Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-06-09 / 69. szám

1928 junius 9. Komáromi Lapok 5. oldal. mely a gépi és tudományos terme­lés túlsúlyából származik a bérmun­kásosztály tömegének rovására. Más szóval a probléma: fölszabadítani az emberi lényt az ércember rabszol' gasáyából. Furcsa fényt vet az emberiségre és arra a fogyatékos értelemre, amellyel tulajdon ügyeit intézi, hogy mennél teljesebbé és jobbá fejlődik az ipari szervezet, annál nagyobb a munkátlanság és annál jobban nö­vekszik az emberi nyomor. Úgy látszik, hogy Amerika az ipari termelés uj szakaszába lépett, amiben a többi ország hamarosan követni fosja: az emberi munkaerő gépiessé alakításának időszakába. Ez azonban nem lehet a végső fok, mert az ember nem annak született, hogy gépül szolgáljon, ellenkezőleg, a gép született az ember szolgála­tára. lg; fiatalít és sztpit a Minden gyógyszertárban, drogériában é* parfümériában kapható. Főleraka »VÖRÖS RAK** gyógyszertár Bratislava — Alapítva 1312. Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Bárányay József. (Folytatás,) Az őszőnyi, a tatai és az almási vizek okozta károk Mária Teréziát arra bírták, hogy e vizeknek a Du­nába való levezetését elrendelje. A munkával Mikovinyi Sámuel csász. és kir. őrnagyot bízta meg. Ez a Mikovinyi Sámuel a 18. század leg­kitűnőbb mérnökeinek egyike volt. Neve nem igen ismeretes, mivel ta­­tanulmányai és nagyszabású mér­nöki müvei a levéltárakban hever­nek kiadatlanul. De ha egyszer mindezek napvilágot látnak, Miko vinyi Samuéi nevét a legjobbjainkéi között fogják emlegetni. Minket ko­máromiakat az ő munkássága azért is érdekel, mivel gyönyörű térképet készíted a Dudvágról s mivel Ószóny topográfiáját az ő munkásságának köszönhetjük. Mikovinyi mérnök feljegyzései, je­lentései vidékünkről minden tekintet­ben vetekednek a legpontosabb út­leírásokkal és éppen ezért Takács Sándor fenti értékes cikkéből itt közöljük a tárgyunkkal kapcsolatos részeket. Ezen időben az őszőnyi urodalom zálogos tulajdonosa Neffzer János Jakab báró, magyar kamarai taná­csos volt. Ez a Neffzer, valamint Zichy Miklós és Ferenc is az ósző­­nyi lakosokkal együtt minden követ megmozdítottak, hogy a vizek le­­csapolásából semmi se legyen! Neffzer különösen a füzitöi halas­tavát féltette; a jobbágyok meg amiatt panaszkodtak, hogy oda lesz a kincseket érő nádasuk, szabad halászatuk s malmaik szárazra ke­rülnek! Mária Terézia és a magyar kamara e panaszokkal keveset tö­rődtek, mivel az volt a meggyőző­désük, hogy a lecsapolással igenis hasznos dolgot müveinek. Különben is Komárommegye, aztán a tatai urodalom birtokosa, Esterházy gróf a lecsapolás mellett voltak. A lecsapolást ellenző Neffzer nem egyszer brutális módon akarta meg­akadályozni ezt a munkát és sok kellemetlenséget szerzett szegény Mikovinyi mérnöknek, de azért a le­csapolás mégis sikerült. Mikovinyi Sámuel elkészítvén a a mocsarak levezetésére szolgáló csatornák tervét, hozzákezdett a tatai-almási csatorna építéséhez. Az 1747. január 24-én kelt jelentése szerint már ásták a csalónál. A csatornával egyidőben a Nefízer-féle füzitöi zsilippel a duzzasztót is el kellett rontani. E rombolásnál Mi­kovinyi Sámuelen kívül jelen voltak Sándorffy kamarai ügyész, a koma romi várkormányzó feleségével, Riehr komáromi kapitány, a tatai urodalom udvarbirája és egy csomó ács és paraszt. A zsilip elrontása igen