Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-04-12 / 43-44. szám
1928. április 12. 2. oldal. Komáromi Lapok Női és leányka tavaszi felöltő újdonságok oly nagy választékban van az alanti cégnél raktáron, hogy mindenki Ízlésének megfelelőt biztosan talál. Az árak rendkivftl olcsók. Kertész J. Jenő úri- és női divatáru üzletében Komárno (Komárom,) Nádor-u. 25. Úri és női divat, kötött és szövött áruk és minden egyéb raktáron levő cikkek mélyen leszállított árban lesznek kiárusítva. ,S mester pedig a város és az Egyetértés Munkásdalárda nevében mondtak üdvözlő beszédeket. A városba bevonuló csapatot nagy érdeklődés kisérte, amint a kultúrpalota felé haladtak. A kiállítás megnyitása. A kultúrpalota termében már napok óta dolgoztak a nyomdászok dr. Alapy Gyula muzeumigazgató útmutatása szerint a grafikai és nyomdatörténeti kiállítás elrendezésén, mely szombaton estére el is készült. A pozsonyi vendégek ide siettek és a több száz főnyi tömeg teljesen megtöltötte a kultúrpalota termét. Itt Werner Jenő szerkesztő, a grafikai rész gyűjteményének tulajdonosa nyitotta mega a kiállítást rövid előadással, amelynek lényegéül kiemeljük azt, hogy a grafikai kiállítás célja nem egyéb, mint a nagyközönség figyelmének felhívása a nyomdatechnika mai fejlettségére és ezzel a nyomdaiparra, végeredményében a nyomdai szakmunkásság támogatására. Majd a komáromi egyesület nevében Czill elnök a kiállítást megnyitódnak jelentette ki. A kiállítás grafikai része. Rendkívül nagy érdeklődéssel tekintettek meg a nyomdai szakemberek a grafikai kiállítást, mely roppant sokoldalúan mutatta be a nyomdatechnika különféle fajait. Látható volt az egyes iskoláknak (Mä3er, Wieni, Budapesti) stílusa és a prágai nyomdák nagy gyűjteményes kiáiiitása. Ezeken kívül az egyes nyomdai sokszorosító eljárásokat mutatták be a képek az offsetnyomás, mélynyomás, sokszinnyomás egész folyamatát és eredményeit. A rendkívül tanulságos gyűjtemény igen nagy tetszést aratott. Hétfőn délelőtt 11 órakor a kiállítás e részéről Werner szerkesztő tartott igen érdekes szakelőadást a komáromi nyomdászok és a nagyközönség részére, mit a nyomdászokon kívül megjelent kis számú közönség a legnagyobb figyelemmel hallgatott végig. A nyomdatörténeti kiállítás. A Jókai Egyesület husvét ünnepén múzeumának és könyviárának gazdag gyűjteményeiből megrendezte a komáromi nyomdatörténeti kiállítást, amely a város kulturális fejlődésének grafikonját tárta a közönség elé. Komárom a magyar alkotmányos éra beköszöntéséig egynyomdáju város volt és csak 1867 után működik benne több könyvnyomda. Első könyvnyomtatőmühelyét a debreceni Töltési István alapította a XVII. század végén, aki Németalföld nyomdáiban tanulta mesterségét, Töltési kezdte el a Komáromi Kalendárium kiadását, mely egy időben elhomályosította a Brever Sámue’-féle lőcsei kalendáriumot is, elterjedés és népszerűség tekintetében, Ennek a kalendáriumnak 1700. évtől 1849. évig terjedő időből összegyűjtött ritka évfolyamait láttuk a kiállításon, jó része néhai Szinnyei József gyűjteményéből került Komáromba. Az eddig ismert legrégibb naptár 1708. évből való, Alapy Gyula dr. egyik csonka példányban felfedezte az 1700. évi példányt és ebből kétségtelenné vált, hogy Töltési nyomdája már a XVII. század végén működésben volt. 1730 körül megszűnt Töltési nyomdája és a század közepén a Schmid féle nyomda működik rövid időn keresztül. Az állandó nyomdai élet a XVIII. század végén indul meg, amikor Péczely József, a leghíresebb és legliterá'usabb református pap lelkes működése megteremti a Komáromi Tudós Társaságot. Péczely, aki Voltaire rel levelez és müveit fordítja, ezt a győri Sireibig-nyomdában nyomtatja, de 1789-ben a pozsonyi Weber Péter Simon alapit fiókot Komáromban, amely hatalmas munkákat nyomtat, köztük Péczely tudományos folyóiratát: a Mindenes Gyűjteményt. Weber nyomdáját Weinmüller Bálint veszi át és a csatád kezén marad i 848-ig, amikor azt a Siegler Testvérek vezetik tovább. 