Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-02-04 / 15. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1028 február 4. PALAIS DE DANSE BAR PARK PAVILONBAN Uj, atrakciós fővárosi műsor keretében fellép a többszörösen aranyéremmel kitünteteti világhírű HANS FIEDLER hasbeszélő. Műsor: . Fox-Trot 8. Bogár Juci . . . Angol tánc 9. Esters Leskow , . Fox-Trot 10. Makray Pipi . . . Keleti tán*' n. HANS FIEDLER • K!lle , 12. HANS FIEDLER : SS 13 HANS REDLER: Karmester: Kovács Viktor. Hegedűs: Mezey Imre. Jazz- Nyitva este 10 órától. Műsorkezdet 11 1. Bogár Juci 2. Leskow Elly 3. Esters Grell 4. Makray Pipi 5. Bogár Juci 6. Leskow Eily 7. Makray Pipi . Grotesk . Targo duó . Morphium . Pepi ? ? ? . Majer ur?? A bécsi koldus band: Nagy F. órakor. 51 I Mit láttam Moszkvában! Nyitrától Moszkváig és vissza. — Feliratok a határállomáson, — A ruházati cikkek drágák. — 26 fokos hideg és az emberek nem fáznak. — A színházak nagyon drágák. — Kolduló parasztok. — A politikai harcokról mit sem tud a nagyközönség. Három hetes moszkvai tartózkodás után e napokban tért vissza Nyitrára Kulisek Rudofné, a nyitrai főfrafikos fiatal felesége. Egy moszkvai ut még a háború előtti korban is szenzáció volt, annál érdekesebb ma, amikor az orosz birodalom még mindig a N3gy Titkot jelenti. Egy nyítrai újságíró felkereste Kulisek­­nét, ki a következőkben mesélte el moszkvai utjának főbenyomásait: Utazás Moszkvába December 18 án utazlam el Prágá­ból, hogy meglátogassam Moszkvában lakó nővéremet és sógoromat. Utóbbi már öt év óta tartózkodik ott, mint a csehszlovák képviselet sajtóattaséja. Srom Eduárd a neve, ismert cseh új­ságíró, ki jelenleg a Prager Pressének orosz tudósítója is. Ép akkor indultam el, mikor nálunk á legnagyobb fagyok dühönglek, Varsóban ért az első meg­lepetés, a berlini vonat 4 óra hosszat késett — de azonlul alig volt késés, meit Varsótól kezdve mindössze három­negyed órai késéssel érkeztem Mosz­kvába. Az ut elég kellemes vo:t, az orosz vasutak előkészüllek a nagy fa­gyokra, a mozdonyok elölt hósöprő gépek működnek, a vonatok fűtése nagyszerűen szuperál — sohasem fagy be — és igy a szörnyű hideget, 26 Ezt az ártatlant, aki úgy alszik itt nálam, mint az anyja ölében, — Kérem, ne szavaljon, az ördög vigye azt a porontyot. Mindjárt itt lesznek a fenevadak . .. — Nem, nem, nem! — sikoltott Malvina és magához szorította a gyer­meket. — Hát akkor boldoguljon, ahogy tud — szólt Kajetán, — Nekem egy életem van. — Egy késpenge villant. Egy rántás a gyep'őn. A következő percben ki volt fogva az egyik ló és Kajetán a hátán termett és tovaszágul­­dott, anélkül, hogy hátratekintene. Malvina nem akart hinni a szemének. Megragadta a gyeplőt, hogy a másik lovat futásra ösztönözze, de abban a percben, amint rémülten hátranéz, már ott állnak a farkasok közvetlenül a kocsi mellett és — Malvina alig akart hinni a szemének — csóválják a far kukat. — Sobri, Cézárt — sikoltja öröm telten, mert a farkasoknak vélt fene vadak a súgó hűséges kutyái voltak, „akik“ urnőjőket elkísérni vállalkoztak a hosszú útra az erdőn keresztül... Malvina egy percre arra gondolt, hogy mint alakult volna a helyzet, ha Kajetánnak a