gazdák jóslata, hogy 8zomoiu tél elébe tekint intünk. A magyar dal ünnepe lesz a komáromi dalárdák vasárnapi monstrehangversenye Óriási érdeklődéssel várja Komárom és vidéke közönsége a dalosok fényes műsorát. Komárom, — aug. 10. Négy komáromi dalosegyesület tagjainak ajkán csendül fel vasárnap este a magyar dal, hogy széláradó hangja összedobbantsa a sziveket, amelyekben visszhangra ke nek az édesbús melódiák és a tüzes akkordok. A hangversenyző dalosok a magyar daiköitészet remekeiből állították össze nivés műsorukat, amelynek minden egyes száma szivetlelkei gyönyörködtető élménye lesz a holnapi estnek, amely maradandó eseményként kapcsolódik bele Komárom kulturális életmepnyilvánutásába. A Komáromi Dalegyesület kezdeményezésére a rnutt évben, az augusztus hó 14-én megnyílt magyar mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállítás alkalmával, már tgyizben rendezett a négy daiíestület hangversenyt a Dalegyesület nádor-u'cai helyiségében, en nek az együttes hangversenynek fényes sikere arra indította derék dalosainkat, hogy az idén megismétetjék azt. Csak elismeréssel tehet adózni ezért a nemes elhatározásért és legnagyobb örömünkre szolgál, hogy a magyar dai kultuszának ünnepet szentelnek jeles dalostesiületeink. A Komáromi Dalegyesület és a Komáromi Kát. Egyházi Énekkar, 8z Egyetértés Munkásdalárda és a Zsidó Egyházi Énekkar testvéries összefogása nemcsak a daikufura szempontjából brr nagy jelentőséggel, de várostársadalmi tekintetben is igen örvendetes bizonyságát szolgáltatja annak, hogy a varos lakosságának különböző rétegeiből álló dalosegyletek tagjai a magyar kultúra közös talaján megértéssel találkoznak és a magyar lelek legközvetlenebb és legszebb megnyilatkozásában: a magyar dalban, szeretettel forrnak össze. Olyan terrénum ez, amely minden korlátot leomlaszt és minden akaratot egy akarattá acélositl A vasárnapi hangverseny nagyszabású, művészi színvonalon álló műsora zugó vizár mellett belépett a boltozat alá. Hullámos aranys7Őke hajlepelbe öltözötten várt rá a Tengerlény a: — Mit akarsz, Loranzo? — Egy csókot— lihegte a cserepes száj. Leomlott körülöttük a puszta barlang, bibcrszőnyeges, szépséges terem támadt, két nap gyuladt fenn, magasan a kupolás tetőn, kápráztató fénybe burkolta a mind jobban szélesedő látóhatárt, üvegfuvolák fülcsiklandczó zenéje ki sérte a hárfazengést. Csodálatos, hosszú csók volt, amelyet Loranzo a tünemény ajkáról kapott, mert csillagok hullottak, uj földek támadtak alatta. Mikor vége szakadt, rogyadozó térddel indult vissza a bárkához a megbabonázott halász. Végigevezett a hosszú part mentén. Gyakran emelte fel szemét bámulva a magas pálmákra. Hitetlenkedőn kötött ki a mólon. Gondolkozva szemlélte az eléje táruló falut. Majd megkérdezte a sarkon posztoló rendőrt: — Signor, milyen falu ez itt? — Moran de Larri. Elballagott a virágos utakon, kereste a kis halászházat. De nem találta sehol. Idegen fák között idegen mulató derűs ablakai, oleanderes verandái mosolyogtak rá. Egy sepregető fiút megfogott: — Hoi van a Loranzo halász kis kunyhója? A gyerek bámult: — Nem tudom. Nem ismerem. Ödöngve tévedt ki a temetőbe. Tagjaiban mindenütt ismeretlen fáradtságot, törődést érzett. Kidült, bedült hantok között botorkált. Már délre hajlott az idő, de még mindig nem talált haza. Pedig most már szivéből elszállott a harmatos álom, hiába kültagéban foglalja a négy dalárda reper- j toérjának legszebb darabjait, de a meg- \ választolt közös karok is a leghatáso- j sabbak. Marschner Henrik „Diíszabadság“ c, kara ünnepélyes emelKcdetlsé- I gével és megkapó erejével különös hatással hangzik föl a 139 dalos ajkán és végtelen mély érzések skáláját szólallatja meg a Lavotta-Hr ppe R. örökbecsű alkotása, Csofconay remekének: „A reményhez“ c gyönyörű rapszódiájának énekkarra való fö’dolgozásával. j A Dalegyesület, amely 65 év óta áll a város dalkuüurajának legelső vezeiői sorában, a hangversenyen bemulatja I a kassai országos dalversenyre kitűzött j nehéz müdal kötött versenydarabjit. \ Póza Lányi Ernőnek „A magyar nyelv“ l c. nagyszerű szerzeményét, másk száma ! pedig Zseni Józsefnek Endrődi Sándor j költeményeire iif végtelenül bajos virág- j énekeinek (Liliomszál. liliomszál . . ,) előadása lesz. A Kalh Egyházi Énekkar Réffy Gézának, a jeles daböilőnek egyik népdalegyvelegjét (Á1 junk meg az ablak ala t. . ) es dr. Bányász és '■ Kissoday tüzes boidalat adja elő Mind ? két szám kiemelkedő pon'ja a prog- ;■ ramnak. Az Egyetértés Munkásdalárda, | amely lelkes, fiatal énekesekből áll és \ nagy népszerűségnek örvend, a tavasszal j elhunyt talentumos dalszerzőnek, Farkas ; Nándornak „Rózsa van a kehién“ cimü müdaiát mutatja be és Várföldi Eleknek | egyik zamaios magyar dstoskarával ; (Házunk élőt',) szerepel. A Zsidó Egy- j házi Énekkar R ffynek Dilegyvelegjét j (Valahonnan idíhailik . . ) enekeli el j és kedve« humoru karral fűszerezi a műsort, Geneé Richárd „Pcpitánt* c. » karának e ő. dásaval. Egyszóval a vasárnap esti hangver- j seny rendkívül vonzó művészi prog- jj ramjával méltán rászo’gál arra, hogy \ a Dalegyesület kerti helyisége megtel- f jékjközönséggel, ami, 8Z óriási érdek- \ lődest tekintve, bizonyosra vehető. A hangverseny este 8 órakor kezdődik a ' legnagyobb pontossággal, vége tiz órakor lesz. tatott a vágyak ö.öne után, csak azt érezte, hogy az édesanyja várja otthoD, nyugtalan is lehet, hiszen éjjel volt, hogy távozott a hajlékból. Hajlott há‘u, sánta koldus jött vele szemközt. Odament hozzá: — Öregapám, Loranzo halász édesanyja merre lakik ? — Jó helyen jársz, vén komám, itt porlad valahol a lábad alatt. — Meghalt?—jajdult fel panasszal Loranzo. — Még. Még abban az esztendőben, j hogy a fia eltűnt. — Abban az évben? Térj magadhoz f ember, egy éjjelt töltöttem csupán a j a barlangban szép szeretőm ajkára j tapadva I Én vagyok Loranzo, a Moran j de Larribeli fiatal halász. Haza jöttem ; és ismeretlen falu fogad ismeretlen emberekkel. — Fiatal volnál és Loranzo, a halász? Egy éjjelről beszélsz ? Nézd meg magadat, fejeden ezüst a haj, arcodon rác cos a bőr, lábaid roskadoznak a fáradtságtól, szemed fénye homályos lett, kezed, az erős, reszket, mint az enyém. Loranzo összeroskadt: Meddig tartott az a csók? — Őiven évig, pajtás... * Mióta meghalt Loranzo, minden holdtöltekor hosszú csókra hívja a ten geren, mint fiatal halász, a bella szinynyorákat. De aki megpróbálta keresni, azt nem láttuk többé élve. Azért siet tem ki veled Madonna mia, hogy ott ne fogjon a babonás, fekete szemével. — Látszik, hogy vén vagy, Umberto. Én ... Én ott maradtam volna . . . Rablógyilkosság, gyújtogatás és egy sebesült katona szándékos megölése miatt emel vádat a komáromi államügyészség a zseiizi Villási Ferenc elten, akinek bűnügyét novemberben tárgyalja a komáromi esküdtszék. A szeptemberi esküdtszéki cikluson egy gyújtogatás és két szándékos emberölés bűnügyét tárgyalják. — Saját tudósítónktól- — Komárom, augusztus 10. Annak idején mi is beszámoltunk arról a szörnyű tettről, amelyet ViHdsi Ferenc zseiizi lakos követett el idén március 9-én éjjel, amikor megleste Másik Károly zseiizi cipészt és több fejszecsapással agyonütötte, majd a holttestet az udvaron levő szalmakazalra tette s a szalmakazlat felvyuj!otta, előbb azonban elrabolta Másik cipészlegény összegyűjtött pénzét, ami 10.000 koronát tett ki. Az elvetemült rablógyilkost a csendőrség a tett elkövetése után hamarosan elfogta s az első kihallgatások és a nyomozás befejezése után átadták a komáromi államügyészségnek. Villási Ferenc azóta a komáromi államügyészség fogházában várja további sorsát, lelkiísmeretén a bor zalmas váddal. Eleinte az a gyanú merült fel, hogy Villási Ferencnek a bűntény elkövetésében fivére, anya és egyik barátja is segédkeztek, de ezek ellen nem derített ki a nyomozás elég bizonyítékot és igy a vádiratot az államügyészség egyedül Villási Ferencre terjeszti ki előre megfontolt rablógyilkosság és gyújtogatás miatt. Ezenkívül az ügyészség egy régebbi bűntettel is vádolja Villási Ferencet, aki 1919-ben a kommunizmus idejében mint vörös szanitéc agyonlőtt egy