1867-ben Merkl Alajos kis gyorssajtója nyitja meg a többi nyomdák sorát, amelyet a Spitzer Sándor, Grosz Dávid, Schönwaid Tivadar, 1 Hacker Rikárd, Rónai Frigyes, Szénássy János, Freisínger Mór, a Jókai könyvnyomda és a Virradat nyomda folytattak napjainkig. Az 1790—1890 évek közt megjelent könyvnyomdái termékek közül a Jókai Egyesület kiállította a nevezetesebb hivatalos nyomtatványokat, az első {1348) és az 1861. évi választások plakátjait, felhívásait, a társadalmi és kereskedeimi élet ma már miveltségiörténeti becsű nyomtatványait (régi hangversenyek, üzleti körlevelek, meghívók stb.), külön csoportba foglalta Komárom nagy évének: 1849. évi várostromának, Klapkának, a vár hős védőjének napiparancsait, amelyekről egy darab magyar történet tekintett a kiállítás látogatóira. Nagy értéket képviselnek az 1832, évtől kezdve összegyűjtött komáromi szinlapok, végül a Komáromban megjelent időszaki és alkalmi lapoknak, valamint az itt nyomtatott folyóiratnak egy-egy példányát, amelyek két hatalmas falat borítottak el. Komáromi fa- és rézmetszetek és egzotikus (japán, török, délszláv) nyomdatermékek és az amerikai magyar lapoknak egy-egy példánya keltett még a kiállítás nyomtatatványai közt nagyobb érdeklődést. A könyvek kőiül 1789 évtől felsorakoznak 1848 ig a komáromi nyomda minden híresebb terméke, köztük bibliográfiái ritkaságok is. Péczely József, liléi János, Döme Károly, Baróti Szabó Dávid könyvein kívül gróf Gvadányi József lovasgenerális és a komáromi poetissa: Fábián Juliánná verses levelezése, az abban a korban nagyobb hírnevű töréneti munkák (Broughton és Maizonnet históriai több kötetes lexikonai) fordításai és más tudományos könyvek látnak napvilágot a komáromi könyvsajtó révén. A forradalom után visszaesést látunk, Beöthy László „pesti arszlán“ hires Puncs-kötetein kívül számbavehetőbb könyv alig jelenik meg. 1880. után azonban ismét sok könyv jön ki a komáromi nyomdákból, ekkor már a helyi sajtó is a felvirágzás útjára lép és azóta a könyvek százait állítják elő a komáromi nyomdák, amelyeknek néhány szebb termékét szintén láttuk a kiáilitás üvegszekrényeiben. 1918. után a komáromi nyomdákban a szlovenszkói magyar irodalomnak számos terméke jelent meg, úgy a szépirodalom, mint az ifjúsági-, tankönyv- és a tudományos irodalom köréből, mint azt a kiállításon bemutatta a Jókai Egyesület. A rendezés munkáját Alapy Gyula dr. végezte tárgyába való teljes elmélyedéssel. A kiállításon megjelentek közt ott láttuk dr. Novotny Richárd járásfőnököt, Gldró Bonifác főgimn. igazgatót, dr. Sikabonyi Antal szerkesztő, múzeumi főkönyvtárost, dr. Küffer Bála nv. könyvtárigazgatói, Bálint István műszaki tanácsost, dr. Kállay Endre ügyvédet, Jávor Jenő főjegyzőt és Komárom társadalmának számos vezető tagját. A szakemberek a kiállításról a legnagyobb eliameréss“! nyilatkoztak es azt a szaklapokban is ismertetni fogják. A díszközgyűlés. A városháza nagytermében ez alatt nagy közönség gyűlt össze, hogy tanúja legyen a nyomdászok ünnepi közgyűlésének. Az elnökségi asztal mellett középen Kugelmann országos elnök. Czill Ferenc helyi elnök, dr. Alapy Gyula muzeum- és könyvtárigazgató. Csizmazia György városbiró, Spitzer Béla komáromi és Vadász Ferenc rrsekujvári nyomdatulajdonos, balról Schulet Ignác országos titkár, Traub