Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-01-21 / 9. szám
1928. január 21. Komáromi Lapok 3. oldal. Csak a MÁIT. cséplő olcsó mert golyóscsapágyas, mert acélk. etes, I mert kis hajtóerőt igényel, mert teljesítménye páratlan, mert élettartama a leghosszabb és mert a legjobb herefejtő szerelhető rá. I I Árajánlattal és felvilég-osiíássál sár,ívesen szolgál a vezérképviselet: Bacher Rudolf-Metichar Fr.ümráthrl. eladási központja Slovensko és lr*otikarpatská Rnss részére. 48 Telefon 11-07. Bratislava, Köztársaság-tér 38. Táviratcím: Kultúra. * 7 rockij két szibériai útja. Irta: Krepelka Elek. Tegnap este moziban voltam, a vásznon egy átlag film pergett, szüzséje Rasputinról, a sztarecről szólott. Film szcenáriumi szempontból volt benne egy igen jól megoldott jelenet, mint Paléologue hires könyvében, olyan drámai erővel elevenedett meg a vérfagyasztó epizód, ahogy Raspuiint meggyilkolja Jusszupov herceg alakja, kinek neve most megint aktuális lett párisi pikáns botránya következtében, amiéit kiutasították Franciaországból. A filmben volt még egy jelenet, ami érdekesen és hatásosan volt megcsinálva. Bitáiban menekül az egyik nagyherceg a kitört forradalom haragja elől, éjszaka az erdőben keresztezi útjukat egy parasztkocsi, az úton nem férnek el egymás mellett, a nagyherceg ordítozik, dühöng, kiszáll a határból és kancsukájával végigsuhint a parasztszekér kocsisán, a szekér sátorából pedig Lenin feje látható, amint elnyomott szenvedéllyel, gyűlöle tei, de szótlanul nézi a jelenetet, aztán tovább megy a két kocsi ellenkező irányban, a nagyhercegé nyugtalanul menekül, a parasztkocsi lassan halad ^ előre, a ponyva alatt Leninnel, aki ' Svájcból érkezett meg. A film át meg át volt szaturálva kommunista eszmével és láthatóan az volt a célja, hogy a jelentést: „Szegény körösztyén budai rabok küldtenek nagyságodnak siető levelet, melyet Nagyságodnak includálva elküldöttem. Midőn méltóságos Lothringiai hercegnél voltam, ebéd fölött referáltam őhercegségének, hogy az újvári basa minemü büszke levelet küldött mind nagyságodnak, mind énnekem az török rabok végett, hogy valahová el ne sikkasszuk őket, se el ne küldjük, mert ha a török császár és nagyvezér feljönnek, erős számot vesznek tőlünk és legelső kérdés is az lészen a rabok felől. De az Isten megszégyeniti a pogány ebeket! Azért én is kértem őhercegségét, hasonlóképen Storumberg (Starhemberg) generális uramat őnagyságát, hogy izenjék meg mingyárt a basának, hogy a körösztyén rabokat el ne sikkasszák és meg ne öljék, aminthogy general Sto rumberg őnagysága mingyárást signaturába vette. Tegnap és ma mind égett a bostádja (külváros), Lőttek már negyvenig reá és az éjjel onnéd belül az öreg álgyukat és az tüzes szerszámokat még csak most indították Maros felé. Vízvárnál is most csinálnak hidat a Dunán által. Zsitván által is egy hidat kellene csináltatnánk. Az mi városunk bizony csaknem pusztán maradt. Tegnap is több mint 800 gyaloglónál innéd elment. Oly szívesen megyen a nép, mintha mézre menne. Bizony az Isten megáld bennünket és az pogány kevély népét megszégyeniti. A bag' zsiának egyik része még a Vág-Dunán túl vagyon. Mi is minden órában várjuk ide itt való generális urunkat őnagy. ságát (tudniillik Hofkirchen grófot). Bizony ideje is volna már egyszer Vagyqn több öt esztendőnél, hogy nem láttam őnagyságát.