Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-06-16 / 72. szám

« sfyvenlíileiioodik évfolyam 72 «zám. Szombat, 1928. juntas 16. POLITIKAI LAP. KlSfixetési ir csehszlovák értékben: lalyben é* vidékre postai ««átküldéssel! laévs évre 80 K, félévi# 40 K, negyedévi» 20 K. — Külföldön 150 Ki. e>?ss ssám árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztőséi és kiadóhivatal: Nidor-u. II Megjelenik hstenkint háromszor I Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. kedden, csütörtökön és szombatos. N Pártok válsága. Komárom, — junius 15. A csehszlovák parlamentáris kor­mány ismét a válság kátyújába jutott. Teljes tehetetlenségének adta jelét a szociális biztosítás novellá­­zásával, amelyet nem képes tető alá hozni. Gyengesége jelét ott árulta el, amikor a baloldali el­lenzéki pártokkal alkudozni kezdett. A parlament nem tud foglalkozni, mert a kormány nem képes pro­gramot adni. A pártok és a kor­mány felett álló nyo'cas bizottság egyik ülést a másik után tartja — a szlovák néppárt képviselője nélkül és ilyen formában kötelező határozatot nem hozhat. A szlovák néppárt a közigazgatási reform kérdésében egyetlen kártyára tette fel a párt presztízsét: vagy szlovák néppárti lesz a tartományi elnö , vagy pedig a párt ellenzékbe vonul. Az ugrásra készen á'Ió szocialista pártok csak erre az alkalomra vár­nak és ismét el akarják foglalni régi meleg helyüket a kormány­pártok között. Fantasztikus uj kormánytöbbség aiakitá^ tervek merülnek fel és semmisülnek meg, mint a csillogó szappanbuborék, így bukkant fel a baloldali blokk terve is, amelyet Benea pártja ve­tett fel a szociáldemokraták és a kommunisták bevonásával. Ez ma­gában véve ugyan messze van a többségtől, de vannak kormány­zásra kész apróbb pártocskák, amelyek hajlandók lennének össze­­csirizelni a többséget. A büszke nemzeti szocialista párt, amely mindig az államalkotó szerepében hivalkodott, tehát haj­landó lenne a kommunistákkal is összeszürni a levet, csakhogy a kormányra jusson.Welche Wendung durch Gottes Fügung! Mit is kell még megérnünk a csehszlovák respublika lezüilött politikai párt­viszonyai között, ahol az elvi küz­delem sohasem alkotta a pártok emelkedésre szo'gáló szárnyát, ha­nem mindenkor megelégedtek a párttaktika olcsó órabéreivel. A cseh nemzeti szocialista párt, ez a legsovénebb árnyalata a cseh fajú büszkeségnek és öntudatnak tehát közeledést keresett a kom­munista párttal, amelyet Moszkva irányit és a parancsokat Smerá! közvetíti, aki egészen nyíltan dol­gozik a szovjet mellett, mint a csehszlovákiai kommunista párt összekötő kapcsa. Ide, erre a lej­tőre jutott Benes pártja, ahol puccsterveket is főztek egyidőben, mint azt Stribrny, egykori büszke­ségük és szemefényük leleplezte a másik szemükfénye, Bene3 elleni harcában. A kommunista párt ez egyszer nyílt kártyákkal játszott, egysze rüen kosarat adott a cseh nemzeti szocialistáknak, akikkel nem haj­landó egy tálból cseresznyézni.O yan párttal, amelynek minisztere, Benes nem haj'andó a szovjetet de jure elismerni, a kommunista párt nem mehet együtt. De ezenkívül is vi­lágos, hogy a komm mista pártnak nem az a célja, hogy a felszínen bukdácsoljon, hanem hogy forra­dalmat csináljon, ami nyílt párt­program. A szociáldemokrácia szívesen ment volna együtt Klofács-Bene­­sákkel egy kormánykoalícióban, bár a két párt szövetsége felbukott és létre nem jöhetett koráutsem a ra­dikalizmus kaliber-külömbség, ha­nem a két pártnak külön'egesen jó étvágya miatt. Pedig a haditerv is készen állott: kiszorítani az ag­ráriusokat és megegyezni azok ellenségeivel, a cseh néppárttal és még néhány kisebb középpárttal. POLITIKAI^ SZEMLE Komárom, — junius 15. Benes a békeszerződések xérinthetetlenségéről “ kök pedig Szlávik György dr. kassai zsupán és 0 szágh turócszentmárloni zsupán lesznek. A kinevezések néhány nap múlva fognak megtörténni. A szenátusban Ledebur, a kormány­támogató német keresztényszocialista párt szenátora, feszólalásában