Rezső helyi titkár, Werner Jenő, Orován Sándor, továbbá Baranyay József dr., Fülöp Zsigmond szerkesziőK és még számosán. Kugelmann elnök megnyitója előtt a Typographenbund dalosai énekelték el a Gulenberg-dalt fegyelmezett és megvesztegető előadásban és a közgyűlés megnyitása után Traub Rezső ti kár olvasta fel Czill Ferenc minden nevezetesebb mozzanatra kiterjedő elnöki jelentésé?, mely felöleli az egyesület negyedszázados történetét. A tartalmas és kimerítő elnöki jelentést lelkesen megéljenezték. Mäjd Csizmazia városbiró meleg szavakkal köszöntötte a város nevében az ideérkezett verdégeket. U.ána Alapy Gyű a dr, felolvasása következeit „Könyvnyomda és társadalom“ címen, amelyet lapunk más helyén közlünk. Az előadást szintén meleg éljenzés követte. Az ünnepi beszédet Schulcz Ignác, a nyomdászok országos egyesületének titkára tartotta, aki a munkásmozgalmat széles alapokon vázolta fel és kitért Marx fellépésére is, amely a munkásmozgalmak történetében korszakot alkot. Majd beszéde végén a helyi egyesületről emlékezett meg, kiemelve annak példás működését és szerencsét kívánva jövő fejlődéséhez. Az éljenzések elhangzása u án Traub titkár olvasta fel az üdvözlő táviratokat, végül a kommunista párt Munkás Dalköre az Internacionálét énekelte el és ezzel a közgyűlés véget ért. A társasebéd. A közgyűlést a Vigadó nagytermében százhúsz terítékes lärsasebid követte, amelyen résztvetíek az összes vendégek is, mint a helyi egyesületnek szívesen látott vendégei. Az ebéd menüje a következő fogásokból állott: Ragou leves, halpástétom, vegyes sült gazdagon köri ive, burgonya pirée, almás és túrós rétes, sajt, kávé, melynek ízletes elkészítése, kitűnő és gyors felszolgálása a Dósa- féle konyhát dicséri. A felköszöntök során Kugelmann országos elnök a helyi jubiláns csoport tagjait éltette, Farkas István a jubiláló nyomdászokat és a helyi kultúra nagymunkás8ágú iró tagját, Alapy Gyulát éltette, Alapy Gyula a Typographenbund tagjait és lelkes karnagyukat Winkler Józsefet éltette, mig Werner Jenő szellemes szavakban a megjeleni hölgyek egészségére ürítette poharát. A társaság a legkellemesebb hangulatban négy óra után oszlott szét a Vigadóból. A hangverseny. Este a Vigadó termében tartotta dalosestélyét a nyomdászegyesület, melynek szép programja rendkívüli műélvezetet ígért. A hangversenyen ugyanis nemes verseny indult meg a Typographenbund és a helyi Egyetértés munkásdalárda között. A nagy dalkulturájú Typográphenbund énekelte el bevezetőül jeligéjét. Utána Czibor István szavalta el Alapy Gyula dr. lendületes prológusát, mely igen nagy hatást keltett, mivel a szavaló rendkívül mély átérzéssel és megértéssel oldotta meg feladatát. Méltán aratott hatalmas tapsvihart előadása. Az Egyetértés a Faust opera egy hatásos részletét, a Katonák kardalát adta eiő nagy ritmusérzékkel és fegyelmezettséggel. Viharos derültséget keltett dr. Baranyay József szerkesztő előadása, aki a szerkesztő és a nyomda tagjai közt levő jó viszonynak pikantériáit teregette ki igen elmésen és egyes helyeken valóságos nevetésorkánt indítva meg. A nyomda és az újságírói évődések előadása kellemesen fűszerezte az est hangulatát. A Typographenbund következett ismét és németül ln Dom der Freiheit, szlovákul a Kiszúr dalt és magyarul Petőfinek Faluvégén kurta kocsma cimü dalát adta elő viharos tetszés mellett. A nívós és szórakoztató, változatos műsor szünet u'áni résre is méltó volt az előző részhez. A mi közkedvelt Egyetértés dalárdánk Krausz Mór karmesterrel lépett az emelvényre és egy kedves, fülbemászó, sziveket, lelkeket simogató népdalcsokorral kedveskedett a figyelmes