Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-19 / 60. szám

^•gyrenklleheedlk évlolyam, 60. »zám. Szombat, 1988, május 19, Sierkeutffiég £■ kiadóhiratml: Nádoi-n. Megjelenik hetenkint háromizon kedden, csütörtökön és szombaton. értékben; luétkfildésiel; negyedévié ALAPÍTOTTA x TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 8 ARANY A Y JÓZSEF dr. * Benes középeurópai államszövetsége. Komárom, — május 18, Ez a leleményes és szerencsés államférfiú, aki állandóan felszínen tud maradni nemcsak Csehszlová­kiában, de az európai diplomáciá­ban is, mintha veszített volna po­litikai fajsulyából. A kisantant gon­dolata úgy pattant ki teljes vége­zetben agyából 1919-ben, mint a görög mitológia Zeuszének agyából Pallas Athéné. Benes agya már esztendők óta ráeszmélt arra az anakronizmusra, melyet a kisan­tant gondolata képvisel és va­lami újabban és főleg prakti­kusabbal szeretné meglepni a vilá­got. így született meg benne Nau­mann Frigyes Milteleurópa-ja után szabadon fogalmazva a dunai szö­vetség, avagy a Középeurópai állam­­szövetség gondolata. Ennek a gondolatnak egyik len­dítő ereje a csehszlovák közgazda­ságnak lefelé hanyatló óramutatója, a másik a régi történeti adottság az osztrák-magyar monarchia ki­egyensúlyozott közgazdasági szer­vezete, ami a maga nemében oly tökéletességgé fejlődött, bogy a dip­lomáciai szállóige: ha nem lenne meg a monarchia, meg kellene csinálni, — csakugyan történeti igazsággá vált. Benes ezt a mo­narchiát segitelt szertekalapálni és a nacionalizmus dinamitja elvégezte feszitőmunkáját, a cseh és a szlovák nép felszabadult, nemzeti önállósága a szociális és politikai radikalizmus keretébe foglalva, számottevő tagja lett Európa közepének. Benes irá­nyítójává is szeretné tenni és ezért szeretné a dunai konföderációt megalakítani egyelőre gazdasági alapokon. Ehhez a nagyhatalmak támoga­tására van első sorban szüksége. Franciaország természetesen a leg­nagyobb készséggel támogatná, Londonból már üres kézzel jött és jő tanácsokkal rakodott meg; most Németországhoz fordul, amelyen keresztül vezet az ut Ausztriához és Magyarországhoz. A hatalmas német szomszédot Benes tiz évig túlságosan bagatelizálta és most tárgyal először Stresemannal, aki ma nemcsak a német, de közvetve politikai súlyánál fogva a francia és igy egész Európa politikáját irányítja. Németországra várna az a sze­rep, hogy Ausztriát vigye bele ebbe a szövetségbe és Magyarországra is hasson ebben az irányban. Olaszországot talán meg sem kér­dezi, mert Mussolini országával szemben a cseh külpolitika túlsá­gosan brüszk volt mindig és a két állam viszonya épenséggel nem mondható melegnek. Épen Olasz­ország az, amely Cséhszlovákiával szemben magyar szövetségesének érdekeit támogatja. Németorszá gnak Ausztriát kiszolgáltatni Beues ter­veinek annyit jelentene, mint nyolc­millió németet elidegeníteni é3 a természetes faji gravitáció elméletét erőszakosan megszüntetni. Ez ke­­vésbbé valószínű, mert a hatalmas Németország kis hinterlandjáról nem szívesen mond le. Ami a német befolyást illeti Magyarországon, a két állam vi­szonya a lehető legjobb, Német­ország a fe'darabolt kis Magyar­­országban sorstestvérét látja és rokonszenve feléje fordul. Német­ország azonban a rajnai megszál­lás likvidálása előtt önálló politikai koncepciókba kezdeni aligha fog. Benesnek igy Magyarországgal köz­vetlenül kellene tárgyalnia a dunai szövetségről, amit a hivatalos kor­mánykörök ismételve elutasítottak, megokolván azzal, hogy a politikai atmoszféra ezekre a szerekre nem alkalmas. Lehetetlenség politikailag úgy, mint erkölcsileg é3 egyéb j szempontokból is az, hogy a kis­­j antanttal párhuzamosan ilyen po­litikamentes alakulat jöhessen