érdekes látvány lehetett, mivel nagy tömeg viz szabadult el s ro­hant a Duna felé. Neffzer még az nap jelentést és tiltakozást nyújtott be. Az egész víztömeg — írja — leszaladt s négy malom a szárazra került. Sok ezer szárazra került hat döglött meg s a buja nádasokat mind elégelték Mikovinyi emberei. Magáról az almási csatorna ásá­sáról Mikovinyi a következőket Írja: az almási csatorna építésére elég munkás ajánlkozott; eleinte 500 dol­gozott naponkint A kiásátt csatorna 5053 öl hosszú, 5 láb mély és 13 láb széles. Almás környékén szik­lákat is kellet robbantani, de a csa­torna azért idejében elkészült. Erre következett az almási és szőnyi urodalom közt lévő zsilip elrontása. A kerektói csatorna építéséhez szep­temberben fogtak hozzá. A munka itt igen nehezen ment, mivel zsom­­bék és nád között vízben kellett dolgozni. Ee a kereklói csatorna Naszálynál vette kezdetét s egyenes vonalban a régi római töltés nyí­lásáig (Szőny melleit) haladt. Idáig 1210 öl hosszú voll; a római tölté­sen túl (részben a régi mederben) még 614 ölnyire ment a csatorna. Összesen tehát 1824 öl hosszú volt és 18 láb széles. Amint Mikovinyi Sámuel írja, ezen csatorna építése is kitünően sikerült s a Főzi tó az uj csatornán keresztül teljesen le­folyt. A malmok természetesen szá­razra kerültek. Az óriási mocsarak lecsapolása tehát teljesen sikerült. Mikovinyi Sámuel ez által is kitűnő munkát végzett. Mikovinyi mérnök e derék viz­­lecsapolási munkálata nagyon érté­kes régészeti szempolból is. Ami­kor ugyanis Mikovinyi Sámuel fő­­sírázsamesler és kamarai mérnök a szőnyi és almási mocsarak le­­csapolását végezte, alaposan meg­figyelte az akkor még romjaiban álló ősi várost; Brfgetiót A ma­gyarországi római emlékeknek ö régi kutatója és alapos ismerője volt. Egyik felterjesztésében maga említi, hogy az összes magyaror­szági római városokról kimentő leírást készített. E leírásnak vala­melyik levéltárban kell lappan­­gania Rendkívül fontos volna, ha napvilágra kerülne, mivel Mikovinyi idejében a római városok romjai még szemmel láthatóak voltak s ő rajzokat is készített róluk. Mikovi­nyi jelentései tehát archeológiái szempolból páratlan értékűek. Amint Brigiteo romjait meglátta, azonnal tanulmányozni kezdte. Ta­nulmányainak eredményeiről két je­lentést is küldött Bécsbe Ott a je­lentésekkel nem sokat törődtek. Pedig ha figyelemre méltatják azo­kat, az ősi római város falán ma is szemeink elölt állana s örök ne­vezetessége lenne Komárom vidé­kének ! De engedték, hogy köveit és épületromjait, amelyeket nyolc század nem birt elpusztítani, szét­hordják. így aztán az egykor ha­talmas városnak helyét sem tudjuk biztosan meghatározni. Mikovinyi Sámuel 1747. március 24 én kelt jelentésében a többi kö­zött így ir Brigetioról: Szőny mellett egy csodálatos vár és város rom­jai terülnek el. A romok jó egy órajárásnyira terjednek. Hatalmas város lehetett ez. Hatalmas nagysá­gát hirdetik a pompás castrumnak árkai, sáncai és ledőlt falai! Több római császárnak és a légió prima adiutrix-nak, sokáig fix-síativá-ja volt e hely. Két nagyszerű emlék­műve még ma is világosan látható. Az egyike ezeknek egy bolthajlásos, imilt-amott árkádokkal ellátott, két német mérföldnyi hosszú vízvezeték (aquae ductus), mely a tetai forrás­vizeket vezette a föld alatt Brigetio városába, A másik csodálatra méltó mü egy 1330 öl hosszú, 20 öl szé­les és négy