Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-11 / 96. szám

1« fyy«»kilencedik éTlciyam 96. Rzám. Hxombat, 19S8. an^asztns H. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. líiüixe’íéii ái «aahteiüvák ^0>íffewi 5« vidékre poétái «»átküldéssel S . hí évre 80 K, íélévre 40 S, nofyeáéTO. M K. — Müöldön ISO SS. .«Ani Áfa t 86 fHIíf. ALAPÍTOTTA t TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dsr. Szerkesztő: BAKANYAY JÓZSEF dr. ö» »iAUUJUITBlSil < Megjelenik hetenkint háromsxoi i kedden, csütörtökön és szombatos, Radici halála. Komárom, — augusztus 10. A délszláv nemzeti eposz egy fe-' jezettel gazdagodott: meghalt Ra­dies István, a horvát nemzet látható vezére. Még a halálban is hatalom, mert a szerb radikalizmus bizo­nyára kihirdeti az ostromállapotot a Száván innen. Először mártirt csinált belőle, azután pedig a már­tíroknak kijáró babérkoszorút akarja lefoglalni ravatalán. Aligha fog si­kerülni. A horvát-szerb ellentét mélyen meg van szántva, sokkal mélyebben, hogy ezt a barázdát Belgrád lehengerelni tudná. '*• Radicä nekünk nem volt bará­tunk. Az utóbbi években azonban sok olyan nyilatkozatot tett, ame­lyekben élénken kifejezte azt a kívánságát, hogy a magyarokkal békében akar élni és a SHS ki­rályság területére akaratukon kívül kényszeritett magyar kisebbség ma­­gasfoku kultúráját elismerte. De sok nyilatkozatot tett, amelyeknek se szeri, se száma, amelyek ma már történelmi dokumentumokká vál­nak halálával. Ezek szerint sokszor adott kifejezést annak, hogy a ma­gyar elnyomásról beszélni se lehet a szerb elnyomás mellett. Pedig a magyaroknak a horvátok nem vol­tak testvérnemzete, csak az évszá­zados sorsközösség kovácsolta őket egybe a közös ellenséggel szemben, fegyvertársak voltak, akik kölcsö­nösen megbecsülték egymást. A Jellasicsok, akik Magyarország ellen vontak kardot, az osztrák császár­nak voltak megfizetett eszközei és a kamarilla mindenkor készséges szolgái báróságokért és birtokokért. Radics István tehát nekünk elég­tételt szolgáltatott egy óriási törté­nelmi hazugság ellen, mely esz­tendők alatt annak szajkószerü is­métlésével beidegződött Európa köztudatába, hogy a magyar nem­zet elnyomja a szlávokat és a románokat. Ezt úgy hívták, hogy propaganda. Budapest, sőt Récs sem ismerte fel ennek jelentőségét, hogy azt idejekorán ellensúlyozta volna. A Scotus Viatorok ferdí­téseire és rágalmaira nem lőttek vissza a toll nyilaival, mert Bécs­­nek ez nem volt érdekében, Ma­gyarországon pedig a liberalizmus jelszava a laissez faire, laissez passé nem törődött ezekkel a cse­kélységekkel, mert az energia ap­rólékos küzdelmekben őrlődött fel a közjogi ellenzékkel szemben. Tíz év távlatában máskép látjuk a világ eseményeit is. Radics István radikalizmusát is meg tudjuk érteni, sőt természetesnek látjuk, hogy a horvátok kilenc évszázados együtt­­léte után a nemzeti önállóság után vágytak, nem azért, mintha Deák Ferenc fehér lapja nem elégítette volna ki őket, hanem azért, mert a territoriális autonómia nem elé­gítette ki őket, sem az önálló tör­vényhozás, ők nemzet akartak lenni, mely külön államot alkot, így érthető meg a c-atiakozás kér­dése is, ameiyet Ferenc Ferdinánd triaüsztikus törekvései láttak el a háború előtt injekciókkal. A horvát nép keserű csalódáson ment keresztül és ennek inkarná­ciója vö t Radics István utolsó tiz évi politikai működése. Sohasem játszott szordinóva! a politikai hang­szereken és ömlött belőle a délszláv temperamentum; amikor a mi­nisztertársait tolvajbandának ne­vezte, ez a becézés bizonyosan birhatott politikai értelemben