Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-19 / 60. szám

^•gyrenklleheedlk évlolyam,

60. »zám.

Szombat, 1988, május 19,

Sierkeutffiég £■ kiadóhiratml: Nádoi-n. Megjelenik hetenkint háromizon

kedden, csütörtökön és szombaton.

értékben;

luétkfildésiel; negyedévié

ALAPÍTOTTA x TUBA JANOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 8 ARANY A Y JÓZSEF dr.

*

Benes középeurópai államszövetsége.

Komárom, — május 18,

Ez a leleményes és szerencsés államférfiú, aki állandóan felszínen tud maradni nemcsak Csehszlovákiában, de az európai diplomáciában is, mintha veszített volna politikai fajsulyából. A kisantant gondolata úgy pattant ki teljes végezetben agyából 1919-ben, mint a görög mitológia Zeuszének agyából Pallas Athéné. Benes agya már esztendők óta ráeszmélt arra az anakronizmusra, melyet a kisantant gondolata képvisel és valami újabban és főleg praktikusabbal szeretné meglepni a világot. így született meg benne Naumann Frigyes Milteleurópa-ja után szabadon fogalmazva a dunai szövetség, avagy a Középeurópai államszövetség gondolata.

Ennek a gondolatnak egyik lendítő ereje a csehszlovák közgazdaságnak lefelé hanyatló óramutatója, a másik a régi történeti adottság az osztrák-magyar monarchia kiegyensúlyozott közgazdasági szervezete, ami a maga nemében oly tökéletességgé fejlődött, bogy a diplomáciai szállóige: ha nem lenne meg a monarchia, meg kellene csinálni, — csakugyan történeti igazsággá vált. Benes ezt a monarchiát segitelt szertekalapálni és a nacionalizmus dinamitja elvégezte feszitőmunkáját, a cseh és a szlovák nép felszabadult, nemzeti önállósága a szociális és politikai radikalizmus keretébe foglalva, számottevő tagja lett Európa közepének. Benes irányítójává is szeretné tenni és ezért szeretné a dunai konföderációt megalakítani egyelőre gazdasági alapokon.

Ehhez a nagyhatalmak támogatására van első sorban szüksége. Franciaország természetesen a legnagyobb készséggel támogatná, Londonból már üres kézzel jött és jő tanácsokkal rakodott meg; most Németországhoz fordul, amelyen keresztül vezet az ut Ausztriához és Magyarországhoz. A hatalmas német szomszédot Benes tiz évig túlságosan bagatelizálta és most tárgyal először Stresemannal, aki ma nemcsak a német, de közvetve politikai súlyánál fogva a francia és igy egész Európa politikáját irányítja.

Németországra várna az a szerep, hogy Ausztriát vigye bele ebbe a szövetségbe és Magyarországra is hasson ebben az irányban. Olaszországot talán meg sem kérdezi, mert Mussolini országával szemben a cseh külpolitika túlságosan brüszk volt mindig és a két állam viszonya épenséggel nem mondható melegnek. Épen Olaszország az, amely Cséhszlovákiával szemben magyar szövetségesének

érdekeit támogatja. Németorszá gnak Ausztriát kiszolgáltatni Beues terveinek annyit jelentene, mint nyolcmillió németet elidegeníteni é3 a természetes faji gravitáció elméletét erőszakosan megszüntetni. Ez kevésbbé valószínű, mert a hatalmas Németország kis hinterlandjáról nem szívesen mond le.

Ami a német befolyást illeti Magyarországon, a két állam viszonya a lehető legjobb, Németország a fe'darabolt kis Magyarországban sorstestvérét látja és rokonszenve feléje fordul. Németország azonban a rajnai megszállás likvidálása előtt önálló politikai koncepciókba kezdeni aligha fog. Benesnek igy Magyarországgal közvetlenül kellene tárgyalnia a dunai szövetségről, amit a hivatalos kormánykörök ismételve elutasítottak, megokolván azzal, hogy a politikai atmoszféra ezekre a szerekre nem alkalmas. Lehetetlenség politikailag úgy, mint erkölcsileg é3 egyéb

j szempontokból is az, hogy a kisj antanttal párhuzamosan ilyen politikamentes alakulat jöhessen létre épen a csehszlovák külpolitika felelős vezetőjének a kezdeményezésére, aki eddig csak jó tanácsokat osztogatott a magyar kormányoknak és azok tevékenységét nem is objektiven birálgatta és ezzel magától elidegenitelte.