“ (Folyt, köv.) közönséggel megbarátkoziassa az orosz szovjet eszméjét. (A mozi után, mikor felszabadultam a film hatása alól, arra gondoltam, az oroszok mennyire értik elárasztani Európát olyan filmekkel, melyekben az óriási propaganda lehetőségeket felhasználják saját céljaikra. Újra felém ötlött a legtisztább politikai propaganda film, a zseniálisan megrendezett Potemkin film, amelyről maga Trockij — akkor még neve hatalmat képviselt — jelentette ki büszkén, hogy ez a film „a fegyveres fölkelés mechanikájának beidegzésére való eszköz“). Ma délelőtt egy törvényszéki tárgyalást hallgattam végig. Szimpla eset volt, hatósági közeg ellen elkövetett erőszak, az egésznek csak az adott érdekessé get, hogy a vádlott mint kommunista cselekedett. Fáradt testű, lerongyolódott öreg munkás ült a vádlottak padján. A vádirat szerint a rendőrség által betiltott kommunista felvonuláson néhány rendőrrel összeverekedett és a tömeget ellenük buzdította. Mindössze azzal védekezett, hogy részeg volt és többre nem emlékszik. A tanuk terhelő vallomásai s az államügyész vádbeszéde u'án, a védelem képviselője, egy igen tehetséges ügyvéd, hatásos védőbeszédet vágott ki, nem is annyira védence, de a kommunista eszme érdekében, a végén pedig a vádlott felmentését kérte. Körülbelül azzal az alapgondolattal mondta el a beszédet, hogy a hatóság hatalmán kivül van még egy nagyobb hatalom, amely az ember bensőjéből, a meggyőződésünkből fakad, az eszme parancsoló hatalma, amely sokszor vakon megy neki a hatóság hatalmának és ezt a meggyőződést letiporhatják, elnyomhatják, de mégsem lehet elnémítani. Példát is említett, a gályarabok esetét. (A védőnek igaza volt, bár a gályarabok meggyőződése mégis kissé különbözött a mostani vádlott meggyőződésétől, aki, mint maga vallotta, részeg volt, mikor a meggyőződését akarta kimutatni. De különben is a vádlott annyira primitiv lelkiberendezésü em bér, akinél igazán csak a hatáskeresés miatt volt érdemes beszélni az eszme meggyőződéséről; nála az eszme meggyőződése kizárólag saját elégedetlenségének tudatából állt) A bíróság két hónapi fogházra ítélte el a vádlottat, aki már most elmondhatja magáról, hogy a kommunista eszméért mártírsorsot szenvedett a „burzsuj“ társadalomtól. A tegnapesti film meg a madélelőtti törvényszéki tárgyalás, éreztem, össze függnek egymással, valamién közös feleletet kerestek. A feleletet megkaptam, mikor olvastam az újságokban a Trockij száműzetéséről szóló híreket. Megszoktam, hogy szkeptikusan fogadok min dent, e két kis epizód nyomán is sok kérdés nyugtalankodott bennem. Mire kell a tömegek előtt az orosz kommu nizmus eszméjét annyira glorifikálni hol trükkös filmjelenetekkel, hol egy hatásos, de helyt nem álló hasonlattal és más egyebekkel ? Csakugyan joga van-e az orosz szovjetnek a régi cárizmus bűneire hivatkozni, hogy a maga internacionálé eszméje olyan kifogástalanul magasztos-e, hogy meggyőző désből eredő, benső hatalomról lehet egyáltalán beszélni és ezért jogos az állam hatalmával való szembehelyezkedés? Azt hiszem, eléggé progresszív gondolkozásu vagyok anélkül, hogy lelkesednék.'az orosz kommunizmusért. Danton és Robespiére történelmi alakjai mngismétlődtek Oroszországban és Trockij esete mindennél igazabbul adott feleletet ezekre a kérdésekre. Régóta köztudomású, hogy Trockijt letörték Moszkva uj parancsolói, de hogy újra az legyen a sorsa, amitől tiz évvel ezelőtt a forradalom váltotta meg, senki sem merte volna gondolni, ő maga pedig a legkevéfbbé. A forradalmak tragikus grimaszát kell meglátnunk Trockij deportálásán. Azt a Trockiit űzi vissza most a forradalom Szibériába, aki 1919 ben megvédte Szovjetoroszországot Kolcsak, Petljura ukránjaitól, a Minksz féle előnyomuló lengyelektől, von Bermondt németjeilől, litvánoktól, lettektől, észtektől, azt a Trockijt, aki az 1905-iki forradalom vezetője volt, Szibéria üldözöttje, ki később „Lenin furkósbotja“ lett, azt, akit Lenin halála óta legjobban ismertek világszerte a szovjetvezérek közül. A Szibériába való hosszú úton elgondolkozhatik, mi történt a két szibé riai útja közölt. Az apokaliptikus tömeggyilkosságok, a Cseka véres munkája, a gondosan megrendezett éhínség mind hiába voltak hát az eszme érdekében és ha a régi Oroszországban a politikai ellenvélemény miatti deportáltak olyan hatalmas tömegeket Szibériába, az uj Oroszországban már maga a vélemény lett az, amiért büntetés jár. Szinte hihetetlen, hogy