is a:appai, amelyet nem szó szerint kellett érteni, csak a szó belgrádi jelentése szerint. A horvát szepa­ratizmusnak egyik erős vezére dőlt ki Radics Istvánban, talán titok­ban örvendenek halálának a poli­tikailag analfabéta szerb naciona­listák, akik nem járlak ilyen isko­lákat, de a legtöbb komoly ember­ben félelmet kelt ez a hir a Száván túl. A szerb-horvát-szlovén egység kártyavárának egy emelete dőlt le Zágrábban. Soha a szerb és a hor­vát nemzet közt levő ku turális és politikai, sőt etnikai különbségek nem látszottak oly élesen elhatá­rolva, mint ma. A borválság ügyeit az utolsó félszázad alatt előkelő politikusok intézték és a horvát deputációk-a szőnyeggel boritolt miniszteri ter­mekben úgy Budapesten, mint Bécsben sok mindent elértek, amit akartak. A fehér lap Magyarország­nak állandó deficitet jelentett és a fiumei kikötő a horvát népet bele­kapcsolta a világforgalomba. Bel­­grádban a nyers szerb testvér pa­rancsolt az uj államalakulat kez­detétől fogva, mely a felszabadított testvért úgy kezelte, hogy az mos­tohának tarthatta magát. Radics volt az, aki elsőnek ütött rá az asztalra Belgrádban és ezért kellett meghalni testvérének és magánakis. A testvérnemzet vezérét a gyil­kos golyója terítette le. Hiába vár­ták gyógyulását, az öreg szervezet meg nem újítható és ha erőszakos támadás éri, belepusztul. Radics Islván örökre elnémult, de úgy érezzük, hogy vádjai uj életre keltek és sírjából a feltámadás reménysége csillog elő. A horvát nemzet feltámadásáé, amelynek felszabadulása ezután fog bekö­vetkezni. Az, hogy egy darab Európát a Balkánhoz csatoltak a nagyhatalmak, nagy nagy történel­mi tévedésnek bizonyult. A horvát nép más jövőről álmodott, amelyet nem revolverlövések közt akart felépíteni. A szerbek sokkal tovább voltak despoták uralma alatt és vazallusi sorsban, hogy sem egy nemzet lelkét magukhoz tudnák ölelni. Princip és Racsics egy tőnek hajtásai. A horvát nép minden kese­rűségét megértjük, amikor legna-Komárom, — aug 10. Összehívták a szociálpolitikai bizottságot. A szociális biztosítás reformja az albizottság által íeíárgyallatván, a novella ügye annyira előrehaladt, hogy most már a szociálpolititcai bizottságot is összehívhatták. A bizottság augusztus 16 án tart illést Az ü*és programján az alkalmazottak betegségi, rokkantsági és sggkori biztosításáról szóló törvény novellájának a megváltoztatása, valamint a munkanélküli segélyhez való állami hozzájárulásról szóló törvény megvál­toztatása szerepel. Ezenfelül inég a magasabb állású magánalkalmazottak nyugdíjbiztosításáról benj ujtott kor­mányjavaslatról is tárgyalni fognak. A német iparospárt és a munkaközösség, Az uj német gazdasági és politikai munkaközösségben helyei foglal a né­niéi ípuospárt is, amely tudvalévőén a kormányt támogató pánok közé tarto­zik. Az iparospárí egyik vezére, Stenzel képviselő, cikket irt az egyik szudéla­­német kereskedelmi és ipm szaklapba, amelyben nyilatkozik az uj német po­litikai munkaközösségről és többek kö­zölt azt irja, hogy a német iparospárt megfogja őrizni önállóságát a közösség kentem belül s fentarja kapcsolatait a német agrárpárttal. A szlovák néppárt és a csehszlo­vák néppárt egyesülése körül Hlinka megjelent a minap Prerauban és olt nagy beszédei mondott, amely­ben a csehszlovák és szlovák néppár­tok szlovenszkói egvségének megterem­tését hangoztatta. Hiinka morvaországi látogatásával kapcsolatban a Siovák azt irta cikkében, hogy az egység az­által jöhet létre, ha a csehszlovák nép­párt, vagyis Micsura és pártja beolvad a szlovák néppartba. Ennek a cikknek éles