Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-06-09 / 69. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1928. junius 9. Komáromba és megtartotta előadását. A tanfolyam megnyitásakor 18 komáromi borbély és fodrász mester és segéd jelentkezett, ezek száma azonban leapadt tizre. A sok időt igényelő tanfolyamot a többiek a legjobb akarattal se tudták rendszeresen látogatni. Ennek a nagysikerű tanfolyamnak az ünnepélyes bezárása folyt le az ipartársulat dísztermében igen szép ünneplés keretében. A záróünnepélyen ott voltak: Boldoghy Gyula és Fried Jenő, ipartársulat elnökök, dr. Gadl Gyula, ipartársulaíi jogtanácsos, Bitesük Károly, a íuréczszentmártoni iparfejlesztő intézet komá romi tanácstagja, Oltinger Kálmán az iparhatóság megbízottja, Telkes Mihály ; iparo8tanonc iskolai igazgató, Kvatek Ferenc, a borbély és fodrász iparos szakosztály elnöke, Beck Ferenc, ipartársulati tag, Lázár Ferenc, szakelőadó Pozsonyból, Czirja Kálmán, ipartársu. lati jegyző és a komáromi sajtó képviseletében dr. Barany ay József, szerkesztő,akik az elnöki asztalnál foglaltak helyet. Velük szemben tíz bájos komáromi hölgy gyönyörűen megondolált, megfésült bubifrizurás feje mosolygott az elnöki asztal felé. Ezeket a hölgyeket ott a helyszínén a zsűri bizottság előtt fésülték, ondolálták a tanfolyamon résztvett mesterek és segédek és pedig Kvatek Ferenc, Mészáros Pál, Vincze Pál, Balogh Gyula, Szalay Lajos, Laksz István borbély és fodrászmesterek, Mesterhózy Lajos, Potesch Gyula, Jandás Ferenc, Lőilncz József, borbély és fodrászsegédek. A tiz bubifrizurás hölgy lebilincselő kedves látványt nyújtott. Mindegyik mellett ott állt a szép frizurát megalkotó mester és segéd. A gyűlést Kvatek Ferenc, a szakosztály agilis elnöke nyitja n eg meleg ; szavakkal, majd Boldoghy Gyula ipar- : társulati elnök lelkes beszédben méltatja a tanfolyam fényes sikerét és annak fontosságát. A tanfolyamon résztvetteket buzdítja, hogy azt a szép tudást, amelyet itt elsajátítottak, fejlesszék tovább. Üdvözli a megjelenteket, a sajtó képviselőjét, a hatósági kiküldötteket. Hálás köszönetét mond Lázár Ferenc szakoktatónak, aki időt és fáradságot nem ki nélve tette Komáromban is közkinccsé ga.drg tudását Hálásan megköszönt a megjelent hölgyeknek szívességét, hogy megjelenésükkel és módéinak való felajánlkozásukkal lehetővé tették, hogy a tanfolyam fényes eredményét szem mel láthatólag is bemutathassák. Örömét fejezi ki, hogy a komáromi iparosság mind több és több tanujelét adja annak hogy haladni akar a mérföldes lepte kel előre törő korral. Lázár Ferenc szakelőadó szólal fel és nagy Kö-zöne et mond az iparfej. lesztö inteze nek, hogy e tanfolyamot támogatta és az ipinársulatnak, hogy az előadtok céljaira átengedte helyi* Bégéit Erre az elnöki asztalnál ülők megtekintették a s ebbnél szebb bubifrizurákat, amelyek nem sablonos munkák, meri hiszen a lantosamnak éppen az volt a ceija hogy az egyéni Ízlést és a művészi tudá-t vigyék bele az iparosok a hajmunkakba. A látott bubifrizurák mind-gybe e áru'ta, hogy a megalkotójuk <ií lile 6 hölgy nie-, a híj mir.ősAge es szine szerint alkotta meg igazán szép munkáját. Minden archoz, minden haj minőséghez és minden hajszínhez más huiiám/ás, más ondolálas, más fésülés kell. Ide nem sablonos, tucat- i munka séd, nan.m egyéni megítélés. 