Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-05-26 / 63. szám
I 1928. május_26. Komáromi Lapok 5. oldal. zőnek azzal, hogy anyagát mindössze négy csoportra korlátozza, a népességre, a gazdaságra, a kultúrára és a politikára. Mindenesetre egy nép életében ezek a legfontosabb tényezők, úgy hogy az errevonatkozó adatok az illető nép kultúrpolitikai helyzetének a megítélését lehetővé teszik. A németség eloszlása az öt világrészen Winkler kutatásai és megállapitásai szerint 94,428 430 német él és ez a szám az egész világ 1.920,718.000 lakósa után 4’9 százalék. Ebből a számból Európára 82,862 800 esik (vagyis 17'8 százalék, 464,758.000 európai után), Ázsiára 197.480 (1 077, 595.000 után 00 százalék), Amerikára 11,080.000 (vagyis 231.930,000 amerikai után 4'8 százalék és Afrikára 126 700 (138,556 000 afrikai után O'l százalék) és végül Ausztráliára és Polynéziára 166.630 (7 millió 860.000 ausztráliai után 2 százalék). Európában 1925 évben többé vagy kevésbé zárt nyelvterületen 82 852.800 német lakott, mig 11 millió 565.630 német, mint kisebbség él Európán kívüli államokban. Ä középeurópai német népblokk 78 millió 519 933 emberből áll. Az európai német kisebbségek összesen 11,190 800-at tesznek ki. Ezeknek a számoknak a jelentősége akkor domborodik ki kellőképpen, ha azokkal a jelenlegi népmozgalmi adatokat összehasonlítjuk. Dacára az orvosi tudomány magas nivójának, úgy Németországban, mint Ausztriában, mind a két országban igen nagy a csecsemőhalandóság. Németországban például az egy éven aluli csecsemők 10'8 százaléka hal meg, Ausztriában pláne 14 százalék. Ä születési arányszám pedig mindjobban visszafejlődik: mig 1923-ban i Ausztriában a születések száma 47 000-rel és Németországban pedig 439 000-rel és az egész német népnél 812.000 rel haladta felül a halálozási eseteket, addig ez a szám 1925- ben Ausztriában már 40 853 ra 1926- ban pedig 28,220-ra süllyedt Magában Bécsben a halálesetek száma már túlhaladja a születéseket. Magyarországnak a legnagyobb a häboruvesztesége Ez a gyors visszafejlődés annál érzékenyebben észlelhető, miután a háború áldozatainak száma Winkler statisztikája szerint a német népnél volt a legnagyobb. Az itt feldolgozásra kerülő adatok a katonai halót takból, a polgári lakosság megnövekedett halálozásából, a születések elmaradásából tevődnek össze. A hadi veszteség Ausztriában a 20 és 45 életév között ezer embernél 166 (összesen 812.000) volt, Németországban 155 (összesen 1,885.000). Ezt a számot csupán Magyarország és Franciaország haladják meg és pedig Magyarországon az előbb említett korban ezer emberre 187 ha ctéri halott esik (összesen 1,325.000), Mig például Belgiumban ezer emberre mindössze csak 25 halál (ősz szesen 34 ezer). Ausztria-Magyarországban a legtöbb veszteséget a tiszta német, illetve a tiszta magyar területek szenvedték. Winkler dr. statisztikája tehát újból bebizonyítja a magyarokra nézve rendkívül szomorú tényt, hogy a világháborúban relative a magyarságnak kellett a legnagyobb véráldozatot hoznia A németek felekesetek szerint Figyelemreméltók a felekezeti megoszlás adatai is.A német népből 41,640.000 ember a katolikus, 50.762.000 ember pedig a protestáns vallásfelekezethez tartozik, mig 1,260 000 a zsidókra esik és 766.000 ember másvallásúhoz tartozik, vagy pedig nem tagja egyik felekezetnek sem, A politika és statisztika azt mutatja, hogy a német népnél a legerősebb politikai párt a szociáldemokrata, amennyiben a németek 36%-a tartozik ehhez a párthoz. A legerősebb a szociáldemokrácia Ausztriában (körülbelül 40°/0), a legkisebb Svájcban (körülbelül 29%). Második és harmadik helyen meglehetősen azonos arányszámmal a felekezeti pártok (centrum keresztényszocíalísta) és a konzervatív agrárpártok (mind a kettő 21%-al sznrepel), következnek negyedik helyen pedig a liberális polgári csoportok, az uttóbbiak 19%-kal. Nem éppen érdektelen, hogy a liberálizmus nem csupán Ausztriában van visszafejlődőben, hanem úgyszólván mindenütt a német nyelvterületen. A liberálizmusnak a szociálizmussal való fraternizálása Ausztriában meggyorsította ezt a folyamatot. IflémetorsxágnakTvan a legkevesebb analfabétája Ha a műveltség eredményét az analfabéták számával valahogyan meglehetne mérni, úgy Németország áll első