Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-01-21 / 9. szám

2. oldal Komáromi Lopok 1928. január 2i. Régen bevált gyógyvíz vese és hólyagbajoknál, anyag­csere zavaroknál, terhes­ségnél, valamint szoptatós anyáknál. — Vértisztító és savoldó. — Legkitűnőbb ízű frissítő asztali víz. 815 maga részére biztosítani a sajtót vagy ilyen, vagy olyan formában. De mi már nyilatkoztunk egynéhá­nyat az országos pártelnöki tanács alapos tárgyalás alá vette ezt a kér­dést és megállapította, hogy sem nekem, sem a pártnak semmi köze a „Naphoz“. Ez azonban végered­ményében baj, mert igy kénytelen eltűrni, hogy a párt politikai céljait és általában a magyarság céljait akár tájékozatlanságból, akár szán­dékból keresztezi. De ugyanez áll a „Híradóra“, “Kassai Naplóra“, „Kassai Újságra“ is. Az, hogy van­nak az alapítók, a szerkesztők, tu­dósítók között magyar nemzeti pár­tiak, az még nem jelent semmit, mert hiszen a régebben megjelenő lapok körül is sokféle emberek, sokféle politikai meggyőződésüek és politikai párthoz tartozóak álla­nak és ez mégsem jelenti a nexust. Ez csak akkor volna baj, ha az il­lető lap a csehszlovák nemzeti irány szolgálatába állana és igy ellene fordulna a magyarságnak, vagy árulója lenne a nemzetmentés munkájának. Ha ez megtörténne, akkor a párt tudni fogja kötelessé­gét és mindenkivel szemben kikény­szeríti a konzekvenciák levonását. Azt hiszem, hogy most nincs más teendőnk, mint örülni azon, hogy a két testvérpárt taktikája megegyezik és ezt az örömöt növelve, kihasz­nálva, összekapcsolni törekszik a frontot. De ha ezt a keresztény­szocialista párt meg nem teheti, akkor is van egyéb dolgunk bőven a magyar mezőkön, annyi, hogy a fölös kritikára nem marad időnk, a farkasverem ásásra pedig nem le hét lelkiismeretünk. POLITIKAI SZEMLE Komárom, •—1 január 20. Mit tárgyalnak a képviselőház következő ülésein ? A képviselőház elnöksége ülést tar­tott, amelyen a képviseiőháznak mun­kaprogramját állapították meg A meg állapodás szerint a képviselőháznak legközelebbi plenáris üléseit január 24-én és 25-én tartják. Ezeken az üléseken letárgyalják a csütörtöki ülés­ről elmaradt javaslatokat, valamint az új közbiztonsági intézkedésekről szóló törvényjavaslatokat. A további terv az, hogy még január 30-án és 31-án és vaiószinüíeg február 1-én is lesz üiés, amelyen elsősorban elintézik ű régi nyugdíjasokról, továbbá a kényszer­­munkatelepek létesítéséről szóló törvény­javaslatokat. Február hónapban, kivéve esetlegesen február 1-ét, nem lesz­nek ülések. A ház elnöksége fog­lalkozott még az új parlamenti épület terveivel is. A kényszermunkatelepek létesítéséről szóló törvényjavaslatot ugyan fölvették már a mostani ülés I napirendjére, azonban a plénum a ja­­' vaslatot visszautalta az alkotmányjogi bizottsághoz, amely újra le fogja tár- j gyaini azt, hogy teljesen előkészítve ■ | kerüljön ismét vissza a javaslat a ; plénum elé. A szlovák néppárt és a Tuka ügy képviselőházi tárgyalása. , A képviselőháznak egyéb hiján ked- 1 vés csemegéje akadt Tuka Bélának I újévi cikkében, amelyet a szociálde- \ mokraták alaposan megtámadtak, sőt ; Dérer Iván dr., volt unifikációs miniszter ; hazaárulással is megvádolta Tukát. Az j ügy a csütörtöki képviselőházi ülésen is egy éles közbeszólas formájában napi- j rendre került, amiből arra lehet követ- ! keztetni, hogy a szociáldemokraták nem í egy hamar felejtik el a soraikban nagy < felháborodást keltő cikket. Parlamenti j körökben nagy érdeklődéssel várják, \ hogy milyen állást foglal el a szlovák í néppárt az ellene is irányult támadá- ' sokkal szemben, annyival is inkább, ■ mert jól értesült forrás szerint a szlovák í néppárt parlamenti klubja elhatáro ta, hogy Hlinka pártelnök a keddi gyűlésen pártja nevéban nyilatkozatot fog tenni ebben az ügyben. A csütörtöki ülésen jj Malypetr elnök bejeientette, hogy a j csehszlovák szociáldemokrata párt és a * nemzeti szocialista párt részéről sürgős j interpelláció érkezett a ház elnökségé- l hez a szentgotthárdi eset és Tuka Béla í újévi cikke ügyében. A képviselőház egyébként folytatta a bányatörvény i módosításáról szóló törvényjavaslat fe- , letti vitát. i Jüem vállalja a hágai döntő­bíróság az elbocsátott magyar j tisztviselők