11 ud.uk meg, hogy a legújabb divat szerint egy bubifrizurás hölgy es iélyre, színházba, vagy n ula Ságba nem mehet el buoifrizurában Igen ám, de a ; bubifrizurás hölgy estére nem növeszt : heti meg a haját, nogy aztán nappalra ujra rövid, bubis legyen. Ezt a nehéz problémát is megoldó iák már, A hö gy, amikor levágatja a haját, a levágoit hajat elteszi és abból kon yot, frufrut és hajiincset csináltat. A tanfolyamon szebbnél szebb hajrr.unkákban gyönyörködhettünk. A műkonlyol, vagy a hajfonatot egy pat’nt hajfésüvel egy pillanat alatt fel lehet tü ni és azt a legnagyobb szakértő se veszi észre, hogy úgy van odatüzve. A tanfolyamon elsajátították a hallgatók az ondoláiást vassal és vízzel, az összes hajmunkákat az egyszerű haj - tincstől a legmodernebb parókáig, megismerték a színházi maszkirozás minden titkát, megtanulták a hajszín megvüágositást, a leicholást, a legmodernebb hajfestést, az úgynevezett arab földdel, Henné-vei való hajszinezést. Ezzel az eljárással 14—15 féle különböző hajszinárnyalatot lehet adni a hajnak. És ez a festés nem fog, ie nem mosható, valósággal örökös és csak az utánnövést kell pótolni. A látogatók a legnagyobb elismeréssel adóztak a látottak és a hallottak felett és melegen gratuláltak a mestereknek és a segédeknek. Majd Mészáros Pál a hallgatók nevében hálás köszönetét mond Lázár Ferenc előadónak és hálájuk fejében ezüst cigaretta tárcával lepik meg. Kvatek Ferenc szakosztály elnök meleg szavakkal köszöni meg az ipartársulatnak és elsősorban Boldoghy - Gyula elnöknek azt a szives támogatást, amelyben most is, mint mindig, részesítette az iparosságot. Lőrincz József a tanfolyamon részivett segédek nevében mond köszönetét. Bircsák Károly, az iparfejlesztő intézet komáromi tanácstagja örömmel jelenti, hogy Turőcszentmártonban meggyőződött, hogy az iparfejlesztő intézet nagy megértéssel van a komáromi iparosság iránt és a politikát teljesen kikapcsolva, máskor is szives készséggel fogja az intézet támogatni a komáromi iparosság minden nemes törekvését. Ezeket a kijelentéseket n8gy örömmel vette tudomásul a hallgatóság. Az iparfejlesztő intézet nemcsak további támogatást ígért, hanem megígérték, hogy a legközelebbi tanfolyam záróünnepélyén személyesen is résztvesznek, amit szintén örömmel vettek tudomásul. Majd Boldoghy Gyula hatásoszáró beszédében még egyszer méltatta e tanfolyam fontosságát, mire a szép ünnepély véget élt. Este a Horváth-féle vendéglőben barátságos társas vacsora volt, ahol a vidám, fesztelen Bár pontos számadatok nincsenek róla. senki sem tagadja, hogy az Egyesült-Államokban ezidő szerint igen nagymértékű a munkátlanság. A munkátlanok száma, a külön böző becsléseknek megfelelően, 2-5 millió között várakozik. A munkaügyi hivatal titkársága a márciusvégi munkátlanok számát egymillió nyolcszázkilencvenezer főben mutatta ki. A newyorki munkáskamara, mely tudományos kutatások céljából szervezett gazdasági szervezet, gondos nyomozás alapján négymillió főre, vagyis a dolgozó munkásság tiz százalékára becsüli a munkátlanok számát Amerikának, nem úgy mint Nagy- Britanniának és más európai országoknak, nincsen a munkátlanokat biztositó intézménye, sem oly szervezete, amely tudományos eszközökkel számon tartaná a munkátlanokat. Akárminők legyenek is a számadatok, tagadhatatlan valóság, hogy az Egyesült-Államok munkátlanaiknak helyzete 1921, a romboló defláció esztendeje óta, nem volt olyan ijesztő, mint ezidő szerint. A fő iparágak termeléséről beszámoló adatok, továbbá a vasúti forgalom számadatai megerősítik azt a felfogást, mely a fellendülés megállásáról, sőt visszafejlődéséről be szél. Azok az elbeszélések, melyek az utóbbi néhány esztendő folyamán az Egyesült-Államok hatalmas ipari jóllétéről vittek hirt világszerte, azt a benyomást keltették, hogy az Egyesült-Államoknak