Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-06-14 / 71. szám

CM•uryrenkilencedlk évfolyam 71. Rz6m. Ostktörtök, 1928. jnning 14 POLITIKAI LAP. dSüseK*! fct eaentslOTák értékben: jSalyben ét vidékre postai szétküldéssel: . 9fiss évre 80 K, félévre 4® K, negyedévse . 20 I. — Külföldön 150 lí. eyes ném ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Peleifis főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. 8serke»xtőség és kiadóhivatal: Hádor-u. S». Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. A rendszeresítés revíziója Komárom, — junius 13.; Az állami alkalmazottak rend­szeresítése nemrégiben ment végbe. Jellemző a csehszlovák közéletre és az abban uralkodó szellemre, hogy tökéletes munkát nem alkot és tökéletes munkát nem is vár senkitől. A kormány a tisztviselők rendszeresítését végrehajtotta, most pedig jelentkeznek a pártok, je­gyezzük meg jól: a kormánypár­tok és revideálni akarják a rend­szeresítéseket. A kormányzat egyes ágaiban az egyes pártok a maguk ügyeit látják, mint a cseh szoci­alisták a vasutasok minisztériumá­ban, amely alá tartozó vasutas alkalmazottak szakszervezetekben tömörültek és a minisztériumnak ultimátumokat adogattak annak idején. A pártok tehát bizatmatla­­nok a rendszeresilés munkájával szemben és abba belepillantani kivannak. Igen jól teszik. A rendszeresítés munkája töké­letlen munka és annak mi is kor­­rektivumát kívánjuk. Követeljük mindenek előtt, hogy az egymillió magyar kisebbség számaránya sze­rint legyenek a magyarok is kép­viselve az államigazgatás minden ágában, mert ehhez jogunk van. Ha ebben a jogban nem részesü­lünk, az annak a bizonyítéka, hogy bennünket nem tekintenek egyen­jogú állampolgároknak. A rendsze­resítés ürügye alatt ismét igen sok magyar állami tisztviselőt bocsá­tottak el és azok helyeit csehekkel és részben szlovákokkal töltötték be. Magyarokról szó sem volt. De a rendszeresítésnél más dol­gok is történtek. Példának okáért a magyar alkalmazottakat a köz­­igazgatásban is mellőzték, olya­nokat, akiknek az egyes fizetési fokozatokban az első helyeken ál­lottak szolgálati éveik és képessé­geik szerint is, önkényesen hátra toliak és eléjük a politikai érde­mek jutalmazásául ifjú akarnoko­­kat rakftsgattak. Nem is beszélünk a nepotizmusról, amelynek szintén szerepe jutott a rendszeresítés körül. A szlovák lapok elkeseredetten tárgyalják ezt a kérdést és hivat­koznak a Szlávik György féle ti­pikus esetre, aki az agrárius párt szlovenszkói főtitkára volt, azután zsupán és miniszter és megint zsupán és igy belekerül a legma­gasabb osztályok egyikébe, amelyre szolgálata évei után igényt nem tarthatott volna. Általában a köz­­igazgatás terén történtek a legna­gyobb kilengések a rendszeresítési eljárás körül. Szlovenszkó ezen a téren is vezet, ahol a legtöbb köz­­igazgatási funkcionáriusokat az evangélikus egyházi férfiak közül toborozták, akik zsupánok, járási POLITIKAI' SZEMLE Komárom, — janius 13. Nem enged a szlovák néppárt. A tartományi elnök kinevezése dol­gában még mindig nem döntött a ko alició nyolcas bizottsága. Már három Ízben tárgyalt a bizottság erről a kér­désről, határozatot azonban nem tudott hozni. Ennek legfőbb oka az, hogy a szlovák néppárt értesítette a bizottságot a szlovenszkOi tartományi elnök kine­vezését illetően és a leghatározottab­ban kijelentette, hogy ragaszkodik a trencséni hármas indítványhoz (Tiso Fritz, Mederly) és eltökélt szándéka, hogy követelésének el nem fogadása esetén levonja a következményeket. A szlovák néppárt e hajthatatlan elhatá­rozása igen megnehezíti a koalíció helyzetét és könnyen válságot idézhet elő magában a kormányban is. A magyar nemzeti párt nagy szabású megmozdulása Bodrog­közben Akciók az összes lelkészek állampol­gársága, kongr uája, a Hej nád és a többi folyók rendezése ügyében A magyar nemzeti