Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-05-26 / 63. szám
€. oldal. Komáromi Lapok 1938. május £6. alapította a lapunkat, a Komáromi Lapokat, Alapítója volt lapunknak és csaknem élete végéig a tulajdonosa is maradt. Az a közel félszázados pályafutása lapunknak az ő érdeme is, mert ő bontotta ki szárnyait e lapnak a magyar kultúra javára és dicsőségére Tartozó kötelességünk tehát felhívni a várost, hogy méltó kegyelettel gondoztassa ennek a nagy emberbarátnak a sirját, Ültesse körül díszfákkal és cserjével és a nevét viselő Heffler árvaházban menedéket, ellátást kapó növendékeket évente vigyék ki a sir jához és gondoztassák velük a sirt, hogy igy megtanulják, hogy mi a kegyelet és hála és ültessék el a hála virágait annak a sírjára, akinek köszönhetik, hogy árvaságukban gondotvisel* nek ráják. A gyomtól felvert sir szülte lehangoló gondolataink még súlyosbodtak; amikor felütöttük Vende Aladár által szerkesztett Komárom város és vári megye monográfiáját és adatokat kes„ restünk benne a nagy emberbarát életéről, sajnos a név és tárgymutatóba» nem találtuk meg Heffler . Szilárd nevét, igy valószínűleg egy s?ó sincs, róla a hatalmas és díszes könyvben. .£ panaszos szavunk talán, nem lesQ elhaló szó^a pusztában és a kegyelet; szunnyadozó álma véget ér és a nagy; ember barát sírja méltó lesz nagyi emlékéhez. 3 8|30 HP RENAULT ! a kis francia hafcylinderes MONASIX Nagy teljesítőképesség, nyugodt menet, gazdaságos, elegáns és kényelmes — 286 500 Ke útadó. Szállítja: M. J. Cerny, Bratislava Bognár u. t. Telefon 21—39 Szliácsi jegyzetek. Irta: Komáromi. A komáromiaknak nem kell felfedezni és bemutatni Szliácsot, hiszen minden év tavaszán és nyarán többen mennek oda, hogy megfrissüljenek és az élet gondjainak nagy ólomsulyától mentesüljenek a csodálatos szliácsi fürdő sárgás szürke, örökké háborgó és lázadozó vizében, amelyben láthatatlan és mély természeti erők napfényretorő erejét sejtjük. A tudomány kiszámítja, hogy mekkora lehet az a mélység, amelyből a feltörő víz ezer és ezer méternyi vándorutján, sziklák és kőzetekbe vájt pályáján 34, 31, 27 és 24 Celsiusnyi hőfokát megtartja. A laikus csak azt látja, hogy sárgás szinét a benne feloldott vastól kapja, mig buzgása és örökös forrongása a vizbezárt kötött szénsav szabaddá válásával füzg össze. Már ez a kettő is nagy gyógy tényezőket sejtet a szliácsi vizben, amely megenyhiti a beteg szivet és rendbehozza az összekuszált idegeket. A régi Szlíács a régi Magyarorországnak hires fürdője volt, ahol a társadalmi élet teljes pompájában kivirult mint a dunántúli Balaton füreden, Mig magántulajdont alkotott, addig régi konzervatív alakjában maradt; ma állami tulajdonban van és ennek ellenére is jövő fejlődése hatalmasan ivei fölfelé. Ez nem csak a fürdő látogatottságában nyer kifejezést, hanem annak erős lendületű építkezéseiben is. Az elmúlt év nyarán és őszén két uj szálloda épült a fürdőtelepen kívül a vasúti állomás mellett- A fürdőtelepen egy uj szálloda és vendéglő nyilt meg magánvállalkozásban (Bristol Tátra hotelek érdekeltsége), Az állam tizenkétmillió költségen nagy vendéglőt, kávéházat, bárt, tánctermet, mozgószinházat, olvasótermet, zenetermet