Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-02-04 / 15. szám
1988. február 4. 3. oldal. Komáromi Lapok A magyar hercegprímás első pásztorlevele. — február 2. Dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás január 29.- iki kelettel bocsátotta ki első pásztorlevelét, amelyet az esztergomi főegyházmegye papságához intézett. A díszes kiállítású pásztorlevél homlokát a hercegprímás címere díszíti, közvetlenül alatta a felírás: Serédi Jusztinián, a római anyaszent egyház áldozár bibornoka, Isten irgalmából és az apostoli Szentszék kegyelméből esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása stb. stb. A klasszikus latin nyelven megirt pásztorlevél többek közt ezeket tartalmazza: — Nem vagyok én világosság, hanem, hogy tanúságot tegyek Krisztusról, a Világosságról, akinek apostola és szolgája vagyok, a ti apostoltársatok és Krisztus titokzatos teste egy részének szolgája. Az Istentől reánk bízott híveket szavunkkal és példánkkal kell tanítanunk. Hirdessük tehát a keresztre feszitett Krisztust, nem az emberi bölcsesség rábeszélő igéivel, hanem a léleknek és erőnek megmutatásával. Legyünk tehát példaképe a nyájnak hitben, jámborságban, erkölcsökben, a fegyelemben, jó- és balsorsában, az Egyház és Haza iránt való buzgóság ban és áz Istentől való minden törvényes hatalom iránti engedelmességben. Személy válogatás nélkül legyünk mindenkinek apostola és szolgája, a gazdagoknak és a szegényeknek, a jóknak és a gonoszoknak. A hadügyminisztérium is cáfolja a mozgósítási híreket. A nemzetvédelmi minisztérium hivatalosan közli Prágából: Az állam területének egy részén olyan hírek terjedtek el, hogy a hadsereget Magyarország ellen mozgósították. Ezeknek a híreknek az elterjedésére az az állítólagos körülmény adott okot, hogy a tartalékosok azonnali bevonulására kaptak behívó jegyet. A nemzetvédelmi minisztérium megállapítja, hogy ezek és a hasonló intézkedések minden alapot nélkülöznek és valószinüteg külföldről terjesztik azokat, azért hogy a lakosságot nyugtalanítsák. Tény az, hogy a tartalékosok — Magát elhagyni ?... Nem,,, nem... hiszen szeretem magát. Igen, ez rette netes, magát is szeretem és a kis kék szobámat, a soklámpás, soktükrös há; unkát és a kertet ... Istenem, hogy miért is kell magának ezt a fájdalmat okoznom. De ha nem követem: Kajetán tőrt márt a szivébe... és akkor én is meghalok .. . Igen, hozzá kell mennem feleségül, mert ő az én első szerelmem .. — és avval Malvina ájultan terült el a virágos heverőn. Mit volt mit tenni. A derék férj beleegyezett és bár meg szerette volna fojtani az andaluziait, mégis ráált, hogy Kajetán vigye el Malvinát a válópör befejeztéig a nagynénjéhez, egy rigolyás öreg dámához, aki a szomszéd községben lakott és valaha állítólag Donna Grázia néven pirette2te át a világot. Csak azt kötötte ki, hogy hetenkint egyszer meglátogathassa őket, ha netalán Malvinának valamire szüksége lenne. Ebbe Kajetán, — tekintettel a súgó szőlejére és gazdag öreg nagybátyjára, — szívesen beleegyezett. Aztán a derék súgó összecsomagolt mindent, amiről csak gondolta, hogy Malvinának szüksége lehet rá az utón. A sáljait, a szmargdjait, egy strirapfiiben félretett aranyakat, egy therraafort teával, egy lábmelegitőt (tudniillik decemberben történt a dolog, egy kosarat, amelyben sült kappan, torta, édesbor és csemege volt csomagolva. Mikor a szán előállt, pehelypaplannal és divánpárnákkal bélelte ki Malvina helyét. És mikor Malvina sürü könnyhullatások között, rnikö ben nem akart leszakadni a súgó nyakáról, — mégis főlszállt, — egy plédet terített a lábára. Aztán a súgó tanácsokkal látta el Kajeíánt Malvina szokásait és egészségét illetőleg. Viszont, Malvina megcsókolta a súgó kezét és intette, hogy vigyázzon magára. Ha megfázik, igyék hársfa teá * ne dohányozzék este és tegye a láb dunyhát a lábára. Az utolsó pillanatban, mikor már indulni akart a szán, kijött a színházi a rendes nyári hadgyakorlatokra kaptak behívót, az azonnali bevonu'áíra szóló behívók dolgából egyetlen szó sem iga?. Nagyarányú orosz forradalmi megmozdulásról Iioiuak híreket a világlapok. — február 2 Niwyoiki jelentések szerint a világsajtóban erősen tartják magukat