hallgatóságnak „Katalinpusztai nóták* cim alatt. A gyújtó, tüzes népdalok az Egyetértés kivaló előadásában ezúttal sem tévesztették el hatásukat és percekig tapsolt a közönség és a tapsvihar nem akart megszűnni addig, amig pár kedves dalt meg nem ismételt a népszerű kar. Hasonlóan nagy tetszést vallott hi a közönség tömött soraiból a következő szám is, amikor a messze földön ismert Typographenbund népszerű szóló énesese, Simon András szebbnél szebb magyar dalokkal ragadta el a közönséget, amely alig (udot betelni a dalok szépségével, újra és újra ráadást kívánt, amelyre a jó hangú énekes pár szebbnél szebb dallal megtoldotta nívós műsorát, amit a közönség lelkes örömmel fogadott. A precíz, simulékony zongorakiséretet Wolfram Frigyes látta el nagy tetszést aratva. | A következő szám a népszerű Typognphenbund nagysikerekre visszatekin helő énekkarának a száma volt Lelkes taps előzi meg ezt a számot is. Egy tréfás dallal, a F\-pi lant-tál kezdi a dalárda, amely olyan nagy tetszést keltett, hogy a közönség újra és újra akarta hallani a kedves, fülbemászó, csilingelő dalt. A derek dalárdának meg kellett ismételnie éppen úgy, mint az u’ána következő tüzes és vért felperzselő Huszárindulót is, amelynek tüzes ütemeivel nem tudott betelni a lelkes közönség. A szűnni nem akaró viharszerü tapsból kijutott a derék karmesternek, Winkler Józsefnek is, akit a komáromi közönség az első pillanatra megszeretett. Az igazán ügyes és nagy figyelemmel összeállított műsornak méltó befejezésül szolgált az Egyetértés Mun| kásdaiárda áltat hatalmas lendülettel j és gyújtó tűzzel előadott Banditák bor? dala az Ernáni c, operából. Lehetett i látni az Egyetértés minden tagján azt • a lelkes, odaadó törekvést, amely meg! akarta mutatni a pozsonyi dalárdának, hogy mit tudnak a komáromi énekesek. | Ez a nemes versengés visszatükrőzől dőlt az Egyetértés által előadott minden j egyes énekszámon. A szemek sugároz| tak, nemes büszkeségben tény lettek és ' örön> sugárzott le a kar minden egyes I tagja arcáról, a derék karmesterrel, ] Krauz Mórral együtt. Bs nem jelentett \ nemes versengése volt ez a két dalárí dának és bizony nehezen tudnók eldön| teni, hogy ki győzött ezen a versenyen. | Szűnni nem akaró tapsvihar tombolt | végig az egész termen a hatásos éneit- 5 szám után. Í A táncmulatság. A tapsvihar eicsendesedtével a hangversenytermet az agilis rendezőség par pillanat alatt táncteremmé változtatta és Komárom egyik népszerű cigányzenekara, Csicsó Rudi rázendített egy tüzes magyar csárdásra. Itt kell megdicsérnünk a derék Csicsó bandát, amely a bankett alatt is játszott és szebbnél szebb nótáit még a pozsonyiak is sűrűén megtapsolták. A csárdás tüzes ütemére azonnal elkezdődött a tánc, amelyből ugyancsak kivette az aranyifjúság a maga részét. Amig a nagyteremben vigan ropták a táncot, az idő alatt a másik teremben kedves jelenetek játszódtak le. A két dalárda, a komáromi és a pozsonyi barátságosan üdvözölték egymást és egymás derék és népszerű karmestereit, Winkler József pozsonyi karmestert, aki különben dóménekes is egy személyben és Krausz Mór komáromi karmestert. Először elénekelte mindkét énekkar külön külön a saját jeligéjét és azután sorra kerültek az üdvözlések. A közönség bizonyára emlékezik, hogy egyik pozsonyi énekes egy művésziesen díszes kürtöt hordozott a vállán. Ez a kürt a pozsonyi dalárda egy fényes győzelmét bizonyítja, amelynek jutalmául kapták ezt a diszkürtöt, amely azonban tulajdonképen egy hatalmas ivószarű, amelyből isszák az áldomásokat. A testvéri együttérzés megszilárdítására most sem maradhatott el az álf domás és elsőnek a bőségszarut is