épit a Polana (Pannónia) szálloda előtt; a százméter hosszú háromemeletes tiszta vasbeton épület monumentális tömege már kibontakozik az állvány- és deszka erdő tömegéből. Az uj épület az uj fürdőszezonra lesz készen és akkor megkezdődik a mai fürdőhelyiség átépitése, A szliácsi fürdő nagyszerű hatását csak az ellensúlyozza, hogy az utána szükséges pihenésre csak a szállodák vendégszobáiban és nem a fürdőben magában adódik mód. Az uj fürdőépület ezt is megoldja olyan fürdőfülkék építésével, amelyekben nyugágy is áll rendelkezésre, mint az a szénsavas világfürdőkben (Nauheim, San Sebastian, Marienbad, Balatonfüred). A további terv az állam részéről egy nagy befogadóképe ségü Grand Hotel építése. Ez csak pár év múlva remélhető, mert a legégetőbb kérdés a fürdőhelyiség megoldása. A közös, fával burkolt fürdőkben ma délelőtt a korai órákban a férfiak, a délelőtti órákban a nők és délután vegyesen fürdenek ; a közös fürdőben azonban a fürdőruha kötelező. A fűrdővendégek többsége hölgyekből kerül ki, akik ma is dominálják a többséget. Mivel igy táncosokban igen nagy a hiány az előszezonban épen úgy, mint a főszezonban, ezt vasárnaponként a szomszédos Zólyomból és Besztercebányáról kiránduló ifjúság pótolja, akik a jazz mellett szívesen táncolnak a vendéglők parkettjein. Magáról a fürdőéletről nem sok az irnivaló. Májusban három napot leszámitva minden nap esett az eső, ami Szliácson nem elviselhetlen, mivel a fürdötelep hegyoldalban épült és igy a viz percek alatt leszalad, sár pedig sohasincseo. Na.gyobb baj az volt, hogy négy-öt napon a hőmérő higanya a fagypont alá is leszállt és télikabátokban nyaraltunk. Mindez azonban távolról sem szegte kedvét az elszánt fürdőzőknek, akiknek gyöngébb része a befütött kurszalon biztos fedezékeibe vonult vissza, ahol cseh és szlovák lapok mellett egy németnyelvű lap is látható, magyar azonban nem, ami pzért különös, mert a fürdővendégek jó harmadrésze magyar Az újságos boltban a cseh lapok után a magyar lapok fogynak legjobban. Kitűnő vendéglői vannak, köztük a Bristol-Tátra szállók nagy étterme, mely Strauss Gyula szakavatott ve zetése alatt működik és a magyar nyelvszigetek találkozó helye. Ezzel kapcsolatosan nyifik meg a főszezonban a diétás konyha a Tejivócsarnok egy pompás uj , épületében. Ha ezeket a szállókat (melyek közül öt állami tulajdon), pompás sétányokkal el tudjuk képzelni egy hatalmas lomberdő keretébe, mely fenyvesekkel van tarkítva és letekint a szeszélyesen kanyargó Garamra, akkor fogalmat alkotnak a Garamvölgy ékkövéről, Szliács fürdőről, mely a nyárra rózsaerdőbe öltözik. Ebbe azonban szervesen illeszkedik bele a három gyógyforrás: az alkalikus-vasas elemeket tartalmazó Adám, a vasas-szénsavas Lenkey és Stefanik (József-nádor) források, ahova a nap három főszakaszában egész vándorlás indul. A főszezonban gyógytorna, fekvő és napkurák, kirándulások szórakoztatják a ven dégeket Néha napján táncvigalom is akad és egy-egy kiállítás. Szliácson azonban mindez csak másodlagos cél: a fődolog a fürdő és a nyugalom, ami száz százalékig megvaiósitható. A fürdővendégeknek három orvos is áll