azok a nagyobbrészt Törökországból érkező hírek, amelyek szerini Oroszország déli részén komoly lázadás van és a felkelők meg a vörös cs&pilok heves küzdelmeket vívnak egymással. A iapjelentések szerint a szovjetunió déli halárain lázadás tört ki, amely az eddigi szovjetellenes felkelések közölt a legjelentékenyebb. A parasztok nincsenek megelégedve a gabonájukért fizeklí árakkal és ezért Trockij követőivel szövetkeztek a moszkvai kormányzat ellen A szovjetkormány több ezn.det koncentrált a a déloroszországi szénrerdszer vidékén és az Azovi tengerpartjain. A világhírű-20 és 15—30 HP. állandóan nagy raktáron a vezérképviseletnél: Bäcker Rudolf - Melichar Fr.- Umrath r. t. eladási központja Szlovenszkó és Potkarpatska Iluss'részére Bratislava, Köztár»«aságtér 38. Telefon 17—07. Távlratoim i Kultúra. Kérjen, árajánlatot! A zsupánt hivatal helyt adott a képviselőtestületi választást megfelebbező beadványnak és megsemmisítette Hacker Rikárd meg Leránt István mandátumát. — Saját tudósiünktől. — Komárom, február 3. Ismeretes, a városházán uralkodó ex lex á'lapot, amtly ősz óta tartott már és amely a városi ügyek elintézésében is mzgérezielte káros ha'ását. Jóformán az év második hónapjában vagyunk és a városnak még min dig nincs meg az 1928 évre szóló költségvetése Ennek a tarthatatlan ál lapo'n3k vet véget a fizenketedik órában a zsupáni határozat, amely eldön tö te a megfiiebbezett képvise’őtes'ületi válasz'ást. Mint köztudomású, a magyar nemzeti párt nevében Bazsó Kornél megfelebbeztc a november '/O iki képviselő testüle i választást, mert a szocialista munkások liítéján jelölt Hacker Rikárd és a hadirokkantai? listáján első hely en szerepelt Lóránt István állampolgársági kapusné egy bebugyolált csomaggal és kérte Malvinát, hogy mivel úgyis útba ejti, nézzen be avval a kapusné testvéréhez egy percre és hagyja ott. Mert neki fel kell utaznia két napra a fővárosba. Malvina ujjongva kapott a meg bizatáson. A batyuból ugyanis egy kis gödrös arc mosolygoit feléje, a kapusné kislánya. Úgy látszik, az utitárs nem volt Ínyére Kajetiának, mert mormolt valamit a foga közt. Aztán a lovak közé csapott és a szán csakhamar eltűnt a zokogó súgó és könnyező kapusné szeme elő), — Ó, végre életem sark csillaga 1 — kiáltott fel Kajetán és magához akarta szorítani Malvinát. De Malvina, aki az ölében tartotta a kapusné kislányát, félrehuzódott. — Nem, nem Kajetán — szó), — a mi szerelmünknek tisztának kell marad nia. Csak az esküvő u án enged m megcsókolni magamat, Kajetán kissé bosszúsan vette tudó másul a dolgot és egy barátságtalan pillantást vetett a bugyorra Mdvina ölében, amely kis hüvelyk úját szopo gatva, édesdeden s unyókáini kezdett, — Bolondság volt még ezt a gyereket is felvenni a kocsira — szólt Kejetán. — De mikor olyan aranyos — mosolygott Malvina és egy csókot cuppaniott a csöppség pufók arcára. — Őszintén megvallva, — szólalt meg újra Kajetán, — egy kicsit mulatságosabbnak képzeltem ezt az utazást. — 0 Kajítán, na vétkezzen, hát keli magának ennél mulatságosabb ut. Ne n vagyok én maga mellett! A szánnak az erdei tisztáson kellett keresztülvágnia. Különös kék árnyat kapott minden. Kéknek tetsetiek a fenyők és a bársonyos fehér hólep-1. De a fákról egyszerre éles jégtüskév sodródtak az utasok arcába Barátság talanui hideg lett. Végre kiértek az erdőből. Nigy hőmérőn haladt át a szán. Kajetán hátratekintett, — Ejha 1 — kiáltott egyszerre ijedügye nem volt rendezve a választási névjegyzék összeírásakor, csupán köz vétlenül a választás előtt kaptak meg állampolgárságukat. A városházán általában az volt a vélemény, hogy a zsupanáfus nem fog helyt adni a feiebbezésnek és a két tag mardá:uriát jóváhagyja. Így nagy meglepetést okozott a zsupáni hivatal döntése, amely tegnap, pénteken érkezeti meg Komáromba. — Eszerint a zsupáni hivatal helyt adott a felebbezésnek és megsemmisítette Hacker R chárd és Lóránt István mandátumát, noha Hacker még október 15-ike előtt és Lóránt november 15 ike előtt, tehát mindketten a november 20 iki választen. Aztán újra: — Tyűha! — Mi az, én életem világító-tornya? — tekintett rá Malvina ábrándosán. Dj Kajetánnak ez egyszer nsm volt érzéke az érzelmes