gyermek helyett az elemó­­zsiáskosár jut az eszéb... és nagy öröm fogta el, hogy Kajetán megfe­ledkezett erről. Mert sohasem tudta volna meg, hogy az ő férje a legbátrabb és legnagylelkübb ember a világon. Hogy aztán hogyan került haza Mal­vina ; hogyan borult kacagva zokogva a férje nyakába ; hogyan ábrándult ki egyszersmindenkorra a világ összes Kajetánjaibó! — és hogyan éltek bol­dogan, amig meg nem haltak, — az már nagyon hosszúra nyújtaná ezt az amúgy sem igen rövid novellát. Azért ezt kiszínezni, rábízom az olvasó fan­táziájára. fokot nem is érezíük. Meg kell itt je­gyeznem, hogy azon'ul a hideg egyre csökkent. Moszkvában már 18 fok volt, sőt elutazásom napján 1 fok meleget olvasiunk le. A lengyel haláron a hiboru borzal­maira emlékeztető dróisövény várt, majd egy fakapu választott el az orosz birodalomtól. Ennek lengyel felén o'­­vashaló: Világ minden proletárjai egye­süljetek 1 Orosz felén : A kommunizmus nem ismer országhatárokat! A lengyel határon vér! a sógorom. Az egész ut a késéssel együtt 2 napig, két éjjelig és 6 óráig, tehát Összesen 54 óra hosz­­szat tartott. Moszkvai élet. A mai Moszkva élete nagyjában nem különbözik a többi európai fővárosé­tól — legfeljebb a ruhanemű fel'ünő drágaságában. Hogy egyebet ne mond­jak — egy pár jobb cipő 600 koro­nába kerül, általában a szövött-kötött árut keli túlzottan megfizetni. Az étel­­féle kb. annyiba kerül, mini nálunk, a hús és zsír éra -teljesen ugyanaz, a többi valamivel magasabb. Moszkvának 3 millió lakosa van, forgalma szédületes Az uícln autóbu­szok és villanyosok köziekednek, az autó­buszok mind fütve vannak. Általában kitünően tudnak az oroszok a hideg ellen védekezni, mondhatom, Moszkvá­ban nem fáztam annyit, mint Nyitrán, A szobák közporti fűtése már reggel árasztja a meleget. A tél képei gyönyö­rűek, mindennap havazott és a folyton meguju'ó fehér lepel csodálatos lát­ványt nyújtott. A sétatereken a szabad ban ülnek az emberek Kávéház nincsen. A színházak. Nem hiába viiéghirü az o;o>z szín­művészet, igazán imponáló, amit ma nyújt. Kétszer voltam a volt cári ope­rában, mely a maga 6 emelet páho­lyával és felette a 2 emelet karzattal, dús aranyozásával ma ép oly grandi­ózus, mint az udvari élet idején. Csak, mikor a függöny lehull és kigyullnak a csillárok, fakul meg az illúzió, mert a közönség bizony ütött feopolt u’cai ruhában ül. Két operát láttam: Csaj­­kovszky „Oneginjét“ s a „Cár menny­­asszonyát“. Utóbbiban még a karsze­mélyzet is drága coboly prémekben, drágaköves egyenruhákban lépett fel. A „Művészi színházban“ láttam Puccini Bohémjeit. Minden vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel adják Maeterlinck „Kék madarát“, d. u 3 óráig tart az előadás, a jegyeket már a hét első napjain szétkapkodják. A helyárak ne­vetségesen drágák, az igazi bennszülött moszkvaiak nem is vesznek teljes áru jegyet, hanem valami utón-módon sza­­bzdjegyet kapnak avagy nagy kedvez­ményt. Csak az idegenek fizetik meg az óriási belépődíjakat. Egyéb látnivalók. Rengeteg az idegen, az orosz ható­ságok nem szivesen látják, ha a nép az idegenekkel barátkozik, ép azért az idegenek inkább egymás közt marad­nak. A nép sokat jár a