cseh katonát Zseliz határában. Ezt a vádat egy tanú vallomása igazolja, aki annak idején szintén mint vörös szanitéc teljesített szolgálatot, de valószinü, hogy több tanú is lesz, akinek tudomása van Villási viselt dolgairól. Amint értesülünk, a komáromi törvényszék már a szeptemberi esküdtszéki ciklusban akarta letárgyalni Villási Ferenc ügyét, de csak novemberben kerül az esküdtszék elé, mivel a vizsgálat még több irányban szorul kiegészítésre. Villási első vallomásaiban azt mondta, hogy már hónapok óta lesett áldozatára szerelemféltés miatt, ezt a vallomását azonban újabban visszavonta. A bestiális gyilkos állítólag csak a szerelmi leveleket akarta ellopni, később pedig a leütött áldozat pénzét is ellopta. Mezei dr. és Bardócz dr. komáromi orvosok megvizsgálták Villási elmeállapotát és beszámithatónak találták. Villási Ferenc ellen az államügyészség előre megfontolt rablógyilkosság, gyújtogatás és egy sebesült katona megölése miatt emel vádat. Bizonyos, hogy a Komárom szentpéteri Dóczé-bünügy óta a zseiizi Villási Ferenc bűnügyének novemberi tárgyalása sem fog kevesebb szenzációval szűkölködni. A komáromi törvényszéken a legközelebbi esküdtszéki tárgyalások szeptemberben lesznek, amikor egy gyújtogatás és két szándékos emberölés bűntettét fogják tárgyalni A házasság Évtizedek óta ezer és ezer grafológus beszélt már arról, hogy a kézírás és a karakter közö t összefüggések fedezhetők fel ős ma is egészen határozott formában állitják, hogy az emberi jellem kiolvasható az írásból. Ez az állítás igy annyi ellentmondást és homályt rejt magában, hogy nem is szabad csodálkoznunk azon a körül, ményer, hogy az intelligens közönség a pszichológiának ezt a fajtáját annál nagyobb bizalmatlansággal nézi, minél jobban megerősödnek természetludoirányi ismerelei. Mit is értünk ez alatt a szó alatt: jellem ? Ha tiz embert megkérdezünk, tiz különböző választ kapunk. Mindegyik más vonást fog említeni, mondván, hogy az a legjellemzőbb Egyiknek sem lesz egészen igaza, egyik sem fog teljesen tévedni. Ha azonban az összes válaszokat és a bennük előforduló öszszes ismertetőjeleket összegezzük is, még mindig nem kaphatunk teljes és kimerítő definíciót a jellemről. Vitathatatlan tény és kísérletek bizonyították be, hogy a jellem — azaz a pszichológiai és bizonyos fizikai tulajdonságok összessége lényegesen befolyásolja minden egyén kézírásának kialakulását. Viszont tagadhatatlan tény az is, hogy egész sereg más tényező, is befolyást gyakorol a kézírásra, csupa olyan tényező, amelynek semmi néven nevezendő közössége nincs a jellemmel. A tudomány mai állása szerint már 12 ilyen önálló tényezőt sikerült megállapítani és megkülönböztetni. Ezen túlmenően mechanikus szempontokra is figyelnünk kell (amilyen a toll, tinta, papír), akut vagy krónikus egészségi zavarokra, az izmok lokális vagy funkcionális megbetegedéseire, a vizuális impresszió érzékenységi fokára, az illető országban szokásos írásmódra egyaránt figyelemmel kell lennünk. És csak ha mindezeket a tényezőket figyelembe vettük, akkor lehet megközelítő és a kézírás. pontossággal és megbízhatóan levezetni a jellemet kézírásból. Mit jelent azonban tudományos szempontból itt ez a szó, hogy megbízhatóság ? Ez annyit jelent, hogy a tudományosan képzett grafológus legfeljebb az esetek 3 százalékában téved, ha nem vesszük figyelembe a lelkibeteg emberek írásait, amire eddig aránytalanul kevés figyelmet fordítottak. Ez a tudományág tehát messzebb tart, mint a gyakorlati orvostudomány nagyon sok ága. A mikroszkóp segélyével egyik problémát a m.sik ulán oldottuk meg a kézírás általános technikai szerkezetére vonatkozólag. Lassított filmfelvételek segítségével megállapítottuk, hogy elülső végtagunk különböző részei, a könyök, az alsókar, a kézfej és az izomzat milyen részt vesz az irás munkájában. Statisztikai kimutatások tömegével, amelyek gyermekekkel az iskolában, felnőttekkel a laboratóriumban folytatott kísérletekről szólnak, kiküszöböltük azt a befolyást, ^chmoll-Pasta cipőjét ápolja, s rögtön fényesíti!