öl magas, kockakövei kirakott töltés, kockakövekből épült és ma is teljes épségben álló zsi­lipekkel. E hatalmas alkotásnak az volt a célja, hogy a tatai vizeket föltartsa és azt a völgyhöz hasonló mély területet, mely Komáromig tart, viz alá helyezhesse. így Brige­­iiot az ellenség támadásától meg­védje. A zsilipeken át a vizet akkor bocsáthatták a Dunába, amikor akar­ták. Ez a töltés iehát. amely ma a vizek szabad lefolyását akadályozza, eqykoron Briqetionak legnagyobb erőssége volt. (Folyt. kör) HÍREK. — Űrnapja. A katolikus egyház leg­nagyobb ünnepnapja zajlott le csütörtö­kön, amikor Űrnapját ülte meg a leg­nagyobb fénnyel és egyházi pompával a helyi katolikus egyházközség. Az időjárás borongósra vált és igy, bár az idén is több ezren gyönyörködtek a körmenet szinpompás látványában, még sem voltak annyian, mint az előző évek­ben. A körmenetet pontifikális szent­mise előzte meg, amelyet dr. Majer Imre apálplebános celebrált. Kilenc órakor indult el a kőiménél a Szent András főtemplomból az Iskola utca, Megye u ca, Klapka tér, Városház utca, [ Széchenyi utca, Zámori ulca, Belső < körút, Nádor ulca útvonalon. A tanuló­­j ifjúság nyitotta meg a menetet, mely­­■ nek élén, a tűzoltó zenekar haladt, 1 majd az ipartársulatok következtek a ; régi céh-zásztókkal, azután a katolikus | egyesületek szintén zászlóik alatt. Fes­­j tői látványt nyújtottak a fehér ruhába j öltözött kis leánykák, az irgaimas nő­­l vérek iskolájának növendékei. A köz­* ségi iskola katolikus leány tanulói \ szintén felvonultak ez idén fehér ru­­| hácskáikban a körmenetben és hintet* ; ték a virágot. A főgimnázium cserkész­­\ csapata tartotta fenn a rendet a päp­­; ság körül, mely teljes számmal vett i részt a körmenetben dr. Majer apát­­; plébános vezetése alatt, aki az oltári­­! szentséggel a baldachin alatt haladt. | Mögötte vonultak a városi képviselő­­! testület, sz egyházközségi képviselet tagjai és küldöttei, továbbá a törvény- I szék, államügyészség, járásbíróság és ’ más hivatalok képviselői. A Szent ' Háromság szobránál, a városháza előtt I a városi szegényház eiőtt és Thomschitz I Mihály házában elhelyezett oltárok előtt ! Severa Károly segédielkész, elsődiáko­­nus énekelte messzehangzó éices hang­ján a négy evangéliumot, meiy után az áldás következett. A katolikus egyhizi énekkar Molecz Tivadar karnagy veze­tése alatt szép énekeket adott elő a körmenet útvonalán, ahol dr. Lestár István segédlelkész végezte nagy körül­tekintéssel a rendezés nehéz munkáját. — Szabadságon. Machácsek Pál dr„ • a komáromi államrendőrségi biztos­ság vezetője négyheti szabadságra távozott Hivatala vezetését Uhrovcsik István dr. rendőrségi titkár vette át. — Hétfőn érettségi vizsga. A főgim­názium szóbeli érettségi vizsgái hétfőn kezdődnek dr. Jancsovics Ferenc kor­mánybiztos elnöklete alatt. Az érettségi vizsgán a nyolcadik osztály negyven tanulója vesz részt. — A város 1928. évi költségvetése a kötpyü'é« előtt. Végre elérkezett az ideje, hogy a város 1928. évi költség­­vetése a képviselőtestület közgyűlése elé kerül. A képviselőtestület június U-án, szerdán délután 5 órakor tartja rendes közgyűlését és tárgysorozatába felvették a költségvetést is. A köz­gyűlésnek ez a legfontosabb tárgya és feltételezzük a képviselőtestület tagja­iról, hogy kellő érdeklődést fognak mutatni a város adózó polgárainak anyagi érdekeit igen közelről