teirp’omokba. Az európai újságok ölödnapra érkéz nek meg. A távirat Nyitjáról mindössze 3 óra alatt érkezeit meg. Rendkívül elterjedi a rádió. A belpolitikai harcok­ról a közönség csak u óiag értesül. Epen ottlétemkor z jlolt le a nagy Sralfn-Trockij harc, anélkül, hogy er­ről tudlunk volna. Valamennyi muzeum nyílva van. Páratlan a porcelánmúzeum. Az üzletek mind állami kézben van nak, ép azért a kiszolgálás nagyon hűvös és semmiesetre sem o’yan ud varias, mint nálunk. A vendéglők igen drágák, jobb ebéd egy személynek 60—70 koronájába van. Az alkohol oly nagy mértékben fogy, mint valaha. Egyik a legszebb emlékműveknek a Lenin féle mau-oleum, melyben Leni.i bebalzsamozott holdesté felnvatalozva látható, olyan ma is, 4 év múlva ha­lála ulán, mintha aludnék. A Kreml főkapuja felett: egy óra délben a kommunista indu’ót játsza. A l3kásnyomoruság nagy, de az uj építkezés lázasan folyik. A város kivi­lágítsa mrszszerűen fényes. Érdekes, hogy a környékbeli parasz­tok tömegesen, mondhatni szervezve járnak a városba - koldulni. A ható­ságok tűrik ezt, mert a koldulásból összegyűjtött pénzt tavasszal — gaz­dasági gépek vásárlására fordítják. A király 175 felesége legnagyobb egyetértésben él. Az afrikai nő élete születése pillanatától. — A meny­asszonynak csak akkor van értéke, ha gyermekei vannak. — Divatproblémák a fekete világban. Grand Lahou, Cote d’Ivoire, jan. A mai fiús nő világában azt hiszem érdekes az afrikai néger nö élete, an­nál is inkább, mert bár ellentéte a civilizált világi életnek, mégis sok ha­sonló mozzanat van bennük, dacára vadságuknak és őzönvizelőíii állapotaik nak. A különbség fennáll szü'etésütíől fogva egész élelükön át. A néger nő gyermeke nem az a fél­tett csemete, mint az otthoni újszülött, pólya, párna ismeretlen. Az alig két­­háromnapos csecsemő már ül, igaz, hogy az anya hátához kötve, de oly módon, hogy egész gerince szabadon áll. Ennek dacára nem lehet találni a négerek között rossz növésüt és ha van is, annak a vérben rejlő okát kell ke­resni. A gyermek, mint az állatoknál, alig pár napos borában már maga nyúl a táplálékot nyújtó emlők után, melye­ket az anya a szülés előtt maga nyújt meg erőszakos utón, köveket és rézsu­­lyokat akasztva rá. Megvan ennek is a maga m-gyarázata, a néger nőnek nincs ideje arra, hogy gyermekéve! fog laikozzon, hiszen minden munkát ő végez, mhogy azonban hátára kötött gyermeke kötelessége leijeiitésében za­varja, megnyitott emlői révén végzi a táplálást s igy az éhes gyermek hátra­­huzza azokat magához és nyugodtan táplálkozik, nem zavaiva ezzel anyját semm ben. Születési szertartás nincs, csak ab bin az esetben, ha az újszülött leány­­gyermek. Ekkor nagy ünnepséget ren­dez a családfő, ami természetesen ivás ban kulminálódik. Meg is van a küiö nős örömnek a maga oka, hiszen a leánygyermek a családban tőkét jelent, amit tizenkéíéves korától fogva bőven k hét kamatoztatni, eladva azt többször is. mindaddig, mig nincsen két gyér meke. Akkor megérett a férjhezmene­­telre. (Néger férfi nem nősül, ha nincs a menyasszonynak gyermeke,) Minden újszülött leány gyöngyfüzért kap a jobb térde alá, valamint a csípő jére, mit időnként meghosszabbítva, élete