panaszát. \ Szomorú jelentést közöl a csehszlo- | 5 vák hivatalos sajtóiroda, amely kötre- i adja a hágai csehszlovák-magyar dön- j töbiróságnak az állami szolgálatból elbo- I csátoít magyar tisztviselők panasza tár­gyában hozott dö itéséí. Azokról a tiszivi- i seiőKről van s> 6, akik Csehszlovákiának nem telték le a hüségfogadaimatts emiatt vesztették el állasukat. A döntőbíróság ez ügyben nem illetékesnek mondotta ki magát és e döntés megoxolásában leszögezte, hogy az állami alkalmazót- i taknak követelései közjogi természetűek, ezekre tehát nem lehet alkalmazni a békeszerződéseknek a magántulajdon védelmére vonatkozó rendelkezéseit. Ez a döntés prejudikál a körülbelül még 700 hátralevő ilyen peres esetnek és ennek következtében az elbocsájtott magyar tisztviselőknek és alkalmazot­taknak követelésükkel a csehszlovák bíróságokhoz kell fordulniok. A hágai vegyes döntőbíróság e döntésével Cseh­szlovákia képviselőjének álláspontját ismerte el. A szocialisták ki akarják tusz­kolni Miit ékat a kormányból. A szlovák ppárt hivatalos lapja, a Siovák egyik ^gutőbbi számában a maga ismert utódja szerint foglalkozik azzal a támadással, amelyet a szoci­alisták a Tuka cikk miatt a párt ellen indiío'trk. A szociáldemokraták éles állásfoglalásából azt állapítja meg a Siovák, hogy újév óta a politikai élet a szlovák néppártnak a kormányból voló kituszkolására irányuló szocialista törekvések jegyében áll. A Tuka képvi­selő újévi cikke tárgyában beadott szo­cialista interpelláció is ezt a célt szol­gálja. Kérdés most, hogy miként fog ebben az ügyben a kormánykoalíció centralista része viselkedni. A lap azu­tán rámutat arra, hogy Tuka képviselő ügyénél sokkal nagyobb Benes külügy­miniszter ügye, aki a jelek szerint a szocialisták sugalmazója, sőt a legújabb interpellációknak is atyja. Ezt a szo­cialista sugalmazó} azonban a polgári ifoalició pártjai nem tűrhetik meg to­vább a külügyminiszteri székben. Aatonomista radikális néppárt. A csehszlovák köztársaság politikai életében annyira elágazó vélemények uralkodnak, hogy nem lehet csodálni, ha különböző vélemények különböző pártok szerint csoportosulnak. A köz­társaságban húszegynéhány politikai párt van, amely részt vesz a parlamenti életben is képviselői utján. Most uj párt alakulásáról ir a Lidové Noviny, amely úgy ér esül, hogy Sdovenszkó­­ban „autonomista radikális néppárt“ néven fog megalakulni a legújabb párt, amely a különböző pártok elégedetle­néit foglalja magában. Az alakulás élén Soren kommunista és Michalin munkás átl. Az uj part közjogi programja az autonómia, szociális programját pedig a kommunista párttól veszik kölcsön. A lap értesülése szerint a rodobrane­­cekhez hasonló szervezetet is terveznek, amelynek lapja is volna és pedig az amerikai szlovák munkások pénzéből, a lapnak cime „Pevrat“ lesz. A párt jelvényét is megállapították, amely a hármashatombóf üllővel és sarlóval fog állam. Vagyis a jelvényből a ke­reszt hiányozni fog. Komárom a nagy török háború idején. Irta: Takáts Sándor dr. (III. folytatás.) A beszállásolás, a törökök és kuru­cok szállongása nehéz helyzetbe hozták a komáromiakat. S akadt még más is, ami miatt félelemben voltak. Az 1862. évi óriási árvíz a városban és a várban is rettentő károkat okozott. Nemcsak a sáncok, de még a katonák barakjai is bedőltek. Lipót király junius havá­ban ötezer forintot rendelt a vár javí­tására. Ezzel az összeggel azonban nem sokra mentek. A következő évben (1683) tehát ismét hatezer forintot bocsátott a kamara a vár javítására. Ez sem volt elég s a komáromi generális: Hofkir­­chen május 8-án újabb háromezer forint utalását kérte. A pénzbeli segítségen kívül április havában a Dippenthal­­ezredet is Komáromba küldték, hogy a szükséges sáncmunkákat elvégezze. Mivel a komáromi generális: Hof­­kirchen gróf egyúttal főtáborszernagy is volt (Obrist land- und hauszeug­­meister), hivatalos teendői állandóan Bécsben tartották. Öt éven át egyfoly­tában nem látták őt Komáromban. A várkapitányi teendőket a helyettese: Drahosóczy András végezte. O volt egyúttal a naszádosok kapitánya is. Harcon forgott, vitéz és jónevű katona volt, de magában a városban meglehe­tősen népszerűtlen ember volt. A pol­gárság több