érintő ügy iránt. A közgyűlés, mint értesülünk igen gazdag tárgysorozattal bir és kilátás van arra, hogy több napot vesz igénybe. Ugyanis a szerdára összehívott közgyűlésen a költségvetésen kivül tárgyalás alá kerülnek az utcák burko­lási munkálatainak átvételéről szóló jelentések, a prágai biztosító hivatal átirata a 12 milliós kölcsön tárgyában az építendő városi bérházak tervpályá­zatának kiírása, a zsidótemető melletti telkek felparcellázására beadott indít­vány és különböző nyugdijkérvények, illetőségi és telekvételi ügyek. — Uj pénzügyi tanácsos. Marosa Endrét, a magyarkomáromi pénz­ügyigazgatóság mellérendelt szám­vevőség számvizsgálóját, földinkef, a magyar kir.pénzügyminiszfer szám­vevőségi tanácsosi címmel és jel­leggel ruházta fel. — Áthelyezés. Nemes István köz­ségi vezető jegyzőt Ekeiről Nemes­­kajalra helyezték. Állását már el is foglalta. Az ekeli jegyzői állás be­töltéséig a csicsöi jegyző látja el az ekeli jegyzői teendőket. — Pénzügyi bizottsági Olás a vá­rosnál. Komárom város községi kép­viselőtestületének pénzügyi bizottsága junius 11-én. hétfőn, délután 5 órakot, a városi székház nagytermében ülést tart. Tekintettel a fontos tárgyakra, a bizottság tagjainak megjelenését kéri az elnökség. — Kereskedők napja. A Komáromi Kereskedők Testületé holnap, junius 10 én, Vasárnap, délelőtt 11 órakor tartja rendes évi közgyűlését a kultúr­palota emeletén birt saját helyiségé­ben. A közgyűlés iránt a testület tag­jai körében általános érdeklődés mu. tatkozik, különösen az elnöki meg­nyitó beszéd áll a várakozás homlokteré­ben, mert Fried Jenő a testület elnöke minden közgyűlésen a gazdasági élet 8 helyi kereskedelem aktuális kérdése­ivel szokott tartalmas megnyitóiban foglalkozni. A holnapi közgyűlés le­folyását még a tárgysorozatba beállí­tott tiszfujitás is élénkíteni fogja, mert a tisztikar számára három évre szólott megbízatás lejártával az elnöki szék s valamennyi tiszti állás újból lesz be­töltendő. A közérdekű életműködése 25. esztendejét most megkezdő nép­szerű egyesület jövő évre eső negyed­­százados jubileumának megünneplését is kívánja elhatározni. A tagoknak kikézbesiielt tárgysorozat a következő : 1. Az elnök évi jelentése. 2. Az évi zárószámadás tárgyalása, a mérleg megállapítása és a felmentvény meg­adása, 3, Az 1928, évi költségvetés megállapítása. 4. Elnök és a tiszti­kar és választmány tagjainak megvá­lasztása. 5. Indítványok (alapszabályok 16 §. f. pont második bekezdése). 6, A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére három tag kiküldése. — Gondnóiküli jövőt hoz Önnek „For­tuna“. A nagy főnyeremények, melyek­ben a „Fortuna“ banküzlet, Bratislava, Duna-u 7. szerencsés vevői ismételten részesültek, általánosan ismertek. Lapunk mai példánya a „Fortuna“ szerencse­számok választékát tartalmazza. Ne mu­lassza el a következő osztálysorsjáték junius 26 iki L oszt. húzásához szeren­cseszámot már most postafordultával megrendelni. „Fortuna“ banküzlet, Bra­tislava, Duna-u. 7. — Svéd—magyar ünnepség Buda­p asten. Budapest közönsége junius 12-én . leplezi le és veszi át azt a művészi emléktáblát, amelyet XII Károly svéd király Budapesten át való lovaglásának emlékére a budapesti svéd főkonzui állí­tott a hagyomány által megjelölt házra. Az emlékmű leleplezése alkalmával Svédország mintegy ötven előkelő fia látogatja meg Budapestet.

Next

/
Thumbnails
Contents