A középeurópai politika, iránya a kis Magyarország felé* mutat, amelynek külpolitikai sikereit többé ignorálni nem lehet. Benes a közép Duna medencéjét nem képes bekapcsolni terveibe még ezidőszerint, bár minden európai hatalom a megegyezést agitálja. Benes kénytelen lesz a diplomáciai caudiumi szoroson átmenni, ha középeurőpai államszövetséget akar létesíteni és ahhoz az államhoz közeledni, amelytől eddig csak az elidegenedést gyakorolta, bár a barátságot időnként diplomáciai alibiként hangoztatta.

Nyílt szó

a magyar pártok együttműködéséhez.

Irta: magyar nemzeti párti.

Komárom, — május 18.

A Komáromi Lapok múlt szombati számában „Egy keresziényszociálista“ aláírással válasz jelent meg a fenti cím alatt közölt cikkemre, amely hozzászólás volt a „magyar pártok együttműködéséről* ugyanebben a lapban megjelent cikkre.

A C'kk írója, úgy látszik, a „kétféle mérték* hive, mert felrója, hogy a „Nyilt szó“ aláírás és jelzés nélkül jelent meg s valószínűleg azt hiszi, hogy az olvasóközönség nem veszi észre, hogy a kifogást tevő cikkíró először megjelent

cikke ugyancsak nem volt aláírva

s igy teljesen jogos volt az, hogy a hozzászólás szintén ily módon történjék. Csodálatos azonban, hogy még ezután a kifogás után sem veti fel sisakja rostáját s egyszerűen „Egy keresztényszociálista* jelző mögé rejtőzik. Igazán a bagoly és a veréb beszélgetéséről szóló mese jut az ember eszébe . ..

A cikk írója a keresztényszccialista párt „közkatonájának* nevezi magát, sa „Nyüt szó* Írójának a két párt együttműködéséről folytatott tárgyalásaira vonatkozó megállapításait azzai akarja vitán kívül helyezni, hogy „ezekről mi egyszerű párttagok, a periférián nem tudhatunk.“ Ha a cikk Írójának egy olyan egyszerű közkatonát fogadnék el, amint itt bemutatkozik, igen könnyen elintézhetném a dolgot azzal, hogy ugyan miért mond véleményt oiyan valaki, aki saját bevallása szerint is teljesen tájékozatlan abban az ügyben, melyben bírónak nevezte ki magát. De nem leszek ilyen szigorú. Hogy a cikk Írójának szavával éljek, nehogy azáltala féltett „jó tónust“ megsértsem, „csak a vak nem látja azt*, hogy itt a kere8ztényszociálista pártnak egyik „bizonyára benfentes, sőt vezető funkcionáriusa* volt a cikk szerzője. Ezt a cikk maga is igazolja, mert a „közkatona“ később elfeledkezik ebbeli minőségéről s kijelenti, hogy a „közös listák ódiumának erkölcsi következményeit is viselnem kell*, majd védelmére kel az országos pártnak és megállapítja,

hogy a közös listák ügyében azt felelősség nem terheli.

Ugyan ki hallott már olyan, hogy pl. Nagy Pál 12. gyalogezredbeli közlegényt vonták volna felelősségre a piavei támadás meghiúsulásáért, vagy hogy ennek a közlegénynek ítélete állapította volna meg, hogy a hadvezetőség valamely ténykedése helyes volt-e, vagy sem, terheli-e ezért felelősség vagy nem ?

De térjünk a lényegre! A cikkíró kijelenti, hogy

a keresztényszocialisía párt országos vezetősége tetszésükre bizta mindenütt: együtt kívánnak-e haladni a választásokon a nemzeti párttal vagy sem.

Kifejez heteden hálával tartozunk ezért a megállapításért a cikk írójának. Legalább íisztán látunk, legalább tudjuk mihez tarani magunkat!