létre épen a csehszlovák külpolitika fe­lelős vezetőjének a kezdeményezé­sére, aki eddig csak jó tanácsokat osztogatott a magyar kormányok­nak és azok tevékenységét nem is objektiven birálgatta és ezzel ma­gától elidegenitelte. A középeurópai politika, iránya a kis Magyarország felé* mutat, amelynek külpolitikai sikereit többé ignorálni nem lehet. Benes a közép Duna medencéjét nem képes be­kapcsolni terveibe még ezidőszerint, bár minden európai hatalom a meg­egyezést agitálja. Benes kénytelen lesz a diplomáciai caudiumi szo­roson átmenni, ha középeurőpai államszövetséget akar létesíteni és ahhoz az államhoz közeledni, amelytől eddig csak az elidegene­dést gyakorolta, bár a barátságot időnként diplomáciai alibiként han­goztatta. Nyílt szó a magyar pártok együttműködéséhez. Irta: magyar nemzeti párti. Komárom, — május 18. A Komáromi Lapok múlt szombati számában „Egy keresziényszociálista“ aláírással válasz jelent meg a fenti cím alatt közölt cikkemre, amely hozzászó­lás volt a „magyar pártok együttműkö­déséről* ugyanebben a lapban megje­lent cikkre. A C'kk írója, úgy látszik, a „kétféle mérték* hive, mert felrója, hogy a „Nyilt szó“ aláírás és jelzés nélkül jelent meg s valószínűleg azt hiszi, hogy az olva­sóközönség nem veszi észre, hogy a kifogást tevő cikkíró először megjelent cikke ugyancsak nem volt aláírva s igy teljesen jogos volt az, hogy a hozzászólás szintén ily módon történ­jék. Csodálatos azonban, hogy még ez­után a kifogás után sem veti fel sisakja rostáját s egyszerűen „Egy keresztény­­szociálista* jelző mögé rejtőzik. Igazán a bagoly és a veréb beszélgetéséről szóló mese jut az ember eszébe . .. A cikk írója a keresztényszccialista párt „közkatonájának* nevezi magát, sa „Nyüt szó* Írójának a két párt együtt­működéséről folytatott tárgyalásaira vo­natkozó megállapításait azzai akarja vitán kívül helyezni, hogy „ezekről mi egyszerű párttagok, a periférián nem tudhatunk.“ Ha a cikk Írójának egy olyan egyszerű közkatonát fogadnék el, amint itt bemutatkozik, igen könnyen elintézhetném a dolgot azzal, hogy ugyan miért mond véleményt oiyan valaki, aki saját bevallása szerint is teljesen tájékozatlan abban az ügyben, melyben bírónak nevezte ki magát. De nem leszek ilyen szigorú. Hogy a cikk Írójának szavával éljek, nehogy azáltala féltett „jó tónust“ megsértsem, „csak a vak nem látja azt*, hogy itt a ke­­re8ztényszociálista pártnak egyik „bi­zonyára benfentes, sőt vezető funk­cionáriusa* volt a cikk szerzője. Ezt a cikk maga is igazolja, mert a „közka­tona“ később elfeledkezik ebbeli minő­ségéről s kijelenti, hogy a „közös listák ódiumának erkölcsi következmé­nyeit is viselnem kell*, majd védelmére kel az országos pártnak és megállapítja, hogy a közös listák ügyében azt fele­lősség nem terheli. Ugyan ki hallott már olyan, hogy pl. Nagy Pál 12. gyalogezredbeli közlegényt vonták volna felelősségre a piavei tá­madás meghiúsulásáért, vagy hogy ennek a közlegénynek ítélete állapította volna meg, hogy a hadvezetőség vala­mely ténykedése helyes volt-e, vagy sem, terheli-e ezért felelősség vagy nem ? De térjünk a lényegre! A cikkíró ki­jelenti, hogy a keresztényszocialisía párt orszá­gos vezetősége tetszésükre bizta mindenütt: együtt kívánnak-e ha­ladni a választásokon a nemzeti párttal vagy sem. Kifejez heteden hálával tartozunk ezért a megállapításért a cikk írójának. Leg­alább íisztán látunk, legalább tudjuk mihez tarani magunkat! A cikk írója megállapítja ugyan, hogy a „közös lista ügye még nem érett meg a kivitelre", de úgy látszik, hogy a keresztényszccialista párt vezetősége nem volt ezen a véleményen, mert legalább is nem lehet feltéte­leznünk, hogy akkor az együttmű­ködésre vonatkozólag hosszas