vádoló levelet bocsátott ellene Bécsbe, de mindig a város húzta a rövidebbet; mert hát abban az idő- j ben a katonának a szava többet nyo­mott a latban, mint a polgárságnak az igaza. Különben Drahosóczy vicefő­kapitány uram az 1683. esztendőben ugyancsak helytállóit magáért. Komá­rom megvédelmezése és fölszerelése csak az ő tanácsán forgott. Folyton tett-vett és intézkedett s igy sok olyan dolgot létesített, ami a városnak is a javára szolgáit ebben a veszedelmes időben. Mindent persze ő sem tudott kivívni. Nem is csoda, hiszen a háború előtt állott az ország s igy ezerfelé kellett a pénz. De azért Drahosóczy folyton irt, folyton irt, folyton könyör­­gött. Egymásután Írja Hofkirchen gróf­nak a leveleket s közvetítésre kéri őt. Hofkirchen ezt meg is tette. Mikor például 1683. év május havában a vár­beli katonaság nem kapta meg a szo­kásos sóléhen-t, (ami a sóban adott fizetési előleg volt) Hofkirchen gróf, Drahosóczy jelentésére azonnal meg­sürgette a fizetést a „nyomorult és szánalomraméltó komáromi őrség szá­mára.“ Ugyanilyen módon eszközölt ki Drahosóczy élelmet és hadiszert is a fenyegetett Komárom részére. Ezenközben a török, a magyar meg a német erősen készülődött a nagy háborúra. A konstantinápolyi követi jelentések szerint a nagyvezér már feb­ruár hóban meghagyta Thökölynek, hogy negyvenezer emberével készen legyen I Május 3*án Belgrádból Írják Bécsbe, hogy a belgrádi mezőségen Mahomet zászlóját hordozzák a tábor­ban; már ötezer szpáhi (lovas), tízezer | zebezi és lagumzi janicsár van ott. Má­jus 28-án ugyancsak Belgrádból Írják, hogy a nagyvezér ezer embert küldött az esztergomi hid őrzésére és ezeret Érsekújvárra. A török várakban — mondja e jelentés — minden tele van gabonával, porral és hadiszerrel. Budán még a templomokat is effélékkel rak­ták meg. A török seregben nagy a félelem, mert az a hír járja, hogy há­rom nagy német sereg vár fogadására. A belgrádi titkos tudósításokat a magyar végházakból érkező jelentések is megerősítették. Vég-Tata várából jelenti például Szathmáry Imre kapitány, hogy a törökök a pákozdi tó mellett a föld népével kutakat ásatnak. Ma — írja — Komáromban sokat tövének. (1683. junius 21.) Babócsay Ferenc kapitány írja, hogy a törökök a hadvonulás útjában két­­háromezer kutat ásatnak. A szegény­séggel fát, füvet és mindenféle élést hordatnak. „A csikvári gátat is — írja Babócsay — ki szintén oly száraz, mint az én udvarom, kétfelől az két szélit töltik . . . Készen vagyunk őfel­sége mellett vérünk kiontására és amint legjobban lehet, szegény hazánk vigyázására és oltalmára.“ Mivel a török táborhelyére keres­kedni küldött emberek azt jelentették, hogy a törökök Komáromot és Győr várát fogják megszállni: a császári hadsereg is ezen a két helyen kezdett gyülekezni. A császári hadsereg megjelenésekor a komáromi polgárok immár biztosra vették, hogy veszedelem fenyegeti őket mind a török, mind a német részéről. Ezért az őseik szokása szerint készü­lődni kezdtek az elköltözésre. Május hóban és junius hó elején a költöző szekerek százai indultak Komáromból a felvidékre. Volt nap, mikor nyolc­száz komáromi egyszerre költözött el. S mire a város körül a portyázások és előcsatározások megindultak, Komá­rom városa már jórészt puszta és el­hagyatott volt. A császári hadak ott egy bogárnyi marhát, egy falat kenye­ret sem találtak. A török nagyvezér még Szolimán szultánnak szigetvári sírjánál imádko­zott, amikor a Lothringeni herceg a a táborát már Komárom vidékén jár­­tatta. Vele voltak Komáromban Badeni Lajos, Pálffy Károly, Caprara, Leslie, Starhemberg, Mercy, Gondola és a Sachsenlaubi herceg. Lothringeni Ká­roly herceg már május 24-én s később junius 19-én Komáromban kelt levelé­ben sürgeti a generalitás jobb ellátá­sát. Mondanunk sem kell, hogy Komá­rom kapitánya, Drahosóczy András is a nagy Lothringeni Károly környe­zetében volt. A hercegnek, ugylátszik, megtetszett Drahosóczy, mert a többi főgenerálissal együtt az asztalához is meghívta. Ezenkívül maga mellett tar­totta őt a Komárom körül való had­műveletek intézése alkalmával is. Innét a Lothringeni herceg táborkarából irta Drahosóczy uram Eszterházy János győri vicegenerálisnak e nagyérdekü

Next

/
Thumbnails
Contents