párt kassai Kerülete a napokban tartotta meg nagysikerű választmányi ülé­sét, amelyen Bodrogközből egy küldött­ség jelent meg és előadta abbeli ké­relmét a gyűlésen megjelent országCo elnökségnek s a párt törvényhozóinak, hogy a magyar nemzeti párt minél előbb és minél intenzivebben kezdje meg pártkereteinek felállítását, szervez­kedését, hogy a szinmagyar terület gazdatársadalma áldozatul ne essék az azon vidéken erősen szervezkedő agrár és kommunista pártnak. A bodrogközi községek egész sora jelentkezik a párt keretei közé való beilleszkedésre s kéri a magyar nemzeti párt eredményes mezőgazdasági kulturmunkájának a ki­­terjesztését. A küldöttség kérelmére ki­mondotta a kerületi választmány, hogy eleget tesz a kívánságnak, folytatja és kiegészíti, illetve kiszélesíti szervezke­dését s ennek honorálására junius hó 17 én nagy gyűlést rendez Király helme­­cen. E jelentős megmozdulásra dr. Törköly József országos elnök beutazik a párt több törvényhozójával Király­­heimecre és a szónokok politikai, mező­­gazdasági, kulturális téren mozgó be­szédeikkel biztosítják az első párfgyülés sikerét. Ugyancsak a kassai kerületi választmányi ülés foglalt állási a leg­égetőbb kisebbségi sérelem, az állam polgárság radikális rendezése érdekében, melyre nézve egyébként a leghumá­nusabb és legjogszerübb kezdeményező javaslatot nyújtotta a parlament elé. Épen ez állampolgárság hiánya van a legszorosabb összefüggésben minden vallásfelekezet papjának kongruájával, melyre hasztalanul várnak népünk e lelkes, munkás és nehéz sorsban dol­gozó istápolói. A kassai kerület elnök­ségének intenciói szerint most a kassai pártfőtitkárság a parlamenti klubja elé terjesztette úgy az állampolgárság és kongrua rendezése ójából hozott ha­tározatot, valamint ’ülés állásfogla­lását nemcsak a Hernád és Kanyapta, hanem a bodrogközi folyók szabályozása iránt, hogy az összes törvényhozók a legnyomatékosabban interveniáljanak ezen exisztenciális kérdések sürgős el­intézése érdekében. Dér er Iván dr. tiltakozik a tar­tományi elnök tervbevett kineve­zési módja ellen. A képviselőház kedden délután ülést tartott, amelyen az Ítéletek törléséről szóló törvényjavaslatot módosító hatá­rozattal foglalkozott. A vita folyamán felszólalt Dérer Iván dr. volt unifikációs miniszter, a csehszlovák szociáldemok­rata párt egyik vezére, aki a közigaz­gatási reformmal foglalkozott beszédé­ben és párija nevében erélyesen tilta­kozott az ellen, hogy a tartományi el­nöki széket Szlovenszkóban bármely párt exponált tagjával töltsék be De főként tiltakozik a szlovák néppárt és különösen a Tukaszárny bármely tagja ellen Azt m end ja beszédében, hogy a szlovák néppárt nem bir erkölcsi jogo­sultsággal erre a tisztségre, mivel nem teremtett rendet a pártban és nem zárta ki azokat, akik egész nyíltan küzdenek a köztársaság érdekei ellen. A három hónapos szünet után összeült képviselő­háznak Dérer felszólalása volt a legér­dekesebb eseménye. Megállapítják az egyházmegyék uj határait. A külügyminisztériumban megbeszé­lést folytattak az egyházmegyék hatá­rainak és dotációjának megállapítására nézve. E tárgyban egy tanácsadó bi­zottságot küldöttek ki, amely Benes dr. külügyminiszter elnökletével tartotta első ülését, amelyen resztvettek Krofta dr. rendkívüli követ meghatalmazott miniszter, valamint a külügyi, belügyi, iskolaügyi és pénzügyi minisztériumok képviselői és szakértői is. Banes kül­ügyminiszter körvonalazta a munkála­tok programját és végrehajtási módját. Az egyházmegyék uj elhatárolásáról van szó, amelyet £z ország határai szerint fognak megállapítani, ezenfelül a vagyoni viszonyok szabályozását kell elintézni A képviselt minisztériumok kiküldöttei állási foglaltak a küszöbön álló munkálatok részleteihez és elha­tároztak, hogy a legközelebbi tanács­kozásokba bevonják az egyházmegyék