tár­gyalásokat folytatott volna, melyek már ezelőtt egy negyed évvel, —tehát nem elkésve — be is fejeződtek, hanem kereken kijelentette volna, hogy a közös listát nem lehet megcsinálni. Itt tehát valami hiba van. S ennél a hibánál van a felelősség kérdése. Mert hát a magyarságra nézve any­­nyira fontos tartományi választásoknál miről is van szó? A magyar nemzeti párt és a keresztényszocialista párt a tartományi választásoknál a szavazatok számaránya alapján öt-hat képviselőt hozhat be együttesen. A külön listával folytatott harc tehát csak arra mehet, hogy melyik pártnak lesz két, és melyik pártnak esetleg három képviselője a tartománygyülésenl Ezért azután érdemes verekedni, érdemes az annyira egységre szc­■ utó magyarság között ellentéteket támasztani, érdemes a választási listákért duplán horribis összege­ket kiadni, és a választásra száz­ezreket költeni, amikor ezekből a pénzekből oly fontos, a magyarság egész jövőjére kiható gazdasági alkotásokat lehelne létrehozni, s amikor a valóságban epedve várja minden magyar, a másik magyar testvéri kezét. Magyar nemzeti párti vagyok, de a párt sohasem volt előttem cél, sohasem emeltem oltárt annak, mindig csak esz­köznek tekintettem a magyarság szol-* gálatában. Bár megértené ezt minden magyar s akkor nem kellene ilyen vitákat rendezni, mert akkor a magyar nép akarata egységet teremtene I POLITIKAI SZEMLE. Komárom, —május 18. Julius 1• én lép életbe a' közigazgatási reform. A koalíciós nyolcas bizottság legutóbb tartott ülésében ismét a tartományi szervezet életbeléptetésével foglalkozott és eszmecserét folytatott az ezzel egy­befüggő tartományi és járási választá­sok kérdéséről. Az éjjeli órákig elhú­zódott tanácskozásokról kiadott kom­müniké szerint a koalíció meghallgatván a belügyminiszternek felvilágosításait, végkép elhatározta a tartományi szer­vezetnek folyó évi jalias hó l én való életbeléptetését. A tartományi és járási választásokról a kiadott jelentés nem szól. Koalíciós körökben úgy beszélik, hogy legvalószínűbb a választásoknak november második felére való kiírása. A nyolcas bizottság foglalkozott a tar­tományi elnöki hivatalok betöltésével is, azonban ebben a kérdésben döntésre nem került a sor. Benes dr. berlini útja. A német birodalmi külügyminiszter­nek, Stresemannak betegsége miatt Benes dr. külügyminiszternek berlini útjáról különböző hírek kerültek forga­lomba. Minthogy Stresemann orvosai szigorú utasítására, huzamosabb ideig senkit sem fogadhat, egyes lapok arról Írtak, hogy Benes nem megy Berlinbe. Bécsből jövő hírek szerint a csehszlo­vák külügyminiszter, minden ellenkező híresztelés ellenére, mégis elutazott Ber­linbe, ahová május 18-án érkezett meg. Benes az első két nap inkognitóban fog Berlinben tartózkodni és csak május 21-én, hétfőn fogja meglátogatni a kül­ügyminisztériumban Schuberlh állam­titkárt, Stresemann helyettesét, akivel tárgyalni fog. Arról is szó van, hogy Benest Hindenburg elnök is fogadni fogja. Svehla miniszterelnök állapota. Egyik prágai cseh lapban az a hir jelent meg, hogy Svehla miniszterel­nök állapota lényegesen rosszabbodott. Súlyos vesebaja rosszabbodott és ke­zelőorvosai is aggódnak miatta. A cseh­szlovák hivatalos sajtóiroda ezzel szem­ben közli az orvosok jelentését, amely szerint a beteg jól van. A szlovák néppárt és a tartományi elnökség. A szlovák néppárt képviselői és sze­nátorai Pozsonyban közös ülést tartottak a megjelenésében akadályozott Hlinka távollétében Buday József dr. elnöklete mellett. A törvényhozók ülésén jelen volt Tí80 dr. közegészségügyi miniszter is, akinek jelenlétében tárgyalták meg az összes aktuális politikai kérdéseket. Beható tárgyaláson foglalkoztak a tör-

Next

/
Thumbnails
Contents