rendelkezésére egy állami orvos, egy magán orvos, dr. Prienenstock v, egyetemi klinikai orvos és egy orvosnő dr. Bernát Margit, Pór Bertalan festőművész felesége. Vendégeinek összetétele legnagyobb százalékban cseh, kevesebb szlovák és magyar. Magyarországról is szívesen keresik fel a fürdőt a nyári hónapokban. Maga a fürdő nem mondható drágának, különösen az elő- és utószezonban. Ha a nagy építkezések megvalósulnak, egész bizonyosan olcsóbb lesz, mert verseny indul meg a vendégekért. A Sfürdőigazgatóság előzékenyen és szívesen áll a vendégek rendelkezésére, ami lényeges haladást jelent a múlthoz képest; a fürdősze fSáaSEiífe gm ^ V/L4 ELEGÁNS FÉRFIINGEK MÉRTÉK SZERINT NŐI FEHÉRNEMŰEK BABY KELENGYE A G Y N EMU V A S Z O NÁRU L-mélyzet udvarias, szolgálatkész, ami nem lényegtelen. Novötny fürdőigazgató figyelme a fürdő ügyei és vendégei iránt arra irányul, hogy annak jó hírneve emelkedjék és terjedjen. Polgári neveléstan (Folytatás) Szemügyre vettem a két leányt. Tekintetükből kilátszott, hogy voltaképpen nem is történt olyan nagy eset, mint amilyennek azt tanuló társaik feltüntetni szerették volna. — Megrágott? — kérdeztem Mar< gittól. — Meg. — Jöjj ide! Maris szepegve jött felém. —;iHol rúgott meg a Maris? — Itt.el —vUjjával az áliára mulatott Margit. i — Hol rúglad meg Máris? — Itt iűgi8m meg az állát. — Az ám! Látom, még piros isi Ej, ej!: Micsoda munka azí? Ilyet tenni. — Fáj az állad, Margit? — Fáj. A tömeg lélekzetfojtva figyelte a fejleményeket, — Mit érdemelnél most Margit? — Azt, hogy jól megverjen a tanitó úr. — Igen! Megérdemelnéd, csakhogy altól a Margit álla nem gyógyulna meg. Puszizd meg szépen azt a helyet, ahol megrúgtad. Maris kérdő pillantást vetett rám, de midőn látta, hogy a parancs: parancs, nekihuzakodott és megcsókolta Margit állát. — Fáj még, Margit? — Még fáj. — Mégegyszer 1 — intettem Marisnak. Maris megcsókolta ismét. — Fáj még? Margit mosolyogva felelte: — Már nem fáj — No látjátok ez ennek az orvossága. Az arcára kiült a mosoly, szent lett a béke. Bíráskodás után következeit az ügy nevelésíani rés^e. — Ha. már ennyire vagyunk, szeretném tudni, hogy voltaképpen mi is történt? — teltem fel a kérdést M risnak. Máris látta, hogy elmúlt a veszély. Megeredi a szava és bő beszéddel mondta el az esetet. — Csengetés élőt itt irlamapudon. Margit a hátam mögé állt és én rászóltam, hogy menjen onnan. Azt felelte, hogy nem megyeki Írtam tovább és kis idő múlva ismét rászóltam Megint azt mondta, hogy nem megy. Harmadszor kérdeztem tőle: „Nem megy?* Azt mondta, hogy: „Nemi“ Aztán — aztán — megrúgtam. Hm. Kezdem érteni. — így történt Margit? — így. — No mulassátok is meg! Te hajolj a padra, te pedig állj a hite mögé! Maris az írást utánozta és kis idő múlva megfordult. Rászólt Margitra; — Menj inneni Margit előrehajoít, kissé megrázta magát és felelt: — Nem mefcyek! Maris ismét a padra hajolt és írt, majd pedig megfordult és még keményebben szólt rá Margitra: — Menj inneni — Azért se megyek! — felelt Margit. — Nem mégy? — Nem I — Elég! Tovább ne folytassátok! A többit tudom. Most már értem az egészet, O t a hiba, hogy nem voltatok elég okosak. Mikor harmadszor is azt felelte Margit, hogy nem megy onnan, miért nem hagytad ott te? Tudjátok jól, hogy az okosabb enged. Ismételjétek az egészet, de úgy, hogy a végén Maris okos legyen. — Jól — felelt Maris és ezzel már hajolt is le a padra. A jelenetet e szavakkal fejezte be: „No hát ha nem mégy, maradj itt! Tudod?