végre is sikerült megoldaniok azt a régi problémát, hogyan lehessen elkerülni a munkakorlátozást a béreknek oly mértékig való felemelésével, mely a termelés fölszívá3át teszi lehetővé. A föllendülés ideje alatt azonban a fő iparágak nem mindenike dolgozott fényes eredménnyel, különösen nem a textilipar. A vásárlás megszervezésének rendszere nagyjában mégis egyensúlyt teremtett a termelés és a fogyasztás között. A forgalomban való visszaesés, amely tavaly májusában mutatkozott először határozotabb alakban, hangulat a késő éjjeli órákig együtt tartotta a vendégeket, akik a legkellemesebb emlékekkel távoztak. Titulescu londoni követ akar lenni. — júoius 9. Bukaresti jelentés szerint a Cuvonlul legutóbbi száma hiteles értesülésükre hivatkozva közli, hogy Titulescu külügyminiszter levélben kérte Bratianu : Vintillo miniszterelnököt, hogy vegye j tudomásul lemondását és a miniszter- { tanács nevezze ki őt ujra londoni követté Állítólag már befejezett dolog, ! hogy Titulescut a külügyminisztérium j élén Argetoianu jelenlegi íöldmivelési • miniszter váltja fel. '■•= i SANATORIUM Dr. Hugo Selye < Komárno, Deák F. utca 3. Sebészeti és nőbetegek részére Telefon 68. 484 Le akarták szúrni a japán miniszterelnököt. — junius 9. A Reu'er ügynökség tokiói jelentése szerint a jspln miniszterelnök ellen, amidőn tJgnap reggel a pályaudvarra ment, merényletet kíséreltek meg. Egy munkáskülsejü ember tőrrel akarta leszúrni a miniszterelnököt. A merénylet meghiúsul*. A merénylőt letartóztatták. tetőződése volt annak a folyamatnak, mely a föllendülés egész kor szakán végighúzódott, s melyet az általános jólét bizonyos mértékig j homályba takart. A megnövekedett termelés nem ! szükségszerűen jelenti a munkaal- j kalmak megnövekedését. A munka- \ bérek nagyságának az lett a követ- | kezése, hogy az emberi munkaerőt j nagymértékben géperővel helyette- j sitették. A megnövekedett termelés ! és a megnövekedett munkátlanság ilyen módon lépést tartott egymással. Az Egyesült-Államok munkahivatala figyelemreméltó számadatokat közölt erre nézve. 1926-ban, amely a nagyarányú termelés esztendeje volt, a gyári munkások körében a munkátlanság 8 százalékkal kisebb volt, mint 1923- ban és 15 százalékkal kisebb, mint 1919-ben. 1919-ben a gyári termelés indexszáma 147 volt az 1914-iki százzal szemben, ugyanakkor a gyári munkások munkátlansági indexszáma 129 volt Annak bizonyságául, hogy a növekvő termeléssel a munkaalkalmak csökkenése menynyire lépést tart, szolgáljon az a kimutatás, mely szerint az 1927 iki index szerint a termelés indexszáma 170-re emelkedett s ugyanakkor a munkaalkalomé 115-re esett vissza. A munkaalkalmak meg csökkenése valamennyi termelő iparágban erő sen érezhető lett. Az utolsó négy esztendőben a farmok termelése tiz százalékkal nőtt, ugyanakkor a munkaalkalom indexszáma 5 százalékkal csökkent Néhány szám jobban megvilágítja a munkaalkalmak jelenlegi megfogyatkozását a legfontosabb iparágakban. A newyorki munkahivatal becslése szerint a három fő termelési ágban: a bányászatban, a mezőgazdaságban és a vasúti üzemben j 2,200.000 emberrel kevesebb volt alkalmazva, mint 1921-ban. Egyéb magáért beszélő tények is idézhetők a munkahivatal emlitett jelentéséből. Az amerikai kátrány tartalmú kőszénnek több mint 70 százalékát géperővel bányásszák; Tetőpontjára jutott-e Amerika jóléte? Munkátlanság az Egyesült-Államokban — Hatásuk a nemzetközi forgalomra Irta: The Rieht Hon Philip Snowden M P. (volt angol pénzügyminiszter). yehérloaak minden arcot bájossá és széppé tesznek. Sokszor már