Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-04-12 / 43-44. szám
1928 április 12. Komáromi Lapok f & Jegyezze meg magának rIELBERT divatáruháza Nádor-utca 19. -tavaszi szenzációs uj árait! Poupplin divat ing 2 gallérral 38'— Munkás zephir ing 16'— la Kemény dupla gallér 4'80 la Félkemény « » 4'80 Kötött divatzokni 2*60 3'— Kötött divat selyemzokni 6'50 la Köpper alsónadrág hosszú 12 50 Rövid alsónadrág zephir 13'50 Selyem magánkötő 8'50 Gumi nadrágtartó 7'60 Selyem harisnya 11*— Mosó Berber selyemharisnya 21—24 Selyem alsónadrág la 22'60 Gyermekzokni 3-— Gyermektrikó 5'-— Gyermek trikóalsóuadrág 5'— Manzsettás cérnakeztyö 12 — Rádió gyermekharisnya 3'— Tavaszi divatpulover 70 — Flór harisnya női 10'— Dús választékban szekrény- és sport-gyermekkocsi, selyem férfi ing, színes nadrágkombine, bőr retikQl, flór férfi harisnya és sokni, francia batiszt zsebkendő, sétabotok stb, 242 Bethlen magyar miniszterelnök visszatért Olaszországból. — április 11. Mint ismeretes, gróf Bethlen István a húsvéti ünnepeket Olaszországban töltötte. Bethlen Olaszországból már elutazott és néhány napot inkei birtokán fog tölteni. A miniszterelnök olaszországi utjával politikai körökben sokat foglalkoztak, főként a külföldi sajtó és a külügyi bizottság tagjai. A külügyi bizottság április 20-ika táján ül megint egybe tanácskozásra. CSÜTÖRTÖK. a komáromi magyar akadémikusok kiváló programról gondoskodtak, a rendelkezésre álló legjobb erőket állították sorompóba, úgy hogy az erkölcsi siker elmaradhatatlan. A komáromi magyar akadémikusság nem csupán kedvtelésből és szórakozásból fog szombaton este színházat csinálni, hanem kötelességből. Az akadémikusok megteszik ezt a kötelességüket, csak a közönségről lehet szó. Van*e még komáromi magyar közönség? Van-e Komáromban még egy kulturpalotai teremre való magyar ember, aki törődik azzal, hogy ki lesz a jövő intellektuelje? Vannak-e akik törődnek azzal, hogy a szegénysorsú diákemberek Prágában meg Brünnben e<znek-e, vagy koplalnak? Van-e Komáromban és környékén négyötszáz ember, aki eljön szombaton este a Kultúrpalotába bizonyságot tenni arról, hogy igenis még vagyunk, akik szivünkön viseljük a jövő magyar intelligencia életkérdését, akik jelenlétükkel és garasaikkal soha el nem feledhető támasztékot, biztatást és kegyetlenül szükséges erőt adnak a mármár csüggedőkbe is. Igen vagy nem? Ha igen akkor nincs kétségbeesésre ok, h» nem, akkor vtssünk némán keresztet jó öreg Komáromra és a komáromi fiúk kénytelenek lesznek idegen ajtókon zörögni, id-gén emberek kenyeréből kérni, mert ez édes s>ülő, a testvér megtagadta és nem ismeri meg. Dürer Albertról nevezték el Dürer 400 éves jubileuma alkalmával Lipcsének a legszebb terét, mely a városi szinház előtt lerül el. Smyrndban újabb földrengés pusztított husvét vasárnap esle, amely ismét nagy pusztításokat okozott. Körülbelül 200 ház dűlt össze, a halottak és sebesüllek számáról még nem érkezlek hírek. A lakosság a szabad ég alalt tanyázik. * A mohamedán vallás detronizáldsáról érkeznek újabban hirek Törökországból. ahol már régebb idő óta híre járt. hogy el fogják törölni a mohamedán vallást mint államvallást. Most a kamara döntött ebben az ügyben és érvénytelennek nyilváni tolták a törvénykönyvnek azt a sza kaszát, mely kimondla, hogy a mohamedán vallás az államvallás. * A frankhamisitó Windischgraetz herceg a frankper többi etilénjeivel szemben azért nem részesült husvétkor amnesztiában, mert Windischgraelz csak egy kis részét töltölte ki eddig büntetésének, mert betegség, betegszabadság, operáció és más minden már hosszabb ideje nem lakója a fogháznak, de a bíróság egyébként is úgy találta, hogy a frankperben játszóit szerepe más elbírálás alá esik, mint a többieké. mm El [sói liáíom pel at életet. Tudósok, művészek, rablók és gyilkosok harca a mindenható izgalomért. jelképező ivöiülköt töitö'ték meg, amely mellesleg mondva, négy H er bort képes befogadni és abból ivott a két énekkar