helyen, ahol a legcsekélyebb számú analfabéta van az egész világon, amely statisztikailag alig fejezhető ki Legnagyobb számú analfabétákkal a három déli félszigeti állam rendelkezik: a balkánállamok, Spanyolország és Portugália, majd Olaszország és aztán az európai Kelet következik, de az analfabétáknak még Franciaországban és ! Belgiumbon is jelentős a számuk. A legkevesebb analfabéták Németországban, az Egyesült Államokban, Finnországban és Ausztriában vannak. Az 1910-iki népszámlálás az osztrák tartományokban a 10. életéven felüli lakosoknál csak 3.5%-ot mutat ki. Ez is csak a karinthiaiak analfabéta száma (12 29®/o) miatt oly \ magas. Vorarlberg 0.81% al legmü- ! veltebb szövetségi tartomány, amely már a választók magas száma által politikailag is legfelvilágosodottabbnak mutatkozik. Ezután következik Tirol l,510/0-al,Felső-Ausztria 1.72%al, mig Becs 2.04°/0 al; Alsó-Ausztria 2.49% analfabétát mutat ki Ezek a számok azonban még eltűnnek Olaszország (1911-ben 37%) és Portugália mögött, ahol 1920-ban 67%ot tett ki az analfabéták arányszáma. A továbbképzés módjára jellemző az irodalmi produkció, Mig németnyelven körülbelül 95 millió ember számára 16 691 periodikus folyóirat jelenik meg, addig a 164 millió angolul beszélő ember számára 55.396, a 230 millió latin nyelvcsoport számára 23.400 és a 1198 millió más nyelven beszélő emberek számára 28 573 periodikusan megjelenő folyóiratokat állítanak elő. Ha ezek között a német nyelvcsoport a legkisebb is, a német könyvtermelés mégis az első helyen áll. 1923-ban Németországban 30.734 uj könyv jelent meg, Angliában 12 247, Franciaprszágban 9159, Amerikában 88.873, Olaszországban 6077 és Svájcban 1035 német és 469 francia és olasz nyelven. Itt is látható a németek alapossága: mig a többi nemzetek a gyorsan, de csak sekélyen oktató folyóiratokat kedvelik, addig a német csak az alapossággal bíró könyvet szerzi be. Harmsworth elutazott Magyarországról. — május 25. Esmond Harm&woríh ma délelőtt 10 órakor fogadta a Nemzeti Bizottság tisztelgését a Dunapalota szállóban, majd több diák- és társadalmi küldöttség jelent meg nála. Ezután elhagyta a szállót, mely előtt nagy tömeg lelkes ovációban részesítette. Alig tudott autójához játni, mellyel azután a mátyásföldi repülőtérre ment, hol repülőgépre szállott, mellyel haza repült. A repülőgép több kört irt le a város felett és abból Harmsworth a parlament épülete elé hatalmas nemzeti szinü szalagokkal díszített csokrot dobott le, majd Székesfehérvár irányában távozóit, A Magyarországon kapott emléktárgyakból Harmsworth csak egy „Bicska“ nevű kutyát vitt magával, melyet Szegeden ajándékozott neki egy ottani gazda. A többi emléktárgyat először ki fogják állítani Budapesten és csak azután szállítják el Londonba. Hsrmsworth útiránya: Székesfehérvár, Győr, Sopron, Szombathely, mely városok felett mindenütt csokrot dob le. Délután 3 órakor Szombathelyen száll le a repülőgép és onnan Harmsworth autón Gyöngyösapáiira megy Apponyi Albert gróf birtokára. Másnap repülőgépen tovább megy Bécsbe, majd Nürnbergen át Párisba és onnan hazatér Londonba. lágy és sima. Ezért nem is szárad be, ami sok más fogkrémnél oly gyakran előfordul. Heffler Szilárd sírját felverte a gyom. Hol vannak a kegyelet is hála virágai ? — A Heffler file drvahdz növendékeivel ápoltassák a sirt. — Gyom és gaz a nagy emberbarát sírja, — A város ültesse körül a sirt dísznövényekkel. — Ki volt nekünk Heffler Szilárd? Komárom, — május 25. Igaza van Madách Ember tragédiájában Lucifernek, amikor a gúlákat építő nagy fáraónak azt mondja, hogy hiába minden, a végzet, a halál, a megsemmisülés ellen nem lehet dacolni, a hatalmas gúlákat is eltemeti a por, a homok. Ez jut eszünkbe valahányszor a temetőket járjuk és az elmúlás fuvalma csap arcunkba. Hiába a gúla, a piramis, az obeiiszk, a gránit, a márvány a sir felett, mindén múlandó és csak idő kérdése, hogy elpusztuljon minden a sir felett. Ez a szorongó, lesújtó érzés még jobban a szivünkbe markol, ha olyan elhagyott, gondozatlan sir előtt állunk meg, amelynek porladozó lakójának hozzátartozói még élnek és teljesen eltudnak felejtkezni a halottjuk sírjáról. A hálátlanság sokkal jobban fáj, mint az elmúlás tudata, mert az elmúlás a közös sorsa mindenkinek, de a