többek között beszelt a békeszerződések reví­ziójáról is és kijelentette, hogy a szu­­detanémetek nem osztják Benes külügy­miniszternek a békeszerződések érint­­hetetlenségét hangsúlyozó álláspontját. Erőszakos megváltóztatásra ök sem gondolnak, hanem békés utón, a nép­­szövetségi paktum 19. pontja, a kisebb­ségi jogok védelme alapján. A fennálló helyzetiek minders eiőslakos mtgvá! toztatását perhorreskálják. de ezzel szemben az igazi béke szellemében a békés eszközzel való fokozatos korrek­túráját követelik. Benes dr. külügymi­niszter válaszában reflektált L’deburnak szavaira is és azt mondta, hogy Le­debur szerint a békeszerződések nem örökkévalók. Ez örök igazság, de semmi gyakorlati és politikai értelme nincsen, különösen a jelenben. A békeszerződé­sek ellenségei szívesen rákényszeritenék a gyakorlati politikusokat, hogy valami lyen általános igazságot ismerjenek be s mikor azt beismertek, követelnék tő­lük, hogy vonják le az ebből folyó konzekvenciákat. A külpolitikában ennek helye nincs. A külügyminiszternek védenie kell állama érdekeit, melyek összhangzásban vannak egész sor más állam, sőt egész Európa érdekeivel. Ezért Ledebúr szenátor érvelése poli­tikailag sem nem lehetséges, sem pedig nem helyes. TJj név a tartományi elnökjelöl­tek sorában. Sdovenszkó tartományi elnökségének betöltésére nézve a szlovák néppárt újabb jelölést tett, amennyiben a párt törvényhozói klubja elhatározta, hogy a szlovenszkói tartományi elnöki hivatal betöltése tárgyában eredetileg előter­jesztett hármas jelölést kiterjeszti to­vábbi két jelölttel akként, hogy Me­­deriy Károly dr közigazgatási tanácsos­hoz hozzáadja még Dusek Győző dr. közjegyzőt c*s Drobny János dr. zsolnai Ítélőtáblái bitót. Ezt a határozatot a párt elnöksége t'idomására hozta a koalíció pártjainak azzal, hogy amennyiben a koalíciós pártok az etnükjelölést nem fogadnák el, akkor a szlovák néppárt sem fogadja el az ő alelnöbjelölijüket. A szlovák néppárt egyébként követeli, hogy a tartományszervezet t julius 1-én életbe léptessék Szlovenszkón és ragasz­kodik ahhoz, hogy a hivatalok és tiszt­viselők elhelyezése, illetve beosztása csak a tartományi elnök kinevezése után s annak hozzájáru'ásával történ­hetik meg. Politikai és kormánykörök­ben elterjedt hírek szerint a tartományi elnöki kinevezésnél legtöbb reménye Drobny ítélőtáblái bírónak van, alelnö-A jubileumi öt és tiz koronás. A képviselőház elfogadta az éicpénz­­rendszerről szóló törvényjavaslatot. En­nek alapján a köztársaság tiz éves fenn­állása emlékére öt és tiz koronás jubi­leumi érmek kerülnek kiadásra. Az uj tizkoronás kiegészíti az ércpénzrendszert és szintén csak felerészben tartalmaz ezüstöt. Az uj pénz a mostani öl koro­nás bevonása u‘án kerül forgalomba. Tu ka emelt fővel met a bíróság elé. A képviselőház csütörtöki ülésén Tuka Béla dr. egyetemi professzor, a szlovák néppárt tagja, nyilatkozott a Direr Iván által ellene indított táma­dásokra. Tuka a parlamenti szónoki emelvényen előadta, hogy nem akar elébevágni a D rer által ellene felho­zott su'yos vád tárgyában illetékes he­lyen megindult vizsgálatnak, de mégis kénytelen kijelenteni, hogy mint jogász tudja, hogy mi a megengedett és hogy mi a tilos. Éppen azért — úgymond — emelt fővel megyek a bíróság elé, mert tudatában vagyok annak, hogy semmiben sem vétkeztem köztársasá­gunk és honpolgári meg hazafias kö­telességeim ellen. Direr képviselő ur vádjai téves információkon alapulnak, amelyek épen úgy nem felelnek meg az igazságnak, mint azok a hírek, hogy el­hagytam a köztársaság területét és kül­földre szöktem. Kérem a t. képviselőházat, várja be a hivatalos vizsgálat eredményét. Tuka nyilatkozatának a külföldre való távozását érintő része nagy derültséget váltott ki a koalíciós pártoknál. Tuka után Buday József dr. utasította vissza Direr vádjait, amelyeket rosszakaratú rágalmaknak jelentett ki. jBenes párt ja vörös koalíciót akart alkotni a kommunisták bevond