egymás egészségére. Az ivó kürtőt talán ötször íj meg kellett tölteni, olyan lelkesen ment a b^rátkozás a pozsonyiak és a komáromiak között. A figyelmes komáromiak még az útra is megtöltötték azt jó borocskával. Amíg ez a kedves, felejthetetlen les véri barátkozás folyt a kisteremben, odabent a táncteremben vígan táncoltak a párok és a pozsonyi legények ugyarcsak udvaroltak a komáromi lányoknak. Ha nem is dalokkal és bőségszaruk kiürítésével, de itt is pompásan ment a barátkozás a pozsonyiak és a komáromiak között. Reggel öt órakor még táncoltak a párok, de akkorra már elérkezett az indulás ideje és a komá romi kartársak kikisérték a pozsonyi kollégákat az állomásra, ahol érzékeny búcsút vettek egymástól és a jól sikerült jubileu ni ünnepségek sokáig viszszatérő emlékévei (ekükben inetíes búcsút a távozó pozsonyiak a komáromiaknak. A jubileumi ünnepély olyan szép erkölcsi sikerrel záródott, amelyhez hasonló fényes sikerre igazán kevésre emlékszünk. Kultsár István, az első magyar pesti lapszerkesztő sírjának megkoszorúzása. Pár nappal ezelőtt megemlékeztünk Kultsár István első magyar pesti lapszerkesztő halálának százéves évfordulójáról. Kultsár komáromi származású és innen indult el pályája. Sírjánál Sziklay János, a budapssti újságírók doyenje, a kővetkező beszédet mondotta a belvárosi templomban, ahol Kultsár hamvai pihennek : — Ezen a szent helyen csak imában fordulhatunk a Mennyek Urához, hogy áldást kérjünk Kultsár Istvánra, az első pesti magyar laps erkesztő emlékére. Itt akart pihenni, az Ur oltárával szemben, akinek oly erős volt a hbe istenben, erős volt a hite a magyar nemzet felvirágzásában. . . Szinte nem bírjuk elképzelni, a ma nagy és ma gyár Budapesten, hogy minő áldozat készséggel, minő hősiességgel kellett az akkori német Pesten magyar lapot alapítania és azt fenntartania. Kultsár nemcsak iró, nemcsak szerkesztő volt, hanem önfeláldozó mecénás is, áldozatkész a magyar nyelv terjesztéséért, kiműveléséért, mecénása a magyar nyelv érdekéért a még vergődő magyar művészetnek is. És tragikus sors, hogy akkor hunyta be szemét, amikor munkás élete egyik nagy esz menyének, a Magyar Tudományos Akadémiának megalapítása már kü szöbön állt. Kegyelettel teszem síremlékéi" a magyar újságírók hálás kegyeletének szerény koszorúját. Szombaton este szétnyílnak a Kultúrpalota piros bársony függönyei: a komáromi magyar aka démikusok műsoros estet adnak a . komáromi magyar közönségnek. Kiváncsi szemmel nézzük a szombati akadémikus est sikerét, kutató kíváncsisággal várjuk és remélni merjük a komáromi közönség kötelesség tudását. Az akadémikus tábort nem féltjük, A szellemi lények és a félig ősemberek, a bankárok és a betörők, ma mind az izgalmat keresik. Egy-egy izgalmas élményért tódulnak az emberek a színházba, sporttelepekre és a különböző szerencsétlenségek színhelyére. Persze mindenki másutt keresi ezeket az izgalmas emóc’ókat. Ez függ az egyéniségétől, a szellemétől. Ottó H. Kah i, az ismert nemzetközi bankár például elmondotta az újságíróknak, hogy ál andóan feszült izgalomban tartja őt kedves tervének megvalósítása: az uj Metropolitan Opera megalakítása. Egy igen jó családból való fiatal amerikai hölgyet legutóbb tettenértek, amint egy áruházban kisebb tárgyakat lopkodott, azt mondta, hogy csak az izgalom kedvéért tette. Tömegek lepik el a tárgyalótermeket, mikor valami véres bűntény főtárgyalására kerül a sor. Ok is izgalmat keresnek Redmoran, a hires bandita, elmondotta, hogy életének legnagyobb emóciója az volt, mikor lelőtt két newyorki rendőrt. Nathan Leopold és Richard Loeb, a két gyilkos milliomos fiatalember, akiit ma életfogytiglani fegyházbüntetésüket töltik, amiért a 14 éves Robert Franksot megölték, azt vallották, hogy csupán az izgalom kedvéért követték el borzalmas tettüket. Vakmerő pilóták szédületes dolgokat produkálnak, magános férfiak és nők elmennek Afrika és Dél- Amerika sötét őserdeibe és mocsaraiba, hogy izgalmakat keressenek. Mi