hálátlanságban nem kellene részesülni senkinek sem, mind addig, amíg életben vannak azok, akiknek nem szabadna elfelejteni a holtak emlékét, érdemeit. Ezek a lehangoló gondolatok kavarognak agyunkban, amikor olvasóinktól azt a lesújtó hirt halljuk, hogy a nagy emberbarát, Heffler Szilárd sírját gaz, gyom verte fel kint a temetőben. Hogy ki volt Heffler Szilárd ? Talán a mai generáció már azt is tudja. Akinek útja a Tolnai utcán végig vezet, mindjárt az utca elején a szemébe ötlik a szép hatalmas ház, a Heffler féle árvaház, ahol a város árváit gondozzák. E nagy ember baráté volt ez a ház, amelyet végrendeletében árvaház céljaira hagyott a városnak. Negyvenegy esztendeje annak, hogy a nagy emberbarát kihűlt porait az egész város osztatlan részvéte kisérte ki utolsó útjára a temetőbe. Ez alkalommal a Komáromi Lapok egész első oldala gyászkeretben jelent meg. Ki gondolta volna akkor, hogy negyvenegy év múlva ugyanebben a lapban arról kell Írni, hogy Heffler Szilárd sírját fölverte a gaz, a gyom. Hogy milyen nagy emberbarát volt ez az elfelejtett férfiú, ide iktatjuk végrendeletének főbb pontjait: KALESdont kiadós. teljesen felolvad és mert így nem marad ott a fele a fogkefén, vagy a fogakra tapadva. / 1. a Tolnai utcai házat beltelekkel és kerttel együtt árvaház céljaira hagyta a városnak. Az árvaház gondozására részvényeket és pénzt hagyott. a honvéd bajtársaknak, akikkel együtt harcolt a magyar szabadságharcban 250 frt-ot hagyott, 3. 500 frt-ot a községi iskola felsegitésére, 4. 1000 írt ösztöndijat a fenti iskola szegény tanulóinak, 5. a komáromi tűzoltóknak 300 frtot, 6. a komáromi nőegyletnek 250 fr-tot, 7. a Szent Erzsébet Egyletnek szintén 250 frt-ot, 8. a komáromi iparos egyesületnek 250 frt-ot, 9. a komáromi közkórháznak 300 írt, 10—11. a sz. Annáról és a sz. Józsefről nevezett ápoldáknak 250—250 frt-ot, 12. a sz. András templomnak 500 frtot, mint mise alapítványt, 13. a sz. Anna templomnak 200 frt-ot, 14. a komáromi dalárdának 150 fr-tot, 15. az iparosinak betegsegélyző egyletének 150 frt-ot, 16. a magyar könyveit az iparos ifjúság önképző körének, 17. könyvtárának német könyveit a komáromi kereskedő ifjak önképzőkörének. Ezenkívül hagyott még a komáromi szegényeknek is, akik a legnagyobb jótevőjüket vesztették el a derék férfiúban. Az ő háza valóságos menedékhelye volt a szerencsétleneknek, a sors üldözötteknek. Soha szegény az ő háza ajtajának kilincsére nem tette hiába a kezét. Ezelőtt 41 évvel a komáromi házak kapui éjjel nappal zárva voltak. E nemes ember házát az általános szokás ellenére elrendelte, hogy az ő háza ajtaja egész nap nyitva legyen, hogy a szegény bátran bejöhessen rajta. Sohasem kérdezte senkitől, ki vagy, mi vagy, miért lettél nyomorult ? Az éhezőt megvendégelte, a ráhátlant felruházta. A heti szegényeken kivül voltak néki olyan szegényei, akiknek havi járulékot adott: 5 — 10 frt-ot. Negyvenegy évvel ezelőtt nagy pénz volt ez. Olyanok voltak ezek a szegények, akiket a sors csapásai sodortak nyomorba, szegénységbe és lettek munkaképtelenekké, de koldulni szégyeltek. Ezenkívül voltak az alkalmi segélyezései, amikor például az apa betegen feküdt, nem tudott dolgozni és a család éhezett, vagy amikor meghalt egy szegény, s az elhagyott özvegynek még annyija se volt, hogy eltemethesse. De sok szegény embernek fizette ki a temetési költségét. Jótékonysága nem ismert határt. E tekintetben ő Krisztusnak hü követője volt és nála sohase tudta a bal, hogy mit tesz a jobb, pedig hatalmas összegeket tettek ki a segélyek évente, amelyeket a szegények között kiosztott. Pontos ember volt, minden kiadást elkönyvelt, csak egyet nem jegyzett fel, amit a szegényeknek adott. Es nemcsak alamizsnát adott, hanem lelki vigaszt, tanácsokat is és útbaigazítást 1 Nem volt a városnak olyan jétékonysági, kulturális egyesülete, amelynek ne lett volna tagja, ö volt a Komáromi Vidéki Takarékpénztár megteremtője és 14 éven át vezérigazgatója, ö segítette létrehozni a komáromi iparos és kereskedő ifjak önképző és betegsegélyző egylet is. Az emlékezés lobogó fáklyáját kegyeletes hálával gyújtjuk meg újra gyom és gazfelverte sírja felett, mert a derék emberbarát mindezeken kivül a kultúrának is harcosa volt, mert ő volt az, aki Fogthüy Dénessel együtt meg-