A cikk írója megállapítja ugyan, hogy a „közös lista ügye még nem érett meg a kivitelre", de úgy látszik, hogy a keresztényszccialista párt vezetősége nem volt ezen a véleményen, mert legalább is nem lehet feltételeznünk, hogy akkor az együttműködésre vonatkozólag hosszas tárgyalásokat folytatott volna, melyek már ezelőtt egy negyed évvel, —tehát nem elkésve — be is fejeződtek, hanem kereken kijelentette volna, hogy a közös listát nem lehet megcsinálni.

Itt tehát valami hiba van. S ennél a hibánál van a felelősség kérdése.

Mert hát a magyarságra nézve anynyira fontos tartományi választásoknál miről is van szó? A magyar nemzeti párt és a keresztényszocialista párt a tartományi választásoknál a szavazatok számaránya alapján öt-hat képviselőt hozhat be együttesen. A külön listával folytatott harc tehát csak arra mehet, hogy melyik pártnak lesz két, és melyik pártnak esetleg három képviselője a tartománygyülésenl Ezért azután érdemes verekedni, érdemes az annyira egységre szc■ utó magyarság között ellentéteket támasztani, érdemes a választási listákért duplán horribis összegeket kiadni, és a választásra százezreket költeni, amikor ezekből a pénzekből oly fontos, a magyarság egész jövőjére kiható gazdasági alkotásokat lehelne létrehozni, s amikor a valóságban epedve várja minden magyar, a másik magyar testvéri kezét.

Magyar nemzeti párti vagyok, de a párt sohasem volt előttem cél, sohasem emeltem oltárt annak, mindig csak eszköznek tekintettem a magyarság szol-* gálatában. Bár megértené ezt minden magyar s akkor nem kellene ilyen vitákat rendezni, mert akkor a magyar nép akarata egységet teremtene I

POLITIKAI SZEMLE.

Komárom, —május 18.

Julius 1• én lép életbe a' közigazgatási reform.

A koalíciós nyolcas bizottság legutóbb tartott ülésében ismét a tartományi szervezet életbeléptetésével foglalkozott és eszmecserét folytatott az ezzel egybefüggő tartományi és járási választások kérdéséről. Az éjjeli órákig elhúzódott tanácskozásokról kiadott kommüniké szerint a koalíció meghallgatván a belügyminiszternek felvilágosításait, végkép elhatározta a tartományi szervezetnek folyó évi jalias hó l én való életbeléptetését. A tartományi és járási választásokról a kiadott jelentés nem szól. Koalíciós körökben úgy beszélik, hogy legvalószínűbb a választásoknak november második felére való kiírása. A nyolcas bizottság foglalkozott a tartományi elnöki hivatalok betöltésével is, azonban ebben a kérdésben döntésre nem került a sor.

Benes dr. berlini útja.

A német birodalmi külügyminiszternek, Stresemannak betegsége miatt Benes dr. külügyminiszternek berlini útjáról különböző hírek kerültek forgalomba. Minthogy Stresemann orvosai szigorú utasítására, huzamosabb ideig senkit sem fogadhat, egyes lapok arról Írtak, hogy Benes nem megy Berlinbe. Bécsből jövő hírek szerint a csehszlovák külügyminiszter, minden ellenkező híresztelés ellenére, mégis elutazott Berlinbe, ahová május 18-án érkezett meg. Benes az első két nap inkognitóban fog Berlinben tartózkodni és csak május

21-én, hétfőn fogja meglátogatni a külügyminisztériumban Schuberlh államtitkárt, Stresemann helyettesét, akivel tárgyalni fog. Arról is szó van, hogy Benest Hindenburg elnök is fogadni fogja.

Svehla miniszterelnök állapota.

Egyik prágai cseh lapban az a hir jelent meg, hogy Svehla miniszterelnök állapota lényegesen rosszabbodott. Súlyos vesebaja rosszabbodott és kezelőorvosai is aggódnak miatta. A csehszlovák hivatalos sajtóiroda ezzel szemben közli az orvosok jelentését, amely szerint a beteg jól van.

A szlovák néppárt

és a tartományi elnökség.

A szlovák néppárt képviselői és szenátorai Pozsonyban közös ülést tartottak a megjelenésében akadályozott Hlinka távollétében Buday József dr. elnöklete mellett. A törvényhozók ülésén jelen volt Tí80 dr. közegészségügyi miniszter is, akinek jelenlétében tárgyalták meg az összes aktuális politikai kérdéseket. Beható tárgyaláson foglalkoztak a tör-