az izgalom? Mi hát ez a sokarcú izgalom, amely néha fiatal lány első csókjában, néha pedig egy gonosztevő förtelmes cselekedetében nyilvánul meg ? Ha az emberek valami csodálatos, veszedelmes teljesítményt néznek végig, akkor izgalmuk oka a félelem. Félnek attól, hogy az illető vakmerő ember, akinek nem sikerül a produkciója és szerencsétlenség éri. Ez a félelemérzés hozza ilyenkor emócióba a tömegeket De ha magát a veszélyes produkciók végzőjét kérdeznők meg, ő is csak azt mondaná, hogy csupán az izgalomért tették. Neki is szükség van arra a nagy idegfeszültségre, amelylyel haláltmegvető produkciója jár. Azután megint egészen másfajta izgalom a szerelmi izgalom, amelyet azt hiszem már valamennyien éreztünk egynéhányszor. Megint más a szülők izgalma, — amely tulajdonképen szintén az előbbire vezethető vissza — mikor újszülött gyermekük fölé hajolnak. Azután itt van a gyűlölet izgalma, ez a legveszedelmesebb. A gyilkos nagy izgalmat érez, amikor valakit bosszúból, vagy gyűlöletből megöl és kielégíti meghatározatlan, de mélységes vágyát. De még mindig hátra van annak a magyarázata, hogy tulajdonképen micsoda az izgalom és mi az oka? A hormonok titkai Az orvosi kézikönyvek szerint az izgalom következtében „fokozott életműködés áll be a szervezetben vagy annak egyik részében“. Ezt a 3. oldal. Eredeti írógép állandó raktára SPITZER-féle könyvkereskedés Komárom, Nádor-utca 29. fokozott működést rendszerint nem a fizikai, hanem a lelki izga'mak okozzák. Hogy ezekre az izgalmas emóciókra szükségünk van és hogy miért van rájuk szükségünk, azt magyarázza meg a nemrég öngyilkossá lett dr. Paul Kämmerer bécsi egyetemi tanár egyik könyvében, amelynek címe „Az ember életképességének meghosszabbítása". Elmondja, hogy vérünkben van egy kémiai anyag, mirigyek váladéka, amit hormonnak neveznek. Hormon görög szó és azt jelenti: „mozgásra serkentő“. — Az utolsó tiz évi biológiai kutatásaim — írja a professzor — bebizonyították, hogy ezek a hormonok serkentik életműködésre a test különböző részeit. A bécsi tudós, akit Angliában Darwin utódjaként tiszteltek, kifejtette azt is, hogy a hormonok működésére nagy hatással vannak az úgynevezett izgalmak. Épugy, ahogy valaki túlzásba viszi a fizikai izgató szereket, mint például a dohányz st és az ivást, épugy túlzásba viheti az egyébként jótékony lelki izgalmakat. Mindenesetre szükség van ilyen lelki izgalmakra, hogy megmeneküljünk a fáradtságtól, amely ellankasztja a szellemet. Fizikai igényeinket ma már finomabb formában elégítjük ki. az ilyen emóciós szükségletek kielégítésében azonban még mindig ősemberek vagyunk. A kegyetlen sebész A primitiv ember izgalmi szükségleteit két irányban elégítette ki; vagy életet teremtett, vagy életet pusztított. Szóval a szerelem vagy a gyűlölet utján. A civilizált ember különböző fokozatokat ismer ugyan e két szélsőség között, de azért végeredményében a szerelem és a gyűlölet tekintetében éppenolyan, mint az az őse volt, aki még a fákon élt. Az ősember csak úgy tudott magának izgalmat szerezni, ha félelmet és gyötrelmet keltett másban. A mai gyermek is csak egy izgalmat ismer: a kegyetlenség izgalmát. Dr. Ferenczi Sándor, Freud kiváló munkatársa, legutóbbi amerikai előadássorozatában sok érdekes dolgot mondott el arról, hogy az ösztönös kegyetlenkedési vágy végeredményben szublimálódik, átalakul, úgyhogy az emberiség áldásává is válhat. Elmondotta, hogy számos kollégája azért volt kitűnő sebész, mert ilyen módon — persze szublimált formában, elégítették ki kegyetlenkedési hajlamaikat. — Én magam is orvos vagyok — mondotta Ferenczi — de azért, ha arról volna szó, hogy engem megoperáljanak, inkább olyan sebészt választanék, aki izgalmat érez az operáció iránt, mint olyat, aki szentimentális és sajnálna belém vágni. Az egyén fejlődése során ez a kegyetlenkedési ösztön átalakul aktív vagy passzív érdeklődéssé a sportok iránt A mai sportmérkőzések épen úgy, mint a római gladiátori játékok, ki-