jelenetek iránt. Sápadtan hátrafelé mutatott, — Mi az? — kérdezte Milvina. Messre tőlük a hómezőn, két mozgó árnyék közeledett. — Bizony ezek farkasok — nézett Kajetán bizonytalanul Malvinéra, — Ah, farkasok és magának most meg kel! ölni őketl — sóhajtott Malvina, akisek zavaros fogalmai voltak az efféle ügyekről, bár a farkasoktól világéietében fáit. — Vagy ők ölnek meg minket 1 — viccelt Kajetán. — Ó, milyen jó, hogy maga most velem van és nem történhetik semmi bajom — szólt Malvina. — Kérem, ne állassuk magunkat — felelt Kajetán türdmetienül — Ütném babra megy a dolog. A két eln>u’ó árnyék veszedelmesen közeledett, Kajetán megcsapta a lovakat, de a távolság köptük és az árnyak közt csak nem fogyott. Malvina Kaja tánra tekintett, Kajetán arca sápadt volt és nagy félelem tükröződött rajta. — Ha máskép nem megy, kidobjuk azt a porontyot a kocsiból, hogy megmenekülhessünk — szólt zordonan. — E:t! Itt az ölemben?1 Csaknem beszél komolyan? — Da nagyon is komolyan beszélek. A farkasok mindjárt elérnek bennün két és szétmaicangolnak. Itt csak egy segit már Oroszországban is igy tesznek a t emberek. Ki avval a poronttyal, A sors akarta, hogy magunkkal hozzuk. — Én nem bánom, Oros országban akármilyen szokások vannak — jajdult föl Malvina, — de én ezt a gyereket ki nen dobom, amíg élek. Nem, inkább meghalok. — De értse meg, Malvina, az életünkről van szó. Válasszon hát, mi haljunk meg, vagy ez az idegen gyermek. Aztán nem is bizonyos, hogy a tások élőit szerezték meg csehszlovák állampolgárságukat. Loríntrál az is kifogás tárgyát képezte, hogy neve egyáltalán nem szerepelt a választási névjegyzéken. A képviselőtestületből ilyen módon kieseit Hacker Rikárd helyébe Galgóczy János hajóács került, Lóránt István helyett pedig Farkas Péter lett városatya, aki a második helyen volt jelölve. A képviselőtestületi választás most már ilyen formán jogérvényes lett és a járási főnökségnek nyolc napon belül kell a törvény értelmében kiírnia a városbiró választást, ami a közeli napokban most már biztosan el fog dőlni s igy remélhető, hogy az uj városházi garnitúrával az eddigi exlex állapot helyett újra megindul a várva várt építő munka. Kisebbségi lélek. Nem tudjuk, hogy jár a világ kint, milyen a divat, forma, módi, s hány centire kell leemelni kalapunkat hülye fejek előtt — lecsúsztunk, estünk, elmaradtunk, ügyetlen faluvégi lelkek, de: mint fáraók vert zsidói egykor, mélyebben érzünk s összébbtartozunk. farkasok fölfalják. Romu’uszt és Remuszt farkasok nevelték fö’. — Azok hazudtak magának 1 — kiáltott föl Malvina fölháborodva. — Csak ne higyjen nekik. De én sohasem egyezném bele, hogy szegénykét farkasok neveljék, föltéve a legjobb esetet. Ó, Istenem, Istenem, itt a büntetés — zokogott föl Malvina, miközben Kajetán vállára borult, de az meglehetős gyengédteienül tolta el őt magától és teljes erejéből ostorozni kezdte a lovakat. — Jaj szegény lovacskák! — szörnyüködött Ma-vina. A szán nagyot rzökött. A csöppség fölébredt Malvina ölében és sirni kezdett. Kajetán hátratekintett, Az árnyak villámsebesen kúsztak közelebb, egyre közelebb. Kajeián homlokát kiverte a verejték. Malvina föltekintett rá. — Kajetán, drága Kajetánom, — kapaszkodott a férfi karjába. — 0, én lovagom, tudom, hogy engem féltesz, de én nem félek, egy cseppet sem félek, amig te mellettem vagy. Tudom, hogy veszély nem érhet, mert hős vagy, rettenthetetlen oroszlánszivem, tel — És ha széltépnek bennünket ? 1 — szisszent föl Kajetán. Malvina ég felé emelte tekintetét. Egyszerre, mintha az egész valója megrendült volna, átszellemült az arca. — És ha a sors úgy akarja, hogy együtt haljunk mesr, hogy együtt haljak meg veled 1 Ő, milyen gyönyörű epoteozisa lesz ez a mi halhatatlan szerelmünknek ! Mint Rómeó és Julia . . . mint az első keresztények az arénában . Látom szemedben a hősi tüzet . .. Ó, Kajetán, haljunk meg együtt. Ez a sors ujjal — Nem, köszönöm, nem kérek belőle — szólt Kajetán nyersen és boszsrusan fölkacagott. — Legyen hát okos, lássunk utána, hogy meneküljünk . , . — A haja csapzottan hullott az arcába. — A gyereket dobja ki rögtön a kocsiból, talán időt nyerünk vele. — 0 Kajetán, ne mondjon ilyeneket. &