végéig köteles hordani. * * * Négy-ötéves koráig a gyermek irt is gyermek marad, játszva, szórakozva éli napjait, de mihelyt elérte ezt a kort, már ő vágja a tüzelőfát miniatűr baltá­jával, ő hoz vizet a főzéshez, sőt ha anyja doldozik, ő viszi ki eladni a munkásoknak a pálmaolajban sütött banánt és nagy mulatság nézni, hogy veszekszik ez a csöppség az óriásokkal az ár és a minőség tekintetében. Azt hiszem a gyermekek az egyetlen lény, kit a néger nem mer meglopni, mert mig el nem éri az eladási kort, a fétisek védelme alatt áil és nagy veszély szár­mazik arra, aki hozzá nyúl. Tizenkéíéves koráig a fiatal leány a házi munkában segít, megszerezvén mindazt a tudományt, amire a néger nőnek a háztartásban szüksége van, főleg a fou'ou készítését Ez utóbbi egy igen élvezhető néger diszéiel, mi­nek azonban gyakori élvezete (itt, ahol nincs Karlsbad) nem nagyon ajánlatos, Áll ez pedig esi. kéből, pálmaolajból, mint a két legfontosabb alkatrészből, van benne rengiteg paprika, a nálunk amerikai mogyorónak ismert „arechide“, hagyma és ismét csak pálmaolaj. Mind­ehhez járul körilésnek egy úgynevezett bénán kenyér, mi erősen hasonló a nálunk ablak ragasztására használt git­hez, úgy Ízben, mint külsőleg. Amint a leányzó eléri a nagykorusi­­tás korát (12 év), huszonegy napon keresztül köteles tudtára adni a kör­nyékbelieknek ezt az alkalm-rt. Minthogy azonban itt sem újság, sem másféle hírszolgálat nincsen, erre az alkalomra sülön felölföztetik őnagyságát, illetve levetkőztetik és csupán a család ék­szereitől takarva, kezében egy esernyő­vel (tekintélyt adó jelvény) két apród­tól kisérve, reggeltől estig járva az ut­cákat, beátogatva minden legényember kunyhójábban, ahol megkínálják étellel, itallal, de beszélni nem beszélnek hozzá, mert még nem asszony s igy még a családfő tulajdona, akiről csak az apjá­val lehet szólani, Amennyiben a három megismételt körút sem járna eredménnyel, úgy ki­adják a leányt egy öregasszonynak, aki aztán az ő módján gondoskodik a férj­­szerzésről és ézuíon kerülnek leginkább az itt élő európaiakhoz a néger „felesé­gek". Ez utóbbi helyzete még a leg­jobb, mert van ugyan dolga, azonban ez csak az európai háztartásának rendbe­hozatala, a saját magáról való, gondos­kodás, gazdájának a szórakoztatása, valamint a boyokra való felügyelet. Havifizetést húz, egyszóval keveréke a háztartási alkalmazottaknak és a fele­ségnek. Azonban — ami a legcsodála­tosabb ebben a helyzetben — a néger nő még sem szereti az európai „férjet“, dacára annak, hogy ez az egyetlen módja, hogy kis vagyont szerezzen magának. Mégis szívesebben megy ben­­szüiöilhöz, pedig tudja, hogy ott csak a munka és a verés a fizetése. Az egynejüség itt egyáltalában nem kötelező, mindenki annyi feleséget vesz magának, amennyit ki tud fizetni. Hogy példával éljek, a mosszoui királynak 175 felesége van, akik a legnagyobb egyetértésben élnek együtt. Azonban ebben az esetben a születendő leány-SBB AZ UJ == TUNGSRAM BÁRIUMCSŐ Tisztán csengő hang! Nagy meredekség! Kiváló teljesítmény I Eddig megjelent típusok: TUNGSRAM P 4 0 alacsony frekvenciájú erősitőcső és TUNGSRAM P 415 végerSsitócsC. 6

Next

/
Thumbnails
Contents