visszhangja támadt a Srámek párt Brünnben megjelenő Dán c. lapjában, amely hosszú cikkben foglalkozik a két párt egyesüléséről. A lap a két párt egyesülésének szükségességét Szlovén­­szkóban elismeri, azonban szerinte az egyesülés egészen más alapon történ-Zágrábi jelentés szerint csütörtökön a főállamügyész jelenlétében több tör­vényszéki orvos felboncolta Radics István holttestét. A halál oka szivgyengeség volt, amely a cukorbetegség következ­ményeként lépett fel. A boncoló orvosok szerint Radics Istvánnak a szkupstina junius 20-iki ülésén szenvedett sérülései nem befo­lyásolták a cukorbetegség lefolyását, amely már évek óta kínozta a horvát parasztvezért. A paraszt demokrata koalíció ügy­vezető bizottsága vasárnap, augusztus 12-én délelőtt 10 órára tűzte ki Radics István gyobb fiát temeli, de arról is meg va gyünk győződve, hogy nem temel el vele együtt nemzeti reményeit hetik meg, mint ahogyan azt a Siovák elképzeli. Mindenekelőtt megáilapiija, hogy a szlovák néppirí csak egy rész­terület pártja, az államszervezet egy részére korlátozott párt. Szükséges, hogy a keresztény és szláv territoriális pártok egy egészbe olvadjanak össze az össz állami parttal „(amely ugyanezen módon a csehországi, moivaországi, szloven­szkói és luszinszkói piáitok egyesülé­sével alakult ki), vagyis szükséges, hogy a szlovák néppárt térjen vissza az egy­séges csehszlovák néppártba, amelytől 1921 ben elszakadt. A Den szerint ez az egyedüli helyes ut a csehszlovák köztársaság összes szláv katolikusainak poiiíikai egyesítéséhez. Ebből a cikkből az is világos, hogy a csehszlovák nép­párt féiremagyarázhaíatlanul közli Hlin­­kával és pártjával, hogy nem hajlandó szlovenszkói osztályát feloszlatni, noha az eddigi szlovák néppárti Iapköz;e­­mények szerint ez lett volna a föltétele a két párt egyesülésének. Az utódállamokból kitiltott sajtótermékek ügye a népszövets égnél. Magysrország panasszal fordult a népszövetséghez, hogy az utódállamok és pedig Csehszlovákia, R«’ npánia és Jugoszlávia nem engedik be ?erüle<ükre a magyarországi szellemi termékeket. Az ügy megvizsgáiásáyal a népszövet­ség kebelében szervezett szellemi együttműködés bizottsága párizsi inté­zetét bízták meg, amely múlt hó végén tartott ülésében foglalozkott ezzel a panasszal, de a gyűlés lefolyásáról s a bizottság határozatáról csak most ke­rültek adatok a nyilvánosság elé. Az ülésen az angol, az olasz, a német é3 a svájci delegátus támogatta a magyar álláspontot, majd elhatározták, hogy javaslatot terjesztenek a népszövetség elé, mely szerint a népszövetség foglal­kozik az üggyel. A bizottság kimon­dotta, hogy Kívánatosnak tartja a népek szellemi együttműködését, valamint azt is, hogy az ismeretek kérdése mi­nél intenzivebben történhessék a nem­zetek között. A népszövetség legkö­zelebbi plénumában fogja tárgyalni a bizottság javaslatát. temetését. IEzt megelőzően szombaton a koalíció Zágrábban pártértekezletet tart, ame­lyen meg fogják vitatni a temetés részleteit és határoznak a párt további magatartásáról. A koalíció bizottsága úgy határo­zott, hogy nem fogadják el a kormánynak azt a felajánlását, hogy Radicsot államköitségcn temessék el. A bi­zottság nem is reflektál a kormány­pártoknak a temetésen való rész­vételére sem. Zágrábban csütörtökön ezrével vo­nultak fel a munkástömegek Radics holttestéhez, amelyet délután 4 órakor POLITIKAI SZEMLE Radics István halála a külföldi sajtó szerint sú­lyosan érinti a jugoszláv néptörzsek egyesítését. A vasárnapi temetésen Sándor király is megjelenik. —augusztus 10.

Next

/
Thumbnails
Contents