Trockij, ez a kemény arcú, makacs foradalmár, ki Lenin mellett elsőként volt a mai Szovjetoroszország megalapítója, most újra visszakerült Szibériába, ahonnan tiz esztendővel előbb épen a forradalom mentette meg a cári száműzetésből. Az a kommunizmus, mely a Rettenetes Ivánok szadizmusára hivatkozott állandóan elrettentő például & cárizmus fogalmának kiirtására, maga a Rettenetes Ivánokat is megszégyenítő szadizmusba esett és most már a forradalmárokat deportálja vissza Szibériába a foradalom. Milyen jogon hivatkozik az orosz szovjeturalom a cárizmus bűneire, mikor az ő szabadsága is csak deportál, gyilkol, proskribál egy kimondatlan diktatúra jegyében, mikor szociálpolitikáját nyo mór, pusztítás, milliónyi éhhalál jelzi, mikor pirosra festett Ochrana lett a közigazgatása, mikor testvériségét az jelenti, hogy egymást üldözik rabszolgaságba az állami kapitalizmus megváló sitására a nagy anarchiában. Ennek a kommunizmusnak az eszméje milyen jogon kívánja meg, hogy erősebb hatalom legyen a meggyőződés folytán, mint a fennálló állami hatalom, mikor saját forradalmának az alapitótagját meggyőződése miatt Szibériába cipeli, mikor ezrével pusztították el az embereket „ellenforradalmi bűnökért,“ mert nem értették meg ezt az ázsiai szocializmust. Trockij deportálása őszintén megmutatja az orosz kommunizmus lényegét. Mire jó akkor ezt a tébolyult eszamugy is parázsló szenvedélyekre olajat önteni, hogy lángba lobbanjanak. Szovjetoroszország adja meg erre a tanulságot forradalmának szörnyű haláltusájában, amihez most érkezett el az utóbbi éveknek ez a legnagyobb történelmi drámája. sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika,aranyér,vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható. 1 üveg ára 5 Kő. Vigyázat a »VÖRÖS RÁK* védjpgyre-Kiszili: IMS m jjíoysztiiíi M létjog 08ullságát elhittesse ? A harmadig méf a tömegek előtt glorifikálni, az Mtauk-t. vagy sem? Nincs kilátása a kisantantnak beavatkozásra a Népszövetségnél a szentgotthárdi esetben. Komárom, —január 20. Amióta Szentgotthárdon a magyar vámhivatal fölfedezte az osztrák határon át Magyarországba került gyanús vasuliszálliimányt, tehát több mint két hét óta, a francia, az osz'rák és a kisantant sajtójában egyre-másra jelennek meg vehemens cikkek, amelyek a kis Magyarország megrendszabályozását, ellenőrzését, sőt alapos megvizsgálását követelik. A közönség csak elmosolyodik ezen az erőlködésen, amelyet ezek az orgánumok kifejtenek 8 legfeljebb boszankodhatik azon a mesterségesen felfújt semmin, amiből a kiabálók serege világszenzációt szeretett volna kovácsolni. Hogy ebben a rikító koncertben a prímet a cseh nacionalista-szocialista lapok fújták, senki sem csodálkozik rajta, hiszen közismert dolog, hogy ezek a magyarokkal a legélesebb ellenséges viszonyban levő lapok minden legkisebb alkalmat fölhasználnak arra, hogy a déli szomszéd ellen támadjanak, akár van annak alapja, akár nincsen, így történik azután az, hogy naprólnapra olyan hírek jelennek meg a francia és kisantant lapokban, amelyek a legnagyobb spplombbal állítják, hogy a Népszövetség be fog avatkozni az ügybe és újra megrendszabályozzák a leszerelt Magyarországot. A kisantant hűséges cimborája, a félhivatalos francia Petit Párisién már a hét elején a tőle megszokott boulevardi nagy hangon röpiiette szélnek a kitűnő értesülését, hogy Vaverka ár. Csehszlovákia népszövetségi megbízottja már napok előtt átnyújtotta a Népszövetségnek a kisantant jegyzékét a szentgotthárdi eset ügyében, amely jegyzék a népszövetségi tanácstól áliitóan vizsgálat megindítását kéri Magyarország ellen. Ezzel a hírrel egyidejűén az is megjelent a lapokban, hogy a kisantantnak ebben az akciójában Románia nem vesz részt, mert áliitóan az ügyben már előzetesen tanácskozott volna Briand francia külügyminiszterrel ... Ezt a jegyzék átnyujtást azonban csehszlovák hivatalos körök részéről