sával. Az agrárpárti Venkov nagy szenzációt közöl a cseh nemzeti szocialista párt hivatalos orgánumának közlése alapon. E közlés szerint B :nes pártja, ű i eh nemzeti szocialistapárt a szocialista pártokkal és a kommunista párttal akart kormánytöbbséget alakítani. A terv az volt, hogy talán lehetség :s lesz, .hogy a dolgozók“ pártjai,jtehát a kommunisták, a szociáldemokraták és a nemzeti szo­cialisták nem forradalmi utón, hanem a demokrácia alapján jussanak döntő befolyáshoz az államügyek vezetésében olyanformán, hogy kormánykoalícióba fognak össze s eleinte, mivel nem ren­delkeznek kellő többséggel, valamelyik párt segítségével, amely választóinak jellegével legközelebb állana hozzájuk, később pedig ügyes és sikeres politi­kával tisztán m*guk, amikor a válasz­tások már többséget biztosítanának nekik. Ez az elhatározás lehetséges volna és tárgyalások is folytak ezirány­­ban, melyek során a kommunisták hi­vatalosan is felszólítást kaptak arra, hogy kíséreljék meg a szocialista pár­tokkal közösen egy kormánytöbbség mpgalakitását. A kommunisták az aján­latot visszau ásították és igy ök a fele­lősek azért, hogy a baloldalt kizárták az államügyek intézéséből és a hatal­mat a jobboldali pártok kaparintották kezükbe“. Ezek a tárgyalások két évvel ez­­zajlottak le, amikor a baloldali blokk előtt megerősítésére történtek kísérletek. A vörös-zöid és a vörös-fekete koalíció koalicióstervánek propagálása előtt tehát a vörös koalíció ideája vetődött fel Bmes pártjában, amely legjobban iga­zolja azt, hogy mennyire vissza kíván­kozik a cseh nemzeti szocialista párta kormányba, amelyből az 1925 évi vá­lasztásokból kiesett. A kisantant és Németország. Titulescu román kü’ügyminiszter h tza­­lérőben megállapodik Belgrádban, ahol Marinkovics jugoszláv külügy­miniszterrel tárgyalásokat fog foly­tatni Politikai körökben nagy je­lentőséget tulajdonítanak ennek a ta­nácskozásnak, mert azon a kisantantra fontos kérdéseket fognak megbeszélni, illetve a junius hóban tartandó konfe­renciára előkészíteni. Mint hírlik, a fonios tárgy a kisantantnak közeledése Németországhoz, amely kérdésben Oeh Szlovákia és Jugoszlávia már megtették az első lépéseket. R -mánia és Német­ország között azonban még súlyos el­lentétek állanak fenn. Ezeknek elsimí­tása volna a kisantantnak legközelebbi célja. A kisantant ez újabb orientációja következménye volna a francia és né met közeledésnek és annak az ellen­szenvnek folymoánya, amelyet Jugo­szlávia külügyi kormányai táp álnak Mussolini politikája iránt. Itt jártak a miniszteri kiküldöttek. Komárom, — június 15. Mikor a város vezetősége a múlt hó végén Prágában járt a közmunkaügyi minisztériumban, hogy a kikötő és az ezzel kapcsolatos újabb városi terüle­tek kisajátítási ügyében információt kérjen és megbeszélést folytasson, a minisztériumban megígérték, hogy ju nius hó elején egy bizottság fog le­jönni Komáromba és a függő Kérdése­ket itt a helyszínen meg fogják tárgyalni a várossal. Ezt annak idejében mi is megírtuk és most arról tudósíthatunk, hegy a sok mindenféle minisztériumi ígéret közül ezt az Ígéretet beváltották, meri június 13 án, szerdán városunkba érkezett a közmunkaügyi minisztérium és a hadügyminisztérium egy közös bizottsága, amely a város vezetőségé­vel tárgyalásokat folytatott a kisajátí­tandó területekre nézve. A bizottságot Slrek Oltó miniszteri tanácsos vezette és tagjai között a köz­munkaügyi minisztérium képviselőin kivü! a nemzetvédelmi minisztérium bárom kiküldötte is helyet foglalt. Csiz­­mazia György város biró szerdán dél­előtt 10 órára összehívta a tanács tag­jait, akik közül azonban kevesen jelen tek meg az ülésen, ami nem nagy ér­deklődésre enged következtetni, noha igen fontos kérdésekben tanácskoztak. A minisztériumok képviselőivel délelőtt és délu'án folytattak megbeszéléseket, amelyek — értesülésünk szerint — in­formativ jellegűek voltak, amennyiben sem a kiküldöttek, sem a város veze-

Next

/
Thumbnails
Contents