képviselőit is. jogot nem ismerik, mert az osztrák jogtudományokat tanulták. A ma­gyar biró kevés és mégis azokat küldik nyugdíjba akkor, amikor még szolgálatút teljesíthetnének. Ha az államnak tizennégymiiliő lakosa van és ebből a magyarság száma egymilliót tesz ki, akkor minden tizennegyedik állami al­kalmazottnak, vasutasnak, bírónak, magyarnak kellene lennie. így van e valójában? Távolról sem. Addig, mig egyenlő jogokhoz nem jutunk és az alkotmánylevél erre vonatkozó ígéreteit nem teljesitik, ezt követelni fogjuk. Indítványok az ünnepnapok rendezésére. A néhány évvel ezelőtt hozott, az ün­nepnapokat szabályozó törvény már életbeléptetésekor nagy visszatetszést keltett az egész köztársaság területén, mert rendelkezései az évszázadokon át jól bevált ünneprendszert felbontotta, nem is szólva arról, hogy az egyhá­zakra is sérelmes intézkedéseket hozott. Most a német nemzeti szocialisták in­dítványt terjesztettek a képviselőház elé a törvény módosítása céljából s azt indítványozzák, hogy ünnepnap le­gyen Újév, Vizkereszt. Áldozócsütör­tök, Űrnapja, Péter és Pál napja, Nagy­boldogasszony, Mindenszentek, Mária szeplőtlen fogantatása, karácsony két napja, a husvét és pünkösdhétfő. A megokolásban kifejtik, hogy különösen a kettős ünnepnapok (karácsony, hus­­vét és pünkösdj szociális és gazdasági jelentőségükben olyan mélyen gyöke­reznek a lakosság lelkében, hogy azok megszüntetése a legnagyobb nehézsé­gekbe ütközött és a törvény teljes ter­jedelmében még az állami hivatalokban sem volt teljesen keresztülvihető. Mint­hogy az ünnepnapok a szomszédos ál­lamokban is érvényben vannak, az idegen forgalom nagyon szenvedett ezek megszüntetése következtében és ezért sürgősen szükséges a törvény novellálása. Magyar gyermek magyar iskolába való! Minden szülő vésse szivébe és elméjébe a magyarság tíz­parancsolatát! I. Én vagyok az életed forrása több mint ezer éve! Bármerre vet a sors, bármilyen életre kényszerít a végzet, sohase felejtsd el, hogy magyarnak születtél 1 II. A büszke magyar nevet hiába ne vedd ajkadra. Ne szavakkal mondjad, de teltekkel bizonyítsd, hogy magyar vagy ! III. Ne feledkezz meg a magyar múlt tiszteletéről. Ezer év viharai közt őseid őrizték meg a nemzetet az elpusztulás­tól, a rájuk való emlékezés mindig ünnep legyen neked! IV. Tiszteld a magyar jövőt a gyer­mekeidben, mert csak így lehet nem­zeted örökéletü a földön 1 V. Ne öld meg a hitet gyermekeid­ben nemzeted iránt, ne szolgáltasd ki mindenre fogékony lelkületet idegen isteneknek 1 VI. Ne orozd el gyermekeidtől a magyar oktatás lehetősegét, mert csak az anyanyelven lehet tudást, élethez való jogot szerezni 1 VII. Ne pazarold el gyermekeidet, a nemzet vércsöppjeit idegen iskolákban 1 Mindenki elvész a magyarságnak, aki nem magyarul szerzi tudását 1 Vili. Hamis próféták színes Ígéretein ne add el a magyar jövőt! Ne higyj a csábitó szavaknak, nem gyermeked javát, de nemzeted vesztét áhifja, ki fiad-lányod idegen nyelvre akarja fogni I IX. Ne kívánd a másét, de a maga­dét ne engedd 1 X. Tűrj, szenvedj, éhezz, de magyar voltodat sóba, semmiért meg ne ta­gadd! Csak igy mentheted át nemze­tedet az igazság győzelmének szebb korába 1 Ahol van magyar iskola, ne hagy­játok elsenyvedni gyermek híján! Ahol nincs, bár szükség van rá, hangos szóval követeljétek! főnökök, kormánytanácsosok lettek, bizonyára azért, mert jól imád­koztak. Be kell következnie ennek a revíziónak és a magyar törvény­hozóknak követelniük kell a magyar állami tisztviselők személyszerint való statisztikáját. A nem régen közzétett bírósági statisztika szerint a magyar bírák száma is sokkal kisebb, mint azt nemzetiségünk számaránya megkövetelné és itt Szlovenszkón, ahol a magyar tör­vények vannak életben, azok a cseh bírák Ítélkeznek élet, vagyon és szabadság felett, akik a magyar

Next

/
Thumbnails
Contents