egyszeri tisztítás után a kellemesen frissítő Chlorodont-fo-gpasztávál a fogak gyönyörű elefántcsont csillogást és fehérséget kapnak még az oldalfelületeken is, ha a fogsorhoz simuló Chlorodontfngkefét használjuk. A fogak közt romló ételmaradékok nyomtalanul eltávolodnak, ami a rossz szájíznek vesíi elejét. Próbálja meg először egy kis 4 koronás tubussal, nagy tubus ára 6 korona. Chlorodontfogkefe, hölgyeknek 7 korona (puha szálú) férfiaknak (kemény eörtéjü) 8 korona. Ügyeljünk a kékes-zöld g?omagoKls^a a „Chlor<Mjont“ felírással. Minj$ej$tt hatA 6? az acélgyártó üzemek háromszor annyi nyersvasat termelnek ezidő szerint, mint 1914-ben, de ugyanannyi emberrel a dohánytermelő társaságok az utóbbi négy esztendő során 53 százalékkal fokozták termelésüket és ugyanakkor 13 százzalékkal csökkentették a munkanapokat. A vasutak 30 százalékkal nagyobb forgalmat fejtettek ki, mint 1903-ban s amellett egy százalékkal kisebb személyzetet foglalkoztattak. Az amerikai munkátlanság oka ennélfogva ugylátszik nem a termelés csökkenése, hanem a termelés megjavult módszere más szóval az, hogy az ember helyét a gép foglalta el. Az optimisták a fellendülés jeleit vélik felismerni Amerika üzleti életében Bisztosra veszik, hogy a tavasz közeledte minden téren javulást idéz fel; az acéltermelés növekedőben. Ámde a fentemlített okoknak köszönhető megnövekedett termelés nem alkalmas a munkátalanság csökkenésére és a megnövekedett mun^átalansággal a termelés iránt érdeklődő belső kereslet nem bír majd lépést tartani. Úgy látszik ennélfogva, hogy Amerika egyre inkább a külföldi piacra lesz kénytelen számi1 ani termelési feleslegének elhelyezése tekintetében. Amerika versengése a világ piacain egyre hatalmasabb arányú lesz. Iparágainak nagytökéletességü gépi felszerelése félelmetes vetélytárssá teszi. Számolnia kell azonban azzal az ellensúlyozó hatással, mely abból a helyzetéből származik, hogy hitelező nemzet, mely külföldre adott kölcsöneinek kamatja fejében a fizetéseket importban is kénytelen elfogadni. Ez a körülmény birhatta az amerikai munkásszövetséget annak a határozatnak az elfogadására, melyben a kormánytól a külföldi országokban kibocsátandó további kölcsönök megtiltását sürgette. Az általános fellendülés számos bonyolult problémát vetett fel Amerikában. Az üzleti élet haszna akkora volt, hogy a belföldi iparágak nem kötötték le teljesen. Ennélfogva külföldön kellett a felesleget elhelyezni. Ebből viszont a behozatal megnövekvése származott, Ugyanakkor pedig a tarifapolitika a behozatal csökkentésére irányult. A külföldi piacokra való nagyobb rászorultsága akkora mértékű behozatalra fo^ja kényszeríteni Amerikát, amely jelentékenyen felülmúlja majd kiviteli üzletét, mert az amerikaiak nem olyan balgák, mint az angol vámvédők, akik azt hiszik, hogy fokozhatjuk kivitelüket, anélkül, hogy fokoznék behozatalukat. Amerika ezért előbb vagy utóbb kénytelen lesz változtatni tarifapolitikáján. Ha ez megtörténik, akkor ezt a nemzetközi üzleti élet nagy mértékben megérzi Mert a világpiacon a sikert akkor főképen a termelés gépi és tudományos teljesítőképessége fogja eldönteni. Ebben a tekintetben pedig Amerika nagy előnnyel indul a küzdelembe. De ha a többi ország is kénytelen lesz követni Amerikát a specializálásban és az emberi erőnek géperővel való helyetesítésében, akkor a munkátalanság problémája a többi országban is ugyanolyan mértékűvé fejlődik, mint Amerikában. A súlyos probléma, amellyel minden iparüző nemzetnek le kell számolnia: hogy miképpen lehessen elkerülni azt az igazságtalan sorsot,