“ Ezzel sarkon perdült és otthagyta Margitot. — Megállj I Gyere vissza! Most pedig játszótok el úgy, hogy mind a ketten okosak legyetek 1 adtam ki a további utasítási.' Maris lehajolt és irt. Észrevette, hogy Margit a hátamögött ál). Feléfordult és lekötelező nyájas,hangon kérlelte: — Margitkám kérlek, menj odébb ha itt állsz, nem tu egy kicsit, mert dók írni. — Megyek! ■ lett semmi baj. — Ti nektek felelt Margit és nem gyermekek a három jelenet közül melyik tetszett legjobban? — tettem fel a kérdést az osztálynak. — A harmadik! A legutolsó! — volt az egyhangú válasz. — Nekem is! Tanu'jálok meg, hogy szép szóval többre megyünk, mint gorombasággal. Az imént azt mondtam, hogy nem lett semmi baj. Let! Etelt az óra és növendékeim nem tanulják meg, hogy miből lesz a cserebogár. Lássuk most egy előirt tétel mikénti feldolgozását. „Légy engedékeny I“ A két kecske közismert meséjéből levezetjük a tételt. Utána dramatizáljuk a történetet. Egy fiú a fiatalabb, egy másik az idősebb kecske. Iskolai dobogó szélső deszkája a hid. Alatta folyik a sebes patak. Ez utóbbit egy p;hár vízzel jelezzük. A ftetalabb kecske jön a legelőről, az idősebb megy a legelőre. A hídon találkoznak. Feleselnek, felágaskodnak, összecsapnak és mindketten a patakba esnek. Általános derültrégből látszik, hogy a jelenet tetszik. Második eljátszásnál az egyik kecsjto okos, engedékeny: elfő felszólításra enged. Átereszti a másik kecskét a hidon, azután ő megy ál, minden baj nélkül. Harmadszori eljátszásnál már mind a kettő okos. Mikor a hídhoz étnek, tessékelik egymást. Végre az Öreg kre;ke enged a szives hívásnak és átbalJag a hidon. E bucsnznak, megköszöni a figyelmet és megy mindegyik a maga dolgára. Publikum csendesen mosolyog. Ismét az u o!só je’enet tetszik legjobban. Következnek esetek az életből. Egyet elmondok közülük úgy, amint történt. — Mikor a Masaryk ünnep volt, — meséli Laci — jöttünk a templomból. Józsi hamarabb bejött az iskolába, mint tn, cert az a folyosón futott és a helyemre ült. Én mondtam neki, hogy menjen beljebb. Azt felelte, hogy: Nem megyek! Kértem, hogy eresszen be. Azt mondta, hogy nem ereszt. Ekkor én megkaptam a kezét, kihúztam a pádból és ő a fejemre vágott. — A Kecí meg lekarmolta a kezem — szólt közbe Józsi. — Sióval civakodtatok, verekedtetek, nkár csak a kéi kecske. Rosszul tettétek! Okos gyermek ilyet nem tesz I Okos : engedi — emlékeztettem őket a korábbi tanul ságra. — De hát hogyan is történt a dolog ? Mutassátok meg 1 Merjetek ki a folyosóra és jöjjetek az ünnepélyről úgy, mint akkor. A folyosóról futólépésben jön mind a kettő. Józsi jön elől. L' ül Laci helyére. Lsei rászól: — Menj beljebb! — Nem megyek! — felelt Józsi. — Eressz be hát engem I — Nem eresztlek! — Nem? — Nem! L-:CÍ elkapta Józsi kezét és húzta kifelé. Sikerült is neki Fejberúgásra nem került sor, mert közbeléptem.
